Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-04 / 54. szám

1 SZOLNOK MEGYEI Ara: 5.30 Ft. A MEGYEI FÁRTBIZÖTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kié az állami vállalat? Bombaként robbant a hír a gazdasági életben: ötven hazai vállalatot aján­lott fel a kormányzat a külföldi tőkének részben vagy egészben eladásra. Az eladó magyar vállalatok adatait az év elején betáp­lálták a Deutsche Bank szá­mítógépébe, ahol mintegy húszezer tőketársulásra ajánlkozó cég adatait őr­zik. A lista máris megtette hatását. Értesülések szerint naponta 4—5 cég kér továb­bi információt a bonni ma­gyar nagykövetségen. A meghirdetett -ötven válla­latból húsa iránt már ko­moly érdeklődés mutatko­zik. Eközben a kezdeménye­zés hazai fogadtatása láttán egyes szakértők azt a malí- ciózus megjegyzést teszik — s nem alaptalanul — hogy ennek a vállalatkiajánlási akciónak az a legnagyobb kockázata, hogy sikeres lesz... Nálunk ugyanis elvben teljes a nézetazonosság ab­ban, hogy a magyar gazda­ság kátyúba került szekerét a nyugati tőke közreműkö­dése nélkül aligha sikerül kimozdítani, ám már a megvalósítás első lépései is áthághatatlannak látszó akadályokba ütköznek. A potenciális külföldi befekte­tők első konkrét kérdésére ugyanis, hogy kitől lehet részben vagy egészben meg­vásárolni egy magyar állami vállalatot, nincs egyértelmű válasz. A kereskedelmi miniszter, aki NSZK-beli útján a kö­zelmúltban találkozott a •befektetőkkel, arról számolt be, hogy a nyugatnémet üz­letembereket sokkal kevés­bé zavarja az, ha az eladás­ra felkínált magyar gyár je­lenleg veszteséges, mint a tulajdonlás tisztázatlansá­ga. Valószínűleg ezzel ma­gyarázható, hogy míg a ma­gyar ajánlatban csupán hat esetben szerepel a többségi részesedés lehetősége, az ed­dig érdeklődő nyugatnémet befektetők kizárólagos tu­lajdonként akarják megvá­sárolni a magyar vállalato­kat. A máris kibontakozott he­ves Sajtópolémiában mi­niszterek, vállalatigazgatók, szakszervezeti vezetők, jo­gi szakértők, országgyűlési képviselők voksolnak a vál- lalateládások mellett — elvben, és ugyanők sorolják a gyakorlati lépések szám­talan gátját. Túlságosan le­egyszerűsítenénk azonban a kérdést, ha az itt tornyosu­ló akadályokat kizárólag a bürokratikus államigazga­tás, az indokolatlanul túl­szabályozott gazdaságirá­nyítás számlájára írnánk. Az állami vállalatok tu­lajdonlásának jelenlegi gyakorlatát ugyanis egyszer rűen nem lehet megmagya­rázni a valódi áruviszo­nyokhoz szokott külföldi vállalkozóknak. Mindenek- slőtt azért, mert a mostani íűrzavaros helyzet ahhoz a számukra felfoghatatlan végeredményhez vezet, hogy i magyar állami vállalatok vezetői sok mindenben ér­tekeitek, ám legkevésbé a vállalati vagyon gyarapítá­sban. Márpedig hosszabb ávon kizárólag ez az érde­lei tség garantálhatja az :redményes, hatékony gaz- lálkodást. Miképpen az is nind nyilvánvalóbb, hogy a razai szimulált piac nem cépes valódi piaci hatások- | ■a, a^$zimulált árak nem a íatékonyabb termelésre, i lanem az áremelésre ösztö- , töznek, a vállalati vagyon . l ényleges. nagysága pedig :sak a valódi tőzsdén derül- íe ki. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I XL. évf. 54. sz. 1989. március 4. szombat Mihail Gorbacsov fogadta Németh Miklóst Szovjet—magyar Kormányfői tárgyalás a Kremlben A Lenin-mauzóleum és az ismeretlen katona sírjá­nak megkoszorúzásával kez­dődött Németh Miklós alig egynapos szovjetunióbeli munkalátogatásának hiva­talos programja pénteken. A koszorúzás után az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját, a magyar kormány elnökét az SZKP KB székházában fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnö­ke. A két politikus megbe­szélése a tervezettnél hosz- szabb ideig, egy és három­negyed órán át tartott. A Gorbacsovval folytatott megbeszélés után a Kreml­ben ült asztalhoz a két tár­gyalóküldöttség. A magyar delegációt Németh Miklós, a szovjetet Nyikolaj Rizs- kov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet kormányfő vezette. A tár­gyalásokon a kétoldalú együttműködés legfonto­sabb elvi kérdéseit tekintet­ték át, azzal, hogy a konk­Az SZKP KB székházában Mihail Gorbacsov és Németh Miklós találkozója rét kérdések kidolgozását szakértőkre bízzák. Rizskov magyar kollégáját meghív­ta, hogy hamarosan tegyen újabb, ezúttal már hivatalos baráti látogatást a Szovjet­unióban. A meghívást Né­meth Miklós köszönettel el­fogadta. A tárgyalások után a szovjet kormány díszebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. Ezen a két küldöttségvezető pohárkö­szöntőt mondott. Ebéd után a magyar dele­gáció visszautazott - Buda- pffitre. A tárgyalásokról kiadott közleményt a 2. oldalon kö­zöljük. Ez van, ezt hell szeretni... Színészt már nem hívunk, kitüntetéseket se osztogat­nak, a figyelmesség azonban megmaradt. Vajon az idén milyen nőnapra számíthatunk? A közelgő márciusi ün­nep kapcsán riportban számolunk be egy olyan gyári kollektíváról, ahol döntő többségben nőket foglalkoztat­nak. A Május 1. Ruhagyár szolnoki üzemének munka­társai a csaknem húszéves vállalatuk eredményeiről számot adva szólnak jelenlegi feszítő gondjaikról a 4. oldalon. Vezseny válna Az idő is borús, a hangulat is. Ve­zseny válni szeretne. Fölbontani a ráerőszakolt házasságot Tiszajenő- vel. Többek közt ez derült ki azon a falugyűlésen, melyről lapunk 11. oldalán képriportban számolunk be. Örökségünk — adósságunk Holnap lesz az 1849. március 5-ei szolnoki csata 140. év­fordulója. A jeles nap tiszteletére a helybeli diákok a hétvégén történelmi játékkal elevenítik fel az egykori eseményeket. írásunk a 4. oldalon, miközbéh dicséret­tel szól a hagyományőrző, a nemzeti érzést tápláló meg­emlékezésről, múltunkkal szembeni mulasztásainkra hívja fel a figyelmet. Grósz Károly megbeszélése Jozef Lenárttal Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára pénteken fogadta Jozef Lenártot, a CSKP KB elnökségének tagját, a köz­ponti bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón Jozef Lenárt tájékoztatást adott a KGST- tagállamok testvérpartjai gazdaságpolitikai kérdések­kel foglalkozó KB-titkárai március 6—7-ei, prágai ta­nácskozásának előkészüle­teiről. Grósz Károly üdvözölte a találkozó megtartását. Hang­súlyozta: érdekünk a KGST-együttműködés ér­demi átalakítása. Szüksé­gesnek tartjuk, hogy a test­vérpártok közös erőfeszíté­sekkel biztosítsák az ehhez szükséges politikai feltéte­leket. A találkozón részt •> vett Iványi Pál, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Vlastimil Ehrenberger, Csehszlovákia magyaror­szági nagykövete. A gázprogramtól a monográfiáig Összefogásból 52 millióval gazdagodott Túrkeve ötvenkét' millió forintot meghaladó értékű társadal­mi munkát végeztek a túr- keveiek az elmúlt évben, így az egy lakosra jutó társadal­mi munka értéke az 1987. évi 3 ezerről 4878 forintra emelkedett. A végzett mun­ka 60 százaléka fenntartási, míg 22 millió fejlesztési cé­lú volt. A legjelentősebb, az 5047 méter gázvezeték 4 mil­liós társadalmi munka által valósult meg. A közterületi munkálatokból — utak, jár­dák felújítása, építése — a város mintegy 800 lakosa közel egymillió forint érté­kű munkát végzett el. Az útépítéshez szükséges alap­kő szállítását a Tiszántúli Autójavító Vállalat szállítói végezték, melynek értéke megközelítette a 2,5 millió forintot. Jelentős segítséget nyúj­tott a város területén a köz- tisztasági és közterületien n- tartó tevékenységével a he­lyi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet valamint az MN egyik alakulata, erőgépeket biztosítva a város különböző területeinek tereprendezésé­hez. A nemzetközi környezetvé­delmi építőtábor résztvevői a régi szeméttelepen végeztek rekultivációs munkát. Ez a társadalmi munka megha­ladta a 900 ezer forint ér­téket, a HNF által vásárolt facsemeték, cserjék ültetése 50 ezer forint megtakarítást eredményezett. A kommunista műszakok­ból a tanács számlájára át­utalt összeget főleg gyermek- intézmények támogatására fordította a város, de aján­lottak fel pénzt az egészsé­ges életmódra nevelés pro­pagandájának szélesítésére, a hamarosan kiadásra 'kerülő városi monográfia költsé­geire és orvosi műszer be­szerzésére is. Számtalan kö­zösség, szervezet, szocialista brigád kapcsolódott be az oktatási- és gyermekintéz­mények felújítási munkála­taiba is. Annak ellenére, hogy a városi tanács fejlesztési le­hetőségei 1988-ban erősen beszűkültek, a köztisztasági és közterület-fenntartási munkára fordítható pénz re­álértéke is csökkent —. a vá­ros lakosságának, üzemeinek összefogása által mégis 52 millióval lett gazdagabb Túrkeve az elmúlt év folya­mán. Ünnepi tanácsülésen kapták meg a városalapitő oklevelet Megalakul! Martfű Város Tanácsa Az ünnepi tanácsülés emlékezetes pillanata. Cseh József ipari miniszterhelyettes átadja Kozma Imre városi tanácselnöknek a város alapító oklevelet (Tudósításunk a 3. oldalon) Külügyi szóvivői tájékoztató a 2. oldalon Az Alföldi Szili­kátipari Vállalat Törökszentmik­lósi üvegtechni­kai üzemében 15 millió forint ér­tékben készíte­nek laboratóriu­mi mérőeszközö­ket és egyedi ké­szülékeket az OMKER részére. Az idei megren­delés a felére esett vissza az elmúlt évekhez képest, ezért az üzem új termé­kek gyártásával új piacokat ke­res. Kolorpipeti- tákat, tefloncsa­pos automata bürettákat készí­tenek, karácsony- fadíszekből min­takollekciót állí­tanak össze piac­kutatáshoz. (Fo­tó: K. É.) Devizát takarítanak meg Környezetkímélő műszaki fejlesztések az Agroinnovánál A csaknem egy esztendő­vel ezelőtt szervezetileg is megújult, szolnoki központú Agroinnovációs Közös Válla­lat alapvetően találmányok értékesítésére és menedzse­lésére. valamint kutatásfej­lesztésre szakosodott. Az öcsödi és a jánoshidai téesz, a Palotási Állami Gazdaság, a MÉM Műszaki Intézet és az Agrotek alkotta szervezet munkájában mindinkább előtérbe kerül a környezet- védelem, -kímélés. ZSV—6 névre „hallgat” az a szíroldószer-visszanyerő készülék, amellyel elsősor­ban ipari szövetkezetek, vál­lalatok érdeklődését keltette fel az Agroinnova. Az üze­mekben a vasanyagok — le­mezek, idomvasak — felü­letét festés, galvanizálás előtt olyan importból származó vegyszerekkel tisztítják meg, amelyeket használat után környezetre káros anyagként kell tárolni, kezelni. A ZSV —6-tal nem csak az aka­dályozható meg, hogy a vegyszerek a munkahelyi vagy a külső légtérbe kerül­jenek, hanem mintegy 50— 60 százalékuk vissza is nyer­hető. és újrahasznosítható. Az üzemj tapasztalatok sze­rint ilymódon nemcsak kör­nyezetkímélő, hanem gazda­sági haszna is van a megkö­zelítőleg egymillió forint ér­tékű készüléknek, és az ára egy—másfél év alatt meg is térül. Eddig tizenöt ZSV— 6-ra kapott megrendelést a vállalat, és az érdeklődés alapján idén még legalább annyinak az értékesítésére számítanak. Veszélyes hulladéknak mi­nősül a használt fagyálló fo­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom