Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-23 / 70. szám
(Folytatás a 2. oldalról) Nyers Rezső államminiszter elmondta, hogy a kormány módosította álláspontját, s elfogadja a Nagy Sán-. dór és Tallóssy Frigyes által beterjesztett módosító javaslatokat. Véleménye szerint a vita hozzájárult ahhoz. hogy kedvezően változzon a jogszabálytervezet. A kormány a munkavállalói és a munkáltatói szempontok érvényesítését a törvényelőkészítés során egyaránt indokoltnak tartotta. Ugyanakkor a társadalomban mindenképpen kiegyensúlyozottságra kell törekedni — hangsúlyozta —, elejét véve a gazdasági erő bármely oldalon történő túlzott koncentrációjának. Ennek szellemében a kormány álláspontja lényegesen változott a sztrájkjogot érintő korlátozásokat illetően. Így a kormány véleménye most már találkozik az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának, a szakszervezeteknek, valamint számos alternatív szervezetnek a véleményével. A sztrájktörvénynek — a kormány megítélése szerint — meg kell felelnie az általános emberi jogok követelményeinek, a most formálódó alkotmányiban megfogalmazódó szabadságjogoknak, valamint az ENSZ által elfogadott nemzetközi Egyezségokmánynak. Bár a gazdaság különböző ágazataiban nagyon eltérő helyzettel kell számolni, ennek ellenére mégis szükség van a sztrájk egységes törvényi szabályozására. Válságágazatokban reális a veszély, hogy a fel-fellobbanó sztrájkok jelentős mértékben nehezíthetik a stabilizációs törekvéseket. Ennek veszélyét azonban nem különleges törvényi korlátozással kell csökkenteni, hanem az egyeztetés, az együttműködés, a társadalmi partnerség elmélyítésével. Bár még nem alakultak ki a társadalmi egyeztetés, a munkaszerződések megkötésének megfelelő módszerei, szabályai. ennek ellenére mégis elodázhatatlan a sztrájk törvényi szabályozása. Pál József (Győr-S'opron m. 1. vk.), a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Fémipari Alkatrész-gyáregységének lakatosa úgy vélekedett: ebben a társadalomban legalább még egy emeberöltőn keresztül azon kellene fáradozni, hogy célszerű, jól szervezett tevékenység, gazdaságos termelés folyjon, racionálisan kialakított intézményrendszer működjön, s európai színvonalú életviszonyok jellemezzék mindennapjainkat. Milyen célokért vállaljuk? Boros András (Szolnok m. 1. vk.), a MÁV Szolnoki Járműjavító Üzemének hegesztője elmondta: — A törvényalkotáshoz egy nagyüzemiből, a szolnoki Járműjavítóból hozok munkásvéleményt, a parla-r ment színe elé. Mindenek előtt azt kívánom leszögezni, hogy a sztrájkot mi az az érdekegyeztetési vita legvégső állomásának tartjuk. A törvénytervezetről az az általános véleményünk, hogy szűkre szalbott, a gyakorlati végrehajthatósága számos ponton kérdéses, túlságosan sok területet homályban hagy, illetve többféleképpen értelmezhető. Ügy vélem, hogy ebben a formában nem tartalmaz olyan megoldásokat, amelyek egy törvény végrehajthatóságát teljes mértékben! garantálja. A tervezetnek az a változata látszik jobbnak, mely biztosítja a szolidaritási sztrájk jogát, amely jobban megfelel a mai 'kialakult helyzetnek, és a nemzetközi gyakorlattal is összhangban van. Legfeljebb azt ajánlom, hogy nagyon fontoljuk meg, milyen célokért vállaljuk a szolidaritási sztrájkot. Nem osztom azit a véleményt, hogy a szolidaritási sztrájk akadályozná a külföldi tőke 'beáramlását, közös vállalatok létrehozását. A 2. paragrafusnál is a B változat látszik jobbnak, hiszen a szakszervezet kezdeményezésén túl a dolgozó elhatározásaiból is létrejöhet spontán munkabeszüntetés. Itt a gyakorlati lebonyolítás tisztázatlan. Nevezetesen, hogyan történik a titkos szavazás és ezek után milyen szerepe lesz a szakszervezetnek a dolgozók és a munkáltatók között: közvetít a tárgyalásokon, esetleg a munkáltató mellé áll a dolgozókkal szemben? Véleményem szerint ezt a. részt nem ártana egy kicsit világosabbá tenni. A 3. paragrafus a jogellenes sztrájk eseteit tartalmazza. Az első három alpontban foglaltak elfogadhatók, de a tb) pont bővebb értelmezésre szorul megítélésünk szerint. A kollektív szerződés csak közvetlen munkaadó és munkavállaló között jön létre, s alapját a Munka Törvény- könyv előírásai szabják meg. Ha a szerződés feltételeit és előírásait esetleg másfajta jogszabály alapján változtatja meg a munkáltató, a sztrájk nem lehet jogellenes. A 4. pont szabályozza ,a lakosságot és a közszolgáltatást ellátó intézmények, munkahelyek sztrájk! ehe tőségét. Megítélésem szerint nem megfogható a „még elégséges” szolgáltatás teljesítésének kritériuma. Gondolják csak át, képviselőtársaim, hogy egy olyan üzemiben, vállalatnál, mint a magyar vasút, mit jelentene ezt megítélni bírósági úton. Véleményem szerint a garanciákat egyformán kell biztosítani mind a munkáltató, mind a munkavállalók számára. Hisz egy utólagos bírósági döntés ■ hátrányos helyzetbe hozhat dolgozói csoportokat, szervezeteket. Azután tisztázásra szorul, hogy kiknek milyen arányban kell gondoskodni a személyi, társadalmi tulajdon és vagyon védelméről, s A Járműjavító dolgozója, Boros .András a munkások véleményét tolmácsolta utólag ki vállalja az anyagi felelősséget. A munkahelyi vitákon felvetődött, hogy a sztrájkalapba helyezett összegek titkossága nem- látszik biztosítottnak. Még élesebben vitatkoztunk azon, hogy mi történik akkor, ha a munkáltató által kiadott intézkedés kapcsán jogszerű sztrájk történik, de a sztrájk következtében keletkezett kár, veszteség nemcsak a vállalatnál jelenik meg, hanem egyéb más helyen, jóllehet hogy állami vagy állam által kötött szerződési kötelezettség terén. Mi történik, ha ez esetleg szerződésszegéshez, vagy más joghátrányokhoz vezet egy egészen „ártatlan” területen? Újra csak az én munkahelyemre, a vasútra utalok. A következtetéseket azt hiszem rábízhatom képviselő- társaim fantáziájára! Halmos Csaba vitazárójában először arra a kérdésre válaszolt, hogy szükség van-e hazánkban ilyen törvényre. Az államtitkár szerint a sztrájkjog törvény nélkül csak fiktíy deklaráció, a sztrájk csakis ezzel a törvénnyel válik igazán joggá. Ugyanakkor jogosnak kell teTanácskozik az Országgyűlés kinteni azokat az aggodalmakat is, amelyek úgy ítélik meg, hogy a törvény hatására gyakoribbá válnak majd a munkabeszüntetések. Az államtitkár külön is kitért az érdekegyeztetés és a sztrájktörvény kapcsolatára, amit az alternatív szervezetek és a független szakszervezetek is gyakran felvetettek. Valóban nyugodtabb lelkiismerettel terjeszthettük volna elő a törvényt — mondotta —, ha korszerű szoci- álpartneri kapcsolatban alapuló érdekérvényesítési és érdekegyeztetési mechanizmus működne hazánkban. Ilyen azonban nem alakult ki, így az aggályok jogosak. Az előkészítő viták során egyértelművé vált, hogy nem sztrájktörvény helyett, hanem amellett, azzal együtt van szükség az érdekegyeztetésire. A kormány törekvései is azt tükrözik, hogy nyílt alkuval szülessen döntés egy- egy kérdésben, megosztva a döntés és a döntés következményeinek a felelősségét. Erre jó példa az Országos Érdekegyeztető Tanács működése’ amely csíráiban már megteremti a feltételeit annak, hogy például a bérekkel kapcsolatban a bürokratikus szabályozás által közvetített érdekek a nyilvánosság előtt, nyílt alku útján ütközzenek a kormány, a munkaadó és a frnunkaválllaló között. Kifejezte a, kormány azon szándékát, hogy a törvénnyel szavatolják a jogbiztonságot és tegyék kiszámíthatóvá az érintettek számára a sztrájkból adódó kötelezettségeket és következményeket. Halmos Csaba szólt arról, is hogy mielőbb helyre kell állítani a kollektív szerződések becsületét. Alapvető jelentőségűnek mondta, hogy amiben a munkavállaló és a munkáltató szerződésben megállapodott, azzal kapcsolatban sztrájkot kezdeményezni csak a szerződés felbontásával lehessen. Ennek feltételei a Munka Törvény- könyvének módosításával egyszerűsödtek. Halmos Csaha válaszát követően a sztrájktörvény tervezetének általános vitáját lezárták és az elnök részletes vitára bocsátotta a törvényjavaslatot. Ebben azonban már senki sem kívánt felszólalni, így még az általános vitában beterjesztett módosító javaslatok bizottsági véleményezésének idejére az elnök az ülést felfüggesztette. Vélemény a javaslatokról A szünetet követően Szi- gethy Dezső, a törvényjavaslat bizottsági előadója ismertette a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság véleményét a benyújtott képviselői javaslatokról. A 9 önálló módosító javaslat közül a bizottság ötöt támogatott, négyet nem. Az öt közül egyben vita maradt az államtitkár és a javaslattevők között, s a bizottság is az utóbbiakat támogatta. Az Országgyűlés egyenként szavazott a kilenc módosításról, amelyek közül Nagy Sándor, valamint Tallóssy Frigyes és tizenegy képviselőtársuk öt javaslatót — nagy többséggel — elfogadták, ugyanakkor Farkas Lajos három és Csókási Zoltánná egy javaslatát elvetették. A sztrájktörvény tervezetét az elfogadott módosításokkal kiegészítve az Ország- gyűlés 17 ellenszavazattal, 27 .tartózkodás mellett törvényerőre emelte. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy dr. Vida Miklós (Budapest 23. vk.) képviselő benyújtotta lemondását képviselői mandátumáról, s ezzel együtt az Országgyűlés alelnöki tisztségétől is megválik. A képviselők a bejelentést tudomásul vették. Az elnök az Országgyűlés nevében megköszönte dr. Vida Miklós tevékenységét. Mivel a házszabály azonos módon rendelkezik az Országgyűlés elnökének és al- elnökének megválasztásáról, Horváth Lajos azt javasolta — ezt a képviselők elfogadták —, hogy a Stadinger 1stBeck Tamás elmodta, hogy az eddigi előzetes számítások, a külföldi szakértő cégek tanulmányai, a nemzetközi tapasztalatok és az osztrák szervekkel folytatott előzetes tárgyalások alapján a Minisztertanács — az osztrák kormánnyal egyetértésben — megalapozottnak, a gazdaság, a társadalom egésze érdekében állónak tartja a világkiállítás megrendezését. Ezt mindenekelőtt az támasztja aló, hogy egy ilyen nagyszabású esemény a rendező városra, országra irányítja a nemzetközi figyelmet, ami nagy erkölcsi és presztízsveszteséggel. számottevő anyagi haszonná1 is jár. Az eddigi külföldi visszhangokból kitűnik, hogy ez a különleges kelet—nyugati „párbaállás” máris felkeltet- ts a nemzetközi érdeklődést. A kiállítás mottója — „Hidak a jövőbe” — az ország világgazdasági nyitási törekvéseit is szimbolizálja. Olyan időpontban kerül sor a rendezvényre, amikor már létezik az egységes nyugat-európai belső piac, így a világkiállítás növelheti esélyünket a kapcsolódásra, a felzárkózásra. A kormány úgy látja, hogy a világkiállítás megrendezése több szempontból a gazdasági megélénkülés erőteljes, mással nem pótolható és hosszú távra kiható ösztönzője lehet. Feltehető a kérdés: érdemes- erre költenünk a pénzt, amikor jelentős szerkezetátalakítási és életszínvonalbeli gondjaink vannak. Beck Tamás felhívta a figyelmet: senki se gondolja, hogy a világikiállítás olyan kiemelt nagyberuházás lesz, mint amilyen például egy erőmű vagy egy nehéz ipari kombinát építésé Két ■ ségtelen, hogy nagy kiadó sokkal jár az infrastruktúra fejlesztése, elsősorban a közlekedés korszerűsítése, elkerülhetetlen például a Bu láván lemondása miatt már korábban létrehozott jelölő- bizottságot'bízák meg ismét: a képviselőkkel folytatott konzultációk eredményeként tegyen javaslatokat az új al- elnök személyére az áprilisi ülésszakon. Az elnök bejelentette, hogy az országos választási elnökség javaslatot nyújtott be Miskó István képviselő elhunyta és Gajdos Ferenc képviselő lemondása miatt megüresedett képviselői helyek betöltésére. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta a javaslatiban szereplő Varga Sándor (Bács-Kiskun m. 6. vk.) és Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) pótképviselők megbízólevelét, s igazolásukat ajánlotta. Az Országgyűlés tudomásul vette és igazolta Varga Sándor és Sápi Ferenc képviselői megbízatápest—Hegyeshalom autópálya teljes megépítése. Ugyanakkor valamennyi létesítménynél elhatározott cél a költségvetési források kiegészítése külső tőkével. A kormány az Országgyűlés májusra tervezett ülésszakán kívánja benyújtani a Budapest—Bécs Világkiállítás megrendezéséről az előterjesztést. Ezt az is indokol-’ ja, hogy a párizsi székhelyű ÁLLÓ nemzetközi kiállítási iroda május végi közgyűlésén dönt a rendezési jog odaítéléséről. Amennyiben az Ország- gyűlés a világkiállítás előkészületeiről szóló tájékoztatót elfogadja, úgy a munkálatokkal jelenleg foglalkozó tárcaközi bizottság megszűnik, s a további munka egy, az egész országot képviselő, széles körű társadalmi bizottság felügyelete mellett folytatódik. Az operatív irányítás egy’ kinevezendő 'kormánybiztos kezében összpontosul míg a kiállítás budapesti részének megvalósítására részvénytársaság alakul, ugyanúgy, mint Ausztriában. A végleges helyszínről — minden iényeges szempont figyelembe vételével — nyilvános városrendezési terv- pályázaton születik meg a döntés. Ugyancsak tervpályázat alapján döntenek a szakértők a kiállítás építési tervéről, elsőbbséget biztosítva a gazdaságos, későbh’több célra is- hasznosítható megoldásoknak. Végül Beok : Tamás kérte az Országgyűlést, hogy fogadja el tájékoztatóját. Szentágothai János (országos lista) akadémikus, az MTA tudományos tanácsadója arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a világkiállítás megrendezése nem kevés kockázattal jár. A jelenlegi gazdasági körülmények között jelentős terhet ró a magyar gazdaságsát. Az elnök köszöntötte az új képviselőket. Ezután a napirendnek megfelelően, Beck Tamás kereskedelmi miniszter tájékoztatta az Országyűlést a Budapest—Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetéről. Mindenekelőtt hangsúlyozta: fontosnak tartja, hegy a kormány a tervezett főbb lépésekről folyamatosan informálja az Országgyűlést és az egész magyar társadalmat. A mindenki által kívánt gazdasági-társadalmi felemelkedést hasznosan előmozdító akciót csakis akkor lehet sikerre vinni, ha ebben köz- megegyezés alakul ki. Ennek egyik meghatározó eleme az Országgyűlés támogató1 figyelme, a döntések meghozatalára jogosult kormányzati szervek folyamatos ellenőrzése. Ezt a célt szolgálta’ már eddig is — folytatta —, hogy több országgyűlési bizottság írásbeli és szóbeli tájékoztatók alapján tárgyalt a világkiállításról. Bizottsági és társadalmi vitákban általában az országos ügyhöz méltó felelősség- tudat nyilvánult meg. Több testület állásfoglalásban nyilvánította ki egyetértését a világkiállítás megrendezésével, ugyanakkor jelentkeztek ellenvélemények, kételyek is. Több olyan, főleg a gazdasági kihatásokra vonatkozó kérdés fogalmazódott meg, amelyre ma még nem adható pontos válasz. Amikor rendelkezésre állnak a megbízott szakértő csoportok előzetes számítási — különösen a szükséges ráfordításokat, azok lehetséges forrásait és a várható hozamot illetően —, akkor lesz a kormány abban a helyzetben, hogy ki tudja alakítani állásfoglalását, és kérje ahhoz az Országgyűlés egyetértő támogatását. Beck Tamás nycT- matékosan leszögezte: a kormány mindeddig semmilyen irányiban nem vállalt anyagi, pénzügyi kötelezettséget. ra és a lakosságra is. Ám egy ilyen rendezvény egyedülálló lehetőséget jelent arra, hagy az utolsó pillanatban megakadályozza az Európától való elszakadást. Javasolta: az Országgyűlés támogassa a Budapest— Bécs Világkiállítás ügyét azzal a feltétellel, hogy a fejlesztésre szánt források arányos részét a vidék közvetlenül kapja meg. Dr. Horváth Ferenc (Somogy m. 10. vk.). csurgói körzeti főállatorvos elismerte ugyan, hogy a világkiállítás csábító esemény, nagyon sokat remélünk mindannyian az expótól, de vajon mit jelent, ha azt magyar módra szervezzük meg. A rendezvény költségkeretét még megközelítően sem ismerjük, az infrastrukturális fejlesztések elsődlegesen Budapestre koncentrálódnak majd, a várható hasznosság pedig szerinte csak vágyálom. Nem értett egyet azzal, hogy a fővárost ily módon fejlesszék akkor, amikor a vidék meglehetősen elmaradott, és hiába igyekszik felzárkózni. Koltai Imre (Pest m. 28. vk.), a Cement- és Mészművek vezérigazgatója kifejtette, hogy a belső piac előtérbe. állítása, a gazdasági növekedés belső és külső forrásainak mozgósítása, a szerkezetátalakítás az infrastruktúra fejlesztésétől függ. .Mivel a világkiállítás hatalmas infrastrukturális beruházást igényel, ezért is támogatja annak megrendezését. E felszólalással az Ország- gyűlés este hat óra után néhány perccel befejezte szerdai munkanapját. A világ- kiállítás előkészítésének helyzetéről csütörtökön reggel folytatódik a parlamenti vita. Beck Tamás expozéja a világkiállításról Szavaz az Országgyűlés
