Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-15 / 88. szám

SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI FARTBCDTTSAG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAKJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XL. évf. 89. sz. 1989. április 15., szombat Városi első titkárok országos értekezletén Tájékoztató a pártmozgalomról, a gazdasági folyamatokról Grósz Károly tartott vitaindító előadást Országos értekezletre hívta össze az MSZMP Központi Bizottsága a városi első titkárokat pénteken a Magyar Nép­hadsereg Művelődési Házába. A tanácskozást azzal a céllal rendezték meg, hogy átfogó tájékoztatást adjanak a társa­dalomban, illetve a pártban kialakult helyzetről, az MSZMP előtt álló feladatokról. Az értekezlet jó alkalmat kínált a vá­rosi pártvezetőket foglalkoztató legfontosabb problémák megvitatására, a párton belüli szemléleti, illetve cselekvési egység erősítésére. Az eszmecserét Grósz Ká- .roly, az MSZMP főtitkára nyitotta meg. Áttekintést adott Magyarország nemzet­közi megítéléséről, gazdasá­gi folyamatok alakulásáról, s szólt a pártmozgalom bel­ső ügyeiről. Elöljáróban [hangsúlyozta: a nemzetközi helyzet kedvező a kibonta­kozáshoz, a reform megva­lósításához. A szocialista vi­lágban a májusi pártértekez­let után fordulatot vett ha­zánk megítélése. Az 1956 utá­ni korszak az ideológiai vál­tozatlanság jegyében telt el, tudomásul vettük a környe­ző országokban követett gyakorlatot, kiszámítható volt a kül-, a belpolitika, az ideológiai vonalvezetés. A Szovjetunióban végbemenő változások is szélesítették mozgásterünket. Ugyanak­kor figyelmeztetett: arneny- nyilben az MSZMP nem lesz /határozottabb, a kapkodó in­tézkedések azt a látszatott erősíthetik, hogy a magyar vezetés nem irányítja a fo­lyamatokat, hanem sodró­dik velük. Grósz Károly rá­mutatott: a fejlett tőkés or­szágok a belpolitikai stalbili­(Folytatás a 2. oldalon) Miért nem aktív egy aktívaértekezlet? A szabályzók biztosítsanak esélyegyenlőséget Megyei vitafórum az agrárpolitikai tézisekről A Központi Bizottság február 20—21-én elfogadott, az agrárpolitika megújításáról szóló állásfoglalás-tervezet meg­vitatására élelmiszergazdasági nagyaktíva-értekezletet tartott tegnap délelőtt a megyei pártbizottság Szolnokon, a tisza- ligeti oktatási igazgatóságán A mezőgazdasági nagyüzemek, éleimiszeripati vállalatok, felvásárló és értékesítő szerveze­tek párt- és gazdasági vezetőit először Zelenyánszki András, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a KB és a MÉM kezdeményezésére a megyében már megtartott hasonló vi­tafórumok tapasztalatairól. A társadalmi vitában részt vevők — mint megtudtuk — 'hiányolják, hogy a ter­vezet nem szögezi ile hatá­rozottan: az agrárpolitika korábbi tévedéseiért és an­nak következményeiért nem hibáztatható maga a pa­rasztság. Nem tartja elegen­dőnek az agrártársadalom az utóbbi évek problémáinak, hibáinak a fölvállalását, mert egy új, a kibontakozást valóban elősegítő agrárprog­ram kidolgozásához markán­sabban fel kell tárni az okokat, hogy hasznosítani lőhessen a tanulságokat. A iprograrrftenvezet hiányossá­gaként vetődött fel többek között az is, hogy nem szor­galmazza kellően: a pénz­ügyi szabályozás ismerje el azokat az anyagi erőfeszíté­seket, amelyeket a falvak infrastruktúrájának fej­lesztéséért tett és tesz a me­zőgazdaság. Általános véle­mény az is, hogy szerencsé­sebb lett volna, ha a párt előbb az egész gazdaság megújítására szóló koncep­cióját dolgozta volna ki, és csak azután a részterülete­két. Mint Zelenyánszki And­rás elmondta, a különböző fórumokon elhangzott véle­ményeket, javaslatokat a megyei pártbizottság fel­használja saját testületi ál­lásfoglalásainak kialakítá­sához. A tanácskozás másik elő­adója Bugán Mihály, a me­gyei tanács elnökhelyettese volt. Kapcsolódva a tézis­tervezet vitájában eddig el­hangzott véleményekhez, a megye agrárgazdaságának jelenlegi helyzetét elemezte. Elmondta, hogy bár terme­lését és eredményét növelni tudta az elmúlt évben az ágazat, a nagy mértékű köz­ponti elvonások nem tették lehetővé az idei esztendő idei, igazán jó megalapozá­sát. Különösen az üzemek­nél maradt fejlesztésre for­dítható források szűkössége aggasztó. A határ képe biz­tató a megyében: az őszi bú­za területek 43 százalékán jónak minősíthető a gabona fejlettsége. A mezőgazdasági nagyüzemek jól kihasznál­ták a korai kitavaszodás ad­ta előnyöket, tervszerűen haladnak az időszerű táp­anyag-visszapótlási, nö­vényvédelmi és vetési mun­kákkal. A kukorica eseté­ben gondot jelent, hogy va­lószínűleg helytelen export­intézkedés miatt kevés, a nagy értékű lineár-öntöző- berendezések megfelelő ki­használására alkalmas vető­maghoz jutnak a gazdasá­gok. A lehetőségekben és árakban egyaránt bizonyta­lan értékesítési kilátások sem a nagyüzemi, sem a kis­üzemi vállalkozókedvre nin­csenek jó hatással — fejez­te be mondanivalóját a me­gyei tanács elnökhelyettese. A pártbizottság elvi jelle­gű és a tanács helyzetértéke­lő tájékoztatóját követően (Folytatás a 3. oldalon) Németh Miklós fogadta a finn külügyminisztert Pénteken reggel megkez­dődlek a magyar—finn kül­ügyminiszteri tárgyalások Budapesten. Pertti Paasio — aki csütörtökön este érkezett hazánkba — és vendéglátó­ja, Várkonyi Péter a Kül­ügyminisztériumban ültek tárgyalóasztalhoz. Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke az Ország­házban fogadta Pertti Paa- siót. A szívélyes légkörű eszmecserén jelent volt Vár- ikonyi Péter. Egy karra dolgozni Sokat vitázunk, vitatko­zunk az utóbbi időben. Talán túlzottan is sokat, s talán nem is minden­kor a legalapvetőbb kér­désekről. A társadalmi vitában a gazdaság elő­relépésének mikéntjéről — súlyához képest — ke­vés szó esik, s csak ke­vesen jutnak el a közös cselekvés szükségességé­nek felismeréséhez. írá­sunk az 5. oldalon. Május 10-ére Összehívlak az Országgyűlést Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafu­sának (2.) bekezdése alapján az Országgyűlést 1989. má­jus 10-én, szerdán 10 órára összehívta. Az ülésszak várható napirendje: — Törvényjavaslat az alkotmány kiegészítésére a bi­zalmatlansági és a bizalmi indítvány intézményével, — Törvényjavaslat a Minisztertanács tagjai és az ál­lamtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról, — Az Országgyűlés házszabályainak kiegészítése a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány szabályaival, — Törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyv módosí­tásáról, — Az Elnöki Tanács beszámolója az 1985. július elseje óta végzett munkájáról — Beszámoló az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra, — Bödőné Rózsa Edit képviselő önálló indítványa az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosítására A BHG Híradástechnikai Vállalat 3-as számú kunhegyesi gyárának erre az évre 5 ezer darab ÁTSZK 100 2000 típusú telefonközpontra van rendelése. A szovjet exportra készülő berendezések jelfogó sávjainak szerelése látható felvételün­kön. Fotó: Mészáros Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Demokratikus mozgalom a cél A Hazafias Népfront, a jö­vőben pártsemleges, szövet­ségszervező politikai mozga- lomiként 'kíván működni — hangsúlyozza a HNF sze­repét, feladatkörét újrafo­galmazó dokumentum, ame­lyet pénteken az Üj Város­házán rendezett ülésen — a soron következő kongresz-1 szusra való előkészület je­gyében — vitattak meg az országos tanács tagjai. A tanácskozáson — még az érdemi eszmecserét meg­előzően — az országos tanács határozott arról, hogy felmenti a titkárságot, és je­lölő bizottságot küld ki, amely javaslatot tesz egy ügyvezető elnökség személyi összetételére. E testület az októberre előrehozott kong­resszusig működik majd. Ugyancsak a dokumentum feletti vita kezdete előtt kért szót Nemeskürty István, aki arra az anomáliára világí­tott rá, hogy az eddigi vá­lasztásokon valamennyi kép­viselő a Hazafias Népfront jelöltjeként indult, ám a népfrontmozgalomnak mé­gis vajmi kevés köze volt és van az országgyűlési kép- (Folytatás a 2. oldalon) Eleget tudunk-e környezetünkrül? A jászberényi gimnazis­ták alighanem igennel válaszolhatnak a kérdés­re. Mert — mint az a 7. oldalon lévő cikkből ki­derül — a Lehel vezér Gimnázium tanulói im­már évek óta szép siker­rel szerepelnek a Debre­ceni Atommagkutató In­tézet középiskolások szá­mára meghirdetett pá­lyázatain. Idén is több jászberényi fiatal írt díj­ra érdemesített munkát a radioaktivitásról. Az MKT Szolnok megyei programja Májusban műszaki, közgazdasági hetek A közgazdászok saját pénzűkről is vitáznak Üjabb Lineár öntözőberendezést telepítenek a Kunhegyesi Kunság Népe Tsz-ben. Jelenleg a közel 4 kilométeres csatorna építésének befejező szakaszához értek. Ezután kezdődik az öntözőrendszer összeszerelése, mely május elejére lesz üzemképes. A most telepítendő rendszert lízingben üzemeltetik és az elkövet kezendő öt évben kukoricával fizetnek érte. Fotó: Mészáros A május első hetében Hal­mos Csabának, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének előadásával kez­dődő Szolnok megyei műsza­ki és közgazdasági hetek programjához a Magyar Közgazdasági Társaság négy rendezvénnyel járul hozzá. A tervek szerint a gazdasági élet érdekviszonyairól és az itt megvalósuló érdekképvi­seletről Makó Csaba, az MTa Szociológiai Intézeté­nek igazgatója tart előadást, a költségvetési reform so­rán megoldandó feladatok­ról pedig Békési László pénzügyminiszter-helyettes. A központi gazdaságirányí­tás és a vállalati gazdálko­dás kapcsolatának kérdéseit Sárközi Tamás igazságügyi miniszterhelyettest, a gaz­dasági versenyszabályozás problémáit elemezni pedig Vissy Ferencet, az Árhivatal elnökét kérte fel a közgaz­dászok Szolnok megyei szer­vezete. A tervek szerint meghívják Márton Jánost, a Hazafias Népfront elnökét is, hogy a magyar élelmiszer­gazdaság jövőjéről tartson előadást. Az idén szeptember utol­só napjaiban Szegeden meg­rendezendő dél-alföldi köz­gazdász találkozóra a MKT Szolnok megyei szervezete egy á kereskedelmi bankok­nak a gazdaság korszerűsí­tésében betöltött szerepéről szóló korreferátumot készít elő. ezen kívül elemzéseket készít a dél-alföldi megyék vállalati kapcsolatait feltárni kívánó tanulmányhoz. A közgazdász egyetemi és főiskolai hallgatók nemzet­közi szervezetével az idén az eddiginél szorosabbra kí­vánja fűzni kapcsolatait a Szolnok megyei MKT: az elnökség 1989-re 25 ezer forintos támogatást szavazott meg az AISEC Szolnoki Helyi Bizottságának. A hasonló kiadásokat szí­vesen vállalja a tagság, azonban tisztázatlan gazda­sági kérdések is izgatják a Szolnok megyei közgadászo- kat — került szóba a szer­vezet megyei elnökségének legutóbbi ülésén. Az MKT Országos szervezete úgy dön­tött, hogy a megyei szerve­zetek az idén a tavalyi kia­dásuk 10 százalékának meg­felelő összeggel járuljanak hozzá a Társaság idei költ­ségvetéséhez. Bizonyos hoz­zájárulást feltétlenül ' szük­ségesnek tartanak az itteni közgazdászok is. ám sze­rintük igazságtalan, hogy a szolnoki Tudomány és Tech­nika Házának fenntartásá­hoz segítő befizetéseik után is fel akarják számolni a tíz százalékot. (Nem kevés pénzről van szó, hiszen a megyei közgazdász szerve­zet évente 360 ezer forintot áldoz a MTESZ-szel közös intézmény fenntartására.) Csak azért drágulna így a „társasági élet”, mert a ren­dezvényeket néhány éve végre kulturált körülmények között tarthatják meg. A Szolnok megyei tagság azt tartaná elfogadhatónak, ha a központi költségvetéshez való hozzájárulást csak az olyan rendezvények költsé­gei után kellene megfizetni, amelyek életrehívásához a „központ” is segítséget ad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom