Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-02 / 52. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 2. 3 Tabák Lajos köszöntése Milyen ma egy jó vezető? Szabó István átadja a' megyei pártbizottság köszöntő levelét Tabák Lajosnak Tegnap délután a megyei pártbizottság székházában Szabó István, a Központi Bi­zottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára kö­szöntötte a 85. születésnapját ünneplő Tabák Lajost, a munkásmozgalom régi har­cosát, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosát, a megyei pártbizottság tagját. Az eseményen részt vett Németh László, a Szolnoki Városi Pártbizottság első titkára. Köszöntőjében Szabó Ist­ván meleg szavakkal idézte fel Tabák Lajos életútját, önmagában is megható ez az út, 85 esztendő — mondotta, majd így folytatta: tudjuk, számon tartjuk, hogy 1919 óta vesz részt a munkásmoz­galomban és 1924-ben lett párttag. A Horthy-rendszer idején átélte mindazokat a megpróbáltatásokat, amelyek kijártak azoknak, akik har­coltak a jobb életért;'' szoros munkakapcsolat­ban állt Tóth Férenc­cel, Tisza Antallal. Fo­dor Jánossal. A zaklatások­ból bőven kijutott neki. Gyakran támadt konfliktusa a hatósággal igényes szocio- fotói miatt is. Többször volt vizsgálati fogságban, vádat is emeltek ellene. Megható — hangsúlyozta Szabó Ist­ván —. hogy ezek sem távo­lították el . a kommunista eszméktől. 1942-ben újabb megpróbáltatások érték — folytatta. Letartóztatása után következett a debreceni in­ternálótábor, a miskolci bör­tön, majd a büntetőszázad a Donnál, ahonnan az első al­kalommal átszökött a Vörös Hadsereghez. Mint hadifo­goly is folytatta antifasiszta tevékenységét — tanította, felkészítette a foglyokat a hazatérésre, és az új világ építésére. Részletesen méltatta a me­gyei pártbizottság első tit­kára Tabák Lajos felszaba­dulás utáni munkáját, érde­meit. Nehezebbnél nehezebb feladatokat látott el. először Somogy majd Szolnok me­gyében — mondotta. 1956- ban fegyveres őrséget szer­vezett. A konszolidáció ide­jén és után elévülhetetlen érdemeket szerzett gazda­ságvezetői és mozgalmi tevé­kenységével. Munkásságát, gazdag életútját számos ma­gas kitüntetés jelzi. Szabó István ezután jókí­vánságok kíséretében átadta Tabák Lajosnak a megyei pártbizottság ajándékát és köszöntő levelét. Elhagyták a börtönt Virginiamycin Takarmánykiegészítö az Egyesült Államokból Az Egyesült Államokban gyártott virginiamycin ta­karmánykiegészítő magyar- országi forgalmazásáról, va­lamint új kutatási eredmé­nyeikről tartottak sajtótájé­koztatót a Smithkline Ani­mal Health Products cég képviselői tegnap a MTESZ Rzékházában. Elmondták, hogy a hozamfokozó takar­mánykiegészítőt négy esz­tendeje forgalmazzák ha­zánkban. A Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát és a Hajdúsági Agráripari RT évente 3 tonna virginiamy- cint vásárol, s ez a mennyi­ség 200 ezer sertés takar­mányának a dúsítására ele­gendő. A tapasztalatok sze­rint a tápszert jó eredmény­nyel alkalmazzák a mező- gazdasági nagyüzemek. A tápszert világszerte használják a sertés, a ba­romfi és a húsmarha takar­mányozására, s általában egy dollár értékű virginia­mycin 10 dollár hasznot eredményez. Alkalmazása elősegíti a takarmány jobb hasznosulását, gyorsabban nő az állatok súlya, s javul a hús minősége. A takar­mánykiegészítő használata mindenekelőtt a hús zsír- tartalmát csökkenti, és en­nek eredményeként az ilyen termékek jól alkalmazkod­nak a megváltozott fogyasz­tói igényekhez. A 35 ezer embert foglal­koztató cég az elmúlt évben 0,5 milliárd dolláros forgal­mat bonyolított le, s ebből az állattenyésztési termékek 850 millió dollárral része­sedtek. Elhagyta a baracskai bör­tönt és fogházat tegnap az a 70 fiatalember,., aki a ka­tonai szolgálat lelkiismere­ti és vallási okokból való megtagadása miatt fogház- büntetését töltötte. A szaba­dulok előtt Vörös Ferenc, a börtön és fogház parancs­noka olvasta fel Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter parancsát, szabadságvesz­tés büntetésük hat hónapra szóló félbeszakításáról. Az átöltözést, a szabadulással együtt járó formaságok in­tézését követően a fiatalo­kat két autóbusszal vitték ki a vasútállomásra. A most szabadult fiatalo­kat — mint a fogadásukra jött hozzátartozóik elmond­ták — visszavárjá a régi munkahelyükre. Már elkezdődtek a munkák SOS Gyermekfalu épül Kecskeméten Napi másfél millió a késedelmi díj Tegnap sajtótájékoztatót tartott az SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete. Púja Frigyes, ,az egyesület elnöke beszámolt az újság­íróknak arról, hogy a sok vihart kevert Battonyai Gyerrríékfalu helyzete ren­deződött, jelenleg tizenegy anya és négy kisegítő anya nevel hetvenöt gyermeket. Megoldották az egyesület anyagi, szervezeti gondjait is. Az elnök elmondta, hogy egyesületi közgyűlésükön újabb gyermekfalu létreho­zását határozták el. Először Kecskemétről, Szombathely­ről és Százhalombattáról volt szó, de Szombathely vissza­lépett, Százhalombatta leve­gőjét pedig nem találták eléggé tisztának ahhoz, hogy oda gyerekeket költöztesse­nek. Ennek ellenére az SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete nem mondott lé róla. hogy valahol a nyugati határ közelében is legyen majd gyermekfalu. Ami viszont hamarosan megvalósul: az a kecskeméti gyermekfalu. A létesítmény­hez a területet a városi ta­nács adta, és az iskoláztatási lehetőséget is biztosítják a gyerekeknek. A Budapesti Műszaki Egyetem tervei alapján készül el a gyer­mekfalu, amelynek tervezé­sére és kivitelezésére pályá­zatot írtak ki. A kivitelezést az Észak—Bács-Kiskuh Me­gyei Vízmű Vállalat vállal­ta két (másik cég segítségé­vel) — gyorsan és jó minő­ségben. Az ő anyagi ajánla­tuk volt a legkedvezőbb is: 143 millió forintért építik fel a falut, amelyet 1990. jú­nius 30-ig adnak át. Az épít­kezés másfél hete kezdődött el — hét ház alapozásával. Szeptemberben, októberben a házaknak tető alatt kell lenniük. A kivitelezőt súlyos pénzbeli érvek késztetik a határidő pontos betartására; minden nap késésért 1 szá­zalékkal kevesebbet fizetnek, vagyis napi másfél millió fo­rint a késedelmi díj. A kecskeméti létesítmény a battonyai mintájára épül. Tizenkét házból áll majd, az összkomfortok otthonokban nyolcvannégy állami gondo­zott gyerekről gondoskod­nak a nevelőanyák. A gyere­kek kiválasztásánál az eddi­gi szempontok érvényesül­nek: lehetőleg a testvéreket egyesítik egy családban, és egészséges gyerekeket hoz­nak a faluba. A nevelőanyák kiválasztásának szigorú fel­tételei valamelyest enyhül­tek: eddi^ügyanis csak gyer­mektelen egyedülálló nők je­lentkezhettek, most már gyermeküket egyedül neve­lők is pályázhatnak majd. A nevelőanyák gyakorlati kép­zésen is részt vesznek — a Battonyai Gyermekfaluban. Az SOS Kinderdorf nem­zetközi egyesület támogatá­sával épülő kecskeméti gyer­mekfalu megvalósításához sajátos módon kérik a ma­gyar lakosság segítségét. A magyarországi egyesület két­millió (darabonként 10 fo­rintos, sorsjegyet bocsát ki, Főnyereményként egy Volks- wágen Polo autót hirdettek meg, amely egy külföldi ál­lampolgár ajándéka. A nyere­ményeket (személyi számító­gép. festmények, színes tévék stb.) magyar vállalatok aján­lották fel az akció támoga­tására. A sorsolás június 23- án lesz. Ezen a napon ünne­pelné 70. születésnapját dr. Hermann Gmeiner profesz- szór, az SOS-gyermekfalvak alapítója. A sorsjegyek árusítását még ebben a hónapban el­kezdik. Megyénkben a Ke­reskedelmi Bank Rt. és a Centrum áruház árusítja majd. Kulcsember a gazdasági vezető gondok­kal, feszültségekkel terhes korunkban. A vállalatok, szövetkezetek talpon mara­dása, a nehéz idők átvésze­lése csak úgy lehetséges, ha a manőverezés maga is cél­tudatos, kellő előrelátással párosul. Minél több a rög­tönzés, a kitérő, annál fon­tosabb a jó iránytű, a vilá­gos stratégiai cél, a vállal­kozói leleményesség, amely a váratlan helyzetekben is lehetővé teszi a jó „ráér- zést”. Napjainkban és mégin- kább a piacgazdaságban, mind határozottabb az igény a vállalkozói típusú vezetők iránt. Ök nem a műszaki fejlesztésben, a ter­melésben specialisták, ha­nem piacban, profitban „utaznak” és minden olyan ötlet, kezdeményezés iránt fogékonyak, amely gazdasá­gi sikerrel kecsegtet. A korszerű vezető telje­sítménye nem órában, nem is valamiféle naturális ter­méktömegben, hanem piaci vérsenyképességben, inno­vációs készségben mérhető. Krédója körülbelül így hangzik: végy száz ígéretes, eredeti ötletet, istápold, gondozd legjobb tudásod szerint. Közülük 2—3 piac­képessé, szerencsés esetben egy sikeressé is érlelhető. A jó vezető neve, akárcsak egy jól bevezetett márka, áruvédjegy, bizalmat sugá­roz és felértékeli a céget, amely irányít. A magyar gazdaság azon­ban nem teljesítményre orientált, a piaci viszonyok fejletlenek, a káderkivá- lasztás és -értékelés gya­korlata elmaradott. Az is­kolarendszerhez, a társada­lom egészéhez hasonlóan a tehetség, a másság nem erény, inkább hátrány. Előny viszont a minden irányú jó kapcsolat, a konfliktusokat kerülő, el­utasító magatartás. Fontos, hogy a vezetőt elfogadják, kapcsolatrendszerében meg­határozó a fölfelé igazodás. Hiszen hatalma, társadalmi támogatása addig terjed, ameddig fönt elfogadják. A konzervatív és kontra- szelektív káderkiválasztási gyakorlat felszámolásában eddig nem sikerült igazi frontáttörést elérni. A ha­zánkban megalakult 261 vállalati tanács például mindössze 15 régi igazgatót nem választott újjá, közü­lük is öt a, második neki­futásra — pályázat útján — visszakerült beosztásába. A demokratikus .káderkivá­lasztási módszerek elszige­telődnek, feloldódnak az elmaradott szemléletben és a régi irányítási gyakorlat­ban. A szemlélet, a környezet gyökeres átalakulása, a de­mokratikus közélet megte­remtése, s a vezetők felké­szültségének fejlesztése, a korszerű menedzserképzés egyaránt előttünk álló fel­adat. A követelmények ár­nyaltabb és határozottabb megfogalmazása, a szüksé­ges vezetői adottságok és jellemvonások tisztázása ugyancsak fontos, hogy ne az alkalmazkodó, a konf­liktuskerülő, simulékony ember, hanem a rámenős, céltudatos, teljesítményt nyújtó és kikényszeríteni tudó személyiség legyen a vezetői ideál. Áim ahhoz, hogy a jó .gaz­da gondosságával járjanak el az ügyekben, valóságos, konkrét ✓tulajdonosok kel­lenek. Az állam, a nép nem lehet igazi tulajdonos, aho­gyan ezt a saját kárunkon tapasztalhattuk, hiszen ki­derült: ami mindenkié, az senkié. Az is bebizonyoso­dott, hogy a hús-vér tulaj­donos hiánya nem pótolha­tó szervezeti vagy jogi in­tézkedésekkel. A társasági törvény mély­reható változás, frontáttö­rés lehetőségét ígéri. Moz­gásteret teremt a tőkeáram­láshoz, — átcsoportosítás­hoz, — egyesítéshez, s a társaságok résztvevői — a vállalatok, a szövetkezetek, a magánszemélyek — érde­keltté válnak eszközeik leg­jobb hatásfokú hasznosítá­sában. Az első számú veze­tő pedig — legyen szó szö­vetkezeti, betéti, korlátolt felelősségű vagy részvény- társaságokról, illetve gmk-król — érdemi vállal­kozásra kényszerül. A tár­sasági tagok ugyanis teljes bizalmat szavaznak az igaz­gatónak, az elnöknek, amennyiben a bevitt tőkeré­szük után megfelelő arányú jövedelmet (osztalékot) kap­nak. Persze nem számíthatunk látványos, gyors áttörésre. A vállalati és szövetkezeti vezetők jelentős része nem jártas a valós piaci viszo­nyok hatása alatt működő vérbeli vállalkozások me­nedzselésében. De a kor kitermeli a ma­ga kádereit — ha hagyják. Gondoljunk csak a szocia­lista mezőgazdaság hőskorá­ra: sok-sok téeszelnök, álla­mi gazdasági igazgató bizo­nyította vállalkozói ráter­mettségét. Kijárták az élet iskoláját. Családi, részes művelést vezettek be a kol­hoz-típusú munkaegységek helyett, kiegészítő jellegű ipari-szolgá'ltató ágazato­kat építettek ki, később pe­dig korszerű ipari-termelési rendszerekbe szerveződtek. A ’80-as évek elején vi­szont, amikor a mezőgazda­ság lendülete megtorpant, a kisvállalkozások tömege nagy leleményességgel és sok kezdeményezéssel ruk­kolt elő. A gazdasági tevékenység legszélesebb sávja, a döntően állami tu­lajdonra alaoított ipar, köz­lekedés, a kereskedelem je­lentős része azonban évti­zedek óta szinte mozdulat­lan. A társasági törvény en­nek a monolitikus állami tulajdonnak a megreformá­lását, a nagy vállalkozások­nak is kedvező társadalmi, gazdasági környezet kiala­kítását célozza meg. A nagy- vállalkozások határozott igénye és reális lehetősége — a rendkívül nehéz felté­telek ellenére — itt is ki­termelheti a- többre képes, vállalkozói szellemű vezető­gárdát. K. J. Magyar Demokrata Fórum Március 15-én Szolnokon együtt ünnepelnek a lakossággal Megyei találkozó az SZMI művelődési központjában Különleges gazdasági övezet Sopron környékén, illetve a jugoszláv határ közelében különleges gazdasági öveze­tet hoznak létre — adta hí­rül nemrég a sajtó. Mit mondanak erről a jogszabá­lyok? — ezt kérdezte dr. Burján- Lászlótól, az ELTE adjunktusától az MTI mun­katársa. — Tudomáson» szerint a különleges gazdasági öve­zetekről eddig nem készült jogszabály hazánkban. Van­nak viszont előírások a vámszabad területekről. A kettő azonban nem ugyan­az, bár úgy tűnik, hogy a mindennapi szóhasználat­ban összekeverednek ezek a fogalmak. A vámszabad te­rületnek meghatározott fel­tételei vannak, így például a környezetüktől jól el kell különíteni őket. Ügy vélem, a különleges gazdasági övezet ennél töb­bet jelent majd. De, hogy mennyiben, nem tudom pon­tosan, hiszen a gazdasági társaságokról, valamint a külföldiek befektetéseiről szóló, nemrég megalkotott törvények például már lehe­tővé teszik akár száz száza­lékosan külföldi tulajdon­ban lévő vállalatok alapítá­sát is hazánkban. A leendő gazdasági övezet minden bizonnyal adókedvezménye­ket jelent, hiszen jelenleg a külföldi beruházók — bizo­nyos könnyítések mellett — általában azonos elbírálás alá esnek a hazaiakkal, s a nemzetközi mércével mérve magas vállalkozási nyere­ségadó sok esetben hátrányt jelenthet számukra. Az eset­leges engedmények vonzóbbá tehetnék Magyarországot a külföldi tőke számára. A Magyar Demokrata Fó­rum megyei szervezete ked­den este „Demokrácia és nyilvánosság vidéken” cím­mel rendezvényt tartott az SZMT Művelődési Központ­ban. A találkozó kezdete előtt néhány perccel érkezett a hír; a meghívott vendég, Csengey Dénes író, az MDF Országos Elnökségének tag­ja nem tud részt venni, így a témában tervezett előadá­sa elmaradt. A találkozón sor került néhány aktuális bejelentésre. Eszerint a megyében az MDF-.nek helyi szervezete alakult eddig Karcagon. Kisújszálláson, Újszászon, Szolnokon és Törökszent- miklóson. Az MDF országos ülése március 11-12-én lesz, ezen a megyéből hét képvi­selő fog részt venni. Közöl­ték, hogy két új munkacso­port — az agrár és a szociá­lis — kialakítása van folya­matban. Felidézték az MSZMP-vel nemrégiben le­folytatott párbeszéd legfon­tosabb tapasztalatait is. Már­cius 15. megünneplésével kapcsolatban . elhatározták: a szolnoki szervezet a város la­kosságával együtt ünnepel, de tagjai megkülönböztető MDF-kokárdát viselnek. A rendezvény hozzászólá­sokkal folytatódott. Voltak néhányan, akik közbekiabá­lással zavart. hangulatot akartak kelteni, a rendezők azonban felismerve szándé­kukat, 1 rendreutasították őket. A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Rövid határidőre vállaljuk KÁRPITOS BÚTOROK, GARNITÚRÁK áthúzását, felújítását, ponyvák, f Qgg önyök, porvódö- huzatok ás egyéb kárpitok munkák készítését. Egye­di bútorok, beépített szekrények, kiegészítő bútor, lambéria és egyéb faipari termékek gyártását. CÍM: SZOLNOKI VAS ÉS FAIPARI KISSZÖVETKEZET SZOLNOK, Ostor utca 1. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom