Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-23 / 70. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁRCIUS 23. ) Szót kór a kivitelező Harc a lakáspenészesedés ellen Kiváló mérnökkollégám, Kádár Zoltán, a Szolnokterv igazgatója foglalkozott nemrég a lakáspenészesedéssel — ko­runk egyik nagy gondjával. Cikke utolsó fejezetében össze­foglalóan utalt arra, hogy a lakáspenészesedés igen összetett folyamat, megszűntetésében tevékeny és fontos szerepe van a lakóknak, de elsősorban mindig a kiváltó okot kell meg­keresnünk és megszűntetnünk. Mint kivitelezőnek, nem mentegetőzésképpen, hanem inkább a teljes megismerés miatt, beszélnem kell arról, hogy a tervezési, kivitelezési és lakáshasználati hibák mellett nagyban felelős az 1980-tól újonnan épített la­kásoknál kialakult penésze- sedésekért maga az épület fizikai méretezése. Mitől hibás a szabvány? Az 1980-ban módosított hő­technikai méretezési szabvány melléfogásait ma már ismer­jük, jelenleg van folyamat­ban az új szabvány kidolgo­zása a gyakorlat tényeinek maximális figyelembevételé­vel. Itt azonnal hozzá kell fűznöm, hogy a méretezési szabvány hibáit egyrészt az okozta, hogy az addigi felfo­gás szerint alkalmazott sík­beli hőáramlási modellről ki­derült, hogy a hőáramlás a valóságban térbeli, másrészt az energiatakarékosság miatt kihegyezett ■ méretezési eljá­rások sajnos a gyakorlatban nem úgy vizsgáztak, ahogy az elméletileg elvárható lett volna. A hőtechnikai méretezési szabvány hibáira a gyakor­lat ma már fényt derített, az illetékes minisztérium meg­tette a szükséges lépéseket, hogy az'új szabványban már . a tényleges jelenségeket és hatásmechanizmusokat ve­gyék figyelembe. A szab­ványalkotók védelmére el kell mondani, hogy ezen a gyermekbetegségen az ener­giatakarékossági hadjárat alatt szinte valamennyi — nálunk jóval fejlettebb — or­szág is átesett. Most pedig rátérnék a pené- szesedés megszűnését ered­ményező eljárások ismerte­tésére. Az alkalmazandó el­járás lehet tüneti kezelés, vagy aktív penész elleni vé­delem. Tüneti kezelés Tüneti kezélést akkor al­kalmazhatunk, ha az épület- szerkezet méréses vizsgálata igazolja annak megfelelősé­gét hő- és páratechnikai szempontból is. Miért alakul ki mégis ilyenkor a penész? A lakóházak építése jelle­géből adódóan nagyrészt nedves technológiával törté­nik: víz kell a betonhoz, a habarcshoz, a festéshez, a ta­pétázáshoz stb. Amikor az építés folyamata megfelelő technológiai sorrendben tör­ténik, ha megfelelő hosszúsá­gú időt tudunk biztosítani minden munkarész teljes ki­száradásához — nem lehet probléma. De sajnos manap­ság az építések üteme szük­ségszerűen mind a tömeges, mind a magánlakásépítésben annyira felgyorsult,, hogy jó­kora nedvesség marad visz- sza az épületekben. Szerencsés esetben, ha a beköltözés tavasszal törté­nik, a nyári meleg elegendő lehet a teljes száradáshoz, akkor nem lesz penész. Álta­lában azonban inkább az őszi beköltözés a jellemző, azon­nal kezdődik a fűtési idény. Mivel pedig a fűtéssel a kin­tinél rpagasabb belső hőmér­sékletet biztosítunk, a szer­kezetben lévő nedvesség las­san a melegebb tér felé igyekszik, vagyis szobáink felé akar eltávozni. Ahhoz, hogy a penész ne jelenhessen meg, az első fű­tési idényben bizony a szük­ségesnél 20—30 százalékkal több fűtési energiát kell biz­tosítanunk, mert a belső te­rek felfűtésén túl a szerke­zetet is teljesen ki kell szá­rítani. Ha a lakó nem ismeri ezt a folyamatot vagy taka­rékossági okból csak a nor­mál fűtési energiát használja — átmenetileg megjelenhet a penész. Megjelenhet a penész egy addig panaszmentes la­kásban kisbaba születésekor is. A kisbaba ellátása termé­szetszerűleg az addiginál sok­kal magasabb páraterhelést jelent — pelenkamosás, napi többszöri főzés, fürdetés stb. A gyermeket féltő szülőnek pedig nem jut eszébe, hogy a magasabb páratartalmat gya­koribb szellőztetéssel távolít­sa el, ilyenkor sajnos előjö­het a penész. Okozhat penészesedést az is, hogy a tetőszigetelés vagy az épület csomópontjának szigetelése meghibásodik, .víz jut a szerkezetbe, amelynek a nedvességtartalom növeke­désével egyenes arányban csökken a hőszigetelő képes­sége. A csökkent hőszigetelő képesség penész megjelenésé­hez vezethet a szigetelés hi­bájának kijavításáig. A feljebb leírt három eset­ben megjelent penészesedés- nél megfelelő eredménnyel lehet alkalmazni az úgyneve­zett tüneti kezelést. A tüneti kezelés minden esetben a pe­nész vegyszeres lemosását, eltávolítását, a felületek új­rafestését, tapétázását jelen­ti. Tüneti kezelés lehet a hy- pós-vizes lemosás, a gyógy­szertárakban kapható Stero- genololdatos, a bóraxos-bór- savoldatos, a Neomagnolol- datos, a rézgálicoldatos keze­lés. Ezek a szerek bárki szá­mára hozzáférhetők, de igazi penészgátló hatásuk kissé kérdéses. Legjobb eredményt a Kemikál Vállalat által gyártott 3F Befonati rend­szertől, illetve a Vegytek-től beszerezhető Európai—77 és Európai—2000 gombaölő fes­tékektől várhatunk. Vala­mennyi rendszer * magába foglal gombaölőszert, penész­gátló alapozót és penészgátló fedő festéket. Ezek a szerek a szokásos festékektől első­sorban abban különböznek, hogy alkalmazásuknál az egészségvédelemre vonatko­zó előírásokat sokkal szigo­rúbban be kell tartani, az előírt védőruhákat, eszközö­ket alkalmazni kell. A tüneti kezelést is csak akkor szabad elkezdeni, ha a penészesedést kiváltó ideig­lenes ok megszűnt, a felület megszáradt. A gombaölő szerrel lekezelt felület szára­dása után lehet annak ala­pozását és fedőfestését elvé­gezni. A festett felületet utá­na tapétázni is lehet, csak ügyeljünk arra, hogy a hasz­nált tapétaragasztó fungicid, gombaölő hatású legyen. Tü­neti kezelés után lehetőleg használjunk CMC tapétara­gasztót. Figyelni kell arra is, hogy a frissen kezelt felüle­teknél legalábbis legelső al­kalommal ne használjunk műanyag alapú festékeket és tapétákat, mert a fal valódi gyógyulását ezek meggátol­hatják párazáró képességük­kel. , Aktív penész elleni védelem Aktív penész elleni védel­met kell alkalmaznunk ak­kor, ha az épületszerkezet hőszigetelő képessége méré­sekkel igazoltan tervezési, kivitelezési vagy méretezési hibából adódóan nem meg­felelő. Értelemszerűen adó­dik a megoldás: a felületet •többlet-hőszigeteléssel kell ellátni. Legegyszerűbb a do­log, ha kiderül, l)ogy az épü­let konstrukciós hibás: kí­vülről a teljes felületet több­let-hőszigeteléssel kell ellát­ni. Ezek lehetnek Dryvit . vagy Termotek hőszigetelő vakolatok, amelyek a követ­kezőképpen alakíthatók ki: a külső felületre megfelelő vastagságban ragasztott hő­szigetelő habra ugyancsak ragasztóba ágyazott — a va­kolat jó működését biztosító — üvegszövet kerül, amelyre egy homlokzatvakolat-réte­get hordunk fel a szokásos­nál kisebb vastagságban. Ez nagyon drága módszer, alkal­mazása tehát csak' olyan he­lyen gazdaságos, ahol a tel­jes külső falszerkezet nem megfelelő. Ugyanilyen drága módszer, ha a teljes külső felületre salakgyapot hőszi­getelést erősítünk és egy lég­rés közbeiktatásával valami­lyen szerelt burkolatot he­lyezünk el. Mind a hőszigete­lő vakolatot, mind a szerelt homlokzatburkolatot csak szakember készítheti. Itt kell megjegyeznem-, hogy többlet- hőszigetelés mindig csak az épület külső síkján helyez­hető el, a belső hőszigetelés páratechnikailag nem megfe­lelő. Sokkal gyakrabban van igény arra, hogy helyi, loká­lis hibahelyeket javítsunk. Paneles épületeknél többlet­hőszigetelés csomópontba juttatásával javítható a he­lyi hiba. Ehhez a károsodott csomópontba furatot készí­tünk, és kereskedelmi forga­lomban kapható levegőn duzzadó egykomponensű PUR-habot nyomunk be a furatokon keresztül. Tapasz­talatból tudjuk, hogy egy-egy csomópontba bejuttatott 3—4 flakon hőszigetelés megoldja a csomópont hibáját. Alapvetően hőhidas felüle­teket az úgynevezett felület- fűtéses módszerrel javítha­tunk. A Budapesti Műszaki Egyetem Épületgépészeti Tanszéke és az Alba Regia ÁÉV közös szabadalma a ma már referenciahelyekkel is igazolt eljárás. A módszer lényege: mérésekkel megál­lapítjuk a felület hőtechnikai paramétereit, harmatponti hőmérsékletét. Kiszámítjuk a szükséges fűtési energiát, amely ahhoz kell, hogy a hi­bás csomópont felületi hő­mérséklete megfelelő legyen. Egy arra alkalmas fűtőle­mezt, a kiszámított mennyi­ségben-elhelyezünk a hibás felületszakaszokon, megha­tározott- villamos kapcsolás­sal a lemezeket összekötjük, és egy transzformátoron ke­resztül a lakás áramviteli helyéről nyert energiával biztosítjuk a fűtési idény alatt a megfelelő felületi hő­mérsékletet. A lemezek mé­rete olyan, hogy gletteléssel eltüntethetők, a felület festé­se vagy tapétázása űtán semmi nyomát nem látjuk a felrakott lemezeknek. Szabadalom Szolnokon A szabadalmat a Szolnok. Megyei' Állami Építőipari Vállalat is megvásárolta, hogy a megyében felmerülő javítási igényeket közvetle­nül elláthassa. Megkeresésre bárki részére elvégzik a pe- nészesedés javítását. Remélem, hogy soraimmal sikerült még tovább oszlat­nom a penész körüli ho­mályt bizonyítanom, hogy a tervezők és kivitelezők se­gítségre lehetnek a közölt ja­vítási eljárásokkal a még pe­nésszel küszködőknek. Balázs Erika fejlesztési osztályvezető Szolnok Megyei ÁÉV Gázturbinás Japán szuperhajó A tervezők rajza a jövő japán szuperhajójáról, amely gázturbinái segítségével 100 km/óra sebesség elérésére lesz képes. A harminc méter hosszú, ezer tonna teherbírású teherhajó prototípusa öt éven belül készül el, a sorozatgyártás tíz év múlva kezdődik. A jármű kifej­lesztése várhatóan 71 millió dollárba kerül. Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség M TESZ-HÍREK A MTESZ megyei szerve­zet végrehajtó bizottsága március 13-án rendkívüli ülést tartott. Ezen az ülésen a MTESZ március 3-ai or­szágos elnökségi ülésén meg­vitatott javaslatokat tárgyal­ták meg az MTESZ és az egyesületek közötti kapcso­lat megújítása, a gazdálko­dási rend átszervezése és a MTESZ egyesületi munkája hatékonyságának .befolyásá­nak növelése érdekében. E témák szerepeltek a március 20-án, 14 órakor a Technika Házában tartott elnökségi ülés napirendjén is. A megyében 21 tudomá­nyos egyesületnek összesen 29 egyesületi csoportja mű- ködöttt az elmúlt évben. Az 1988 és 1987 évi adatokat összehasonlítva növekedett a külföldi tanulmányutak, a jelentősebb rendezvények, a kiállítások és bemutatók, az előadások, klubnapok, a filmvetítések és a tanfolya­mok száma. A vállalatokkal közösen szervezett tanfolya­mok száma különösen meg­növekedett (42-vel). Ebben döntő szerepet az Országos Magyar Bányászati és Kohá­szati Egyesület Fúrási Szak­csoportja játszotta. amely 1988-ban 84 tanfolyamot rendezett saját, illetve válla­lati céllal. Március 14-én Szolnokon rendezte meg a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szolnoki csoportja a kisfe­szültségű szabadvezetéki há­lózat bemutatóját. Az utób­bi időben a csupasz légveze­tékek helyett egyre inkább a szigetelt szabadvezetékek terjednek el, s ezek gépesí­tett vezetókterítésének új módszerét mutatták be, amely a korábbiaknál gyor­sabban és biztonságosabban oldja meg ezt a nehéz műve­letet. 1989. március 17-én, 14 órakor a Technika Házában ülést tartott a MTESZ me­gyei szervezet ellenőrző bi­zottsága. Az ülésen az ez évi munkatervet tárgyalták meg, figyelemmel arra is. hogy az országos irányelvek szerint 1990-re minden egyesületnek és MTESZ megyei szervezet- ' nek is önfenntartónak kell lennie. Ez az anyag a már­cius 20-ai megyei elnökségi ülés napirendjén is szerepelt. A MTESZ megyei szerve­zet március 20-á.n 14 órakor a Technika Házéban ren­dezte meg elnökségi ülését. Ennek napirendjén szerepelt a múlt évi munka értékelé­se az ez évi munkaterv el­fogadása. Külön témakör volt a MTESZ egyesületi kap­csolatainak korszerűsítése, a munka megújítása és tartalmasabbá tétele. Az ülés végén MTESZ megyei emlékérmét adtak át a ki­emelkedő társadalmi munkát végzőknek. Március 22-én, 14 órakor ugyancsak a Technika Háza adott otthont a Szervezési- és Vezetési Tudományos Társaság Megyei Szervezete fiatalok bizottsága rendezvé­nyének. Koleszár István, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. fiók igazgatója ‘ártott előadást Két éves á bankreform, eredmények és gondok címmel. VISSZATEKINTŐ a magyar régészet atyja 1848 tavasza: a honvédse­reg maga előtt söpörte, a Habsburg ármádiát, s már a Dunánál állt. De Buda még Hentzi tábornok kezén volt. Ugyan ki jegyezte volna fel­ánnak a honvédutász főhad­nagynak a nevét, aki egysé­gével a Lánchíd robbantá­soktól rongált hídpályáját javítgatta? A reformkor fellendülése ragadta magával a nemzetet akkor, amikor Römer Flóris a görög—latin tanári okle­velével a győri gimnázium tanára lett (1839). Szülei a bencés rendbe adták, ahol a pozsonyi kézműves fiának biztosították tanulmányai el­végzését. A bakonybéli ko­lostorban szívta magába a magyar középkor iránti ér­deklődést. Győr után Po­zsonyban 1845-től már a ter­mészetrajzot tanítja, de sor­sa ismét Győrbe veti, amikor utászkatonának jelentkezik, nevét ,.Római”-ra változtatja és ezen a néven kapja meg Győr erődítéséért végzett munkája jutalmául a hadna­gyi rangot. A budai vár ost­roma után pedig Nagy Sán­dor tábornok adta át neki a vitézségéért kapott kitünte­tést és a soronkívüli kapitá­nyi rendfokozatot. Álmai ekkor még nem valósulhattak meg, a Bach- korszakban „vasbilincsben töltendő” nyolc évi várfog­ságra ítélték, s öt év rabos- kodás után Bécs, Olmütz és Josefstadt zárkáiból 1854-ben szabadult — „Minden elve­szetten, de lelkiismeretem nyugalmát megtartottam” — jegyezte fel naplójában. A börtön árnyéka azonban to­vább kísérte, csak nevelős- ködni és' itt-ott tanítani tu­dott, még végül is a pozso­nyi akadémia, egykori pro­fesszorát a kőszegi gimnázi-r umba kinevezték. Ekkor már érdeklődése teljesen a közép­kori magyar szobrászat és festészet felé fordult. Egy műértő osztrák taná­csos segítségével sikerült is­mét Győrbe, majd Pestre kerülnie. Időközben felku- tafja a Dunántúl régészeti emlékeit a Bakonyban, a ré­gi Arrabónában, Öszőnyben, Aquincumban, s egymásután jelennek meg szakkönyvei Pozsony, Bakony, Pest régé­szeti leleteiről, a Régi fali­képek Magyarországon című könyve, amely kilencven ré­gi festészeti műhely működé­sét ismertette. A sajtóban közölt Szünnapi levelek cí­mű sorozatának nagy része volt abban, hogy a közvéle­mény érdeklődését felkeltet­te Magyarország római és középkori történelme iránt. Nevéhez fűződnek hazánk­ban az első régészeti folyó­iratok megteremtése, köztük az Archeológai Értesítő is (1864—1873). Römer Flóris Élete utolsó felében meg­adatott neki, hogy kedvenc tudományágában elmélyül­hessen: 1869-ben a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtá­rának őre. A fiatalságát ura­ló bencés rendből kilépett, mert a főapát tudományos működését összeegyeztethe­tetlennek találta az egyház elveivel, s ezért nyilvános megrovásban részesítette. ..Ettől a perctől fogva min­den kedvemnek a szerzethez vége volt.” Élete derekán azonban is­mét visszatért a Bencés­rendbe, 1877-ben Nagyvá­radra kanonokká nevezték ki és éppen 100 évvel ezelőtt 1889. március 18-án itt halt meg. Emlékét a budai ben­cés templom mellett a Ró­zsa-hegyre kapaszkodó Zár­da utca őrzi. amelyet a fel- szabadulás után róla, Rómér Flóris utcának neveztek e’. Kováts Andor IA tudomány világa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom