Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-10 / 59. szám

Az átússzak második napián Hz Országgyűlés elfogadta az új alkotmány alapelveit Németh Miklós beszéde — Az igazságUgymlnfszter összegezte a vita tapasztalatait — A Minisztertanács kósziti el a szövegtervezetei Az Országgyűlés tegnap folytatta mun­káját. Az új alkotmány szabályozási el­veiről szóló előterjesztést vitatta meg a Tisztelt Ház. A napirend vitájában a sort Németh Miklós nyitotta meg; beszédében a kormány álláspontját fejtette ki. A kép­viselők közül a továbbiakban harminc­egyen kértek szót és fejtették ki vélemé­nyüket. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter összegezte a kétnapos vita tapasztalatait. Végül az Országgyűlés egyhangúlag el­fogadta az új alkotmány szabályozási el­veit. Elkerülhetetlen a szocializmus modellváltása Az ülésszak második nap­ján elsőként Németh Miklós, a kormány elnöke kért szót. — Az új alkotmány sza­bályozási elveinek ország- gyűlési vitája — úgy gondo­lom, nem túlzás, ha azt mondom — igazán — tör­ténelmi esemény. Ez a vita az alkotmányozás kezdete és egyben jelentős állomá­sa. A vitában részt vesznek a „hagyományos” társadal­mi szervezetek, az egyházak, az alternatív szervezetek és más politikai szerveződések ds. Ez továbbra is szüksé­ges, mert az Alkotmány olyan> súlyú okmány, hogy ahhoz minden véleményké- pes társadalmi erő egyetér­tését meg kell szereznünk — szögezte ile elöljáróban a miniszterelnök. A parlamenti vitában már sok koncepcionális össze­függés és szabályozási rész­letkérdés is felmerült. Ügy vélem, ez is azt bizonyítja, hogy az előterjesztett kon­cepció rendelkezik azzal az orientáló erővel, amelynek alapján megkezdhető az új alkotmány első szövegválto­zatának kidolgozása. Társadalmunk állapotvál­tásának ütemét és irányát jól mutatja, hogy amíg 1988. tavaszán többen', addig ma már szinte senki nem vitat­ja, hogy nem a régi alkot­mány módosítása, hanem új alkotmány kidolgozása szük­séges. Múntahogy azt sem vitatja senki, hogy az al­kotmányozás az egész ma­gyar nép ügye; azt egyetlen szervezet vagy csoport sem sajátíthatja ki. Űj alaptör­vényünknek a nép nem társ­szerzője, hanem autonóm alkotója kell legyen. Napjainkban már nem szorul bizonyításra az a tény, hogy az 1948—49-ben kialakult tárisadalmi-gazda­sági -poli ti kai rend — amely­nek jogi leképezése volt az 1949-es alkotmány — már nem alkalmas kerete a mo­dem ipari világhoz történő felzárkózásnak. A szocializmus modellvál­tása tehát elkerülhetetlen. Fogalmazzunk egyértelmű­en: a bürokratikus, túlcent­ralizált, államszocialista tár­sadalomépítés, a pártállam modellje zsákutcába jutott; fejlődésképtelennek, a mo­dernizáció fékezőjének bizo­nyult. Nyilvánvaló, hogy en­nék korrekciója önmagában kevés; csak törékeny, törté­nelmileg múlandó eredmé­nyei lehetnek, és a vissza­rendeződés Damokles kard­ja állandóan ott lebeg a re­formerek feje felett. De a modell kudarcából nem a kapitalizmus resta­urációjának szükségessége következik, hanem az, hogy új politikai korszakot kell nyitni. Vissza kell térnünk a szocializmus eredeti alap- értékeihez: a fejlődő, meg­újulásra kész és képes kre­atív személyiséghez és a va­lóságosan működő ön'kor­Németh Miklós beszédével vette kezdetét a napirend élénk vitája mányzó szervezetekhez; s meg kell valósítanunk a ha­talomgyakorlás társadalmi ellenőrzését! Ilyen értelemben is éles vonalat kell húznunk ma­gunk és a múltunk közé anélkül, hogy történelmi utunk értékeit megtagad­nánk. Egyre több szocialista or­szágra jellemző már a fel­ismerés; eddigi gyakorla­tunkban a demokrácia igen­csak ‘ erőtlenül működött. Csaknem általános véle­mény, hogy a valódi demok­rácia az emberarcú és em­berközpontú szocializmus nélkülözhetetlen eleme. És egyre kevesebben vitatják, hogy a szocialista országok- gan a demokrácia kifejlődé­séhez kiterjedt jogalkotási munka, a demokrácia jogi garanciáinak kialakítása szükséges. Amit viszont mi, magya­rok szinte egyöntetűen nél­külözhetetlennek tartunk: az a demokrácia, a pluralizmus, vagyis a különböző érdekek intézményes politikai kifeje­ződése. Én nem tartom lényeges­nek, ha úgy tetszik vízvá­lasztónak, hogy van-e jelző a demokrácia előtt. Általá­ban vett demokratikus mo­dell ugyanis nem létezik. Vannak viszont az egyetemes emberi fejlődés örökségét képező demokratikus alap­elvek, amelyeket adott tár­sadalmi rendszerben, adott kulturális és történelmi hagyományok közegében sa­játosan érvényesítenek. Ez a mi demokráciánkban is igaz kell legyen. A lényeg az, hogy a de­mokratikus elvek szervesen összekapcsolják a szocialis­ta eszméktől vezérelt hatal­mat és a társadalmat, és, hogy a demokratikus elvek alapján nyugvó politikai rendszer egyben működő­képes is legyen. Hogy ez hogyan működhet egyáltalán, vagy a lehető legjobban, azt nem lehet ál­talános érvénnyel meghatá­rozni. De valamilyen for­(Folytatás a 2. oldalon) A márciusi ülésszak második napján alkotmányozó vitával folytatta munkáját az Or szággyűiés Megkezdődött a tavaszi vetőmag kiszállítása a Vetőmagter­meltető- és Értékesítő Vállalat kunszentmártoni üzeméből. A vetések idején 198 tonna borsót és 165 tonna fűmagot ér­tékesít az üzem. Fotó: TKL. Martfűi érubörze mérlege Visszafogottabb a kereslet I Tisza CipigYár olcsóbb termékeket kinél Kinek kell a tartalék kémény ? Kell-e fizetni dijat a használaton kívüli ké­mények után? — hang­zott el egy jászberényi tanácstagi beszámolón. A kéményseprők „ügy- buzgalmából” — úgy tű­nik — igen. Am a vá­laszt a vállalat főmér­nöke fogalmazza meg a lap 4. oldalán: csak az elvégzett munka után jár fizetség, Grósz Károly Dunaújvárosba látogatott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára tegnap este Duna­újvárosba látogatott. A váro­si pártbizottság székházában Barts Oszkámé, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára és Mádlné Maár Ilona, a városi pártbizottság első titkára fogadta. Ezt kö­vetően a párt főtitkára részt vett, s beszédet mondott a Dunaferr sportcsarnokban rendezett munkásgyűlésen. Mintegy kétezer hallgatója előtt az MSZMP megújulási törekvéseiről, á kibontako­zást segítő programjairól, társadalmi, politikai, gazda­sági és kulturális életünk ak­tuális kérdéseiről adott tájé­koztatást. Bécsi fegyverzetcsökkentési tárgyalások H VSZ átfogó javaslatokat terjesztett eló Az európai hagyományos haderők és fegyverzet csök­kentésével foglalkozó bécsi tárgyalások tegnapi nyitó napján a Varsói Szerződés átfogó fegyverzetkorlátozási javaslatokat terjesztett elő, egyszersmind figyelmeztetett arra, hogy a NATO-nak a harcászati atomfegyverek korszerűsítésére vonatkozó tervei szétzilálhatják a meg­állapodás elérésére irányuló erőfeszítéseket. A VSZ javaslata az európai kontinensen lévő hagyomá­nyos fegyverzet 2000-ig meg­valósítandó, szakaszos csök­kentése elvén alapszik. A NATO-országok javasla­tai, amelyeket Kanada kül­dötte terjesztett elő, csupán három fegyverkategória — a harckocsik, a tüzérségi esz­közök és a páncélozott szál­lító járművek — csökkenté­sét irányozzák elő, és mind­egyik kategória esetében meghatározott plafonszintek előírásait szorgalmazzák. Az élőerő és a légierő esökken- téséről a NATO-javaslatban nem történik említés. A Magyar Alumíniumipari Tröszt tavaly rekord árbevé­telt ért el, több mint 264 millió dollárért szállított ter­mékeket tőkés partnereinek. Az idén tovább növeli a vál­lalat exportját; a tervek sze­rint, mintegy 300 millió dol­lárért értékesít alumínium- ipari termékeket a tőkés or­szágokban. Javul a kivitel gazdasá­gossága. Míg egy dollár ex­portbevétel költsége 1987- ben még 43 forint volt, ta­valy viszont már csak 35 fo­rint. Ez a hazai átlagnál jobb teljesítménynek számít. Az idén mintegy 100 ezer tonnával csökken a bauxit- termelés, és így az idén várhatóan 2,4—2,5 millió tonna bauxitot bányásznak. A többit részben a Tatabá­nyai Szénbányáktól vásárol­ják meg. ahol megkezdő­dött az ásványkincs kiter­melése, részben pedig Guine­Az olcsóbb cipők javára billent a második félévi ci­pőbörze mérlege a martfűi Tisza Cipőgyárban. A vál­lalat őszre, télre, illetve sportra 450 modelljéből 1,4 millió pár lábbeli gyártását ajánlotta fel a belkereske­delmi nagyvállalatoknak. A kereskedők számolva azzal, hogy a múlt évben 15 szá­zalékkal csökkent a cipőfor­galom és az idén további visszaesésre lehet számítani, zömében csak az olcsóbb modellek közül válogattak. A biztosabban értékesíthető 98 modellből együttesen 1,3 millió pár utcai és sportci­pőt rendeltek. Különösen az olcsó, de divatos műbőr és textil felsőrészű cipők iránt volt érdeklődés. Legnagyobb sikert a mai árhelyzetben a kunszentmártoni gyáregy­ség olcsóbb kategóriájú ter­mékei, a műbőr felsőrészű ából importálják. Timföld­ből és alumínium alap­anyagból a tavalyihoz ha­sonló, illetőleg némileg nö­vekvő mennyiséget állítanak elő. Az alumínium félgyárt­mány mennyiségét a tavalyi 198 ezer tonnáról 200 ezer fölé kívánják növelni az idén. Az alumíniumkészáru- termelés viszont 1989-ben ka­pacitáshiány miatt nem bő­vülhet számottevően. A vállalat az elmúlt év­ben 35 milliárd forintos ár­bevétel mellett 2,5 milliárd forint nyereséget ért el. Ez azonban kevés ahhoz hogy a tröszt a piaci igényeknek megfelelően fejlődjék. Az idén műszaki kutatásra, fej­lesztésre csupán 750 millió forintot, beruházásra — gép- beszerzésre, bányamegnyi­tásra. technológia- és gyárt­mányfejlesztésre — 1,6 mil­liárd forintot tudnak fordí­tani. PVC direktfröccsöntött sport- és szabadidőcipők aratták. A vállalat kínálatában le­vő kismama- és gyermek­cipők árai ugyan alacsonyab­bak az országos átlagnál, de még így is drágának talál­ták. 185 ezer párral keve­sebbet igényeltek az aján­latnál. A PVC fröccsöntött gyermekcsizmából 85 ezerrel kértek kevesebbet. A Tisza Cipőgyár egész országot be­hálózó saját üzlethálózata természetesen az év máso­dik felében is teljes válasz­tékot kínál, olcsóbb és drá­gább, igényesebb lábbelik­ből egyaránt válogathatnak a vásárlók. A március ele­jén véget ért hazai börze, illetve az export biztosítja az egész évi kapacitás ki­használását az ország leg­nagyobb cipőgyárában. Űj érdekképviselet Megalakult a Mérnöki Kamara Egyesület Megalakult a Mérnöki Ka­mara Egyesület. Az alakuló ülésen Hajtó Ödön okleveles mérnök, az előkészítő bizottság elnöke elmondta: a Mérnöki Ka­mara szorgalmazza, hogy mielőbb készüljön el a ka­marai törvény, mert addig csak egyesületként működ­hetnek. Javasolta, hogy — amennyiben ez lehetségessé válik — a különböző szak­területeken dolgozó mérnö­kök egy kamarába tömörül­jenek s azon belül alakít­sanak tagozatokat. Hangsú­lyozta továbbá, hogy a mér­nökök érdekképviseleti szer­vezete a pártoktól függetle­nül működik, de nem ellen­zi, hogy a mérnökök párt­tagok legyenek, s politikai tevékenységet folytassanak. A közgyűlés rövid vita után elfogadta az egyesü­let alapszabályát. Magyar Alumíniumipari Tröszt Növeli exportját, javítja gazdaságosságát A rádió és a televízió jövő heti műsora az 5—6. oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom