Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

1 SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XL. évf. 60 sz. 1989. március 11., szombat Az Országgyűlés harmadik munkanapján Napirenden a romániai menekültek helyzete és a Munka Törvénykönyv módosítása Szűrös Mátyás lett az új házelnök A Parlament ülésszaka március 22-én folytatódik Tegnap délelőtt 9 órakor megkezdődött az Országgyű­lés ülésszakának harmadik munkanapja. A zsúfolt napirend újabb pontjának tárgyalására tértek át a képviselők: a ro­mániai menekültek helyzetéről és a Minisztertanács tervezett további intézkedéseiről Horváth István belügyminiszter tá­jékoztatta a törvényhozókat. Elöljáróban arról az elvi alapállásról és az ezen nyug­vó politikai szándékokról szólt, amelyek a kormány te­vékenységét ebben a kérdés­ben meghatározzák: — A magyar politika címé­re gyakran felhozott és meg­alapozatlan román vádakra is reagálva mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy a Magyar Népköztársaság maradéktalanul tartja magát a helsinki záróokmányban megfogalmazott elvekhez. Hosszú távú realitásként szá­mol azzal, hogy határainkon kívül él a magyarság egyhar- rnada. Ugyanakkor nem fe­ledhetjük, hogy — Illyés Gyula szavaival élve —, nem ők hagyták el a hazát, ha­nem nékik szabtak más álla­mi fennhatóságot. Az azonos történelmi és kulturális gyö­kerek, az azonos nyelv az anyanemzethez is kötik őket, ami arra kötelezi a minden­kori magyar politikát* hogy felelősséget érezzen • sorsuk alakulásáért. Az elvi bevezető után a menekültek helyzetét ele­mezve leszögezte: — Mindnyájunk előtt vi­lágos, hogy a menekültkérdés gyökere nem Magyarorszá­gon. hanem Romániában van, ahol az alapvető emberi jo­gok megsértése, köztük a nemzetiségek hátrányos meg­különböztetése, etnikai egy­ségük megbontása, sajátos kulturális tradícióik és hagyo­mányos életfeltételeik felszá­molása, az anyanemzettel va­ló kapcsolattartás . megnehe­zítése miatt a romániai ma­gyarság nemzeti léte, iden­titása került veszélybe. Mindezek a sérelmek együt­tesen olyan helyzetet terem­tettek, hogy sokak számára az életkörülmények elvisel­hetetlenné váltak. Hangsúlyozni kívánom, hogy a kialakult helyzet — amit mi nem ösztönzünk, s nem is ösztönözhetünk — el­lentétes szándékunkkal, mert a menekülés, legyen az legá­lis vagy engedély nélküli, nem jelenthet megoldást a Romániában élő magyarság számára. Ugyanakkor mind­addig, amig nem mutatkozik kézzelfogható jele annak, hogy kedvező irányba válto­zik Romániában az emberi és ezen belül a nemzetiségi jogok érvényesülésének tény» leges gyakorlata, befogadjuk a szülőföldjüket elhagyni kényszerülőket. A kormány intézkedéseit összefoglalva a belügymi­niszter elmondta: — Több mint egy évvel a menekültügy jelentkezése után felelősséggel mondha­tom, hogy eddig nagy együtt­érzéssel és igyekezettel, ru­galmasan sikerült megoldani e váratlanul jelentkezett, új­szerű és hallatlanul bonyo­lult feladatot. A menekülők számára a legtöbb gondot eddig is, a jövőben pedig még inkább az jelenti, hogy az ismert okok miatt nagyon nehezen jut­hatnak lakáshoz. Ez jelenleg a beilleszkedés fő akadálya. Javítana a helyzeten, ha a jobb megoldás érdekében a menekülteket arányosabban tudnánk elhelyezni az ország területén. Jelenleg ugyanis több mint háromnegyedük Budapesten, valamint Hajdú- Bihar, Békés, Pest és Sza- bolcs-Szatmár megyében tar­tózkodik. A menekültek közérzetét nagyban befolyásolja, hogyan foglalkoznak velük, miként intézik ügyeiket az erre hi­vatott szervek. Tapasztalata­ink azt igazolják, hogy az el­járó állami, közöttük a taná­csi hatóságok és intézmények méltányosan, felelősségérzet­tel, őszinte segítőkészséggel keresik a lehetőségeket, esz­közöket a róluk való gondos­kodásra, beilleszkedésük megkönnyítésére. Ugyanak­kor kaptunk jelzéseket bü­rokratikus eljárásról, maga­tartásról. Tudjuk, hogy a hozzánk érkezettek egy részének igen fájó sebet jelent a család- egyesítés megoldatlansága. Az itt-tartózkodók mintegy negyedének gyermeke, házas- társa maradt Romániában. Az aradi találkozón a ma­gyar küldöttség által felve­tett kérdések között fontos helyen szerepelt a család- egyesítés. Akkor román rész­ről olyan ígéret hangzott el, hogy partnerek lesznek en­nek a megoldásában. Ügy tű­nik, hogy erőfeszítéseink eredményeként a kivándor­lási és családegyesítési ké­relmek elbírálásában némi­leg kedvező irányban módo­sul a román hatóságok gya­korlata. A menekültügy intézésében — szabályozásában és a vég­rehajtásban is — a stabil el­vek mellett a változás is je­len van. Ezt a menekültek számának emelkedése, a ren­dezésre váró újabb és újabb kérdések jelentkezése, vala­mint tapasztalataink gyara­podása tette szzükségessé, il­letve lehetővé. ' Elsőként említem a határt engedély nélkül átlépők ese­tében a visszaadási gyakorla­tot, amely — a közvélemény egy részében jogosan — erő­teljes érzelmi hatásokat vál­tott ki, s amely miatt sok bí­rálatot kaptunk. 1988-ban a Romániából illegális határát­lépéssel érkezők mintegy ne­gyedét adták vissza hatósá­gaink a román határőrizeti szerveknek. Eleinte nem vol­tak elég világosak az erre vonatkozó elvek, és így bi­zonytalan volt a gyakorlat is. Bár sokan vannak olyan vé­leményen, hogy még nagyobb szelektálásra és nagyobb ará­nyú visszaadásra lenne szük­ség, jelentősen szűkítettük a visszaadási okok körét, s vál­toztattunk az eljárás rendjén is. Mindezek következtében az utóbbi hónapokban mini­málisra csökkent, ez év feb­ruárjában például a 3 száza­lékot sem érte el a visszauta­sítottak aránya. Fontos változást jelentett, hogy a rövid időre szóló ide­iglenes tartózkodási engedé­lyeket felváltottuk a 6 hóna­pos ideiglenes tartózkodási, illetőleg ennek lejártával a 2 éves letelepedési célú tar­tózkodási engedélyek rend­szerével. Növekszik a nálunk tartóz­kodó román állampolgárok között azoknak a száma, akik véglegesen harmadik ország­ba kívánnak továbbutazni. Sokan kifejezetten ezzel a szándékkal jönnek orszá­gunkba. A korábbiakkal szemben a továbbutazás elé ma már a magyar nemzetisé­gűek esetében sem állítunk semmiféle akadályt, abból kiindulva, hogy a tartózko­dási állam megválasztása emberi jog. A harmadik or­szágba való távozásuk azon­ban nem a magyar kiutazási engedélyen, sokkal, inkább azon múlik, hogy a legtöbb országban igen csekély kész­ség mutatkozik a Romániá­ból érkezettek befogadására. A kormány további terve­zett intézkedéseiről Horváth István elmondta: — Az elkö­vetkező hónapokban újabb fontos lépésekre készülünk. A Minisztertanács a mene­kültügy szervezettebb inté­zése érdekében elhatározta a menekülteket befogadó állo­mások felállítását. Ezt a me­nekülés várható folytatódása teszi szükségessé. Az állomások fő rendelte­tése az itt-tartózkodásért, il­letve letelepedésért folyamo­dók kérelmének körültekintő és megnyugtató első fokú el­bírálása lesz. Ismeretes, hogy a kormány előterjesztésére az Elnöki Tanács február 24-i ülésén határozatot hozott hazánk csatlakozásáról a menekültek helyzetéről szóló 1951-ben Genfben aláírt egyezmény­hez és annak 1967-es New York-i kiegészítő jegyző­könyvéhez. Ezt a döntést az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tosságával folytatott előzetes tárgyalások és a menekült- ügyi egyezményből fakadó jogosultságok és kötelezett­ségek alapos és sokoldalú vizsgálata előzte rrteg. A tárca vezetője szólt azokról az előnyökről is. amelyeket az egyezményhez való csatlakozás jélent~ha- zánk számára: Mindenekelőtt legalizálja, széles körben elismert nem­zetközi szerződéshez kapcsol­ja a menekültekkel foglalko­zó mindennemű tevékenysé­günket. Lehetővé teszi a me­nekültek helyzetének, jogai­nak és kötelezettségeinek megnyugtató rendezését, ré­szükre személyi és nemzet­közileg elismert utazási ok­mányok kiállítását. Lehető­ségünk nyílik arra, hogy az egyezmény részeseként tájé­koztathatjuk a világ közvéle­ményét- a menekültekkel kapcsolatos tényekről és in­tézkedéseinkről. Végül az ed­digieknél megalapozottabban vehetjük igénybe gondjaink megoldásához a menekültek­kel foglalkozó nemzetközi szervezetek és intézmények — közöttük elsősorban az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tosságának — segítségét. Külön kérdés a kettős ál­lampolgárság eseteinek meg­oldásáról és megelőzéséről szóló, ma hatályos magyar— román egyezmény sorsa. En­nek értelmében ugyanis ro­mán állampolgár csak akkor kaphat magyar állampolgár­ságot, ha őt előbb elbocsát­ják a román állampolgári kötelékből. Az egyezmény hatálya 1990. február 10-én jár le. Felmondására ez év augusztus 10-től számított hat hónap alatt kerülhet sor. A kormány addig is keresni fogja a megfelelő megoldás lehetőségeit, beleértve tár­gyalások megkezdését az egyezmény módosítására. Ha ez nem vezet eredményre, kezdeményezni fogja a fel­mondást. (Folytatás a 2, oldalon) A romániai menekültek helyzetéről a Miniszter tanács tervezett további intézkedéseiről Horváth István belügyminiszter tájékoztatta a képviselőket Leninvárosban . a Tiszai Kőolajipari Vállalattól vásárolt üzemben alakították ki a HOKÉV — a Horgászcikkeket Ké­szítő és Értékesítő Vállalat üzemét, amely világszínvonalú horgászfelszereléseket készít. Az úszók, a tömör- és telesz­kópos botok és a villantok minőségére garancia a dél-koreai Silstar cég technológiája. MTI-fotó: Kozma István Grósz Károly és Carlos Nunez találkozója Grósz Károly, az MSZMP főtitkára tegnap fogadta Carlos Nunezt a Sandinista Nemzeti Felszalbadítási Front Országos Vezetősége tagját, a nicaraguai Nemzetgyűlés elnökét. aki, az MSZMP KB meghívására érkezett ha­zánkba. A találkozón Grósz Ká­roly tájékoztatást adott a magyarországi reformfolya­matról, az MSZMP előtt ál­ló feladatokról. Carlos Nunez vázolta a térségben kialakult új hely­zet sajátosságait, és a nica­raguai vezetés törekvéseit az ország előtt álló gazdasá­gi gondok leküzdésében. Nagy jelentőségűnek ne­vezte a Nicaragua iránt megnyilvánuló nemzetközi szonJaFltófit, benne az MSZMP és a'•ffBgyar társa­dalmi és tömegszerveáSÍ^ támogatását. Németh Miklós kormányfő Hágába utazott Németh Miklós miniszter­elnök pénteken elutazott Hágába, ahol részt vész az állam- és kormányfői szin­tű környezetvédelmi konfe­rencián. Útjára elkísérte Kovács László külügyminisz­ter-helyettes és Perczel György környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter- helyettes. Búcsúztatásán a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Várkonyi Péter külügymi­niszter és Raft Miklós ál­lamtitkár, a Minisztertanács hivatalának elnöke. Jelen volt Tina J. C. Ferringa, a Holland Királyság budapesti nagykövete. 32. mezőgazdasági könyvhónap Kulturált termelők — magasabb termelési kultúra Gyárfás József emlékének szentelték a karcagi Karcagon tartották meg tegnap a 32. alkalommal megrendezett mezőgazdasá­gi könyvhónap megyei meg­nyitóját. A helyőrségi klub­ban szép számban megjelent agrárszakembereket és ér­deklődőket az egyik helyi közös gazdaság, a karcagi határ nagyobb részét — csaknem húszezer hektárt — művelő Magyar—Bolgár Ba­rátság Tsz elnöke, Kasuba János köszöntötte. A megyei könyvhónapi rendezvénysorozatot meg­nyitó Gallyas Csaba, a Me­zőgazdasági Kiadó igazga­tója a napjainkban, az ag­rárgazdaságban is mindjob­ban felértékelődő informá­ció fogalma köré csoporto­sította mondandóját. Töb­bek között hangsúlyozta, hogy a gazdasági kibontako­HÉTFÖN ÉS KEDDEN Olcsó ruhák, Ismét lesz olcsó cipő-, ágy­nemű- és használt-ruhavá­sár Szolnokon, a Csomópon­ti Művelődési Ház földszint­jén a jövő hét elején. Az immár hagyományosnak te­kinthető akció most újabb színfolttal bővül, ugyanis a Karcagi Cipőipari Kisszövet­kezet is' elhozza termékeit, amelyeket termelői áron kí­megnyitót záshoz elengedhetetlen mű­szaki fejlesztés, szerkezetát­alakítás nem képzelhető el a szakkönyvekben felhal­mozott tudásanyag hasznosí­tása nélkül. Nemcsak gaz­daságossági, hanem termé­szet- és környezetvedelmí szempontok is sürgetik, hogy a mezőgazdasági termelés­ben is minél kisebb arány­ban legyen jelen az anyag, az energia, s növekedjék a szellemi hányad. Beszélt a kiadó igazgatója arról is, hogy milyen fontos szerepük van az információ­hoz jutásban a szakkönyvek­nek, kiadványoknak. Sajnos, mint mondotta, az utóbbi csaknem másfél évtizedben elért mennyiségi növekedés­sel — 1957-ben 350 ezer, (Folytatás az 5. oldalon) cipők vására nál. Ilymódon lényegeseb­ben olcsóbban, majdnem öt­ven százalék kedvezménnyel vehetők meg a Massipunkt papucsok, továbbá a Pedi- san cipőcsalád egyes tag­jai, illetve különböző férfi félcipők. A vásár március 13-án hétfőn, sőt még ked­den is fogadja az érdeklődő­ket: mindkét napon délelőtt kilenctől este hatig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom