Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-01 / 77. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP m 1989ÁPRILIS 1. 3 Ünnepség a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál Elköszönt a régi, és jött az új igazgató Április l-jétől Lévai Julianna irányítja a cég munkáját Velük cselekedjünk, ne helyettük! A tanácstagok az elnökhelyettes szóbeli kiegészítőjét hallgatják Tegnap délelőtt a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál benső­séges ünnepség keretében köszönt el dr. Csorna János — aki 13 évig volt a válla­lat igazgatója — mivel saját kérésére nyugdíjba ment. Ugyanakkor beiktatták igaz­gatói tisztségébe Lévai Juli­annát, a vállalat eddigi gaz­dasági igazgatóhelyettesét, aki április elsejétől irányít­ja a cég munkáját. Elöljáróban Dóra László, a vállalat párttitkára köszön­tötte az ünnepség résztvevő­it, közöttük dr. Szabó Feren­cet, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ál­lamtitkárát, valamint Né­meth Lászlót, a Szolnoki Vá­rosi Pártbizottság első tit­kárát. (Folytatás az 1. oldalról) zeti formában. Többen fel­vetették, hogy ezek a terü­leti szervek, miért ne lehet­nének önálló tagszervezetei az országos szövetségnek. Mások szerint viszont az szmt-knek megyei szövetségi funkciókat kell ellátniuk, ezért nem indokolt önálló képviseletük az országos szö­vetségben. A felszólalók egy része ki­tért arra is, hogy valamilyen reális határt kellene szabni a különféle testületek, így az elnökség és a szaktanács létszámának, mert ha túl so­kan dolgoznak bennük, mű­ködésképtelenné válnak. A tagdíjak kérdése is sok hoz­zászólásban felmerült. Mivel a csaknem 6 órás vi­Ezt követően az államtit­kár méltatta dr. Csorna János életútját, külön kiemelve, hogy a most nyugdíjba vo­nuló igazgatónak jelentős és elévülhetetlen érdemei van­nak a megye mezőgazdasá­gának, élelmiszeriparának és hústermelésének fejlesztésé­ben, a termelői kapcsolatok kialakításában, a termék- választék bővítésében, a fel­dolgozás korszerűsítésében. Mdndezet elismerve a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Csorna Jánosnak az Április Negyediké Érdem­rendet adományozta, ame­lyet dr. Szabó Ferenc meleg szavak kíséretében nyújtott át neki. Ezután átadta az új igaz­gatónak az 5 éves időtartam­ra szóló kinevezési okiratot. ta végére a szaktanács idő­közben határozatképtelenné vált, a jelenlévők azt java­solták; vitassák meg ismé­telten az iparági-ágazati szakszervezetekben SZOT- tagjaikkal, köztük az ülésről távolmaradtakkal is az alap­okmány tervezetét. A résztvevők ezt követően a szakszervezeti (munkavál­lalói képviselet szabályozá­sának alapelveiről, majd má­jus 1-je előkészületeiről hall­gattak meg tájékoztatót. Egyetértettek abban, hogy a felvonulások, gyűlések, s az azokat követő majálisok tük­rözzék az ünnep szakszerve­zeti jellegét, fejezzék ki a munkásünnep hagyományait. A szakszervezetek május 1- jei jelszavait a vasárnapi Népszava közli. KB-bizottság ülése Az MSZMP KB nemzet­közi, jogi és közigazgatás­politikai bizottsága Grósz Károly főtitkár elnökletével pénteken tartotta soros ülé­sét. , A bizottság áttekintette a Munkásőrség helyzetét. Ki­emelte annak fontosságát, hogy a testület a törvényes előírások alapján eredmé­nyesen teljesíti hivatását. A bizottság a Munkásőrség to­vábbi korszerűsítésére vo­natkozó javaslatait a Köz­ponti Bizottság egyik, soron következő ülése elé terjesz­ti. Vasárnap a Tiszaligetben Megyei KISZ- küldöttgyűlés A KISZ Szolnok Megyei Bizottsága megyei -küldött- gyűlést tart április 2-án, va­sárnap. A rendezvény 9 óra­kor kezdődik az Oktatási Igazgatóságon, a Tiszaliget­ben. A küldöttek megvitat­ják a pénzügyi ellenőrző bi­zottság 1986 óta végzett te­vékenységét, kialakítják a megyei szövetség együttmű­ködési szabályzatát és prog­ramját. Ezen kívül vélemé­nyezik a KISZ XII. kong­resszusának dokumentum- tervezeteit, és megválaszt­ják a küldötteket. Az Óbudai Hajógyárban Tiltakozó gyűlés A Ganz Danubius Óbudai Hajógyárában pénteken reg­gel 1300 dolgozó tiltakozó gyűlést tartott. A helyi szakszervezeti bizottság ál­tal támogatott megmozdulás részvevői kifogásolták, hogy — a gyűléssel egyidőben — a Ganz Danubius központ­jában Angyal Ádárn vezér- igazgató. a Ganz Danubius Rt. elnöke részvénytársasá­got szervez az óbudai gyár­terület és környezetének idegenforgalmi hasznosítá­sára. A dolgozók követel­ték, hogy ilyen rt. ne ala­kuljon, ne adják el a fejük felől a gyárat, Óbudán foly­tatódhasson a több mint 150 éve kezdett hajógyártás. Kö­vetelték azt is, hogy Angyal Ádám mondjon le a Ganz Danubius Rt. elnöki tiszté­ről, mert szerintük ezen funkciója összeegyeztethe­tetlen cselekedeteivel. A gyűlés részvevői követelé­seikről futárral levelet küldtek Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának és Németh Miklós miniszterel­nöknek. (Folytatás az 1. oldalról) fejtették az érzékelt gondo­kat. Nagy Kálmán karcagi ismereteire építve kijelentet­te: elszomorító a helyzet, na­gyobb szigorúsággal kellene kezelni az iskoláztatás ügyét. Gavaldik Lajos jászladányi tanácstag is osztotta ezt az álláspontot. Szabó János Jásztelek helyzete alapján kívánatosnak tartaná, ha a túlkoros osztályokat kisebb csoportokba osztanák. Hege­dűs Annamária a cigány ol­vasótáborok fontosságáról beszélt. Szendrei Imre, aki cigány származású, és meg­hívottként vett részt az ülé­sen, szokatlanul élesen fo­galmazott: szellemi nyomor­ban élünk — mondotta. A családsegítő központok szerepe rendkívül fontos! Ezt érzékeltette saját tapasz­talataival Farkas Flórián, a szolnoki központ családsegí­tője. Molnár Bálint öcsödi tanácselnök véleménye is ez, de megjegyezte, hogy nem könnyű a cigány családok „közelébe férkőzni”. Karcagi Attila, a megyei Napjainkban egyáltalán nem számítanak a mezőgaz­daság sikerágazatainak azok a tevékenységek, amelyek­nek a koordinálását a Zagy- varékasi Béke Tsz gesztor­ságával tizenhárom évvel ez­előtt felvállalta az Agrocoop Állattenyésztési és Takar­mánytermelési Rendszer. A szálas- és tömegtakarmány- termesztésnek, valamint a kérődző állatfajok tartásá­nak pozíciója sem javult lát­ványosan az utóbbi években, ugyanakkor a nagyüzemek közismerten megromlott pénzügyi helyzete miatt a fejlesztési lehetőségek peri­fériájára szorultak ezek az ágazatok. Mindennek a ha­tásai — mint azt az Agro­coop tegnap délelőtt Szolno­kon, a Technika Házában megtartott közgyűlésén meg­tudtuk — kedvezőtlenül ha­tottak a hat megyében mint­egy 300 gazdasággal partneri kapcsolatban levő rendszer munkájára is. A fizetőképes kereslet csökkenése miatt mérséklő­dött az Agrocoop szarvas- marha- és juhtelep-rekonst- rukciók tervezésével, kivite­lezésével kapcsolatos szol­gáltatásai iránti igény. A ta­valyi pénzszűk esztendőben csak a megkezdett beruházá­sok befejezésére szorítkoztak a partnerüzemek, sok telep­felújítási. bővítési program megrekedt a tervezés szint­jén. Visszaesett a gyeptele­pítési, felújítási kedv is, a gazdaságok kisebb területen intenzívebb körülmények kö­zött — öntözve, műtrágyáz­va — igyekeztek több szá­las- és tömegtakarmánvt megtermelni. A szudáni fü­veknek és a cirokféléknek az Agrocoop termőtájra alkal­cigánytanács elnöke a lakás­hoz jutás nehézségeiről be­szélt. Többek számára szinte lehetetlen a lakáshoz jutás — mutatott rá. Mások is szól­tak e kérdésről. Például Ko­zák Istvánná felszólalásából kiderült: sokan élnek még a cigányok közül embertelen körülmények között. Legfon­tosabbnak a telepek felszá­molását tartotta. Misurák Dénes osztályvezető szerint a peremkerületek problémái nem választhatók el a ci­gányságtól. Ne segéllyel oldjuk meg azt, ami munkába állással lenne megoldható! A tisztes­ségesen dolgozók kapjanak nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést! A gondok megoldásához többször kér­jük a cigányság véleményét is! Velük cselekedjünk, ne helyettük! Ezek voltak, azok a kijelentések, amelyek ér­zékeltették: a cigányság helyzetének kezelésében szemléleti változásra is szük­ség van. Alapkérdésnek te­kintendő a foglalkoztatás megoldása. mázott fajtáival és techno­lógiájával tavaly már 3000 hektáron folytatott termesz­tése viszont jól segítette a zöldetetési idény meghosz- szabbítását. Hiába javultak a szaporu­lati mutatók, és nőttek a ho­zamok a juhtenyésztésben, mindez nem tudta ellensú­lyozni az értékesítési gon­dokat, a jövedelmezőség romlását és természetesen az állatállomány csökkenését sem az ágazatban. Ahhoz, hogy mindezek el­lenére pénzügyi tervét 1988- ban is teljesíteni tudja a termelési rendszer, a bioló­giai és műszaki szolgáltatá­sokkal kellett pótolni a nö­vénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben jelentkező kieséseket. A szarvasmarha­ágazatban a minőségi tejter­melést elősegítő állategész­ségügyi és műszaki-technikai szervizre továbbra is igényt tartanak nagyobb állatte­nyésztési telepeiken a part­nergazdaságok. A juhtartó üzemekben az állományfris­sítést és a szakosodáshoz szükséges fajtaátalakító ke­resztezéseket tenyészállatok beszerzésével segítette a ter­melési rendszer. Az elmúlt év tapasztala­taiból. a tevékenységi kör­ben végbement változások­ból adódnak az Agrocoop további feladatai, amelyek­ről szintén szó volt a teg­napi közgyűlésen. Már ta­valy megélénkült a kereslet a lucernaszárítmányok iránt, így az idén a gazdaságok­ban is a telepítési kedv. Ár­ban és lehetőségekben is egyaránt kedvezőtlen azon­ban a lucernavetőmag be­szerzése, ami arra ösztönzi a termelési rendszert, hogy A vitában elhangzottakat Ürmössy Ildikó foglalta ösz­sze. A tanács határozata a kö­vetkező feladatokat tartja a legfontosabbaknak: évente és szükség szerint értékelni kell a cigányság foglalkoztatásá­nak helyzetét. Folytatandó a telepek felszámolása. Az is­koláztatási kötelezettség tel­jesítését rendszeresen szük­séges ellenőrizni, és hatéko­nyabb pályaorientációs tevé­kenységet kell végezni. A közművelődési feladatok ter­vezése során nagyobb figyel­met indokolt fordítani a ci­gánylakosság műveltségének fejlesztésére — különösen azokon a településeken, ahol ezt létszámarányuk indokol­ja. Az egészségügyben is kapjon nagyobb teret a tu­datformáló munka, a meg­előzés. A szociálpolitika pe­dig gondoskodjon az eddigi­eknél hatékonyabban a ve­szélyeztetett körülmények kö­zött élő, munkaképtelen, idős, beteg emberek megfe­lelő intézményben történő elhelyezéséről. B. I. partnerkörben megszervezze a magtermeltetést és for­galmazást. Bővül az Agro­coop által ajánlott tömegta- karmányfélék köre is. A rendszerszervező Zagyvaré- kasi Béke Tsz-ben öt hektá­ron próbálják ki a Moson­magyaróvári Agrártudomá­nyi Egyetemen kinemesített, nagy fehérjetartalmú trigo- nellát, azaz görög szénát. A műszaki fejlesztésben az „arccal a kistermelés és a külföld felé” jelszót tűzte zászlajára a rendszer. A ki­sebb szarvasmarhatelepekről ugyanis gazdasági okokból a háztájiba helyezi ki sok nagyüzem a teheneket, ezért az Agrocoop kisüzemi fejő­gépet fejlesztett ki és for­galmaz a kistermelőknek. A szlovákiai losonci járásban már felszereltek két juhfejő berendezést. A szálas- és tömegtakar- mány-termesztést, valamint a kérődzők tartását átfogó vertikumot marketingtevé­kenységgel is bővíteni szán­dékozik az Agrocoop. Ügy kíván „termékpályára áll­ni”. hogy a partnergazdasá­gok eladásra szánt növényi és állati termékeinek a leg­előnyösebb, lehetőleg az ex­port hasznából való részese­dést is biztosító piacokat ku­tatja fel. Mindezeknek az el­képzeléseknek a megvalósí­tásával egyidőben szervezeti változásra is készülnek: a partnergazdaságok javasla­tai alapján döntenek arról, hogy a társasági törvény biztosította lehetőségekkel élve az év második felétől milyen új társulási formá­ban folytatja tevékenységét az Agrocoop. A Jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz ipari főágazata a martfűi Tisza Cipőgyár részé­re bérmunkában tenisz- és kosárlabdacipőt is készít, napi kétezernégyszáz párat. Fel­vételünk a vulkanizálócsarnokban készült. ' (Fotó: K. É.) Dr. Szabó Ferenc, a MÉM államtitkára ünnepi beszédét mondja. A képen balról jobbra Németh László, dr. Csorna János, Dóra László és Lévai Julianna alapokmány-tervezetéről tárgyalt a SZOT A termelési rendszernél is Előtérbe kerül a marketingmunka Szervezeti változás előtt az Agrocoop

Next

/
Oldalképek
Tartalom