Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 1. 3 Vb-ülésen a kétpói—kuncsorbai hulladékkezelőről Csak korszerű és biztonságos lehet Kinevezés, beiktatás # Uj főügyésze van a megyének Kényes, pikáns ügy, so­kan úgy kezelik — hangzott el tegnap délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottság ülésén, amelyen jelentés szerepelt a Kétpó határában építendő hulladéktároló, il­letve hulladékkezelő létesí­tésének előkészületeiről; Hídvégi Péter, a megyei ta­nács környezet- és termé­szetvédelmi titkára számolt be a dolgok jelenlegi állá­sáról. Pikáns ügy? — kér­dezhetjük, holott csak arról van szó, hogy a jelenleg a környezetet elszórtan rontó, a vállalatoknál, üzemekben termelésből származó veszé­lyes hulladékokat egy he­lyen, korszerű módon és a lehető legbizton­ságosabban szükséges elhelyezni. Az persze tel­jesen érthető, hogy az érintett településeken, Két- pón és a vele szomszédos Kuncsorbán — főleg ez utóbbi helyen a lakosság kö­rében az új létesítménytől némi tartózkodás ma is ta­pasztalható. Jóllehet, mi­ként a beszámoló jelentés is tartalmazza, már két esz­tendeje ismerős a gondolat, azóta folyik rendszeres tá­jékoztatás a különböző ta­nácsi fórumokon s külön­böző eszközök igénybevéte­lével, mind a település ve­zetőinek mind a lakosság­nak a tájékoztatására. A testület tagjai mégis, most a jelentést meghallgatva is teljes egyetértésben tovább­ra is szorgalmazzák az újabb és újabb felvetődő kérdések türelmes megvá­laszolását, hogy az olykor érzelmektől is túlfűtött véleményekre szakszerű, meggyőző érvekkel vá­laszoljanak, bizonyítván: a valóban korszerűen megépített komplex tároló nem jelenthet veszélyt a te­lepülés lakóinak életére, a földrajzi környezetre — el­lenkezőleg új munkahelyek­ben, az infrastruktúra fej­lesztésében még nyerhetnek is a kérdéses települések. A végrehajtó bizottság körültekintően — a jelen­téshez is szokatlanul nagy számú kérdés kapcsolódott —, mérlegelve a feltétele­ket foglalt állást a tároló előkészületi munkálatainak folytatásáról. Megállapítva önkritikusan egyébként azt is, hogy e fontos téma tár­gyalására meg kellett volna hívnia az érdekelt tanács képviselőjét is — annak el­lenére is, hogy Kétpó levél formájában már kifejezte egyetértését a tároló létesí­tésével. Talán nem érdektelen fel­sorakoztatni néhányat a feltett kérdések, majd a rá­juk adott válaszok közül, Szükség szerint újabb tájékoztatók Párbeszéd a lakossággal mert jelzik a mérlegelés tartalmát és a testületi fe­lelősség súlyát. Volt, aki a hely kijelölésének körülmé­nyeit tudakolta, vajon más terület szóba került-e, má­sok á létesítmény telepíté­sének esetleges hátrányait kívánták megtudni. Több kérdés a terv lakossági fo­gadtatására vonatkozott, hogy tudniillik mit szól mindehhez Kétpó és Kun- csorba népe. Felvetődött, vajon a tervezők számol­tak-e igazán a Tisza II. ha­tásával, továbbá kellő szak­mai garanciát jelenthet-e a Mélyépterv a hulladéktáro­ló minden szempontból kor­szerű megépítésére? És ha megépül: hány esztendőre oldja majd meg megyénk illetve a három szomszédos megye, Bács, Csongrád és Békés hulladékainak biz­tonságos elhelyezését? Jogi oldalról közelítve a tárgy­hoz: ki mondhatja ki a dön­tő szót mind a terület bizto­sításában, mind az építési engedély kiadásában? Híd­végi Péter pontos felvilágo­sításokkal szolgált, miután már a megyei tanács tele­pülésfejlesztési bizottságá­nak véleményét is tolmá­csolta, ugyanis e bizottság is megvitatta az elképzelé­seket, terveket méghozzá ki­bővített ülésen, és egyben támogatta a hulladékok korszerű tárolásának ezt a megoldását — további vizs­gálatokat is ajánlva. A kér­désre adott válaszók egyér­telműen azt támasztották alá, hogy a szigorúan zárt Megszűnnek a felvételi keretszámok Sajtótájékoztató a Művelődési Minisztériumban A hazai egyetemeknek és főiskoláknak — élve az új felvételi jogszabály adta önállósággal — június 30-ig kell kidolgozniuk saját fel­vételi követelményeiket, mi­vel azonban az érdekeltek­nek e változásokról időben tájékozódniuk kell, azok csak a meghirdetést követő két év múlva léphetnek életbe. Egyebek között erről is beszélt Czibere Tibor mű­velődési miniszter tegnap, a Művelődési Minisztériumban a felsőoktatás időszerű kér­déseiről tartott sajtótájé­koztatón. Szólt a miniszter arról is, hogy az intézmények — a költségvetés lehetőségei, il­letve saját erőforrásaik alapján — idén átlagosan 10 százalékkal emelhetik a felvehetők számát. Megszün­tették a korábban pontosan meghatározott felvételi ke­retszámokat, helyette az in­tézmények rugalmasan ke­zelhető irányszámokkal dol­gozhatnak. Ez azt is jelenti, hogy már ez évtől az egye­tem egyetlen olyan jelöltet sem utasíthat el helyhiány miatt, aki elérte az intéz­mény felvételi ponthatárát. A minisztériumnak ezentúl nem lesz beleszólása a fel­vételi döntésekbe. A sajtótájékoztatón el­hangzott: a felsőoktatási re­formelképzelések szerint — a nemzetközi statisztikákat is figyelembe véve — a jö­vőben jóval több hallgatót kell a hazai felsőoktatási képzésbe bevonni. Tízszeresére nőit az árbevétel (Folytatás az 1. oldalról) Az idén ők a házigazdái a gyermek-gasztroenteroló- giai kongresszusnak, az al­kalmazott nyelvészeti kon­ferenciának, s az osztrák— magyar szájsebészkongresz- szusnaik. Ök utaztatják a magyar sportolókat az idei veteránolimpiára az USA- ba. Bemutatták a tájékozta­tón az idei katalógust is: négy világrész huszonegy országába indítanak csopor­tokat, a legolcsóbb út a két­napos pozsonyi kirándulás lesz, a legdrágább pedig a Fedezze fel Amerikát! elne­vezésű körutazás 161 ezer forintért. Természetesen in­dítanak bécsi, római, pári­zsi, isztambuli kirándulá­sokat, kedvezményes hétvé­gi repülősutaikat Athénba, Isztambulba, Londonba. Különlegesség még a nagy francia forradalom 200. év­fordulója, illetve az Eiffel torony építésének 100. év­fordulójára szervezett pári­zsi kirándulás. S. J. technológiával működő rendszer semmiképpen nem árthat a környezetnek, hogy a Tisza II. sem jelenthet veszélyt a talajvízszint eset­leges emelkedésével, hogy a Mélyéptervnek kellő gya­korlata van, ő építette az aszódi, hasonló hulladéktá­rolót is, s hogyha elkészül, 25 évre oldja meg, azaz meglehetősen hosszú időre a megye gondjait, a végső szó pedig a legérintettebbe- ké, a kétpóiaké. A környe­zet- és természetvédelmi titkár hangsúlyozta: minden újabb észrevétel, felvetés újabb vizsgálatokat szülhet, s a legmodernebb eszközök útján, légi és űrfelvételek útján is biztosítják a szük­séges információkat. Ami pedig a lakosság magatartá­sát, hangulatát illeti: sike­rült olyan párbeszédet ki­alakítani, amelyben tisztáz­ni lehet — kell is! — min­den esetleges félreértést a szükséges ismeretek nyúj­tásával. Nem kerülték el a vb-tagok figyelmét a költ­ségek sem. A létesítmény gazdaságosságának kérdé­se. Nos, a beruházás egy- milliárd forintját 30 száza­lékban a környezetvédelmi alap, 30 százalékban a fix járadékos állami alap áll­ja, s a többit, a hátralévő negyvenet viszont az igény­be vevő vállalatok biztosít­ják. méghozzá részvénytár­saság formájában. A kérdé­seket és válaszokat követő vitában újabb gondolatok­kal bővült az eszmecsere, amelynek végső summája: „folytatni kell a kétpói komplex hulladékkezelő tervezését, a részvénytársa­ság szervezését, a hatósági egyeztetéseket és a széles­körű tájékoztatást. A mi­előbbi biztonságos megvaló­sítás érdekében együtt kell működni az érdekelt szer­vekkel” — ahogy ez az el­fogadott jelentés határozati részében megfogalmazódik. A végrehajtó bizottság ezenkívül beszámolót foga­dott el a megyei tanács Ok­tatási és Továbbképzési In­tézetének munkájáról, s előterjesztések tárgyában döntött, például a sport­egyesületeknek nyújtandó költségvetési támogatás fel­osztásáról. — VM — Magyar— csehszlovák pénzügyi tárgyalások Villányi Miklós és Jan Stejskal pénzügyminiszter Budapesten tegnap megálla­podást írt alá a magyar— csehszlovák idegenforgalom 1989. évi fizetőeszköz ellátá­sáról. A megállapodás bizto­sítja a pénzügyi feltételeit a két ország közötti turiz­mus korlátozás mentes le­bonyolításának. Tegnap délelőtt a megyei ügyészségen szűk körű, ben­sőséges ünnepségen dr. Szij- jártó Károly, a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyésze elbúcsúztatta a nyugállo­mányba vonuló dr. Zsmurin Lajos megyei főügyészt, és átadta az új tisztségviselők kinevezését. A legfőbb ügyész megyei főügyésszé dr. Feke­te Jenőt, helyettessé dr. Lő- rinczy Györgyöt nevezte ki. A kinevezési ünnepségen részt vett Szabó István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság titkára. Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnö­ke, dr. Jenővári László, a megyei bíróság elnöke és Jankovics Zoltán, megyei rendőrfőkapitány. Az ünnepség végén Szabó István kért szót. Megköszönte dr. Zsmurin Lajos munkáját, melegen gratulált a kineve­zett úi tisztségviselőknek. A kinevezési ünnepség után rövid interjút kértünk dr. Fekete Jenő megyei fő­ügyésztől. — A fogalmazéságtól a megyei főügyészi tisztségig jutott negyvennégy évesen. Minek tulajdonítja kineve­zését? — Az egyetem elvégzése után valóban fogalmazóként kezdtem. Életutam már ko­rán összefonódott az ügyészi munkával. Az egyetemen a Szolnok Megyei Tanács ösz­töndíjasaként tanultam, a nyári gyakorlatot az ügyész­(Folytatás az 1. oldalról) Az alapkérdés: kit és mit képvisel a képviselő? Erre kézenfekvő az egyetlen he­lyes válasz: a választókat, a választók érdekeit. De mit mondanak a képviselők? Az álláspontot legmarkánsabban dr. Sziráki András fogal­mazta meg: az országgyűlési képviselőséget tágabb érte­lemben kell felfogni. A kép­viselő ma már nem lehet elő­nyök „kijárója”. Az ország érdeke lett az első, az ország helyzetén kell változtatni ahhoz, hogy a szűkebb kör­nyezet viszonyai is javulja­nak. A parlament felértéke­lődött, szerencsés időszakban lettünk képviselők. Dr. Király Ferenchez cím­zett kérdés: úgy vélhető, hogy a megye képviselői az ülések előtt egyeztetik az ál­láspontjukat. ön legutóbb hozzászólásával megbontotta ezt az egységet? A legköze­lebbi választáson milyen párt színeiben jelölteti ma­gát? A válasz: a megye kép­viselői nem egyeztetnek ál­láspontot. A második kér­désre: az MSZMP-nek va­gyok a tagja és továbbra is maradni szándékozom a ta­gok sorában. sé<*en végeztem. A légkör rög­tön megkapott, és pályát mó­dosítottam, az ügyészi hivatást választottam. Szinte minden beosztásban dolgoztam, vol­tam fogalmazó, beosztott ügyvéd, csoportvezető. 1980- tól mostanáig pedig megyei főügyész-helyettes. Formali­tásnak hangzik, de mindig szívvel végeztem a munkám, szolgálatnak tekintettem, en­nek megfelelően igyekeztem dolgozni. Talán ez az, ami a kinevezésem mellett szólt. — Mit tart ma és a jövő­ben az ügyészi munka leg­hangsúlyosabb területének? — Az ügyészi tevékeny­ségnek megvannak a klasz- szikus területei. Ezek közül A kérdezők érdeklődtek a képviselők tiszteletdíjáról is. Czibulka Péter: nem jár dí­jazás, költségtérítést kapunk, havi ötezer forintot — min­denki egységesen. Ez ne­künk a munkával járó ki­adásokra — utazás, szállás, posta, stb — nagyjából elég. Egy szabolcsi képviselőnek már nem. Most foglalkoznak a differenciált költségtérítés bevezetésével. Hogyan látják a munkás­őrség helyzetét, jövőjét? A kérdés egyik központi témá­jává vált a fórumnak és végül közelítő egyetértés ala­kult ki a képviselők és a hallgatóság között. Czibulka Péter: a munkásőrség ebben a formában teljesítette po­litikai hivatását. Alapos át­alakulás szükséges, egy .,nemzetőrség”-szerű megol­dás volna szerintem a helyes. Kókai Rudolf jászberényi ta­pasztalatot említett. El­mondta, hogy a munkásőrök eredményesen vesznek részt a közrend, közbiztonság fenntartásában, tekintélyük van. Az országgyűlési képvise­lők kérdésekre válaszolva kifejtették, hogy a mai vi­szonyok között másodállás­ban érdemben nem lehet el­látni ezt a feladatot. A meg­kapott anyagokat nem olda­lakban, hanem kilókban mérjük — mondotta Kókai Rudolf. Kelemen Zoltán sze­rint profi, független tanács­adók kellenének, de ez a háttér nincs biztosivá. Boros András ellenvetése, hogy szakértők vannak, és min­dig szívesen tesznek eleget a felkérésnek. Profi képvi­selők kellenének — fogal­mazták meg többen. Vállal­nák-e? jött a kérdés a kö­zönség soraiból. A válasz egyhangúlag: nem! Címzett kérdés Boros And­ráshoz: az Országgyűlésen még nem szólalt fel — mi­ért? Készültem már hozzá­szólással, de végül nem ke­rült rá sor — felelt a kérde­zett. Az új alkotmánnyal kap­csolatos vitában a közönség kapott nagyobb szerepet. Ki­derült, több jogász is részt­vevője a fórumnak, akik részletesen ismertették az al­kotmány funkcióját, jelentő­ségét. most csak néhányat említek: közreműködik a büntetőeljá­rásban, képviseli a vádat, el­látja a rendőrségi nyomorás törvényességi felügyeletét, stb. Ezeket természetesen nem háttérbe szorítva a le­vőben kiemelt fontosságú­nak tartom az állampolgári jogok érvényesülésének biz­tosítását. — Saját tevékenységében? — Eddig büntetőjogi szak­területen dolgoztam. Az erő­szak és a korrupció elleni ha­tározott fellépés volt a „vesz- szőparipám”. Nyilván most más területeket is mélyebben meg kell ismernem, de azt hiszem, az említett vessző- paripám is megmarad. B. I. Mint az várható volt. szó­ba került a Bős—Nagymaros vízlépcső és a világkiállítás, ügye. Ha március 8-án fel­vetődik a vízlépcső újratár­gyalásának igénye, hogyan döntenének? Mi alapján mertek szavazni korábban? Önöknek akkor politikusként kellett volna dönteni! — hangzottak a kérdések és a bírálatok. Kelemen Zoltán: ha újabb érvanyagok lesz­nek, az újratárgyalás mellett leszek. Dr. Király Ferenc: azóta is polemizálok dönté­sem helyességén. Léderné Faragó Margit: hiányos volt az érvanyag, a tudományos háttér. Dr. Sziráki András: a világkiállítással kapcsolat­ban vegyes érzéseim vannak. Most nem ez az ország leg­nagyobb gondja. Mai néze­tem, hogy nincs rá szüksé­günk. A népszavazás kérdé­sében eltérő volt a képvise­lők és a felszólalók vélemé­nye. Dr. Király Ferenc: víz- léDCSő dolgában nem lehet népszavazás, a döntés óriási szakértelmet igényel. Ellen­érv. hogy a népszavazás po­litikai kérdés. A vízlépcső analógiájaként vetődött fel a kétpói regio­nális veszélyeshulladék lera­kó kérdése. Kelemen Zoltán szerint a tároló nem veszé­lyes. A kérdező azzal érvelt, hogy a döntés már megszü­letett a létesítésről, de fon­tos vizsgálatok még hátra vannak. Az országgyűlési képvise­lők is kérdeztek. Kókai Ru­dolf az iránt érdeklődött, hogy a résztvevők tapaszta­latai szerint a társadalom képes befogadni a parla­ment nagy tempóját? A vá­lasz: sokan leszakadtak a közélettől, ők nem, ugyan­akkor nőtt az aktív érdeklő­dők köre. Kit figyeljünk a legköze­lebbi ülésen a jelenlevő képr viselők közül? Dr. Sziráki András: nekem kérdésem lesz. Boros András: hozzá­szólást tervezek. * * * A hétfői közéleti fórum egy sorozat darabja. Érde­mes tehát figyelni a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont programját. Berki Imre Kit és mit képvisel a képviselő? Dr. Szijjártó Károly átadja a kinevezést az új megyei fő­ügyésznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom