Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-23 / 70. szám

Ára: 4.30 FL XL. évf. 70. sz. 1989. március 23., csütörtök SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI BteTBlZOTTSAG ÉS A MEGYEI TANÁCS LARJA A márciusi ülésszak folytatásán Sztrájktörvényt fogadott el az Országgyűlés Elkezdődött a vita a világkiállításról Szerda délelőtt 10 órakor Szűrös Mátyás elnökletével folytatta munkáját az Országgyűlés március 8-án megkez­dett ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós a Minisztertanács elnöke. A törvényhozók először a parlament idei várható prog­ramja feletti vitát fejezték be. Következő napirendként ön­álló képviselői indítványok megtétele hangzottak el. Ezután Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a sztrájkról szóló átdolgozott törvényjavas­latot terjesztette elő. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot — a módosító indítványokkal együtt — általánosságban és rész­leteiben — többségi szavazattal, 17 ellenszavazat és 27 tar­tózkodás mellett elfogadta. Az Országgyűlést Beck Tamás kereskedelmi miniszter tájékoztatta a Budapest—Bécs Világ- kiállítás előkészítésének helyzetéről. Szűrös Mátyás elnököl Dr. Mezey Károly (Sza- bolcs-Szatmár m. 18. vk.), a kisvárdai Városi Tanács Kór­ház-Rendelőintézetének osz­tályvezető főorvosa az Or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottságának meg­bízásából indítványozta, hogy a Parlament idei munka- programjában szerepeljen a nemdohányzók védelmében hozandó törvény tervezeté­nek megvitatása. Técsy László (Szabolcs- Szátmár m. 19. vk.), a nyír- tassi Dózsa Mgtsz elnöke so­kallta az ülésszakok számát, jobb időkihasználásra intette képviselőtársait, önmérsékle­tet kért a hozzászólóktól. Ne­hezményezte azt is, hogy az előterjesztők törvényterve­zet-áradatot zúdítanak az Országgyűlésre, így állandó időhiánnyal küszködik a tör­vényhozó testület, s ezért nem tud felelősségteljesen dönteni. Javasolta: alakuljon egy bizottság, amely meghatároz­za, hogy az Országgyűlés a mandátumának lejártáig még milyen témákkal foglalkoz­zék. Csipkó Sándor (Bács-Kis- kun m. 20. vk.), a keceli Sző­lőfürt Mezőgazdasági Szak- szövetkezet elnöke kifogásol­ta, hogy a kormány gazdasá­gi csomagtervének számos eleme nem szerepel a parla­ment idei programjában. Ezután a kormány illeté­kesei válaszoltak a képvise­lők felvetéseire. A Mezey Ká­roly által tett javaslatra Cse- hák Judit szociális és egész­ségügyi miniszter úgy rea­gált, hogy ő maga is hasz­nosnak tartaná a kérdés megvitatását, de — mivel egyelőre nem alakult ki az országban dohányzásellenes közvélemény — tartani lehet a javaslat visszautasításától. Szűrös Mátyás azt a kérdést tette fel a képviselőknek, hogy még az idén beiktas- sák-e az igen zsúfolt napi­rendi tervbe a dohányzásel­lenes törvény megalkotását. A törvényhozók többségi sza­vazattal elvetették a kérdés idei napirendre tűzését. Csipkó Sándor hozzászólá­sára Nyers Rezső állammi­niszter válaszolt. Mint mond­ta, a kérdés indokolt. A kor­mány dolgozik a refqrm-cso­magterven. Várhatóan nyá­ron elkészül vele, így ősszel az Országgyűlés elé tudja terjeszteni. Eke Károly kép­viselő (Csongrád m. 10. vk., a Magyar Rádió főmunkatár­sa) azt javasolta, hogy a kor­mány a reformprogramot két hónapon belül terjessze a parlament elé. Nyers Rezső úgy vélekedett, hogy felelőt­lenség volna ilyen rövid ha­táridőt vállalni. A képvise­lők túlnyomó többsége a kor­mány álláspontjával értett egyet. Szűrös Mátyás ezután em­lékeztetett azokra az általá­nos jellegű javaslatokra, amelyek a két héttel ezelőtti vitában elhangzottak, továb­bá azokra a konkrét képvise­lői indítványokra, amelyek a programtervezet kiegészíté­sét, módosítását célozták. A nagyberuházásokkal, illetve a gazdaságilag elmaradott térségekkel összefüggő in­dítványt a stabilizációs mun­kaprogram végrehajtásáról szóló beszámoló kapcsán cél­szerű majd megvitatni — mondta Szűrös Mátyás. Az éves, illetve a középtávú népgazdasági terv jóváha­gyási eljárásáról akkor indo­kolt dönteni, amikor majd módosítják a népgazdasági tervezés rendszeréről szóló törvényt — tette hozzá. Beje­lentette továbbá, hogy a Mi­nisztertanács a júniusi ülés­szakra kérte átütemezni a honvédelmi törvény, vala­mint a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvény- javaslat tárgyalását. Mindkét javaslat az alternatív katonai szolgálat bevezetésével függ össze, és számos részletkér­désben további érdekegyez­tetésre van szükség. Határozathozatal követke­zett, először egy résztémá­ban. Túlnyomó többséggel, mindössze négy tartózkodás mellett fogadták el a tör­vényhozók Kovács László képviselő. azon javaslatát, hogy az Országgyűlés 1989. évi programja egészüljön ki az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal beszámolójával az időszerű bér- és munka­erőgazdálkodási feladatokról. Ezután az Országgyűlés az 1989. évi várható programját négy ellenszavazattal elfo­gadta. Ezt követően az önálló képviselői indítványok napi­rendre tűzéséről tanácskoz­tak a képviselők. Szűrös Má­tyás bejelentette, hogy Szir- tesné dr. Tomsits Erika (Bp. 22. vk.), a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem II. sz. Gyermekklinikájának tanár­segéde március 1-jén három önálló indítványt nyújtott be. Az első indítványban azt javasolta, hogy a decemberi ülésszak napirendjén szerep­lő tájékoztatási törvény meg­alkotását. a nyári ülésszakra hozzák előre. Kulcsár Kálmán igazság­ügyminiszter nem javasolta, hogy az új tájékoztatási tör­vényt az eredeti ütemtervtől eltérően, már a nyáron meg­vitassa az Országgyűlés. En­nek indokaként azt hozta fel a miniszter, hogy ez a tör­vény rendkívül nagy jelen­tőségű, érinti az egész ország, az egész társadalom nyilvá­nosságának szerkezetét. In­dokolt tehát, hogy széles kö­rű társadalmi vita előzze meg a törvényalkotást. Eh­hez azonban hosszabb időre van szükség. A képviselők — 23 támo­gatószavazattal, 12 tartózko­dással — elvetették Szirtesné dr. Tomsits Erika indítvá­nyát. A képviselőnő második in­dítványa azt szorgalmazta, hogy az Országgyűlés két fordulóban tárgyalja meg a választójogi törvény terveze­tét, meg ebben az évben, a szeptemberi és a decemberi ülésszakon. Kulcsár Kálmán egyetértett azzal, hogy a parlament két fordulóban tárgyalja a törvényjavaslatot, ám — mint mondta — egye­lőre nem tud pontos határ­időt megjelölni, mert az új választójogi törvény megal­kotása előtt politikai tárgya­lásokat kell folytatni, s a vá­lasztójogi törvény politikai döntés függvényeként kerül majd a parlament elé. Ezért javasolta, hogy az Ország- gyűlés határidő nélkül fo­gadja el a törvényjavaslat kétfordulós megtárgyalását, azzal a megkötéssel, hogy a tervezet még az idén a par­lament élé kerül. Ezzel a képviselőnő egyetértett, s az Országgyűlés is egyhangúlag elfogadta a miniszter javas­latát. Az önnálló képviselői in­dítvány harmadik része ar­ra vonatkozott, hogy az 1990- ben esedékes képviselővá­lasztásokat 1990 elejére ír­ják ki, továbbá, hogy az új alkotmányt az újonnan meg­választott Országgyűlés fo­gadja el, vagy bocsássa nép­szavazásra. Szűrös Mátyás rámutatott: az indítvány el­fogadásénak feltétele, hogy az Országgyűlés megalkossa az úi választási törvényt. A Parlament saját feloszlatá­sát addig nem mondhatja ki. Ugyanis ez esetben a jelen­leg hatályos választási tör­vény alapján kellene a vá­lasztásokat megtartani. Erre tekintettel javasolta: az Or­szággyűlés az indítványt ne most tűzze napirendre, ha­nem az abban foglaltakról az új választási törvény megalkotásakor döntsön. Ezzel a javaslattevő is egyet­értett. Az Országgyűlés egy­hangúlag. úgy döntött, hogy az indítványt most nem tű­zi napirendre. Ezt követően az elnök be­jelentette, hogy az ülésszak előtt öt nappal, március 17- én nyújtotta be Bödőné Ró­zsa Edit (Csongrád m., 3. Vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa'-önálló indítvá­nyát, amelyben a hatályban lévő választási törvényt érin­tő módosító javaslatot tett. Miivel az indítvány a ház­szabály által megszabott ha­táridőn túl érkezett, nem volt mód arra, hogy azt elő­zetesen kiküldjék a képvise­lőknek. Az elnök bejelentet­te, hogy az indítvány napi­rendre tűzéséről az Ország- gyűlés áprilisi- ülésszakán határoz. Ezután Halmos Csaba ál­lamtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke terjesztette elő a sztrájkról szóló törv'-"'jávaslatot. Folytatta márciusi ülésszakát a parlament Grósz Károly ma a Szovjetunióba utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára a" Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának meghívására ma a kora délutáni órákban munkalátogatásra a Szovjet­unióba utazik. Új árskálával Hetvenötödik szezon előtt a Szolnoki Cukorgyárban Hetvenötödik jubileumi szezonjára készül az ország második legnagyobb,teljesít­ményű édesipari üzeme, a Szolnoki Cukorgyár. Az év­fordulót meglehetősen beár­nyékolja, hogy a Tisza-parti üzem másfél milliárd forint értékű termelőberendezései­nek kétharmada amortizáló­dott, nullára leírt, ezért kü­lönös jelentősége van a tech­nológiai sorok gondos kar­bantartásának. Erre a mun­kákra 105 millió forintot köl­tenek. Szerény mértékben ugyan, de némi beruházásra is sor kerül. Két darab egyenként száz tonna súlyú szeletprést vesznek lisingbe az olasz Bobbini cégtől, az utótermékállomáson pedig NSZK centrifugát helyeznek üzembe. A beruházásra for­dítható költség összege 150— 160 millió forint körül lesz. A 75. szezon nyersanyagel­látásának biztosítása különö­sen Szolnok megyében okoz némi feszültséget. A tsz-ek az alacsony átvételi árra va­ló hivatkozással többszáz hektárral csökkentik az idei cukorrépatermő területet. Más megyékben viszont nem csökkent a termelési kedv, összességében a tavalyi 12 600 hektárral szemben je­lenleg 14 ezer hektár répa termelésére kötöttek szerző­dést. A répa átvételi árát el­sősorban a gyökér cukortar­talma szerint szabják meg. Az új skála szerint a 16,5 százalékos cukortartalmú ré­pa mázsájáért 116 forint 60 fillért fizetnek, míg a 14,5 százalékos édességtartalom A szolnoki gyár saját pénz­eszközeiből is segíti a gazda­ságok termelő munkáját, 22 millió forint hitelt biztosit és 7 millió forint értékű betaka­rító és rendfelszedő, gépeket ad bérbe a szezonra. Korszerűsítik, felújítják a vonalakat Munkábaita jászkiséri vasútépítők Kivonultak a MÁV jász­kiséri építőgépjavító üze­méből az ország vasúti pá­lyáinak felújítását, karban­tartását végző gépláncok, s megkezdték az idei munkái­kat. A Plasser és Matissa gépekből álló egységek elő­ször a Dombóvár-Gyékényes, Városföld -Kiskunfélegyháza, Kelenföld-Nyíregyháza és a Kiskörös-Kiskunhalas közöt­ti vonalon láttak hozzá a pá­lya hibáinak kijavításaihoz. Ennek során rendezik a zú- zottkő-ágyazatot, a betonalj­zatot, valamint műszerek se­gítségével szabályozzák a sí­nek szintbeli helyzetét és egymástól való távolságát. A gépegységek december közepéig előre meghatározott naprakész tervek szerint dol­goznak. A vasúti törzsháló­zatból 4137 kilométer hosszú pálya műszaki karbantartá­sát végzik el főként a nagy tranzitforgalmat lebonyolító Budapest—Záhony és Buda­pest—Hegyeshalom vonalon. E vasúti fővonalakon a vá­gányzárak idejének minimá­lisra csökkentéséért a gép­láncok munkája folyamatos, a gépkezelő brigádok nyolc naponként váltják egymást. Emellett mintegy háromszáz­ötven kilométeren rostálással megtisztítják majd a csú­szásveszélynek kitett ágyaza­tot a szennyeződésektől, s speciális gépekkel 5784 vas­úti kitérő újraszabályozásá­ra is sor kerül. A vasúti pályák korszerű­sítésének eredményeként a fővonalon 100—120 kilométe­res óránkénti sebességgel közlekedhetnek biztonságo­san a vonatok, ami a sze­mély- és teherszállításban egyaránt lehetővé teszi a me­netidő csökkentését. Vörös Vándorzászlóval tüntették ki a Killián Főiskola KISZ-szervezetét Tegnap délután a Reptéri Helyőrségi Művelődési Otthonban a Killián György Repülőműszaki Főiskola hallgatói és taná­rai bensőséges ünnepségen emlékeztek meg a Tanácsköztár­saság kikiáltásának 70. évfordulójáról. A rendezvényen részt vett Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának első titká­ra, aki a főiskola KISZ-szervczete által nyújtott mozgalmi munka elismeréséül a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját adta át az intézmény KISZ-titkárának, illetve tagságának (Fotó: H. L.) (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom