Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
Az MSZMP Központi Bizottságának kőzleményo A jövőnkért Fellendülést, demokráciát, szocializmust Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt? (Folytatás a 2. oldalról) részére teszik lehetővé. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a magánkereskedőknek, a közkereseti és betéti társaságoknak nincs lehetőségük nagykereskedelmi, záloghitelnyújtási, reklám- és hirdetési, valamint utazásszervezési és közvetítési tevékenységre. E korlátozás fenntartása nincs összhangban az Országgyűlés által korábban elfogadott társasági törvénnyel és lényegében ma már akadályozza a tőkeáramlást is. A gazdasági életben erősödő versenyhelyzet és a kívánatos szektor- semlegesség elvének megfelelően szükséges, hogy ezeket a jogi tilalmakat feloldjuk. Kiegészítő indítványt sem a bizottságok, sem a képviselők nem nyújtottak be, az előterjesztéshez senki sem kívánt hozzászólni. Határozathozatal következett: a benyújtott törvénymódosítási javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Ezután az Országgyűlés idei várható programjának tárgyalását tűzte napirendre a törvényhozó testület. * * * A rövid bevezető után a vitában Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.). mindenekelőtt azt szorgalmazta, hogy a törvényelőkészítés műhelymunkáiról több információ álljon rendelkezésre. Kovács László (Pest m. 20. vk.), szóvá tette, hogy az előzetes munkaprogramban szerepelt, de a jelenlegi tervezetből kimaradt az időszerű bér- és munkaerőgazdálkodási feladatokról szóló beszámoló. Megfontolásra ajánlotta, hogy a kormány adjon tájékoztatást a jelenleg folyó, illetve az előkészítés alatt álló állami nagyberuházásokról, ezeknek az államháztartásra gyakorolt hatásairól. Dr. Hellner károly (Budapest 32. vk.j, hozzászólásában a Budapest—Bécs Világ- kiállításról szólva kifejtette, hogy ebben a kérdésben szükség lenne konszenzust elérni, már csak azért is, hogy a jövő évi választásoknál ez a téma ne lehessen politikai harcok tárgya. Juhász Ferenc (Bp. 62. vk.), annak a véleményének adott hangot, hogy az Országgyűlés 1989. évi várható ülésterve igen zsúfolt, ennek ellenére egyetért vele, mert a reformfolyamat zökkenőmentes továbbvitele érdekében szükség van a programban jelzett kérdések megvitatására. Tóth Attiláné (Bp. 52. vk.), nem tartotta célszerűnek, hogy egy előzetes tájékoztató alapján az Országgyűlés a Budapest—Bécs Világkiállítás megrendezésével kapcsolatban előre elkötelezze magát valamilyen döntés mellett. Dr. Velkey László (Borsod m. 4. vk.), egy Széchenyi idézettel ösztönözte — időt kímélendő — képviselő társait rövidebb és tárgyszerűbb hozzászólásokra: az idő pénz. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest 22. vk.), egyrészt indítványozta, hogy ne csak a decemberi ülészakon, hanem már korábbán tárgyalják meg a sajtótörvény tervezetét. Másrészt hiányolta, hogy az előterjesztésben nem szerepel az új választási törvény tervezetének megvitatása. Bódi János (Baranya m. 11. vk.), két tárgykört — a gazdaságilag elmaradott térségek problémáját, valamint a bős-nagymarosi vízlépcső kérdését hiányolta a 'napirendből, megjegyezve, hogy ez utóbbi megtárgyalására már készségét nyilvánította a kormány elnöke. Takács Imréné (Csongrád m. 4. vk.), szerint célszerű volna a parlamenti ülésszakokat hétfőnként kezdeni, hogy ne kelljen szétszabdalni a tanácskozást. Az elnöklő Jakab Róbert- né ezután megkérdezte az érintett tárcák jelenlévő vezetőit, hogy kívánnak-e reagálni a képviselői javaslatokra. Halmos Csaba államtitkár kijelentette: kész arra, hogy ez év második felében átfogóan megvitassa a törvényhozás a bér- és munkaügy kérdéskörét. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter Szirtesné dr. Tomsits Erika felvetésére kifejtette: valószínűtlen, hogy december előtt a Parlament elé kerülhetne a sajtótörvény tervezete, mivel ez olyan téma, amely társadalmi vitát igényel. Ugyanígy vélekedett a választójogi törvényről. Szirtesné dr. Tomsits Erika ekkor újból szót kért és kijelentette: a miniszter válasza nem győzté meg. Ezt követően a soros elnök összegezte a vitában elhangzottakat, majd megállapította: nem látja biztosítottnak, . hogy __ most eldönthető volna az Ország- gyűlés idei várható programja. Indítványozta, hogy erről az éves programról csak március 22-én döntsenek. Indítványát a Parlament elfogadta. Képviselői bejelentések következtek. Kiss István (Bács-Kiskun m. 18. vk.) arról adott tájékoztatást, hogy 12 képviselő- társával együtt február 22- én létrehozták az ország- gyűlési képviselők bányászati és energetikai csoport- ■ ját. Az elnök kérte az Országgyűlést, hogy a bejelentést vegye tudomásul, majd ■Nóth Jánosnak (Bp. 37. vk.) adott szót. A képviselő bejelentette: hét képviselőtársával együtt március 1-jén megalakították az Ország- gyűlés műszaki és gazdasági modernizációs szekcióját. Az elnök bejelentette: megalakult az Országgyűlés tömegtájékoztátási cteóport- ja is. Feladatának tekinti az új sajtó- és médiatörvény előkészítésének és végrehajtásának szakmai támogatását. A háromnapos ‘tanácskozás utolsó napirendjeként parlamenti bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak felmentéséről, illetve megválasztásáról, megüresedett helyek betöltéséről döntöttek a képviselők, az érintett bizottságok javaslatai alapján. Elsőként felmentésekről szavaztak: dr. Antal- ffy Györgyöt (Csongrád m. 9. vk.), — egészségi okok miatt, saját kérésére, érdemei elismerése mellett — a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöki tisztéből; Nyers Rezsőt (Bács- Kiskun m. 1. vk.), államminiszterré történt kinevezése miatt a kereskedelmi bizottság és a reformügyi ad hoc bizottság elnökségéből; dr. Vida Miklóst (Bp. 23. vk.), az Országgyűlés alelnökévé való megválasztása miatt a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsági * tagsága alól, továbbá dr. Puskás Sándort (Heves m. 2. vk.), a reformügyi ad hoc bizottság titkári tisztéből felmentették. Az elnök javaslatokat tett bizottsági tisztségek és tagság betöltésére. Ennek alapján a külügyi bizottság titkárává Réger Antalt (országos lista), tagjává Péter Jánost (országos lista), Viczián Jánost (országos lista) és Moravcsik Ferencnét (Bács- Kiskun m. 19. vk.), választotta. A kereskedelmi bizottság elnöke dr. Vida Kocsárd (Somogy m. 6. vk.), lett. A terv- és költségvetési bizottság elnökévé dr. Puskás Sándort, titkárává Fehérné Eke Katalint (Borsod-Aba- új-Zemplén m. 10. vk.), tagjává pedig Farkas Lajost (Bp. 11. Vk.). választották meg. A településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság új tagja Movik László- né (Pest m. 27. vk.), lett. A reformügyi ad hoc bizottság élére — elnökül — Fekete Jánost (Békés m. 11. vk.), e testület titkárává pedig dr. Gágyor Pált (Bp. 13. vk.), választották meg. Az elnöklő Jakab Róbert- né valamennyi új tisztségviselőnek és bizottsági tagnak eredményes munkát kívánt, s ezzel a háromnapos tanácskozást berekesztette. A márciusi ülésszak munkája a többi, most nem megvitatott napirendi pont előterjesztésével és vitájával március 22-én délelőtt folytatódik. Hazánk történelmi jelentőségű fordulóhoz érkezett. A tét roppant nagy: a nemzet felemelkedése vagy elmaradása a világ fejlődésétől. A demokratikus megújulásra ma, az ellentmondásokkal terhelt helyzetben is késztetőek a hazai és kedvezőek a világpolitikai feltételek. Cselekvésre van szükség. Az MSZMP megkezdte erőinek újjászervezését. Közvetlen célja: leküzdeni a válságot. A mai magyar társadalomban meghatározóak a haladó, demokratikus erők. Örökösei és folytatói nemzeti történelmünk reformkor- szakai, a polgári és népi progresszió, a munkásmozgalom hagyományainak. Az MSZMP ezek szellemében, a reformok jegyében munkálkodik. Á gyökeres változtatás szükségességét felismerve, a társadalmi megegyezés szándékától is ösztönözve nyíltan,- kritikusan szembenéz a múlttal. Szakít a torznak, hibásnak bizonyult politikai-gazdasági szerkezettel, elhatárolja magát a korábbi vezetés hibáitól, a szubjektivizmustól, a tagság részvételét kizáró politizálástól. A párt célja a társadalmi fejlődés előmozdítása, a nemzeti . sajátosságoknak megfelelő demokratikus szocializmus építése. Az MSZMP támaszkodik politikai tapasztalataira, a társadalmi fejlődésben 1945 után elérit maradandó értékekre, eredményekre, Mozgalmunk irányt mutató értékei: az alkotómunka, a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás. Az alkotómunka az értelmes emberi élet alapja, a jólét és a fejlődés forrása. Szabadságeszményünk a személyiség önállósága, az emberi jogok érvényesülése. A nép szabadsága az egyén szabadságára és a közösség iránti felelősségre épül. Az igazságosságot a társadalmi, politikai, gazdasági, szociális, kulturális esélyek egyenlőségére való törekvés jelenti. A szolidaritás a szabad emberek és közösségeik ösz- szetartozása, kölcsönös megbecsülése és pártfogása. Meggyőződésünk, hogy ezek az értékek a demokrácia, a szocializmus elvei alapján teljesedhetnek ki. Az MSZMP a munkásmozgalom két meghatározó — kommunista és szociáldemokrata — irányzatának egyesült pártja, amely osz- tályszempontokat meghaladva a dolgozó, alkotó emberek érdekeit kifejező marxista szellemű reformpárt. Az MSZMP szervezet: politikai erő, amelynek programja egyetemes és nemzeti értékeket képvisel. Az MSZMP demokratikus szervezetével, áramlatai alkotó együttműködésévé;, tagjai egyenjogúságára alapozva erősítíi cselekvési egységét. Az MSZMP együttműködést, a nemzeti sorskérdésekben megegyezést ajánl minden, az országáért felelősséget vállaló, haladó gondolkodású állampolgárnak és szervezetnek. Mit akarunk? 1. A népakarat érvényesítését. — Jogállamot, demokratikus szocialista alkotmányt — képviseleti demokráciát, — a népszuverenitást megtestesítő törvényhozást, független bíróságokat, jól működő kormányzatot, — önkormányzatot, biztonságot, fejlődést a közösségeknek, a falvaknak, a városoknak, — a napi politikai harcoktól mentes, a haza, a közrend védelmét az alkotmányosság szellemében szolgáló fegyveres erőket, testületeket, 2. A politikai intézmények korszerű rendszerét. — alkotmányos többpártrendszert, — szabad választásokat, a koalíció lehetőségét a kormányzásban, — független szakszervezeteket, önálló érdekképviseleteket, — megújuló népfront- mozgalmat. 3. Az egyén és a közösség biztonságát, — alkotmányban szavatolt állampolgári és személyes szabadságjogokat, törvényességet, — a fiatalok önálló politikai cselekvési lehetőségét, — a nők társadalmi megbecsülését, jogaik gyakorlásában pedig egyenlő esélyt, — haladó nemzetiségi törvényt, — a törvényesen szerzett tulajdon védelmét, — közérdekeket szolgáló biztonságot, rendet, fegyelmet. 4. Határozott kormányzással kitörést a válságból, — a gazdasági visszaesés megfékezését, az eladósodás megállítását, a fellendülés megalapozását, — a gyenge teljesítmények visszaszorítását, — az ütközések, kikerülhetetlen áldozatok vállalását, — a terhek igazságos megosztását. 5. A gazdasági rendszer reformját, — ikövelíaeEetes átmenetet a hiánygazdaságból a piacgazdaságba, — tulajdonréformot; a tulajdonformák egyenrangúságát, a jól működő közösségi tulajdon meghatározó szerepét, — forgalmi értéket a földnek, — a KGST reformját. 6. Megújuló magyar gazdaságpolitikát — Európába és a világba beépülő gazdaságot — a saját források jobb hasznosítását, a hazai piac élénkítését az export fellendítésével együtt — a gazdasági szerkezet, az infrastruktúra korszerűsítését — a vállalkozások szabadságát, biztonságát — teljesítményt ösztönző adópolitikát — társadalmilag ellenőrzött, új alapokra helyezett költségvetést 7. Jobb megélhetést — Az infláció mértékének csökkentését, az indokolatlan áremelések elleni fellépést — a teljesítmények és a bérek összhangját biztosító bérreformot — a reálbérek emelését ott, ahol a gazdaságos teljesítmény javul — az elmaradott térségek fejlesztését 8. A létbiztonságot szavatoló szociálpolitikát — a családok támogatását, hogy betölthessék hivatásukat' — az első lakás megszerzésének állami támogatását — a fiataloknak jobb, biztonságosabb feltételek teremtését az elhelyezkedésre, a pályakezdésre, a családalapításra — támogatást az önmagukról gondoskodni nem tudóknak, a halmazottan hátrányos helyzetűeknek — a közösségek egyént védő szerepének erősítését — a munkanélkülivé válóknak átképzését, munkalehetőséget 9. Az egyént védő társadalombiztosítási rendszert — törvényben szabályozott, pénzügyileg független, egységes társadalom- biztosítást — az önkéntes társadalombiztosítási formák gazdagítását — az egészségügy reformját, szabad orvosválasztást — az igazságosabb, előbb az alacsony nyugdíjak, majd az átlagnyugdíjak értékállandóságát megőr- .ző nyugdíjrendszer bevezetését 10. Környezetvédelmet — környezetbarát magatartást és gondolkodást — környezetkímélő technológiákat — a környezet további romlásának megállítását 11. Tiszta közéletet 12. Szabad szellemi alkotómunkát — a kutatás és a publikálás szabadságát, — a tehetségek érvényesülési lehetőségét az oktatásban, a munkahelyen, a közéletben, — az alkotói szabadság kiteljesedését, a művészeti, irodalmi élet sokszínűségét. 13. Az oktatás gyökeres megújítását — a pedagógusok megbecsülését, — az egyéni képességet fejlesztő, demokratikus iskolarendszert, — önállóságot, tanszabadságot a felsőoktatásban, — szabadabb egyetemi felvételi rendszert, 14. Lelkiismereti szabadságot és a vallásgyakorlás szabadságát 15. Békét, biztonságot, együttműködést — független külpolitika folytatását, — katonai tömbök nélküli világot, — közös európai otthont, — baráti kapcsolatot a szomszéd népekkel, — a barátság és az együttműködés erősítését a reformok útján haladó Szovjetunióval, — kapcsolatépítést a határainkon túl élő magyarokkal. Hogyan akarjuk? Népben —■ nemzetben — a nemzetek közösségében gondolkodva. A nemzeti sorskérdések megoldásán munkálkodva. Politikai versengésben, a konfliktusok vállalásával, és nemzeti összefogással. Mi szavatolja programunkat? A cselekvőképes párt. A haladó erők összefogása. A határozott kormányzás. A törvényes biztosítékok megalkotása. A társadalom vállalkozókészsége és érdekeltsége az ország előrehaladásában. A nyilvánosság, a felelős szabad sajtó. ^ Az MSZMP békés úton, feszültségek élezése nélkül kívánja az átmenetet a széles körű demokráciára. A párt arra törekszik, hogy a nemzet érdekeit programjával, politikai súlyával meghatározó módon fejezze ki; tagsága kezdeményezőkészségével, a választók bizalmával érjen el meghatározó politikai befolyást^ a társadalomban. Pártunk a reformpolitikáját erősíti, törekvéseit valamennyi cselekvő, politizáló tagjának részvételével valósítja meg. * * * Cselekvési programunk nyitott a gyorsan változó valóság, az új gondolatok, a párttagság tapasztalatai iránt, s annak megfelelően változik i a jövőben is. A Központi, Bizottság kéri a tagság programot tovább formáló • véleményét, javaslatait. Budapest, 1989. március 7. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Pozsgai Imre és Németh Miklós üdvözli egymást a munka megkezdése előtt Szolnok megyeiek az ülésszakon
