Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-04 / 54. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁRCIUS 4. Hazánk megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a fórumoknak Külügyi szóvivői tájékoztató Bécs — bizalom- és biztonságerősítö Intézkedések Az európai hagyományos fegyveres erőkről, valamint a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről hétfőn Bécsben kezdődő tárgyalásokról tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit Tóth Tibor, a Külügyminisztérium szóvivője pénteken, a minisztériumban. A tájékoztatón Tóth Tibor hangoztatta: Magyarország megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada külügyminiszterének részvételével hétfőn kezdődő. az európai hagyományos fegyveres erőkről, valamint a bizalom- és biztonsáserő- sítő intézkedésekről folytatandó tárgyalásoknak: annak. hogy e két tárgyalási fórumon mielőbb konkrét intézkedések szülessenek az európai katonai szembenállás szintiének mérséklésére, és a stabilitás erősítésére. Célunk — tette ' hozzá —, hogy aktívan és kezdemé- nyezően vegyünk részt olyan megállapodások kidolgozásában, amelyek növelik valamennyi tárgyalófél, köztük hazánk biztonságát, egyidejűleg lehetővé teszik fegyveres erőink és a Magyarországon állomásozó csapatok csökkentését, és katonai kiadásaink mérséklését. A Külügyminisztérium úgy véli: reális esély van arra, hogy a tárgyalások a nem túl távoli jövőben eredményre vezessenek. Ezt lehetővé teszi a két nagyhatalom viszonyában, valamint az európai politikai •légkörben az utóbbi években bekövetkezett jelentős javulás, az együttműködés kiszélesedése. Bizakodásra ad okot, hogy a két szövetségi rendszer államai között nincsenek áthidalhatatlan nézetkülönbségek a haderőcsökkentés megvalósításának szükségességét és módját illetően. Mindkét fél szerint az egyes fegyver- rendszerek terén meglévő aszimmetriák megszüntetése, majd a haderők további jelentős csökkentése útján valósítható meg a fegyveres erők mostaninál jóval alacsonyabb szintjén a katonai egyensúly — hangoztatta a szóvivő. Rámutatott arra is: egyetértés van a tekintetben is, hogy a fegyveres erőkre vonatkozó adatok hitelességéről és a leszerelési intézkedések végrehajtásáról szigorú ellenőrzés útján kell meggyőződni. Ez egyebek között lehetővé teszi, hogy ne ismétlődhesAz Országos Választási Elnökség pénteken ülést tartott. A testület a választási szervek számára tájékoztatót fogalmazott, amely a képv;- selők esetleges visszahívásának eljárási mozzanatait tartalmazza. Eszerint az országgyűlés1 választókerület választópolgárainak legalább tíz százaléka — az állandó lakcím vagy a személyi szám feltüntetésével — tehet javaslatot a képviselő viszahívá- sára, megjelölve annak indokát. Az.indítványt a helyi választási elnökséghez kell benyújtani. A helyi választási elnökségnek azt kell vizsgálnia, hogy a javaslattevők valóban az adott választókerület állandó lakosai-e, s számuk eléri-e a szükséges 10 százalékot. Ha kétely merülne fe". az aláírások hitelességét illetően. levélben — válaszborítékot csatolva — felkérheti^' az érintettet: közölje, valóban aláírta-e a visszahívási javaslatot. Az állampolgárokat „beidézni” nem lehet. A választási elnökség csak azt vizsgálja, az aláírók megindokolták-e indítványukat. (A jogszabály érsen meg az a létszámvita, amely több mint tíz évig mozdulatlanságra kárhoztatta a közép-európai haderők csökkentéséről folytatott korábbi tárgyalásokat. Az eredményesség szempontjából reményt keltő tényként említette a szóvivő, hogy a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásoktól eltérően a most induló tárgyalások földrajzilag is szélesebb értelemben, egész Európára értelmezve keresik a stabilitás erősítésének módozatait. A szóvivő végezetül hangoztatta: a Külügyminisztérium azt várja a most kezdődő tárgyalásoktól, hogy továbbfejlesztik a stockholmi konferencián elfogadott bizalom és biztonságerősítő intézkedéseket és kidolgozzák azok új generációját. Ezek kiterjednek majd a légierőnek és a haditengerészetnek az európai biztonság szempontjából meghatározó tevékenységére is. A háromnapos nyitótalálkozón a magyar küldöttséget Várkonyi Péter külügyminiszter vezeti, aki március 6-án, hétfőn szólal fel. A tájékoztatón jelen levő tudósítók kérdéseire Tóth. Tibor és a másik szóvivő, Komoróczki István válaszolt. Szóltak arról, hogy Várkonyi Péter bécsi látogatását felhasználja kétoldalú megbeszélésekre, találkozik spanyol, görög és holland kollégájával, illetve az osztrák külügyminiszterrel •is. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a román külügyminiszterrel Várkonyi Péter, folytat-e majd megbeszéléseket, Komoróczki István elmondotta: a kialakult szokások szerint e többoldalú multilaterális fórumokon a Varsói Szerződés tagországainak külügyminiszterei rendszeresen, legalább egy alkalommal találkoznak, erre bizonyára Bécsben is sort kerítenek. E tárgyalásokról további részletekbe nem bocsátkozott a szóvivő. Több tudósító érdeklődött: mi a Külügyminisztérium álláspontja az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának ülésén elhangzott magyar .telmében a választópolgárok akkor hívhatják vissza a képviselőt, ha az megbízatásának nem tesz eleget, vagy arra méltatlanná vált. Ennek megítélése választók feladata, nem pedig az elnökségé.) Megindokolni azért szükséges, hogy az érintett képviselőnek módja legyen érvelni az ellene fe,hozott állításokkal szemben. A javaslatot a helyi választási elnökség eljuttatja az OVE-hez, amely — felülvizsgálat után — továbbítja azt az Elnöki Tanácshoz, kérve a visszahívásról döntő szavazás napjá'nak kitűzését. Ezt követően minden az általános választások előírásai szerint zajlik. A visszahívás ellen és mellett a szavazás napját megelőző napig folytatható agitáció. A képviselő visszahívásához az szükséges, hogy a választópolgároknak több mint a fele a visszahívás mel'ett döntsön. A visszahívással a képviselői mandátum megszűnik. Ha az érintett kéovi- selő megbízatása — például lemondás miatt — a szavazás napja előtt megszűnik, a szavazás elmarad — írja az Országos Választási Elnökség tájékoztatója. felszólalást követő román vélekedésről, amely irredenta külpolitikával vádolta Magyarországot. Komoróczki István válaszában rámutatott: a Külügyminisztérium visszautasítja az egyoldalú román értékelést tartalmazó megfogalmazásokat, mert ezek nélkülöznek minden igazságot. A minisztérium ugyanakkor szükségtelennek tartja, hogy nyilvános polémiába, szó- párbajba keveredjen a román partnerrel, e kérdést is nyugodt hangnemben, kétoldalú tárgyalásokon igyekszik megvitatni. A Romániával kapcsolatos másik kérdésre felelve elmondta: hazánk új bukaresti kereskedelmi tanácsosa már munkába állt, megkezdte hivatalos tevékenységét, értesülése szerint — mint fogalmazott — normálisan fogadták. Az egyik tudósító aziránt érdeklődött, hogy megtudható-e, ki az a három kisgyermek, aki a román hatóságoktól engedélyt kapott a magyarországi áttelepülés- re, hogy Romániából menekült szüleivel élhessen. Komoróczki István elmondta, hogy a „közvetítésben” a bukaresti magyar nagykövetség konzuli osztálya is részt vett, így az adatok is ismerhetők, ám részletekkel ő nem tudott szolgálni. A Külügyminisztérium őszintén bízik abban — mondotta —, hogy ez az esemény egy folyamat kezdetét" jelzi, nem korlátozódik néhány kisgyermekre, s a kényszerből szétszakadt családok szeretteiket hamarosan viszontláthatják Magyarországon. Salmon Rushdie indiai származású brit író ügyében nem várható hivatalos magyar állásfoglalás — válaszolt egy további kérdésre Komoróczki István. A Külügyminisztérium abból indul ki, hogy az ügy az iszlám hitvilágot érintő két ország közötti vita, s ezért nem kíván rá reagálni. Ugyanakkor rámutatott: tőlünk — miként az európai gondolkodástól is — teljesen idegen az, hogy valakinek az életét fenyegetik, vérdíjat tűznek ki a fejére. E kérdésben tehát nem várható, hogy a közeli jövőben bárkit is elítélő vagy elmarasztaló magyar állásfoglalás szülessen. flz Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Megvitatta az átalakulási törvény tervezetét Az átalakulási törvény tervezetének megvitatását tűzte pénteki ülésének napirendjére az Országgyűlés terv- és költségvetési bízott • sága. Sárközy Tamás igazság- ügyminiszter-helyettes elmondotta, hogy az átalakulási törvény nélkül is elképzelhető az állami vállalatok, szövetkezetek átalakítása társaságokká, ám ebben az esetben á folyamat két lépcsőben menne végbe. Először fel kellene számolni a vállalatokat, szövetkezeteket, s majd csak ezután hozhatnák létre az új társaságokat. Ismerve a jelenlegi magyarországi körülményeket, ez igen költséges és hosszadalmas eljárás lenne, másfél-két évig is eltartana. Ezért vetődött fel az átalakulási törvény létrehozásának szükségessége. amely lehetővé teszi az átalakulási procedúra egy menetben történő végrehajtását. Arra is felhívta a figyelmet, hogy állami vállalatokat, szövetkezeteket eladni nem lehet. Tájékoztató a visszahívásról Ülést tartott az Országos Választási Elnökség Közös közlemény a magyar- szovjet tárgyalásokról Németh Miklós, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására március 2-án és 3-án munkalátogatást tett a Szovjetunióban. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke fogadta Németh Miklóst és baráti beszélgetést folytatott vele. Tárgyalásokra került sor Nyikolaj Rizs- kov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagja és Németh Miklós között. Tárgyalásaik középpontjában a Magyarországon és a Szovjetunióban folyó szocialista építő- munka időszerű kérdései, a kétoldalú együttműködés helyzete és fejlődésének távlatai, valamint a legfontosabb nemzetközi kérdések álltak. Nyikolaj Rizskov tájékoztatta Németh Miklóst az SZKP XIX. országos pártkonferenciája és az azt követő központi bizottsági ülések határozatai megvalósításának gyakorlati lépéseiről az országban kibontakozott átalakítási tási folyamatairól, a politikai intézményrendszer reformjának előrehaladásáról, a népképviselői választások menetéről, amelyek együtt a szovjet társadalom forradalmi megújulásának ki- erpelkedően fontos mérföldkövét jelentik. Kiemelte, hogy a peresztrojka lényege a gazdaság átállítása mindenekelőtt a szovjet emberek életkörülményeinek megjavítására, életszínvonalának emelésére. A radikális gazdasági reform megvalósításának folyamatában megkülönböztetett figyelmet fordítanak a népgazdaság fejlesztése kiemelt irányainak, mindenekelőtt a műszaki-tudományos haladás kérdéseinek. Húsz közös vállalat Németh Miklós részletesen szólt a magyarországi demokratizálódási és megújulási folyamatokról, az MSZMP KB és a MNK kormányának a gazdasági élet és a politikai intézmény- rendszer gyökeres átalakítására irányuló erőfeszítéseiről, a Központi Bizottság februári üléseinek határozatairól. Megállapította, hogy központi feladat az ország társadalmi-gazdasági stabilizációja, erkölcsi megújulása alapfeltételeinek megteremtése. Az MSZMP a társadalom vezető erejeként kezdeményezője a széles körben kibontakozó demokratizálódási folyamatoknak. A társadalom előtt álló feladatok megoldásához elengedhetetlen, hogy az ország sorsáért való felelősségvállalás és a szocialista alkotmányosság talaján új nemzeti közmegegyezés jöjjön létre. A kormányfők áttekintették a Mihail Gorbacsov és Grósz Károly találkozóin kimunkált megállapodások végrehajtásának menetét és megállapították, hogy azok lényegében megvalósultak. A felek kölcsönösen kifejezték készségüket, hogy további erőfeszítéseket tesznek a két ország közötti sokrétű, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére. A felek egyetértettek abban, hogy további erőfeszítéseket tesznek az MNK és a Szovjetunió 1989—90. évi fizetési mérlegének kiegyensúlyozására. beleértve a Szovjetunió áruszállításainak növelését. Jóváhagyták a Magyar— Szovjet Kormányközi Bizottságnak a kétoldalú együttműködés gazdasági mechanizmusának tökéletesítésére tett intézkedéseit. Ennek során megállapodtak: megteszik a szükséges erőfeszítéseket arra. hogy az új ötéves tervidőszakban a két ország gazdasági kapcsolatai a minden szinten hatékony új együttműködési mechanizmus alapján fejlődhessenek. Megállapították, hogy mindkét ország minisztériumai, intézményei, egyesülései, vállalatai és szervezetei jelentős munkát végeztek a termelési és műszaki-tudományos együttműködés új formáinak fejlesztésében. Létrehoztak 20 közös vállalatot a népgazdaság különböző ágazataiban, két nemzetközi egyesülést és felállítottak 19 közös tudományos kollektívát. 240 magyar és szovjet vállalat között léteznek közvetlen kapcsolatok. A felek felhívták a figyelmet arra, hogy a vállalatok és szervezetek közvetlen érdekeltsége alapján növelni kell az együttműködés említett formáinak hatékonyságát. A felek áttekintették a gazdasági együttműködés egyes konkrét kérdéseit. Ezek közül kiemelték, hogy meg kell gyorsítani a munkákat a budapesti metró új vonala kiépítésében Való együttműködés megszervezésében, valamint a Paksi Atomerőmű ezer megawattos blokkokkal történő bővítésében előirányzót szovjet közreműködéssel összefüggő kérdésekben. Németh Miklós és Nyikolaj Rizskov véleménycserét folytatott a KGST 44. ülésszaka határozatai megvaló- . sításának menetéről, a sokoldalú együttműködés mechanizmusának, tartalmának és formáinak, a szocialista gazdasági integráció, valamint a KGST tevékenysége átalakításának menetéről. Üdvözölték a KGST és az EGK kapcsolatfelvételét, kiemelték annak fontos politikai jelentőségét. Ez új távlatokat nyit e szervezetek még szélesebb gazdasági és műszáki-tudornányos együttműködéséhez, valamint a közös „Európai Ház” gazdasági alapjának megteremtéséhez. Fontosnak tartják a magyar—szovjet kapcsolatok feljesztését, az ideológia, a tudomány és a kultúra területén. Kiemelték az MSZMP és az SZKP ideológiai együttműködésének tökéletesítésére irányuló, 1988 novemberében aláírt Komplex Program jelentőségét. Kifejezték elégedettségüket azon lépésekkel kapcsolatban, amelyek az idegen- forgalom fejlesztésére, az MNK és az SZSZKSZ határterületéin élő személyek határátlépése rfendjének egyszerűsítéséről szóló államközi egyezmény végrehajtására irányulnak. s amelyek elősegítik a két ország állampolgárai érintkezésének további 'bővítését. Magyar részről nagyra értékelték, hogy a Szovjetunió területén élő magyar nemzeti kisebbség a lenini nemzetiségi politika elveivel Összhangban egyre jobb lehetőségekkel rendelkezik nyelvi, kulturális hagyományainak ápolásához, közösségi tevékenységének gyakorlásához. Minőségi változások A nemzetközi problémák megvitatása során Németh Miklós és Nyikolaj Rizskov megerősítette a felek elvi nézetazonosságát az Európában és a világban kialakult helyzet értékelésében. Hangsúlyozták, hogy az utóbi időben a nemzetközi kapcsolatokban fontos minőségi változások mennek végbe, határozottan körvonalazódott a Kelet és a Nyugat közötti konstruktív, tartalmas párbeszéd, a kölcsönös bizalom szükségessége és lehetősége, teret nyer a bonyolult nemzetközi problémák politikai eszközökkel való megoldásának irányzata. Ennek a kedvező változások meggyőzően tanúsítják, hogy az új politikai gondolkodás egyre kézzelfoghatóbb eredményekkel jár a politikai légkör javításában, a béke és a nemzetközi biztonság erősítésében. a tényleges leszerelés útján történő előrehaladásban. Magyar részről nagyra értékelték Mihail Gorbacsov 1988 decemberében az ENSZ-ben elhangzott beszédét, az abban előterjesztett nagy horderejű kezdeményezéseket. Bejelentve a fegyveres erők és fegyverzetek egyoldalú csökkentését, többek között Magyarország területén is, a Szovjetunió ismételten megerősítette elkötelezettségét a béke és a bizalomerősítés ügye iránt. Készség a nemzetközi együttműködésre A magyar kormány, határozottan állást foglalva a szovjet javaslatok megvalósításában való aktív részvétel mellett, teljes mértékben előmozdítva a hagyományos fegyverzeték csökkentését Európában, döntést ~ hozott a katonai kiadások, valamint a Magyar Néphadsereg személyi állománya és fegyverzetének csökkentéséről. A két fél kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a Szovjetunió, az MNK és más szövetséges szocialista országok egyoldalú lépései a fegyverzetek és a fegyveres erők csökkentéséről Európában, kedvező feltételeket teremtenek kontinensünkön a gyakorlati leszerelés problémáinak megoldásához, a kölcsönösen elfogadható megállapodások eléréséhez — az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő térségben — a katonai szembenállás szintjének lényeges csökentéséhez. A kormányfők nagyra értékelték az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselőinek bécsi találkozóján elért eredményeket, hangsúlyozva, hogy, a találkozó az európai folyamat lendületes fejlődésének kiemelkedő eseményeként kerül be a nemzetközi kapcsolatok történetébe. Üdvözölték az európai hagyományos fegyveres erők csökkentésére irányuló tárgyalások mielőbbi megkezdését, a bizalom és a biztonságerősítő intézkedésekről folyó tárgyalások felújítását. Magyarország és a Szovjetunió síkraszáll az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének és hatékonyságának további növeléséért. Az ENSZ-t olyan egyedülálló nemzetközi fórumnak, központnak tartják, amely az államok tevékenységének egyeztetését a nemzetközi béke és biztonság erősítésének átfogó megközelítéséről folyó párbeszéd kibontakozását szolgálja. Magyarország és a Szovjetunió kifejezték készségüket, hogy az általános béke és a nemzetközi együttműködés jegyében elmélyítik, bővítik és tökéletesítik külpolitikai együttműködésüket a helsinki folyamat dinamikus továbbvitele, az „összeurópai ház” építése céljából. Közös véleményünk, hogy a meleg, elvtársi légkörben folytatott tárgyalások elősegítették az MNK és a Szovjetunió, a magyar és a szovjet nép közötti barátság és átfogó együttműködés erősítését.
