Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-14 / 62. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 14. 3 Szőlőnyitás a cibaki „Csörgő” részen. Fotó: T. Z. Ünnepi megemlékezések, (elvonulások, koszorúzások március 15-én Ki illetékes a döntésben? Minisztérium—kontra állampolgárok Éjszakába nyúló vita a hulladékkezelő komplexumról Kétpón Fölbolydult lélekkel hagyták ott éjjel negyed tizenkettőkor legutóbbi falugyűlésüket a kétpóiak. A gond ezúttal nem helyi eredetű! Arról a tervezett hulladékkezelő komplexumSzigorú biztonság Egészen pontosan, a kétpói tanács az az igazgatási szerv — építési hatóság —, amely kiadhatja a hulladékkezelő komplexumra a területfelhasználási, majd az építési engedélyt. Reiniger Róbert, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium hulladékgazdálkodási főosztályának osztályvezetője azzal ajánlotta a kétpóiak figyelmébe a megfontolást, hogy hazánkban évente 1,8 millió tonna veszélyes hulladék keletkezik, azaz 180 kiló jut minden magyar emberre. Ez a mennyiség Európában meglehetősen magas, a tőlünk nyugatra eső, fejlettebb országokban — az ottani technikai-technológiai színvonalnak köszönhetően — jóval alacsonyabb. Ezzel a sok veszélyes hulladékkal manapság bizony együtt élünk, akkor is, ha ez nem tudatosul. Megfelelően biztonságos kezelés, elhelyezés híján a veszélyes hulladékok nemcsak a természeti környezetet, hanem magát az embert is veszélyeztetik. Máshová — sem keletre, sem nyugatra, sem fejlődő országba — nem vihetjük hulladékunkat. Itt, ezen a 93 ezer négyzetkilométeren belül kell megoldást találnunk. E fölismerés után született meg a döntés az évtized! első felében: meg kell valósítani a veszélyes hulladékok országos lerakó hálózatát. Hat reSzakmai és „érzelmi” megközelítések ról folyt a több mint négyórás polémia, amelynek mostani helye a kétpói hatás része, így közigazgatásilag Két- pó az illetékes a döntésben; megépülhet-e ott, vagy sem? gionális hulladéklerakó oldaná meg a gondot. Az első Aszódon már megvalósult, működése tapasztalatának birtokában vagyunk. Működik a dorogi hulladékégető is. Ezidáig hárommilliárd forintot költöttünk az országos hálózatra. A második lerakó — fizikai-kémiai előkészítővel, átmeneti tárolóval és egy kis- égetővel kiegészülve — immár hulladékkezelő komplexumként Kuncsorba határában valósulna meg. A négy dél-alföldi megye: Bács-Kis- kun, Békés, Csongrád és Szolnok veszélyes hulladékát fogadná. Elmondta még az osztályvezető azt is, hogy minden hazai hulladékkezelő és lerakó megvalósítását oly szigorú szabályok kötik, amelyek bármilyen ártalom, környezeti szennyezés lehetőségét kizárják. A magyar szabvány szigorúbb az európainál, s garantálja: nem fordulhat elő károkozás. Legfeljebb ezer évenként egy. Pintye Ágnes-tól, a minisztérium főmunkatársától részletes elszámolást hallottunk a falugyűlésen arról a 11,7 millióról, amit eddig a Kuncsorba határába tervezett komplexum előkészítésére költöttek. Miután Komlós Csaba, a Mélyépterv osztályvezetője kimerítő részletességgel ismertette, mit terveztek eddig, magasra csaptak az indulatok. (Folytatás .az 1. oldalról) rosvédők is elhelyezik a megemlékezés koszorúit. Tiszafüreden a Kossuth téren tartanak koszorúzási ünnepséget szerdán 9 órakor az 1848-as emlékműnél, valamint a Kis Pál Múzeum falán elhelyezett emléktáblánál. A tiszafürediek ezen a napon új létesítménynek is örülhetnek: 10 árakor új sportcsarnokot avatnak a fiatal városban. Mezőtúron már ma megkezdődik az ünnepségsorozat, a kórház udvarán lévő 48-as emlékműnél helyezik el a megemlékezés virágait. Holnap 9 órakor a városi tanács impozáns lépcsőfeljáróján ünnepi megemlékezést tartanak, majd megkoszorúzzák Petőfi Sándor szobrát. Karcagon március 15-én 10 órakor kezdődik a koszorúzás a Kossuth téren Petőfi Sándor szobránál. Az ünnepségen ott lesznek a Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz képviselői is, de virágcsokraikat déli 12 órakor helyezik el a szobornál. Március 15-ét egész napos program teszi emlékezetessé Karcagon. A Déryné Művelődési Központban délután filmvetítés, majd 18 órakor díszhangverseny lesz, amelynek bevételét a kiskulcsosi iskola tornatermének javára ajánlják fel a rendezők. Martfűn, a március 1-én városi rangot kapott településen is ma kezdődik a megemlékezés. A koradélutáni órákban a település fiataljai (Folytatás az 1. oldalról) rait, és ismertette a jelenlévőkkel az Elnöki Tanács határozatát. A településfejlesztésben végzett tudatos, tervszerű és áldozatkész munkáját elismerve kapta meg újólag Jászapáti a városi rangot, melyet a helybeliek összefogásukkal, saját kezük munkájával érdemeltek ki, teremtettek új, korszerű intézményhálózatot, fejlesztették a kereskedelmi és kommunális ellátottságot, alapozták meg további fejlődésüket. Időszerű politikai eseményekről szólva megemlítette, hogy a napokban országszerte rendezett városavató ünnepségek nemcsak a közvetlen település, hanem a vonzáskörzet életében is változást, javulást ígérnek. így van, így kell, hogy legyen ez a 41 között szereplő Jászapá- tin és környezetében is, mondta a belügyminiszter. A városi lét tárgyi feltételeinek nagy részét megteremtették, s a lakókon múlik, hogyan alakul majd a város jövője, hogyan élnek az új rangból adódó lehetőségekkel. A városiasodás azonban ne vezessen elidegenedéshez, a falusi értékek elvetéséhez petíciót adnak át a művelődési központ előtt a városi tanács elnökének, amelyben azt kérik, mielőbb állítsanak emléktáblát vagy szobrot 1848 tiszteletére. Március 15- én 9 órakor 1848 méteres tavaszi futásra várják a martfűi fiatalokat a tanácsházánál. A rendező szervek „mérése” szerint pontosan 1848 méter hosszúságú lesz az a futás, amelynek győztesei a művelődési központ előtti térre futnak majd be. Jászapátin, ahol tegnap ünnepelték a várossá nyilvánítást, reggel 9 órától egésznapos műsort rendeznek a művelődési ház előtt. A fiatalok este fáklyás felvonuláson vesznek részt. Kunhegyesen az ugyancsak március 1-je óta várossá nyilvánított településen március 15-én 9 órakor koszorúzási ünnepséget rendeznek a tanácsháza előtt, majd szórakoztató és sportprogramokon vehetnek részt az ünneplők. Kunmadarasról kaptuk a hírt, hogy március 15-ét huszárfelvonulással és sport- programokkal köszöntik Jász- árokszálláson március 15-én délelőtt ruhagyűjtési akciót szerveztek az erdélyi menekültek javára, délután 15 órától pedig 1848-as vetélkedőt rendeznek a művelődési házban, amelyet emléktáblakoszorúzás és a tanácsháza udvarán este tábortűz követ. Ugyancsak koszorúzási ünnepséget jeleztek Tjszaföld- várról, Tiszavárkonyból és Vezsenyből is. — hangsúlyozta dr. Horváth István. Ezután átnyújtotta Török Sándornak a várossá nyilvánításról szóló oklevelet. A városi tanács elnöke köszönő szavai után visszaemlékezett a távol, s közelmúltra, a fejlődés, a megtorpanás, a pangás éveire, amit részben a monarchiabeli, majd az 1960-as évek településpolitikája eredményezett (1961-ben a járási székhelyet is megszüntették Jászapátin). És mégis feltámadt a község, lényegében saját erőforrásait mozgósítva fejlesztette önmagát. Leglátványosabb eredmények az intézményhálózat korszerűsítésében, iskolák, tornatermek, kollégium, párttanács-székház, művelődési ház építésében, a kommunális ellátás javításában születtek. A lakosság áldozatvállalása mellett segítettek a helyi üzemek, szövetkezetek, a hosszú évek óta jól gazdálkodó Velemi Tsz, az áfész, a Jásztej, a Váci Kötöttárugyár és a Ruhaipari Szövetkezet üzemegységei, a Femisz. a vasút és mások. A lendületes összefogást jellemzi, hogy 1980 óta a település — fejlesztési versenyben ötször völtak megyei elsők,. és háTiszaligeti előadások Hz első előadó Ágh Attila politológus Mint már lapunk március 7-i számában hírül adtuk, Tiszaligeti előadások címmel előadássorozat kezdődik melynek keretében a politikai, társadalmi és gazdasági helyzetünket érintő, feltáró témák szerepelnek. A sorozat első előadását március 17-én 14 órai kezdettel Ágh Attila politológus, a filozófia tudomány doktora tartja, A modernizáció és a magyar társadalom címmel az MSZMP oktatási igazgatóságán, a Tiszaliget- ben. Az előadáson bérlettel vagy a helyszínen váltott belépővel lehet részt venni. Minden érdeklődőt tisztelettel várnak a rendező szervek. Adómentes térítés a bányamentésért Teljesült a Bányászszakszervezetnek az a követelése, hogy a bányamentési ügyeletért, gyakorlatért és a tényleges mentési munkáért járó térítés adómentes legyen. A Magyar Közlönyben most jelent meg erről az ipari miniszternek a pénzügyminiszterrel és a szakszervezetekkel egyetértésben kiadott rendelete. Eszerint a bányamentést főfoglalkozásként és nem főfoglalkozásként végző dolgozók részére a kollektív szerződésben kell meghatározni a térítés feltételeit és mértékét. romszor kaptak nemzeti zászlót. A kétszáz éves közös múlt után a várossá válással sem szakad meg kapcsolatuk Jászivánnyal, mely továbbra is szoros rokonsági, munkahelyi kötelékei és önálló elöljárósága révén kapcsolódik Jászapátihoz. A cím kötelez — mondta a városi tanács elnöke — ezért a munka nem állhat meg, a tanács közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciójával fel is készült az elkövetkező évek teendőire. Van tehát feladat, s mint ahogy tették eddig, kérte a jövőben is Jászapáti lakóinak összefogását, segítségét. Ezek után Mohácsi Ottó, a megyei tanács majd Búzás Sándor, a jászberényi városi tanács, és a vonzáskörzet nevében Kiss István, a jász- szentandrási tanács elnöke köszöntötte Jászapáti város lakóit, szót kértek a város tömegszervezeteinek, munkahelyeinek résztvevői is. Az ünnepi tanácsülésen Fónagy László vb-titkár előterjesztésében a testület határozott a három osztályos szakigazgatási szervezet kialakításáról. LP A kétpóiak — ellenérzéseiket hangoztatva — mindenekelőtt azt tudakolták: vajon valóban illetékesek-e a döntésben? Mert ha igen, a minisztérium illetékesei és a tervezők vonuljanak máris máshová, Kétpó lakossága ugyanis nem járul hozzá a hulladékkezelő megvalósításához. Már háromszázötven aláírást gyűjtöttek a kuncsor- baiak 450 tiltakozása mellé, de gyűjtenek még többet, ha kell. Kérték: rendezzenek az illetékesek helyi népszavazást. Kiderült: a hatósági döntést a tanács hozza meg, nem népszavazás dolga. Igen ám, de a tanácsot a lakosság választotta! A kétpói tanács láthatóan két malomkő között őrlődik. „Fölülről” igyekeznek meggyőzni: a nyár folyamán, az előírt szakhatósági engedélyek birtokában adja ki a területfelhasználási, majd a telepítési, azaz az építési engedélyt. „Alulról” egyértelmű a nem. Miért nem hisznek a minisztérium képviselőinek a kétpóiak? Azért, mert a két évvel ezelőtti falugyűlésen még .csak hulladéklerakóról tájékoztatták őket, a tervezet azóta bővült komplexummá. — Ilyen alapon mi jöhet még? Bármi? — kérdezik. A másik: igazi hazai tapasztalat hasonló veszélyes (Folytatás az 1. oldalról) Az áfész idei tervei között több, ellátást és forgalmat javító, cél szerepel. Ä tízéves Skála áruház technikai feltételeinek javítása mellett 26 millió forintot fordítanak beruházásokra. Befejezik a tiszasülyi ABC építését, hozzákezdenek a nagykörűi építéséhez. Vizsgálják, hogyan lehetne még az idén elkezdeni Tiszaje- nőn az ABC és bisztró létehulladékkezelőről még nincs. Az aszódi dombok között, völgyben van. Az itteni úgynevezett zöld mezős telepítésű lenne. És ami már úgyszólván közismert: a magas talajvíz, a felszín alatti vizek áramlásának egyelőre föl nem mért iránya, az indokolt félelem a hulladékégetőbe esetleg véletlenül bekerülő, káros légszennyezést okozó anyagokból, és sorolhatnánk. A miniszteriális vendégek szerint a kétpóiak érzelmi alapon vitatkoznak a szakmai érvekkel, azaz a nézetek, az érvek valójában nem találkoznak, nem is ütköznek, hanem elsuhannak egymás mellett. A helyiek szerint az igaz ugyan, hiszen mögöttük, mellettük nem állnak jól képzett szakemberek. Ám a kétpói és a kuncsorbai emberek „érzelmi” megfontolásainak meg mintha a minisztérium képviselői fogadnák süket fülekkel. (Külön tanulmány tárgya lehetne, hogy ezek az érzelmek miféle gazdasági megfontolásokból táplálkoznak. Elég most csupán a környező települések — elsősorban Kuncsorba, de Kétpó is — terményeinek várható, gazdasági ellehetetlenülésére célozni. Ugyan ki vesz majd a hulladékkezelő környékén termett búzából? Ki kíván egy működő hulladékkezelő szomszédságába költözni, ott sítését. A már meglévő egységek felújítására, tatarozására nyolcmillió forintot költenek az idén. Tovább szeretnék erősíteni a tagsági kapcsolatokat is, a tulajdonosi érzet és felelősség növelését. A küldöttgyűlésen alapos vita bontakozott ki a további feladatok sikeres megvalósításának módszereiről. Bugán Mihály is szót kért a küldöttgyűlésen, s a megyei pártbizottság és jmeépítkezni? Végeredményben a komplexum tönkretenné a gazdaságnak egyébként sem nevezhető két falut — hangoztatják egyöntetűen a kétpóiak a kuncsorbaiakkal.) Alakítsanak olyan társadalmi bizottságot, melyben megbíznak, amelynek tagjai szakmailag is lépésről lépésre ellenőrzik a munkálatokat, így az építkezés mindenki szeme láttára folyna, tökéletes szakmai, társadalmi kontrollal. Nem kell bizottság! — oszlottak szét éjjel negyed tizenkettőkor a falugyűlés résztvevői — mert nem akarunk hulladékkezelőt. Ha annyira biztonságos, vigyék máshová, bárhová. Lehet-e a megyében másutt? A kuncsorbai társadalmi bizottság tapasztalatairól Ábrahám Sándor számolt be. Véleménye szerint nem sokra mennek a társadalmi bizottsággal. A hivatalos szervek — így a megyei tanács — csakis a falu hivatalosaival hajlandó levelezni. A társadalmi bizottságtól kapott — névvel, címmel ellátott — bejelentésre nem nekik, hanem a kuncsorbai elöljáróknak érkezett az egymondatos válasz: egy helyi fórumon közösen tisztázzák a kérdéseket. A fórumról — amelyről Tiltakozó kuncsorbai faluvédők címmel tudósítást közöltünk — készült jegyzőkönyvön máig vitatkoznak Kuncsorba a megyei tanáccsal — tudtuk meg Hídvégi Péternek, a megyei tanács környezet- és természetvédelmi titkárának hozzászólásából. A dolog lényege, hogy a kun- csorbaiakat közel sem nyugtatták meg a fórumon hallottak. A kétpói falugyűlésen föltett kérdés: vajon a döntésben ki az illetékes — és amelyről igazából nemigen jutottak egyetértésre a vitázó •felek — alighanem akkor készült ördögi körré zárulni, amikor Pintye Ágnes, a mi- niszétrium főmunkatársa — türelmét vesztve — mintegy végső érvként leszögezte: igazából nincs min vitatkozni! Ha a terület alkalmas, és ott alkalmas, a hulladékkezelő igenis megvalósul Kuncsorba határában. Ilyen „végső érvvel” valóban nincs mit vitatkozni —• adtak helyt jó hangosan véleményüknek a kétpóiak. A szakmai, kontra érzelmi érvek körül kialakult patthelyzetben elhangzott még valami. Kérdés, egyben javaslat: nem elképzelhetetlen, hogy a megyében akadhat alkalmasabb — településektől jóval távolabbi — terület egy tervezett hulladékkezelő — akár komplexum — megvalósítására. Ott, ahol a Nagykunság a Hortobággyal ölelkezik. Érdemes volna azt a területet is vizsgálat tárgyává tenni. Azt ugyanis nem vizsgálta az évtized elején az első szűrőben — kizárólag térképészeti ismeretek alapján — javaslatot tett Magyar Á.lla- mi Földtani Intézet. Egri Sándor gyei tanács nevében továbbra is a tagság és a települések lakosságának szolgálatára buzdította az országos hírű fogyasztási szövetkezetei. Különben a küldöttgyűlésen négyoldalas „kis újságot”, tájékoztatót kaptak a küldöttek, amelyhez hasonlót még nem láttunk fogyasztási szövetkezetben. — sj — Ismét város Jászapáti Eredményes évzárás, növekvő bizalom
