Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-04 / 54. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 4. 3 Megalakult Martfű Város Tanácsa ,.A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa Martfű nagyközséget várossá nyil­vánítja. Ezentúl Martfű vá­rost megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Magyar Népköztársaság törvényei a városok részére biztosítanak — 1989. március 1.” Alakuló városi tanácsülés­re hívta a nagyközségi ta­nács eddigi tagjait 'tegnap délután a március elsejével várossá nyilvánított Martfű. A városalapító oklevél át­adására, az ünnepi tanács­ülésre Martfűre látogatott Szabó István, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Cseh József ipari mi­niszterhelyettes. Bereczki La­jos, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese, Király Ferenc országgyűlési képvi­selő. A művelődési központ színháztermében megtartott ünnepségen a település ta­nácstagjai mellett őket vala­mint a környező községek és Szolnok várps képviselőit köszöntötte Kozma Imre Marfű városi tanácselnöke. A résztvevők között ott vol­tak Jászapáti és Kunhegyes küldöttei is, mint ismeretes, Martfűvel egyidőben e két Szolnok megyei nagy múltú nagy község is városi rangot kapott. Kozma Imre tanácselnök ünnepi beszédében rövid át­tekintést adott az új város múltjáról, fejlődéséről. El­mondta, hogy a megye egyik legfiatalabb települése. s községi rangot 1950-ben, Ti- szaföldvár közigazgatásából kiválva kapott. Kialakulásá­ra és fejlődésére sokáig egyetlen nagyüzem volt meg­határozó, a harmincas évek végén épült először korszerű (Folytatás az 1. oldalról) lyadék is. amiből a szakem­berek szerint országosan évente 7—800 ezer litert használnak fel a ''járműve­ket üzemeltető cégek. Az eddigi gyakorlat szerint fel­dúsították a használt fagy­állót, azonban az ezáltal olyan kémiai változásokon megy át, ami a gépjárművek hűtőjének idő előtti korrodá- lásához vezet. Elég költséges is az eljárás: literenként 2— 300 forint közötti összegbe kerül. Az Agroinnova saját fejlesztésben kidolgozott egy olyan regeneráló technológi­át, amellyel — importot is megtakarítva — 90—100 fo­rintos áron visszajuttatható egy-egy liter ..felújított fagy­álló a felhasználóknak. A tervek szerint a vállalat az összegyűjtés, a szállítás gaz­daságosságának szem előtt tartásával több olyan regio­nális telepet alakít ki az országban, ahol használt gyár, a Tisza martűi. bal partján. A Tisza Cipőgyár nagyvállalattá fejlődésével egyidőben külön gyárváros épült, korszerű lakótelepek­kel. megfelelő infrastruktú­rával Martfűn, s ez eredmé­nyezte, hogy húsz évvel az önálló községi rang elnyeré­se után 1970. augusztus 20- án Martfűt nagyközséggé nyilvánította Szolnok megye tanácsa. Az azóta eltelt tizennyolc esztendő alatt a Tisza Cipő­gyár szomszédságában föl­épült -a Növényolajgyár, amely hazánk és Közép-Eu- rópa legkorszerűbb üzeme. Azt követte több termelő- szövetkezet összefogásával az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár, valamint a tévérelé állomás, a posta kábelüzeme, a Helyközi Távbeszélő Igaz­gatóság és a Cukortermesz­tési Kutató Intézet. Az-el­múlt tizennyolc évben az iparfejlesztéssel együtt 1250 új lakás épült, komfortossá­gi és közüzemi vízhálózatba csatlakozásuk aránya 85 szá­zalékos. A földgázprogram megvalósítása során az el­múlt év végére lakossági erőből valamennyi utcában kiépült a gázvezeték, s így a vezetékes gázzal ellátott lakások aránya elérte a 90 százalékot. A tanácselnök természete­sen beszélt a több mint nyolcezer lakosú Martfű ke­reskedelmi, egészségügyi, művelődési ellátásáról is és vázolta a fejlesztés további elképzeléseit, terveit. Cseh József ipari minisz­terhelyettes, aki a várossá alapítás oklevelét hozta Martfűre, köszöntőjében el­mondta, hogy a város a ma­gyar iparosítás szülötte, az fagyálló folyadék bérregene­rálást végzik majd. Korunk egyik legnagyobb környezetszennyezői a kipu­fogógázok miatt a gépjár­művek. Találmányként olyan szűrőbetét gyártási és for­galmazási jogát vásárolta meg az Agroinnova, amely kiszűri a nehézfémeket és a koromszennyeződést, jelentős mértékben csökkenti a lég­tér szennyezését. A benzin- és dízelüzemű gépjárművek, mezőgazdasági gépek kipufo­gócsonkjára szerelhető be­tét a környezetkímélő hatá­sának kifejtése közben nem rontja a motor teljesítmé­nyét és üzemanyag többlet­felhasználást sem okoz. An­nak ismeretében, hogy egyés nyugati országokban már előírják ilyen szűrők alkal­mazását, az Agroinnovációs Közös Vállalat keresi a lehe­tőséget magyar—külföldi ve­gyes vállalat keretében tör­ténő gyártásra értékesítésre. T. F. ipar dinamikus fejlődése nagyszerű eredményeket ho­zott, így most a városiaso­dást is. Az iparváros büszke lehet arra, hogy termékei növelik hazánk hírnevét, ja­vítják devizamérlegét. Jog­gal büszkék lehetnek arra- is, hogy egyre nehezedő gaz­dasági helyzetünk közepette Martfű ipari közössége most is sikerrel állja a próbaté­telt. Az oklevél átadása után az új várost először az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága és a Szolnok Megyei Tanács nevében Bereczki Lajos á'- talános elnökhelyettes kö­szöntötte, s átadta a megyei tanács ajándékét. Kovács Ta­más Vilmos Horgász című olajfestményét. A köszöntők sorában Maczó László, a Ti­sza Cipőgyár vezérigazgatója Martfű gazdasági egységei­nek nevében kért szót, s ugyancsak köszöntőt mon­dott Szilágyi Dezső, a Haza­fias Népfront városi b'zotl- sága; Angyal József né isko­laigazgató, az oktatási In­tézmények nevében. A vá­roskörnyéki községi tanácsok képviseletében Kiss János, Rákócziújfalu községi ta­nácselnöke szólt az ünnepi tanácsülés résztvevőihez. Az alakuló városi tanács­ülés a Szózat hangjaival ért véget. Utána a résztvevők ünnepi kulturális progra­mokkal folytatták a napot. A művelődési központban kiál­lítást láthattak Martfű tör­ténetéről, fejlődéséről, vala­mint a Tisza Cipőgyár, a sörgyár és a növényolajgyár termékeiből. Este a művelő­dési központban 8 órakor kezdődött az első városi bál. S. J. Fotó: N. Zs. Veszteséges a műtrágyagyártás A tavalyi árrendezés csak átmenetileg enyhítette a műtrágyaiipar gondjait; a folyamatosan növekvő im­portárak és a múlt évi fo­rintleértékelés hatására a műtrágyagyártás ismét vesz­teséges. Ezzel kapcsolatban az érintett vállalatok igazgatói a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium veze­tőivel a vegyipari egyesülés­ben egyeztették álláspontju­kat. A MÉM vezetői hangsú­lyozták: elismerik a válla­latok problémáit, de nem értenek egyet azzal, hogy ellentétek lennének a me­zőgazdaság és a vegyipar között. A mezőgazdaságnak változatlanul szüksége van a hazai vegyi termékekre, s a gyártók sem nélkülözhe­tik azt a hatalmas piacot, amit az agrártermelők je­lentenek. Devizát takarítanak meg A Mezőgép törökszentmiklósi öntödéje term elési csoportjának is nagy segítség a számí­tógép. Főleg a megrendelések és a heti term elési programok készítésénél, hiszen évente 1000—1200 különböző méretű, súlyú öntvény ek pontos nyilvántartását kell számontartani Eszmecsere és üzemlátogatás II munkahelyi pártszervezetek szerepe nem kérdőjelezheti! meg Szabó István a Szolnoki Cukorgyárban nii v«ar ... Szabó István és kísérete a gyár karbantartási és fej­lesztési munkáit tekinti meg Tegnap reggel a Szolnoki Cukorgyárba * látogatott Szabó István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, és ott az üzem vezetőivel, va­lamint pártalapszervezeti titkárokkal folytatott esz­mecserét. A cukorgyárban ennek a hétnek az elején volt kül­döttértekezlet, ahol Kovács Györgyöt választották az üzemi pártbizottság titkárá­vá. Most ő adott számot ' a gyár pártéletéről — egészé­ben jónak ítélve a politikai hangulatot. Magyarázta ezt azzal, hogy tavaly régen nem tapasztalt gazdasági ered­ményeket értek el, ami a dolgozók jobb anyagi meg­becsülését is lehetővé tette. Veres Sándor igazgató tájé­koztatta Szabó Istvánt,- hogy a gyár gazdaságossága már többször — legutóbb ’82-ben — megkérdőjeleződött. Az utóbbi években azonban 120 milliós veszteségről ugyan­annyi nyereségig jutottak el. Részletesen szólt a termelé­si eredményekről, az ex­portról, a vállalati célkitű­zésekről, a munkaerőhely­zetről, az eredményekre alapozott nagyarányú bér- fejlesztésekről. A tájékoztatók elhangzása után jó hangulatú, kötetlen eszmecsere alakult ki. Szabó Istvánt elsősorban az érde­kelte, hogy mi foglalkoztat­ja a pártalapszervezetek tagjait, s a titkárok kertelés nélkül válaszoltak. Gajdos Pál például találóan azt mondta, hogy a bérfejlesz­téssel rendet tettek a zse­bekben, de a fejekben még nem, mivel ők sem találnak minden kérdésre választ. Mi lesz például a pártszer­vezetek szerepe az üzemek­ben? — tette fel a kérdést. Kiss Ernő arról beszélt, hogy társadalmi tisztségek betöltéséhez nehéz megnyer­ni az embereket. A megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságának jövőjéről ér­deklődő Juhász László azt tette szóvá, hogy sok az ér­vényben lévő párthatározat. A 'protokollszabályoktól mentes vitában Szabó Ist­ván is kifejtette vélemé­nyét. Elismeréssel adózott a gyári kollektíva rövid idő alatt elért sikerének. A párt­életről szólva — többek kö­zött — megemlítette, hogy a XIV. kongresszusig szóló akcióprogramot fogad el a közeljövőben a Központi Bizottság, a pártszervezetek tudnak majd mihez igazod­ni. Hangsúlyozta, hogy a pártszervezetek szerepe a munkahelyeken nem kérdő­jelezhető meg. Ugyanakkor a körzeti pártszervezetek munkáját az üzemek segít­ségével teljésen új alapokra kell helyezni. Szólt arról is, hogy az oktatási igazgatóság munkáját fejleszteni keü. Kollégiumát azonban ese­tenként idegenforgalmi cét- lokra is hasznosítani akar­ják. Szakmai felsőfokú kép­zésre ez a létesítmény saj­nos nem alkalmas. Társai véleményét tolmá­csolva Kiss Ernő azt is el­mondta: nem látják értel­mét a megyei pártértekezlet összehívásának. Erre Szabó István azt felelte, hogy ala­posan végig kell gondolni: van-e egy esetleges megyei pártértekezletnek valamilyen előnye. Nem valószínű, hogy az októberben elfogadott po­litikai programot módosíta­ná, személyi kérdésekre pedig előbb is sor kerül. A március 13-ai megyei párt­bizottsági ülésen tűzik napi­rendre a megyei pártbizott­ság két titkárának felmenté­sét. Szűcs János nyugdíjazá­sát kérte, Fábián Péter pe­dig a legutóbbi megyei párt­bizottsági ülésen jelentette be távozási szándékát. Ezen a testületi ülésen nevezik ki a megyei pártbizottság há­rom új osztályvezetőjét. A gazdaságpolitikai titkárt a közelmúltban iktatták be. Az első titkár másfél éves munkáját a megyei pártbi­zottság is mérlegre teheti. A hatvankilenc megyei pártbi­zottsági tagból huszonegy, a tizenhárom tagú megyei párt-végrehajtóbizottságból pedig hét tag kicserélődött az utóbbi hónapokban. Mindennek ellenére a i me­gyei pártértekezletet akkor is megtartják, ha a párttag­ságnak 30—40 százaléka kéri Egyéb kérdésekre is vála­szolt Szabó István. Arra például, hogy miért volt „titkos” Grósz Károly szol­noki látogatása, azt felelte: nem volt titkos, de mivel a főtitkár csak a képviselő­csoport ülésére érkezett, elő­zőleg ezért nem hozták nyil­vánosságra. Hosszabb láto­gatásra is invitáltuk Grósz Károlyt. A meghívás remél­hetőleg realizálódni fog. Ahhoz a törekvéshez híven, hogy az ország vezetői is­merjék meg megyénk gond­jait, eddig is több neves közéleti személyt — Iványi Pált, Szűrös Mátyást, Cse- hák Juditot, Berecz Jánost, a kormány több tagját — láttuk vendégül megyénk­ben. Szabó István üzemlátoga­tással fejezte be cukorgyári programját. Budapest—Bécs világkiállítás A megrendezését támogatják a megyei tanácsok vezetői A lakosság pontos és részletes tájékoztatása szükséges A megyei tanácsok veze­tői támogatják az 1995-re tervezett Budapest—Bécs vi­lágkiállítás megrendezését. Egyetértenek azzal, hogy a rangos nemzetközi esemény olyan jelentős nemzeti vál­lalkozás lenne, amely nagy­mértékben elősegíthetné Magyarország bekapcsoló­dását Európa vérkeringésé­be. Hazánk nemzetközi te­kintélyének növekedése mellett a rendezvény nagy gyakorlati hasznot is hozna a magyar gazdaságnak. Ide sorolható egyebek között az alacsony színvonalú hazai infrastruktúra felzárkózta­tása, az idegenforgalom to­vábbi lendületes fejlődése; a legfontosabb azonban minden bizonnyal a külföl­di működőtőke megélénkü­lő érdeklődése lehetne. Mindenekelőtt ezt hangsú­lyozták azon a tanácskozá­son, amelyet a megyei és a megyei jogú. városi tanács­elnökök részvételével tar­tottak pénteken a Belügy­minisztériumban. Az esz­mecserén részt vett a tárca vezetője, Horváth István. A világkiállítás terveit át­tekintve a tanácskozás résztvevői aggodalmuknak is hangot adtak. Elsősorban azt nehezményezték, hogy a közvélemény a mai napig sem kapott kimerítő tájé­koztatást az elképzelésekről, a nemzetközi rendezvény várható költségeiről, illetve azok megtérüléséről. Felhívták a figyelmet ar­ra a veszélyre is, hogy a vi­lágkiállítással kapcsolatos fejlesztések „megállnak” a Duna vonalánál, s a keleti országrész kimarad annak hasznából. Ezért szükséges­nek tartották olyan progra­mok kidolgozását, amelyek valamilyen módon a közvet­lenül nem érintett megyéket is bekapcsolják a rendez­vénysorozat eseményeibe. Elhangzott az is, hogy az ország nyugati fele sincs éppen irigylésreméltó hely­zetben, hiszen olyan élénk turistaforgalmat kell ke­zelniük, amelyre nem áll rendelkezésükre megfelelő infrastruktúra. Ez a foga­lom egyébként a tanácsko­zás egyik kulcsszava volt; az úthálózat, a távközlés le- romlott_ állapotából fakadó problémákra elgondolkod­tató példák sorát hozta fel minden tanácselnök. Az elhangzottakra vála­szolva Somogyi László, a tervezett világkiállítás ma­gyar kormánybiztosi tiszté­nek várományosa rámuta­tott, hogy a kormány is osztja ezeket a nézeteket, s a rendezvény előkészítése során éppen az infrastruk­túra erőteljes fejlesztése ke­rülne előtérbe. Szó esett a világkiállítás előkészítésének menetrend­jéről is. Mint ismeretes, az Országgyűlés márciusi ülés­szakának napirendjére tűzi a világkiállítással kapcsola­tos kérdések vitáját. Márci­us közepére elkészül egy részletes költségszámítás. A magyar kormány a ta­pasztalatok birtokában áp­rilis elején alakítja ki vég­leges álláspontját. Végeze­tül a világkiállítás rendezé­si jogának odaítéléséről — az ezért versengő Budapest —Bécs, illetve az egyesült államokbeli Miami között — május végén dönt a nemzet­közi szervezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom