Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-01 / 77. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. ÁPRILIS 1. Az MSZMP KB állásfoglalásai A politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről Az MSZMP Központi Bi­zottságának e heti ülésén el­fogadott dokumentum a -be­vezetőben kiemeli: az MSZMP történelmi jelentő­ségű feladat megvalósítását, a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988 májusi or­szágos értekezlete megnyi­totta a gazdasági és politikai -reformok átfogó, következe­tes megvalósításának útját. A politikai rendszer mély­reható változására azért van szükség, mert jelentős ered­ményeink, az ország moder­nizálásában elért történelmi léptékű haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized során fokozatosan gazdasá­gi-politikai és erkölcsi vál­ság alakult ki hazánkban. Az 1956 és 1987 között alkal­mazott modell — amely át­menetileg jelentős moderni­zációs folyamatok elősegítő- je is volt — kimerítette tar­talékait, sok vonatkozásban hibásnak bizonyult. A részleges reformok nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre követel­te meg a gazdaság, a társa­dalom, a politika, de a szel­lemi-morális viszonyok megújítását is. Az országos pártértekezlet óta eltelt időszakban széle­sedett a nyilvánosság, és megindult a politikai in­tézményrendszer demokra­tizálása, pluralizálása. A va­lóságos gazdasági-társadalmi folyamatok és az intézmény- rendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézke­dések pedig nem voltak ki- elégítőek. A gazdasági re­form új stratégiájának ki­dolgozása folyamatban van; Az állásfoglalás a továb­biakban rámutat: „az MSZMP szükségesnek tart­ja, hogy újabb kezdeménye­zésekkel lépjen fel. Ebben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az or­szág szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia ki­munkálását. Ezután emlékeztet arra, hogy a szocialista társada­lom működésének eddigi gyakorlata nem tudta meg­teremteni Magyarországon a demokrácia olyan intéz­ményrendszerét, melyben az érdekek sokfélesége kifeje­ződhet és képviseletet nyer­het. A pántértelkezlet megfo­galmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. „Az MSZMP álláspontja az, hogy a demokratikus ha­talomgyakorlás a társada­lom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti de­mokrácia révén, a többpárt­rendszer keretei között ér­vényesülhet. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létre­jöjjenek és alkotmányos ga­ranciát kapjanak” — szöge­zi le az állásfoglalás, majd arra figyelmeztet, hogy az átmenet csak szerves1 társa­dalmi folyamatok eredmé­nyeként mehet végbe. Ko­moly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok de­stabilizálódása, ellenőriz­hetetlenné válása, anarchi­kus viszonyok kialakulása. Fokozatos átmenetre, a po­litikai folyamatok kiszá­míthatóságára, a bizalmat­lanság oldására van szük­ség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyorsítása vagy mester­séges fékezése. A társada­lomban megjelent politikai mozgalmak részéről a hely­zet megkívánta felelősségre és önmérsékletre van szük­ség. Az ország előtt álló fel­adatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett a fejlődést célzó programokat dolgoznak ki. „Az MSZMP kinyilvánít­ja, hogy kész két- és több­oldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakor­lásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szö­vetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, töre­kedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására”. A megbeszélések előké­szítésére a Központi Bizott­ság munkacsoportot bízott meg. Az érdemi tárgyalások tárgyköréül javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vé­lemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgo­zásával és a választásokon való együttműködéssel kap­csolatos kérdések megvita­tását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó nézetek össze­hangolását. A megbeszélé­sek elvezethetnek egy ál­landó konzultációs fórum létrehozásához. Mindez megteremtheti annak le­hetőségét, hogy megalapo­zódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partner­ként különböző politikai té­nyezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek al­kotmányos keretek között ellenzékként megjelenő mozgalmak, pártok. Az MSZMP ezekkel is párbe­szédre törekszik, vitázik, és amiben szükséges, politikai harcot folytat. Az állásfoglalás körvona­lazza a párt jövőbeni sze­repét, leszögezve: az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társa­dalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szo­cialista fejlődés képviselete, társadalmi bázisa, történel­mi tapasztalata. Az MSZMP meghatározó szerepét poli­tikai ezsközökkel, minde­nekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai szemé­lyes munkájával magatartá­sával kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a tár­sadalmi változások élén ha­ladjon, mindenekelőtt ön­magát kell megújítania. Ez csak a politikai verseny- helyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdeké­ben világosabbá kell tenni hosszúbb távra szóló straté­giai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövidebb időszakot felölelő politikai, választási programot. E program körül kell viták­ban kialakítanunk és megerősítenünk a párt poli­tikai centrumát, szervezete­ink akcióegységét. Tovább kell fejlesztenünk a pártde­mokráciát. Ki kell munkálni a párt álláspontját a hatalomgya­korlás új módjáról, a nép- képviseleti és önkormány­zati szervekhez, az állam in­tézményeihez fűződő viszo­nyáról. A politikai intéz­ményrendszer mélyreható átalakulásában meghatáro­zó szerepe lesz az új alkot­mánynak és a választójogi törvénynek. „Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvés­re kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tet­tekkel, társadalmi összefo­gással legyenek részesei tár­sadalmunk megújulásá­nak” — fejeződik be a do­kumentum. A KISZ továbbfejlesztésének irányairól I. Az MSZMP Központi Bi­zottsága tudomásul veszi, hogy 1. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XII. kong­resszusára 1989. április 21— 23. között, a Budapesti Sport- csarnokban kerül sor. 2. A kongresszusi felkészü­lés során megalakulnak az önálló tagszervezetek, ame­lyek megvitatják a KISZ Központi Bizottsága előzetes dokumentumait és a szövet­ség együttműködési szabály­zatának tervezetét. II. Az MSZMP Központi Bi­zottsága álláspontja az, hogy 1. Az ifjúság részvétele, közreműködése nélkülözhe­tetlen a társadalmi megúju­láshoz, a gazdasági-politikai modellváltás megvalósításá­hoz. A fiatalok élet- és mun­kakörülményeinek javításá­ban, önálló egzisztenciájuk megteremtésében, közéleti szerepük érvényesítésében érdemi változást csak a kö­vetkezetesen végigvitt gazda­sági, politikai reformok hoz­hatnak. Az MSZMP megha­tározó szerepet akar betölte­ni egy demokratikus, haté­konyan működő és jólétet biztosító szocialista társada­lom létrehozásában, az ah­hoz vezető reformokban. En­nek érdekében a fiatalokkal szoros kapcsolatot, politikai szövetséget alakít ki. A párt megújulásának is lényeges feltétele, hogy minél több fi­atal támogatását nyerje meg. E célok érdekében az MSZMP-nek új, az ifjúság számára vonzó programra és annak megvalósítására van szüksége; ennek keretében ki kell alakítania új ifjúság- politikáját. Az MSZMP érdekelt olyan ifjúsági szervezetek létre­jöttében, amelyek politikai rétegszervezetekként, a fia­talok érdekeinek képvi­selőjeként a szocializ­mus ügye mellett elkö­telezett, a párttal politi­kai-stratégiai szövetséget vállaló fiatalokat tömörítik. Lehetővé teszik tagjaik rész­vételét a közéletben, küzde­nek érdekeik érvényesítésé­ért. Valóságos bázissal, be­folyással rendelkeznek a fi­atalok körében. Lehetőséget teremtenek öntevékeny és önálló közösségek létrehozá­sára, demokratikus működé­sére. Együttműködnek min­den jelentős társadalmi, po­litikai tényezővel, állami szervvel. A párt fontosnak tartja, hogy ifjúsági szervezetei a Magyarországi Ifjúsági Szer­vezetek Országos Tanácsában aktívan, kezdeményezően ve­gyenek részt. 2. A KISZ szervezetei az MSZMP-vel politikai szövet­ségben és partneri kapcsolat­ban, önállóan végzik mun­kájukat. Részt vesznek a párt politikájának, a helyi pártszervek és pártszerveze­tek programjának kialakítá­sában, döntéseik előkészíté­sében és ezek megvalósítá­sában. Aktív tevékenységet fejtenek ki annak érdeké­ben, hogy tagjaik minél na­gyobb számban párttagként is bekapcsolódjanak az MSZMP munkájába. Az együttműködés épüljön a vallott értékek azonosságá­ra, a közös politikai érde­kekre, és együttes tevékeny­séggel valósuljon meg. A po­litikai versenyhelyzet meg­követeli az azonosan gondol­kodó erők összefogását, így az MSZMP és ifjúsági szer­vezetei közös érdekeken ala­puló együttműködését. A politikai szövetség fel­tételezi az elvszerű kritika és az eltérő vélemények ki­fejtésének lehetőségét, mind a két fél részéről. Ez igényli az őszinte párbeszédet, a konstruktív vitát, a kölcsö­nös toleranciát. 3. Az ifjúsági szövetség közvetlen pártirányítás nél­kül önállóan dolgozik. Te­vékenységének alapja az MSZMP elvi-politikai prog­ramja, a kongresszus és a Központi Bizottság határoza­tainak irányvonala. A párt arra törekszik, hogy befolyását a párttagokon, s elsősorban az ifjúsági szö­vetségben dolgozó kommu­nistákon keresztül érvénye­sítse. Ezt szolgálják az if­júsági szövetség testületéi­ben megalakítandó kommu­nista csoportok, mint a párt- testületek és az ifjúsági szö­vetségben dolgozó párttagok kapcsolatának fő eszközei. Az MSZMP a jövőben nö­velni kívánja a fiatal pártta­gok részvételét a döntések­ben. Ahol ezt a fiatal párt­tagok igénylik, a pártszerve­zetekben — saját platform­juk kialakítása és érvénye­sítése céljából — működhet­nek ifjúsági szekciók, tago­zatok. A Központi Bizottság tudo­másul veszi, hogy az ifjúsá­gi szövetség a KISZ plat­formját elfogadó önálló tag- szervezetek (területi, réteg- szervezetek stb.) föderáció­jaként működik. A szövetség politikai plat­formjáról, együttműködési szabályzatáról, elnevezéséről, programjáról, tisztségviselői­ről a KISZ XII. kongresszu­sa dönt. A tagszervezetek sa­ját programjukról, szervezeti és működési rendjükről, el­nevezésükről, vezetőikről ön­állóan döntenek. III. A Központi Bizottság meg­érti az ifjúsági szövetség tö­rekvéseit és támogatja a megindult politikai, szerve­zeti megújulást. Szükséges­nek tartja, hogy a pártszer­vek, a pártszervezetek és a párttagok — A Központi Bizottság elvi állásfoglalásának meg­felelően segítsék az ifjúsági szövetség átalakítását. A kongresszusi felkészülést is használják fej a politizálás­ra, a párt befolyásának nö­velésére. Nyílt, őszinte pár­beszéd során az ifjúság mi­nél szélesebb körét nyerjék meg társadalmi céljaink megvalósításának. — A KISZ XII. kongresz­szusát követően rendszere­sen tekintsék át az ifjúsági szervezetekkel történő együttműködésük tartalmát, munkaformáit és alakítsák ki a közös teendőket. — Tájékozódjanak a párt politikájának, törekvéseinek fogadtatásáról, hatásáról a fiatalok körében. Hasznosít­sák ezeket mindennapi mun­kájukban. — Igényeljék az ifjúsági szervezetek tisztségviselői­nek. illetve képviselőinek részvételét a párttestületek munkájában. A szervezeti szabályzat átdolgozása kere­tében vizsgálni kell annak lehetőségét, hogy a párttes­tületekbe — a pártalapszer- vezetekhez és pártszérvekhez hasonlóan — az if júsági szer­vezetek is kapjanak delegá­lási jogot. Koszorúzási Hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából tegnap országszerte koszorú­zási ünnepségeken emlékez­tek meg a magyar földön el­esett katonákról. Magyar párt- és állami vezetők, a társadalmi szervezetek kép­viselői, a hazánkban működő diplomáciai képviseletek ve­zetői és katonai attaséi rót­ták le kegyeletüket a felsza­badító harcokban hősi halált halt katonák sírjainál, em­lékműveinél. Harkányban A bolgár katonák emlék­művénél az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében Krémemé Michelisz Teréz, az Elnöki Tanács tagja, Der- zsi András közlekedési, hír­közlési és építésügyi minisz­ter és Őszi István külügymi- inisztier-lhelyetites koszorúzta meg a bolgár katonai teme­tőben álló emlékoszlopot. A Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetsége ré­széről Venelin Todorov Ko- cev nagykövet, Gano Ivanov vezérőrnagy, katonai és lég­ügyi attasé helyezte el a ke­gyelet és a megemlékezés virágait. Beremenden A hazánk felszabadításá­ért elesett jugoszláv hősök beremendi emlékművénél a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és Miniszterta­nácsa nevében Krémemé Michelisz Teréz, Derzsi And­rás, valamint őszi István koszorúzita meg a jugoszláv hősi temetőben álló emlék­művet. A Jugoszláv Szocialista Köztársaság budapesti nagy- követsége részéről Rudolf Sova nagykövet és Mitar Za- gorac ezredes* katonai és légügyi attasé helyezték el a kegyelet és a megemlékezés virágait. Solymáron A solymári katonai teme­tőben az ausztráliai, a kana­dai, a francia, a brit, a len­gyel és az új-zélandi hősök végső nyughelyén az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében Bíró Imre kanonok, az Elnöki Tanács tagja, Czi- bere Tibor művelődési mi­niszter, Kovács László kül­ügyminiszter-helyettes he­lyezte el a kegyelet virá­ünnepségek gait az elesett katonák emléke előtt tisztelegve. Ausztrália nagykövetsége képviseletében Douglas Alan Townsend, Kanada diplomá­ciai képviseletének nevében Derek Fraser nagykövet, a Francia Köztársaság nagy- követsége képviseletében Christiane Malitchenko nagy­követ és Christian Abzouzi ezredes, a véderő attasé, a brit nagykövetség nevében Leonard Vincent Appleyard nagykövet és Frederick Ni­colas John Davies ezredes, véderő- és katonai attasé, a Lengyel Népköztársaság nagykövetsége nevében Jer­zy Piatkowski ideiglenes ügyvivő, Wladyslaw Jura ve­zérőrnagy, katonai és lég­ügyi attasé, Henryk Bosak tanácsos, a konzuli osztály vezetője, Üj-Zéland nagy- követsége nevében Peter Gale Harborne brit tanácsos koszorúzott. Budapesten A Budaörsi úti amerikai hősi emlékműnél a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és Minisztertanácsa nevében Bíró Imre kanonok, az Elnöki Tanács tagja, Czi- bere Tibor művelődésügyi miniszter és Kovács László kü 1 ü gymin iszter ^helyettes koszorúzta meg az emlék­művet. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok nagykövetsége nevé­ben Donald B. Kursch ideig­lenes ügyvivő, Ruth M. An­derson ezredes, véderő és légügyi attasé és Sean E. Maxwell alezredes, katonai attasé helyezte el a tisztelet és megemlékezés koszorúit. Hajdúböször­ményben Hajdúböszörményben a ha­zánk felszabadításáért foly­tatott harcban elesett román katonák magyarországi köz­ponti sírkertjében az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében Bognár Rezső, az Elnöki Tanács tagja, Berecz Frigyes ipari miniszter és Havasi Béla külügyminisz­ter-helyettes helyezett el ko­szorút az emlékmű talapza­tán. A Román Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vetsége nevében Iraian Pop nagykövet, loan Todericiu ezredes, katonai és légügyi attasé és Gheorghe Albut ta­nácsos koszorúzott. Budapesten tárgyalt az uruguayi külügyminiszter Luis Barrios Tassano uru­guayi külügyminiszter — aki csütörtök délután érkezett hivatalos látogatásra Buda­pestre — tegnap a Külügy­minisztériumban megbeszé­lést folytatott Várkonyi Pé­ter magyar külügyminisz­terrel. A felek megvitatták a két­oldalú kapcsolatokat, és tá­jékoztatást adtak egymásnak országuk belső helyzetéről. Nemzetközi kérdésekről szól­va Várkonyi Péter méltatta a közép-amerikaj rendezési folyamatban játszott uru­guayi szerepet. Luis Barrios Tassano uru­guayi látogatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. Németh Miklós miniszter- elnök az Országházban fo­gadta Luis Barrios Tassano uruguayi külügyminisztert. A nap folyamán Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács el­nöke hivatalában fogadta Luis Barrios Tassanót. Az uruguayi külügyminisz­ter és kísérete a délutáni órákban elutazott Budapest­ről. A kisiparosok és a vám Az április 8-án életbe lépő új vámjogszabály értelmében a kisiparosok a kereskedelmi vámtarifa körébe kerülnek át. Ezzel kapcsolatban a KIOSZ-ban az MTI munka­társának elmondták, hogy a változás kedvezően érinti a kisiparosokat, mert a jövő­ben könnyebben juthatnak külföldről származó anya­gokhoz, eszközökhöz, szer­számokhoz, mérőműszerek­hez. A kisiparosok és gmk-k — amennyiben önálló ex­portjogot kérnek és kapnak — a jövőben a vám szem­pontjából a vállalatokkal azonos elbírálás alá kerül­nek. Ezzel egyidejűleg meg­szűnik a kisiparosságot ko­rábban kedvezően érintő vámkedvezmény, miszerint ötévenként egy alkalommal 200 ezer forint értékig hoz­hattak be vámmentesen a munkájukhoz szükséges gé­peket, berendezéseket. Ked­vező viszont az. hogy a bel­földi forgalmi érték helyett ezentúl a számlaérték alap­ján kell megfizetniük a vá­mot a magánvállalkozóknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom