Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-10 / 59. szám
Az ülésszak második napján (Folytatás az 1. oldalról) inában meg kell próbálni. Most a társadalom''politikai erőcsoportjainak többsége — múltbeli tapasztalatai, a jelien törekvései és jövőképe alapján — a többpártrendszerben látja a demokrácia garanciáját. Teremtsük hát meg ennek feltételleit, de felelősen és elhivatottan! És ne legyünk se különösen büszkék, se szégyenlősek amiatt, hogy saját utunkat járjuk, Erőnket most nem kell magyarázkodásra vagy védekezésre fordítani: mert nem vitatja már senki, hogy mindenkinek joga van a saját út megválasztásához. Koncentráljuk tehát energiánkat arra, hogy ezt az utat kiépítsük és járhatóvá tegyük. És hatástalanítsuk, ne pedig felrobbantsuk az útmenti, múltból itt maradt „időzített bombákat”! Mert vannak ilyenek; mert voltak bűnök és e bűnöknek áldozatai, őket mi mo6t megkésve — de a történelmi lehetőséggel azonnal élve rehabilitálni fogjuk. A fények feltárása, összeillesztése és minősítése történészi alaposságot, igazságos (mérlegelést, .tárgyilagosságot, távolságtartást, érzelemtől és indulattól mentes megközelítést és értékelést igényel. Ez rendkívül időigényes feladat. Elégtételt akarunk szolgáltatni, és -nem azt keresni: kin lehet elégtételt venni. Rehabilitálásra és nem bűnüldözésre vállalkoztunk. Még meglévő sebeket akarunk gyógyítani, s nem begyógyultakat feltépni ! Ha nemzeti összefogást és közmegegyezést akarunk, nem tehetünk mást. — Ha az előbbiekben arra utaltam, hogy az 1949-es alkotmányunk az akkori társadalmi-politikai viszonyok terméke volt — joggal adódik a kérdés; ma milyen, viszonyok szülik új alkotmányunkat ? Természetesen •nem támaszkodhatunk — egyébként sohasem volt — stabil, megszilárdult politikai viszonyokra. Mégis joggal várhatjuk, hogy időt álló alaptörvényünk legyen, mert az stabil értékekre támaszkodik, és átfogó fordulatot alapoz meg a társadalom által létrehozott és az általa is ellenőrzött állam- rendszer irányába. Jog és demokrácia Sokan kérdezik: tényleg az új alkotmány megalkotása, valóban a jogi garanciák megteremtése most a legfőbb feladat e hazában, mikor a 'gazdaság beteg, az életszínvonal csökken, a nép egészségi állapota romlik, az Oktatás, a művelődés, a kultúra pedig leértékelődik?! Ennek ellenére az ón válaszom határozott igen! Mert tapasztalhattuk: jogi garanciák nélkül nincs demokrácia, demokrácia nélkül nincs alkotmányosság, s alkotmányos jogrend nélkül nincs biztos alapja a gazdasági fejlődésnek. S ha a gazdaság nem fejlődik, nincs alapja, forrása a társadalom anyagi, szellemi, kulturális és erkölcsi felemelkedésének. Ezt tudva indokoltnak fogadhatjuk el, hogy most átmenetileg a politikai intézményrendszer reformja — évtizedes lemaradás után — elébe vágott a gazdasági reformoknak. De ez csak átmeneti lehet. Tendenciájában a 'kettőnek együtt kell haladnia, a tartós leszakadás ugyanis töréshez vezet! Hazánkat Európához akarjuk felemelni. Tudjuk; nagy a szintkülönbség, és ez csak fokozatosan történhet. A sikeres átmenethez minden lépésnél szilárd támaszt kell találnunk, nehogy visszazuhanjunk. A haladás ütemét úgy kell meghatároznunk, hogy követni tudjanak bennünket azok, akikért előrehaladni egyáltalán érdemes. Mert támaszunk csak követőinkben van, szélsőségeket csak kevesen követnek! Erő csak a centrumban van, s a centrumot a reform köré kell megszervezni! A kormány ezt akarja, s ez az, amit én reformcentrumnak nevezek. A magyar szocializmus új modelljének sorsa, az ahhoz vezető konszolidált átmenet esélye — mint ezeréves történelmünk minden jelentős lépése — a nemzetközi feltételek alakulásától is függ. A „peremfeltételek” kedvezőek. A szocialista országokban a reformpozíciók erősödnek, érlelődik a modellváltás szükségességének felismerése és a váltás előkészítése. A mi új alkotmányunk ebbe a folyamatba illeszkedik. Nem véletlen, hogy Nyugat-Európa is üdvözli ezt a lépést, amit fontos építőkőnek tekint a közös európai ház megalapbzá- sában. A célul tűzött modell, az ahhoz vezető átmenet társadalmi bázisa nem lehet ugyanaz, mint amire eddig támaszkodhattunk. Tulajdonreformot hajtunk végre és vállalkozásösztönző politikát követünk. Ebből az következik, hogy az új bázis a vállalkozásra kész és képes emberek, szervezetek összessége; mindazok, akik egy ilyen rendben esélyt látnak az érvényesülésre és a biztonságos létre. Ha ez a bázis érdekelt teljesítménye növelésében, ■ ezzel létrehozza azokat a forrásokat is. amivel a széles körű szociális biztonság erősíthető, a rászorultak megsegíthetők! Bízom benne, hogy az átmenet karakterében és az új modell tartalmában egyetértés alakítható ki a társaűa • lomban és a politikai élet lényeges szereplői között. A társadalmi konszenzus megteremtéséhei az új alkotmánynak feltétlenül tartalmaznia kell: — az emberi és állampolgári jogok, , valamint az állampolgári kötelességek részletes szabályozását és az alapvető emberi, állampolgári jogokról szóló nemzetközi egyezmények 'beépítését a hazai jogrendszerbe; — az önkormányzat és az önigazgatás széles körű kiépítését és megerősítését, nemcsak területi elv szerint, hanem a szakmai, hivatásbeli önkormányzatoknál is; — az önszerveződések, közösségek, társulások, vállalkozások széles hálózatának kiéDÍtését, amelyek a településfejlesztésben. az építészeti és környezeti értékek ápolásában. a szociális gondok megoldásában, a kulturális értékek gazdagításában működnek közre; A haladás iránya, üteme — az állam ne legyen a társadalom gyámja, de éjjeli őrként szemlélődő mellék- szereplője sem! Legyen központi szervező erő — vagy ha úgy tetszik menedzser —, amelynek feladatai: — egyrészt: olyan gazdálkodási feltételek kialakítása, amelyben a tőke hasznot eredményez és abból a bővített újratermelés, a humán szféra és az államapparátus költségei fedezhetők. Az állami költségvetés a nyereséget csak olyan mértékben ossza újra, hogy a társadalmi esélyegyenlőséget mérsékelje és az államszervezetet fenntartsa; — másrészt: annak megszervezése, hogy a társadalom döntően saját maga elégítse ki igényeit és szükségleteit. Az állam nyisson tág teret a különböző tulajdon- formák (társaságok, önkormányzatok, egyesületek, alapítványok) működése számára; — harmadrészt: a legfontosabb állami döntéseket az Országgyűlésben alkotott törvények tartalmazzák. S a törvények nemcsak az állampolgárokra. hanem az államra, annak szerveire is kötelezőek legyenek! A pártok és a különböző politikai szerveződések köAkik tekintélyt adnak zötti párbeszéd, vita, a politikai harcok közegében a kormány kötelessége a kormányzati alapfunkciók rendezett működtetése központi szinten és a közigazgatás különböző szintjein is. Ide tartozik, hogy a kormány a hadsereget és a belügyi szervek működését függetleníteni kívánja a napi politikai hullámzásoktól. Arra törekszik, hogy ezek tartós, stabil intézmények, a nemzet- biztonság és az állami integráció erői legyenek az alkotmányosság és a törvény talaján. Az alkotmányozási folyamat csak az alkotmányosság, a törvényesség érvényesülésének közegében lehet eredményes. Az emberek most két dolgot igényelnek: demokratikus társadalmat, valamint külső és belső békét. A kormány feladatának tekinti az alkotmányozási folyamat nyugodt, kiegyensúlyozott feltételeinek biztosítását. Ha a politikai pártok jelszóversenye uralja a politikai közéletet, akkor az alkotmányozási folyamat köny- nyen vakvágányra kerülhet Ez könnyen bekövetkezhet, ha a többpártrendszer művi úton jön létre és a hatalmi pozíciókat a nép háta mögött osztják el, nem pedig fokozatosan, hitelesen, a tényleges érdekérvényesítési törekvések bázisán épül az ki! A reformcentrum körüli erős társadalmi és politikai szerveződés kialakítása nagyon fontos! Csak így kerülhető el, hogy rossz közéleti hagyományunk az érzelmi- indulati túlfűtöttség szétzilálja politikai közállapotainkat. Az alkotmányozó munkával, a jogalkotással és általában a politikai intézmény- rendszer reformjával szemben igényes követelményeket kell támasztanunk, de nem szabad illúziókat táplálnunk ! A világban elfoglalt helyünket befolyásolja ugyan, de nem meghatározóan, milyen társadalmunk működési rendje, hogyan működik a demokrácia, a nyilvánosság, milyen a döntési mechanizmus, erős-e a társadalmi kontroll. Helyünket a nemzetek gazdasági erősorrendjében alapvetően tehát nem mi — vagy nemcsak mi — határozzuk meg! A kicsi és erőtlen országok, ha magukban akarnak küzdeni, a süllyesztőbe kerülnek. Létük és felemelkedésük egyetlen esélye, ha összekötik sorsukat a haladás irányát és ütemét meghatározó erőkkel. De potyautasként nem kerülhetünk a zászlóshajóra! Meg kell váltanunk a jegyünket. Azt pedig csak egy európai jogrendszerrel, demokráciával, iskolázottsággal; kultúrált- sággal, néhány eddigi társaTanácskozik a parlament A mindenen felül álló 11 tagú testületbe olyan embereket kell kiválasztani, akik tekintélyt adnak a széknek, s nem a szék ad tekintélyt nekik — mondotta, hozzátéve, hogy az alkotmánybíróságról szóló törvény készül, s rövidesen az Országgyűlés elé kerül. A fegyveres testületekkel kapcsolatban elhangzott észrevételekre reagálva jogosnak tartotta azt az igényt, hogy e testületeket az alkotmány „helyezze el” az államszervezetben, határozza meg funkcióikat. Ezt ki kell munkálni, az alapvető elvek valóban kerüljenek az alkotmányba, s utána egy új honvédelmi törvény szabályozza a részleteket, majd pedig — mint minden hadseregben — a szolgálati szabályzat hivatott a katonák feladatait. kötelezettségeit meghatározni. A halálbüntetés kérdéséről szólva így fogalmazott: olyan büntetési nemről van sző, amelyről a szakértők és a közvélemény nem szokott azonos módon vélekedni. Sok helyütt eltörölték, sehol sem népszavazással, mert vannak olyan összefüggései, amelyek túlmennek egy társadalom politikai, jogi kultúráján, a pszichikai állapothoz is kapcsolódnak. Ügy ítélte meg, hogy a halál- büntetés sem kedvező, sem kedvezőtlen hatással sincs a (Folytatás a 3. oldalon) dalmi magatartásforma sutba vágásával, az adni és befogadni képes szellem felmutatásával válthatjuk meg. Bízom abban, hogy ország- gyűlésünk. társadalmunk, országos és helyi szervezeteink, politikusaink és közembereink a társadalmi viták és politikai küzdelmek során ösz- szeadják garasaikból azt a politikai tőkét, amiből ez a jegy megváltható lesz! A Központi Bizottság és a Minisztertanács nevében ezeknek a gondolatoknak a jegyében támogatom a Magyarország alkotmányának szabályozási elveire vonatkozó javaslatot — mondotta végezetül a kormány elnöke. Kulcsár Kálmán vitaösszegzése A napirend vitájában ösz- szesen harmincegy képviselő fejtette ki véleményét az alkotmány szabályozási elveiről, majd a kétnapos vita lezárásaként Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter összegezte az elhangzottakat. örömmel állapította meg, hogy az alkotmány szabályozási koncepciójának alapvető logikája a képviselők számára elfogadható volt, találkozott a tisztelt ház egyetértésével. Ennek értelmében hozzáláthatnak a további munkához. A vita alapján szerkezetileg kialakultnak tekinthető az alaptörvény. A bevezető után az állampolgáfőbb állami számvevőszék bevezetésének gondolata. Végül elfogadottá vált az is, hogy az alkotmány tartalmában, szabályozási elveiben fejezze ki társadalmunk jellegét, politikai irányultságát. A vitapontok közül elsőként az országgyűlés szerepét emelte ki. Nem értett egyet azzal a megközelítéssel, amely a' törvényhozó testület szerepének fokozásából indul ki, mert az nézete szerint nem egyeztethető a hátalom megosztásának és egyensúlyának alapelvével. Nem fogadható el az a javaslat, amely a parlament szerepének erősítése címén — Grósz Károly Szolnok megyei képviselőkkel beszélget a tanácskozás szünetében rok alapjogainak és kötelességeinek felsorolása és garantálása szerepelhet, majd megjelenhetne egy fejezet, amely az általános elvekre és rendelkezésekre terjedne ki. Mellőzhető a társadalmi, gazdasági, politikai rend címet viselő fejezet, minthogy általánosan elfogadottá vált, hogy az alkotmány alapelveket rögzítsen. Ezután az államszervezetre, az önkormányzatra és az állami szimbólumokra vonatkozó részek következhetnének. Egyetértés alakult ki abban is, hogy néhány intézmény, amelyet újonnan kívántak a magyar alkotmányos gyakorlatba bevezetni, illetve egy esetben megújítani, szerepelhet a szövegben. Ez utóbbi a köz- társasági elnöki intézmény, amelynek tartalmát tobbé- kevésbé egy közepesen erős pozícióban határozta meg a vita. Nézetkülönbség nélkül elfogadtak az alkotmánybíróság intézményét, és egyértelmű megerősítést nyert a legamellyel egyébként egyetért — gyengítene más hatalmi ágakat. Különösen nem értett egyet azzal, hogy a bíróságok fölött társadalmi kontrollt teremtsenek. A bíróság felett ne légyen kontroll, mert az a hatalmi ágak egyike, és saját felügyeletét végzi el. Az egy- vagy kétkamarás Országgyűlés kérdésében állást foglalók többsége az .egykamarás változat mellett érvelt. Ennek ellenére a miniszter azt kérte, hogy az Országgyűlés járuljon hozzá: a kétkamarás megoldást is szerepeltethessék a vitára bocsátandó koncepcióban. Az igazságügy-miniszter já- vaslatát azzal indokolta, hogy a kétkamarás Ország- gyűlés adott esetben biztosíték lehet akár a többség véleményével szemben is, a kisebbség jogainak a biztosítását jelentheti. Ezért nem tartotta feleslegesnek, hogy legyen olyan intézmény a parlamentben, amely ugyan nem dönt. de megfontolásra késztetheti a döntéshozókat. Ezt már a közeljövő miatt is érdemes szem előtt tarta-’ ni, amikor a pártok harcának színtere lesz az Országgyűlés. A következőkben szólt azokról a változásokról, amelyek az. alkotmány-, a köz- igazgatási bíráskodás, az ön- kormányzati tevékenység átalakulásában öltenek testet, egy új bírósági eljárási törvényben fejeződnek ki. majd megmutatják, hogy milyen feladatok tarthatók fenn az ügyészség számára, s annak milyen legyen a szervezeti felépítése. A .bírósággal kapcsolatos témakörre rátérve elmondta: ebből a szempontból kulcskérdés. hogy egyfokú vagy kétfokú jogorvoslat kell-e. Nézete szerint azért van szükség a kétfokú jogorvoslatba, mert az állampolgárnak így alanyi jogon lesz lehetősége a má- • sodfok igénybe vételére. Normatívan, jogszabályban kell viszont azt meghatározni, hogy mikor fordulhat az állampolgár a következő fel- lebbviteli fórumhoz. Az. állampolgári jogok biztosításának ez az egyik alapvető feltétele. A kétfokozatú jogorvoslat fórumrendszerének alakításáról alapos ügyforgalmi elemzéssel és a földrajzi elhelyezkedés körültekintő tanulmányozásával kell dönteni — mondta Kulcsár Kálmán, hozzátéve: a változás nem lenne nagy hatással az ügyforgalom növekedésére. A büntető ügyekben jelenleg az ítéletek 80 százaléka, polgári perekben pedig 85 százaléka első fokon jogerős. Ügy tűnik tehát, hogy az „időszerűség” nem romlik— amennyiben a bíróságok megfelelően ellátottak. Hozzátette azonban: 1953ban ezerrel több bíró dolgozott, mint ma. A tervezett bírósági reform legfontosabb eleme az, hogy az elsőfokú bíráskodás jóval közelebb kerüljön a lakossághoz. Ezért nem ragaszkodnak majd minden esetben a közigazgatási határok figyelembevételéhez, mert nem mindig azok az irányadók. A reform akkor történhet meg, ha az alkotmányt elfogadták, ha sikerült kidolgozni a bírói szervezeti törvényt, s a bevezetés feltételei megértek. Az igazságügy-miniszter szólt az önkormányzatok szerepéről is. A mai, főként gazdaságilag korlátozott lehetőségek között nagyon szép példáit látjuk az önkormányzatok működésének — mondotta. — Az emberek mindennapi érdekei főként a helyi önkormányzatoknál összpontosulnak, az állampolgárok hozzászoknak ahhoz. hogy részt vegyenek az őket érintő döntések meghozatalában, s minden biztosi- . tékot — gazdaságit, törvényit — meg kell adni működésükhöz. A miniszter elmondta, hogy a jelenlegi alkotmányozási folyamat kapcsán nem tervezik a megyehatárok megváltoztatását. Az alkotmánybíráskodás témájára térve kulcsár Kálmán leszögezte: az új intézmény nem tartozhat beszámolási kötelezettséggel az Országgyűlésnek, szuverén szerv, saját döntései alapján kell. hogy eljárjon. Biztosítani kell, hogy vizsgálhassa a törvények alkotmányosságát, ugyanakkor azon lehet vitatkozni, hogy a népszuverenitás tiszteletben tartása folytán ne helyezhesse hatályon kívül az alkotmány- ellenesnek ítélt törvényt, hanem forduljon az Ország-
