Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁRCIUS 1. Vita az MSZMP cselekvési programjának tervezetéről Ma nagyközségi, rövidesen városi pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) ramtervezetet a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság megtárgyalta a Magyar Nép­hadsereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A főbb elvi-politikai kérdé­sekben állást foglalt, és ja­vasolja a Központi Bizott­ságnak, hogy 1989. második felében tűzze napirendjére a párt honvédelmi politikáját. A testület előtt szerepelt a Határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszú távú feladatairól készített előter­jesztés is. Megállapította, hogy a Határőrség személyi állománya felelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság ha­zánk államhatárának meg­bízható őrizetét, a határfor­galom gyors, kulturált és biztonságos ellenőrzését a jövőben is kiemelt fontos­ságúnak tartja. Kezdemé­nyezi, hogy a kormány te­kintse át a Határőrség mun­kájának korszerűsítésével, a változó politikai, társadal­mi feltételekhez igazodó ha­tárőrizet kialakításával ösz- szefüggő feladatokat. A Politikai Bizottság meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly tájékoztatá­sát a február 15-ei prágai munfcalátogatásáról. Megál­lapította, hogy az MSZMP főtitkárának Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkárával folytatott megbeszélése hozzájárult a pártjaink közötti bizalom erősítéséhez, egymás helyze­tének pontosabb megisme­réséhez. Eredményesen se­gítette elő a politikai és gazdasági együttműködés új lehetőségeinek feltárását. A testület ugyancsak jó­váhagyólag tudomásul vette az MSZMP főtitkárának tá­jékoztatását Sztipe Suvar- ral, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége KB Elnöksé­ge elnökével február 27-én tartott határmenti bará­ti munkatalálkozóról. A ■tárgyalás megmutatta, hogy az MSZMP és a JKSz következetesen foly­tatja a megkezdett reformo­kat, kölcsönös az érdeklő­dés egymás tapasztalatai iránt. A Politikai Bizottság meg­elégedéssel szólt arról, hogy mindkét testvérpárt vezetői­vel konstruktív szellemben vitattuk meg az országaink­ban élő nemzetiségiek hely­zetét. Készséget tapasztal­tunk a korszerű nemzetisé­gi politika továbbfejleszté­sére, a Csehszlovákiában és Jugoszláviában élő magya­rok nemzetiségi arculata megőrzésének és kulturális fejlődésének elősegítésére. A Politikai Bizottság — egyebek között — hatáskö­rébe tartozó személyi kér­désekben döntött, illetve foglalt állást. A ___f ■ rra.rirf _ m r m m Sz óvivői tájékoztató a napirenden szereplő kérdésekről A Politikai Bizottság ké­ső estig elhúzódó ülése köz­ben találkozott az újság­írókkal Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője és Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója, hogy tájékoz­tatást adjanak a tanácsko­zás napirendjén szereplő témákról, az ott született döntésekről, javaslatokról. — A testület meghallgat­ta Grósz Károly főtitkáribe­számolóját az elmúlt hetek külföldi utazásainak tapasz­talatairól — mondta Thür­mer Gyula, majd informál­ta a sajtó munkatársait az MSZMP első számú vezető­jének Csehszlovákia Kom­munista Pártjának főtitká­rával, valamint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnökségének elnökével folytatott megbeszélésről, a találkozók hátteréről. Hang­súlyozta: az eszmecserék is bizonyították, stratégiai ér­dekünk, hogy Csehszlová­kiában és Jugoszláviában is kiegyensúlyozottan, ered­ményesen folyjék a szocia­lizmus építése. Ugyanak­kor érdekünk az is, hogy pontosan, hűen, részleteiben is tájékozódjanak a szom­szédos országbeli vezetők, a közvélemény arról, hogy mi történik hazánkban, A ta­pasztalatok szerint a meglá­togatott államokban jól is­merik a magyarországi fo­lyamatokat, s politikai, gaz­dasági reformunkkal kap­csolatban nem fejeztek ki aggodalmat, fenntartást. Tény azonban — tette hoz­zá —, hogy mindkét helyütt megfogalmazódtak kérdé­sek. A látogatások célja és értelme az volt, hogy e kér­désekre, kérdőjelekre vá­laszt kapjanak, az esetleges fé 1 reértéseik eloszlód ja nak. Thürmer Gyula végül megemlítette: Csehszlová­kiában és Jugoszláviában egyaránt azt tapasztalta a főtitkár és kísérete: az ott élő magyarság irá­nyában készség van arra, hogy a problémáikat kor­szerűen, humánusan meg­oldják. elősegítsék, támogas­sák nemzeti arculatuk meg­őrzését, kulturális fejlődé­sük biztosítását, művészeti értékeik ápolását. Kimmel Emil a Politikai Bizotság előtt szereplő na­pirendekről tájékoztatva el­mondta : szabadság, igazsá­gosság, szolidaritás címen lát napvilágot a rövid távú akcióterv, amely kifejezi a párt felfogását a nemzet sorsát érintő kérdésekről, szándékát a tennivalókról. Mint a testület ülésén is kifejezésre juttatták: nem ideologikus programra van szükség, hanem egy mának szóló akcióprogramra, amely nyíltan szembenéz a múlt­tal, vállalja a jelent, s kéz­zel fogható közelségbe hoz­za egy demokratikus szo­cializmus megteremtésének lehetőségét, egyúttal hitele­sen bizonyítja, hogy ez a párt minden megegyezésre kész és képes, s egy, az egész nemzethez szóló programot fogalmaz meg, tesz javaslatként a Közpon­ti Bizottság asztalára, amely a végrehajtás és a végre­hajthatóság igényével is számol. Az akcióterv a kö­vetkező kongresszusig terje­dő időszak politikai vezér­fonalát alakítja ki, egyes elemei azonban túlmutatnak azon. Tartalmi kérdéseire rátérve kifejtette: a párt vállalja a magyar progresz- sziót, azonosságot vállal a reformeszmékkel, ugyanak­kor a munkásmozgalom két meghatározó irányzatát, a szocialista demokráciát és a reformkommunista moz­galom szellemiségét is fel­vállalja. Javaslatként hang­zott el az ülésen, hogy az MSZMP vallja magáénak az életszínvonal-csökkenés megállításának konkrét programját. Szükséges a rend és a reform viszonyá­nak tisztázása is a terv ré­szeként. Ki kell munkálni az oktatás programját, ezen belül a tehetséggondozás kézzel fogható, konkrét meg­oldásait is. Mindezekről a Központi Bizottság jövő he­ti ülésén a nyilvánosság előtt tárgyal majd. A határőrizet hosszú távú tennivalóival összefüggésben a PB megállapította: a ha­tárőrség kiemelkedő ered­ménnyel és példásan látja el feladatait. Mivel hazánk külkapcsolatában jelentős változások következtek be, nőtt az idegenforgalom, a vi­lágútlevél új helyzetet te­remtett. tarthatatlanná vált, hogy a határőrizeti korláto­zások a korábbi gyakorlat­nak megfelelően fennmarad­janak. Ezért a testület java­solta, hogy 1991-ig fokozato­san szűnjék meg a nyugati és déli határainkon a nyom­sáv és az elektromos jelző- rendszer. Foglalkozott a testület egyebek között a párt új fo­lyóiratának koncepciójával. A március 1-jével induló Üj Fórum főszerkesztőjévé Szerdahelyi Istvánt nevezte ki, s feladatául jelölte meg, hogy politikai orgánumként- képviselje az MSZMP célja­it. Az elképzelések szerint — az elméleti műhelyként működő Társadalmi Szemle testvérlapjaként — higgadt, nyílt és elvszerű vitafórum lesz, amely segíti a párton belüli vitakérdések tisztázá­sát, a konszenzus megterem­tését. a döntések előkészíté­sét. A Politikai Bizottság már­cius 15-e megünneplésével kapcsolatban javaslatot ter­jeszt a Központi Bizottság soron következő ülése elé. Lényege, hogy az ünnep a közös jövőért felelősséget ér­ző társadalmi erők összefo­gását, a nemzeti együvé tar­tozást fejezze ki. A közös ün­neplésre tett javaslat őszinte szándékát senki nem vonhat­ja kétségbe — jelentette ki Kimmel Emil, majd megálla­pította: a pirosbetűs ünnep- és munkaszüneti nap mind­annyiunk számára igen mély érzelmeket felkavaró dátu­mot jelöl. A párt ennek je­gyében kívánja megfogal­mazni saját felhívását, s csatlakozni — a KB-ülést követően — a Hazafias Nép­front február 18-i kiáltvá­nyához. Személyi javaslatok is sze­repeltek a Politikai Bizott­ság előtt. Eszerint a Nép- szabadság főszerkesztő he­lyettesi beosztásával bízták me? Karcagi Lászlót — a Lap korábbi munkatársát, majd rovatvezetőjét —, s felmentette Sztrapák Ferenc eddigi főszerkesztő helyet­test. aki egy újonnan induló lap főszerkesztője lesz. Ezen kívül, a hatáskörébe tartozó, a KB apparátusának átala­kításával összefüggő szemé­lyi ügyekben is döntött a testület. Az újságírók kérdéseire adott válaszokból kitűnt: Bős—Nagymaros kérdése po­litikai értelemben merült fel a magyar—csehszlovák magas szintű találkozón. A két pártvezető kölcsönös tá­jékoztatást adott az utóbbi időszak eseményeiről. az építkezés körül kialakult hangulatról, a tiltakozó hul­lámról. valamint mindennek nemzetközi fogadtatásáról. A megbeszélés a két ország parlamenti testületé döntésé­nek szellemében folytatódott. Szeretettel várjuk min­den kedves utasunkat márciusi 1-én a Tisza Szállóban megtartandó EXPRESSZ BÁLunkra. Zenét az INTEGRÁL zene­kar szolgáltat. Jelenkezés: Expressz Utazási Iroda Szolnok Kossuth L. u. 18. (Folytatás az 1. oldalról) pártegységről szólva arról beszélt, hogy neim szüksé­ges a nyolcszázezres párt­tagságnak minden részlet- kérdésben egyetérteni. Szo­lidaritási egységet kell ki­alakítani, s azon az alapon jutni közös nevezőre a fon­tosabb politikai kérdések­ben. Több felszólalásból ki­csendült a kétely: elérheti-e a nagyközségi küldöttérte­kezlet azt az eredményt, amit joggal várnak a párt­tagok? Kimerül-e a felsőbb szervek bírálatában, a tele­pülésen sokakat foglalkozta­tó ötvenhatos események megítélésében, avagy kellő mérleget készítve meghatá­rozza Kunihegyes párttag­jainak feladatait? Ez utóbbi reményében döntött úgy a nagyközségi pártbizottság, hogy a beszá­molót átdolgozva bocsájtja a küldöttek rendelkezésére. Abban, hogy a küldöttérte­kezletet az eredetileg terve­zett időpontban (március 11-én) megtartják-e, i nem foglaltak állást. Árnyak és tények Tiszaburán Avagy évente tízmillió forint Italra Falugyűlés volt hétfőn es­te Tiszaburán, és aki isme­rős a településen, tudja: ott sem könnyű az élet. A la­kosságnak már több mint a 49 százaléka cigány, ami ön­magában még semmit nem jelent, hiszen háromnegyed részükkel soha nincs baj. Dolgoznak, igyekeznek jobb, kulturáltabb körülmények közé kerülni. Viszont akad 15—20 család, mintegy két­száz ember, ők már párszor összeütközésbe kerültek a törvénnyel. Jellemző: él a faluban tizenegy olyan ci­gány, aki eddig életének a felét, olykor többet is, a börtönben töltötte, tölti. Azután a mostani vállalati „leépítések” is érzékenyen érintették őket, hiszen azóta közel százan maradtak mun­kahely nélkül. Akad közöt­tük, aki csak önmagát okolhatja az elbocsátásért, míg mások szorgalmasnak bizonyultak, de kevés isko­lájuk, szakképzetlenségük áldozatai lettek. Igaz, a köz­hasznú munka is kereseti lehetőség, a munkanélküli segély is átmeneti megoldás­nak látszik egy darabig. Azért más tényekről se hallgassunk, hiszen így tel­jes a kép. A munkaképes korú cigányság zöme dolgo­zik, és nagyon sok érettségi­zett, szakmát tanult cigány­lány magyar fiúhoz ment feleségül: szebbnél szebb házat építve a faluban. El­tűnt a putrivilág, és álla­mi, tanácsi segítséggel, csa­ládi összefogással az itteni cigányság is új otthonokhoz jutott. Szó se róla, akad még ma is, aki a régi házá­ban tengődik, aminek egy a szépséghibája: nem kapha­tott segélyt, mivel egyetlen napra sem helyezkedett el. Az a tény is ide tartozik, hogy évente 10 milliót köl­tenek a faluban italra. Gyönyörű az új iskola, mutatós a környék, és évről évre gyarapodik valamivel a falu is. Hol egy úttal, hol üzlettel, hol a belvízelveze­tő rendszer további bővíté­sével. Szóval látszik: ez a község él, élni szeretne. Nem lepett meg a falu­gyűlés kérése: még egy kör­zeti megbízott elkelne, il­letve a zártkerti kisebb-na- gyobb lopások csökkentése érdekében egy puskás, egyenruhás mezőőr is. Bizo­nyára szükség lenne rájuk, mert ezt a két kérést egy­öntetűen támogatták a je­lenlévők. Meg azt, hogy le­hetőleg minden gyerek fe­jezze be az általános iskolai tanulmányait, hiszen ez a szakmatanulás, ha úgy tet­szik a boldogulás nyitja. El­végre segédmunkásból egy­re kevesebb szükségeltetik, amit sok cigány édesapa a közelmúltban saját bőrén tapasztalt. Éppen ezért nem gondolom, hogy hasonló, bizonytalan sorsot szánna a gyerekeinek is. D. Sz. M. Gorbacsov— és Occhetto megbeszélései Rushdie-ügy II Szovjetunió közvetítő szerepet vállalt Nem létezik olyan kérdés, amelyet az SZKP és az Olasz KP ne tudna egymás között megvitatni. Az önál­lóságnak a vitákra jellem­ző szigorú tiszteletben tar­tása segíti mindkét pártot politikai és elméleti munká­jában, nemzetközi tevé­kenységében. Ezt hangsú­lyozta egyebek között a két párt főtitkára. Mihail Gor­bacsov kedden Moszkvában ■mintegy ötórás megbeszé­lést folytatott Achille Occ- ■hettoval. A szovjet belső helyzetről tájékoztatva olasz partnerét Mihail Gorbacsov abban je­lölte meg a fő feladatot, hogy összegezzék az átalakí­tás során mind a bel-, mind a külpolitikában felgyülem­lett ismereteket. Megoldásra vár a történelmi feladat: megszüntetni az ember el­idegenedését a hatalomtól, a tulajdontól, a termeléstől, a kultúrától. A megoldás a szocializmus lesz, nem vala­mi más — tette hozzá a szovjet vezető. A Szovjetunió közvetítő szerepet vállalt a Rushdie- ügyben. Erről Gennagyij Geraszimov, szovjet külügy­minisztérium szóvivője tá­jékoztatta kedden Moszkvá­ban a nemzetközi sajtó kép­viselőit. Mint ismeretes, az indiai származású brit író diplomáciai viszályt kavart Sátáni versek című könyvé­vel. A témáról Eduard Se- vardnadze mintegy ötórás megbeszélést folytatott Te­heránban az iráni külügy­miniszterrel és a parlament elnökével. Geraszimov ér­tésre adta ugyanakkor, hogy Sevardnadze és Khomeini találkozóján nem érintették a Rushdie-ügyet. Szovjet megítélés szerint az iráni fél őszintén kívánja a könyv körül támadt bonyodalmak rendezését, s úgy látják, ebben fontos szerepet játsz­hat a szovjet diplomácia. Ezzel öszefüggésben a szó­vivő megjegyezte: Moszkvá­ban hasonlóan vélekednek, s készek részt vállalni a vi­szály elsimításában. A kér­désről szó lesz Sevardnadze és Ordonez spanyol külügy­miniszter küszöbön álló moszkvai eszmecseréjén (je­lenleg Spanyolország az EGK soros elnöke), vala­mint a bécsi külügyminisz­teri találkozón. A szovjet külügyminisz­ter közel-keleti útjának mérlegét megvonva Geraszi­mov arra helyezte a hang­súlyt, hogy a látogatások je­lentősen hozzájárultak az arab országokkal kiépített kapcsolatok megszilárdítá­sához és fejlesztéséhez. Utalt ugyanakkor arra, hogy továbbra is az izraeli veze­tés álláspontja gátolja a közel-keleti rendezés folya­matát, mert az arab álla­mokkal folytatott kétoldalú tárgyalásokra törekszik, és mert elveti a PFSZ-szel va­ló kapcsolatfelvételt, vala­mint a nemzetközi konfe­rencia gondolatát. GENF Genfben hétfőn kiállítás nyílt hét európai emberi jo­gi, illetve kisebbségvédelmi szervezet rendezésében „Er­dély — népirtás Közép-Eu- rópában” címmel, néhány órával azután, hogy az •ENSZ Emberi Jogok Bizott­sága előtt Horn Gyula köl­ti gyminisztériumi államtit­kár elítélte a romániai fa­lurombolást. A kiállítás, amelynek védnökségét a vi­lághírű művészeti szakem­ber, Hans Heinrich Thys- sen-Bornemisza báró vállal­ta, a falurombolás és a mai romániai településpolitika ■tényeit ábrázoló fényképe­ket, demográfiai statiszti­kákat és erdélyi népművé­szeti alkotásokat kínál meg- ' ismerésre francia Svájc kö­zönségének és a több ezer genfi diplomatának. BÉCS Az osztrák nemzeti ta­nács (a parlament képvise­lőháza) kedden új elnököt választott Rudolf Pöder szo­cialista párti politikus sze­mélyében. Elődje, a 60 éves Leopold Gratz, az Osztrák Szocialista Párt egyik alel- nöke — korábban bécsi fő­polgármester és külügymi­niszter — január végén kénytelen volt lemondani képviselőházi tisztségéről, ■mivel támadások érték egy korrupciós bűnügy, az úgy­nevezett Lucona-botrány főszereplőjével való kapcso­latai miatt. MOSZKVA Nyugati hírügynökségek szerint hatalmas tömeg em­lékezett meg kedden az ör­mény fővárosban a szurn- gajti önményellenes pogrom első évfordulójáról. A jere­vániak csendes menetben vonultak az 1915-ös török- országi örmény népirtás emlékművéhez, ahol koszo­rúkat és virágcsokrokat he­lyeztek el. LONDON Mohammad Nadzsibullah afgán elnök a The Guar- diannek adott nyilatkozatá­lban hangsúlyozta: Afga­nisztán ibelügyeibe való kül­földi beavatkozás elfogadá­sa lenne részéről, ha eleget tenne Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter felszó­lításának. Howe lemondásra szólította fel az elnököt. Nadzsibullah ismételten alá­húzta, hogy olyan koalíciós kormányt akar, amelybe bármely ellenzéki csoport ■bekapcsolódhat és részt ve­het a nemzeti megbékélés folyamatában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom