Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-11 / 36. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 1L 7 Szól a Danubiusz rádió A Magyar Rádió kereskedelmi adója a népszerű Danubiusz rádió a naponkénti zenei kínálat mellett számos reklámmal, információval és hírrel tájékoztatja, szórakoztatja egyre növekvő hallgatóságát (MTI fotó: Hámor Szabolcs) Molnár Gabriella telefoninterjút készít Lantay Miklós hangtechnikus és Csarnai Edit, aki a hallgatók telefonhívásait veszi Udvarhelyi Szabolcs hírszerkesztő és Keresztes Tibor műsorvezető a stúdióban Petronius arcai A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Pódium sorozatában Lukálcs Sándor Jászai-díjas és Szegedi Erika érdemes művész volt a szolnoki közönség vendége csütörtökön este. Egy kis dierű, egy kis dal című műsoruk a kellemes, könnyed szórakozás mellett tartalmas művészi élményt nyújtott. Lukács Sándor a legjobb versmondó színészek közé tartozik. Orgánuma, tiszta, szép kiejtése a költői gondolattal való azonosulással párosul. Minden adott hát ahhoz, hogy lebilincselje a hallgatóságot. Már a műsor nyitószáma Tóth Árpád gyönyörű verse az Esti sugárkoszorú magával ragadta a közönséget. A néma csend, a feszült figyelem jellemezte mindvégig a nézőket. A jól szerkesztett műsorban Szegedi Erika rendkívül kulturált versmondása, iskolázott énekhangja ugyancsak nagy sikert aratott. Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Dsi- da Jenő, Nagy László versei mellett megszólaltak az esten közreműködő Szentir- may Ákos szerzeményei, a 60-as évek néhány olasz és magyar slágere, népszerű sanzonok, s egy részlet Hel- tai Jenő Néma leventéjéből. A műfajok széles skálája a Vígszínház két művészének sokoldalúságát bizonyította. Volt a műsorban egy kis meglepetés is: elhangzott Lukács Sándor Petroniusként Gyulán három Lukács Sándor-vers. Három költemény a szerelemről, az elmúlásról, a ma élő ember vívódásairól, töprengéséiről. szépen megfor- máltan, okos gondolatokat közvetít a három vers. — Kamaszkorom óta írok — jegyezte meg Lukács Sándor, amikor a műsor előtt beszélgettünk. — Csak amíg mások ezt később „kinövik”, nálam nem múlt el gondolataim közlésének, másokkal való megosztásának vágya. — Két kötet is bizonyítja ezt. 1985-ben jelent meg az első, a Szökés, tavaly decemberben pedig az Elrejtett hangszerek című könyve. Készül a harmadik is? — Igen, de hogy mikor áll össze újabb kötet, nem tudom. Néha könnyedén toilke- rekednek a gondolatok, máskor egyáltalán nem találom a szavakat. — S nyilván attól is függ mikor mennyi a- munkája. Most milyen szerepre készül? — A színházban, mivel Csiszár Imre átszerződött a Nemzetibe, megváltozik a műsorterv. Nem tudom mit mutat majd be a Vígszínház, s kapok-e benne szerepet. Most ismét a Caligula hely-' tartójában játszom. — A Gyulai Várszínházban tíz évvel ezelőtt mutatták be Székely János drámáját. Az előadás fergeteges sikert aratott. Még ma is emlékszem egy-egy nagy hatású jelenetre, a darabban felvetett sorskérdésekre. Akkor is a főszereplőt, Petro- niust alakította. — Pályám fordulópontja volt a tíz ^vel ezelőtti előadás. Sajnos már megismételhetetlen, Öze Lajos, Harag György örökre eltávozott közülünk. A Pesti Színházban Marton László rendezte a darabot, s Barakiás szerepében Vallai Péter a partnerem. — Nemcsak a rendező, s a szereplők mások, hanem az előadás is. A kritikus Ab- lonczy László találóan állapította meg: „Lukács Sándor, az egykori szerepfelfogással ellentétben, nem a felfűtött légióvezért alakítja. Csöndesebb most ez a Petronius, s a párbeszédre is hajlékonyabb. Kérlelhetet- lenség helyett most több a bizonytalansáa benne. Abban a helytartóban nem volt kompromisszumkészség, a mostaniban hajlékonyság és megértés is mutatkozik.”. — Székely János drámája remekmű. Rendezői felfogás kérdése, hogy ki melyik kérdését hangsúlyozza. — Látta a szolnoki előadást? — Sajnos még nem; A Szigligeti Színházban két héttel előbb tartották a bemutatót mint mi. Akkor szándékosan nem néztem meg. Kíváncsi vagyok azonban a szolnoki Pietranlusra, feltétlenül meg akarom nézni az előadást. ,.. és a Pesti Színházban Vallai Péterrel T. G, Kész a leltúr Két éve halt meg a „kiskenyerü gazdag ember” Papi Lajos ismeretlen munkái, bibliográfia életművéről A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár jelentette meg Papi Lajos bibliográfiáját, melynek összegyűjtése Kis Sándorné áldozatos, pontos munkáját dicséri. Az életutat és az életművet feltérképező dokumentáció közreadja Papi Lajos fontosabb önálló kiállításainak teljes listáját. 1968. június 23-án nyitották meg szülőházában az első önálló tárlatát, az utolsót, az ötvenediket pedig 1987. május 15—június 5. között rendezték meg Nyíregyházán — de sajnos ez már emlékkiállítás volt. Számba veszi a bibliQgrá- fia a csoportos 'kiállításokon való részvételét is: először 1955. októberében szerepelt hazánkban Papi-szobor közönség előtt, Szolnokon. De valójában nem ez volt művészi bemutatkozása, hiszen tőle és sorstársaitól tudjuk, hogy a második világháborút követő években a hadifogolytáborban már kiállított. Betűrend szerint közli a dokumentum Papi Lajos alkotásainak sorát. Az adatok szerint 235 szobrát, kisplasztikáját, 65 érmét. plakettjét, csaknem 20 domborművét, és néhány emléktáblát sikerült katalogizálni. Ezek a számok még növekedni fognak, mert már jelenleg is több olyan Papi- műrőT tudunk — a bibliográfia anyagának gyűjtését 1987. december 31-én zárták le — amelyek vagy külföldön vannak, illetve befejezetlenek. Mellesleg: szomorúan állapíthatjuk meg a tényt, hogy a környező országok közterein több Papiszobor áll, mint itthon. A teljesség igényével adja közre a bibliográfia a művész munkásságával foglalkozó híradásokat, írásokat. Talán nem szerénytelenség megállapítani, hogy a magyar sajtónak nem lehet lel- kiismeretfurdalása a művésszel szemben, hiszen csak a legnagyobbaknak adatott meg, hogy munkásságuk minden jelentősebb mozzanatáról ennyire széleskörű dokumentáció maradjon az utókorra. A most megjelent bibliográfia is Papi Lajos emberi és művészi nagyságának elismerését bizonyítja. Galamb — ti — Szerveződik a Magyar Kulturális Kamara Érdekeket közvetít, egyeztet és képvisel Marketing - Reklám Ötnyelvű értelmező szótár A magyar rekláirniiroda- lomiban megjelenítek már értékes kézikönyvek, szakoktatási jegyzetek, elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkozó tanulmányok. Mindmáig hiányzott egy olyan összefoglaló kézikönyv, amely címszavakban, illetve szócikkek értelmezése útján tá-. jókoztatja használóját. - • A Magyar Reklámszövetség megtbízáséibó’j reklám- szakemlberekibci áüió szfer- kesztőség több. éven át dolgozott annak az ötnyelvű értelmező szótárnak megalkotásán, amely a Képzőművészeti Kiadónál megjelent. A szótár első része közel 3400 betűrendbe szedett, a reklámszakmához és a hozzá szorosan kapcsolódó területekhez tartozó szócikket értelmez — tömörségre törekedett. A szerkesztők a ilegújalbb külföldi szakirodalmat is felhasználták és céljuk az volt, hogy a ma- ' gyár reklám szaknyelv egységesítését is szolgálják. A rokonértelmű szafcfcifejezc- sék közötti tájékozódást mintegy ezer utalás segíti.-A szótár közel 22 ezer szó- párt tartalmaz^' számok nyelvenként 4—6 ezer között változik. Az első része a magyar címszavak angol, német, francia és orosz megfelelőjét tartalmazza, a második részt képező szójegyzék ipedig idegen nyelvként, azok betűrendjében adja meg az idegen nyelvű kifejezések magyar szakmai fordítását. Várhatóan márciusban tartja meg alakuló közgyűlését a Magyar Kulturális Kamara. A kultúra és művelődés térvesztésének megállapítását célul kitűző érdekvédelmi szervezet létrehozására' tavaly novemberben, a HNF OT művelődéspolitikai bizottságának ülésén tettek javaslatot. Az MKK szervezését ösz- szefogó Közművelődési Információs Intézet vezetője, Zelnik József az MTI munkatársának elmondta: eddig csaknem száz hazai intézmény. illetve vállalat jelezte csatlakozási szándékát a leendő kamarához. Közöttük kulturális vállalatok, egyesületek és társulások, múzeumok, könyvtárak, illetve művelődési házak éppúgy megtalálhatók. mint pénzintézetek vagy éppen gazdálkodó szervek, termelő vállalatok művészeti csoportjai, de érdeklődnek e nemzetközileg is újszerű társadalmi szervezetek iránt külföldről is. Az Addigi megbeszéléseken egyetértés alakult ki abban, hogy olyan, a Magyar Gazdasági Kamarához hasonlóan -működő érdekközvetítő, -egyeztető -és érdekképviseleti szervezetre van szükség, amely munkájával hozzájárulhat a magyar társadalom kulturális örökségének, értékeinek alkotó védelméhez, icözreműködheit a -kultúrát' érintő koncepcionális elgondolások kialakításában. s nem utolsó sorban a kultúrára fordítható anyagi erőforrások jobb hasznosításában. A Kulturális Kamarának nemcsak a szorosabb értelemben vett -kulturális vállalatok lehetnek tagjai, hanem minden olyan jogi személy, amely valamilyen módon érdekelt a kultúrában, bármely olyan vállalat például- amelynek van szabadidős kulturális alapja. Magánszemélyek viszont csak akkor lehetnek tagok, ha valamilyen társulást, egyesülést hoztak létre. A korábbi konzultációk alapján a napokban készült el az a tervezet, amely alapjául szolgálhat a Kulturális Kamara alakuló közgyűlésén megvitatandó és elfogadandó végleges alapszabálynak. Eszerint a Kamara részt kíván venni a kultúrával foglalkozó szervezeteket érintő döntések és szabályozások előkészítésében, közvetítve a társadalmi, az állami és a kulturális szervekhez tagjai véleményét, s a korábbi döntésekre vonatkozó tapasztalatait.. Véleményt kíván nyilvánítani továbbá a kulturális ágazat egésze szempontjából jelentős rekonstrukciós, műszaki-fejlesztési koncepciókról vagy beruházási javaslatokról. Rendszeresen vizsgálni kívánja a kulturális munka hatékonyságát leginkább akadályozó problémákat, igyekszik feltárni azok okait, és megoldásukra javaslatot tenni. A tervek szerint egyik feladata lenne a'’kulturális, illetve a gazdasági ágazat közötti együttműködésnek, valamint a kultúrával foglalkozó szervezetek kapcsolatának, tapasztalatcseréjének ösztönzése és elősegítése. Női fej Gácsi plakett (viaszban)
