Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-02 / 28. szám

i 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 2. Teljes körű diplomáciai kapcsolatok A hivatalos látogatáson a Koreai Köztársaságban tartózko­dó Horn Gyula külügyi államtitkár (b) kezet fog Csői Ho Dzsung dél-koreai külügyminiszterrel február 1-jén, miután aláírták a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokról szó­ló jegyzőkönyvet (MTI TELEFOTÓ) (Folytatás az 1. oldalról) is hozzá kívánt járulni Ma­gyarország. Hangot adott to­vábbá azon meggyőződésé­nek, hogy a kapcsolatok fel­vétele segíteni fogja a Ko­reai-félszigeten is a béke és a biztonság ügyét. Külön ki­emelte az államtitkár, hogy további egyezmények előké­szítése is megkezdődött. A műszaki-tudományos és ál­lategészségügyi kormány­közi egyezményekről is foly­nak tárgyalások. Az együtt­működés tehát széles alapo­kon indulhat meg. Horn Gyula ezt követően Étre Sándor társaságában tisztelgő látogatást tett a Kék Házban, az elnöki pa­lotában, Ro Te Vu államfő­nél!, akinek átadta Grósz Károly írásbeli üzenetét. Délelőtt 11 órakor került sor a Magyar Népköztársaság nagykövetségének felavatá­sára. A nagykövetség táblá­jának leleplezése és a sza­lag átvágása után felvonták a nemzeti színű lobogót. Az ünnepélyes szertartáson je­len volt Sin Dong Von kül­ügyminiszter-helyettes és a koreai politikai és gazdasági élet több magas rangú veze­tője. Horn Gyula hivatalos lá­togatása nemzetközi sajtó- konferenciával ért véget szerda délután, majd a kül- ügyminisztériumi államtitkár és kísérete szerdán elutazott Szöulból. Búcsúztatására a Kimpo repülőtéren megje­lent Szín Dong Von külügy­miniszter-helyettes és Étre Sándor, hazánk koreai nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. I nyáron Gorbacsov az NSZK-ba látogat Mihail Gorbacsov június 12. és 15. között hivatalos látogatást tesz a Német Szö­vetségi Köztársaságban — jelentette be szerdán Moszk­vában Vagyim Perfiljev szovjet külügyi szóvivő. Ez­zel összefüggésben megje­gyezte: az újabb szovjet— nyugatnémet csúcstalálkozó­tól Moszkvában azt remélik, hogy új fejezetet nyit a két állam kapcsolatainak törté­netében, Sevardnadze Pekingben Háromnapos hivatalos lá­togatásra szerdán, helyi idő szerint a késő esti órákban Pekingbe érkezett Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter. A szovjet diplomácia veze­tőjét a kínai főváros repülő­terén Csien Csi-csen kínai külügyminiszter fogadta. Harminc év óta ez az első szovjet külügyminiszteri lá­togatás a . Kínai Népköztár­saságban. A szovjet külügyminiszter csütörtökön kezdi meg hiva­talos tárgyalásait Csien Csi- csennel. A tárgyalásokon első­sorban az év első felére ter­vezett kínai—szovjet csúcs- találkozó előkészítésével fog­lalkoznak, de megvitatnak közös érdeklődésre számot tartó bilaterális és nemzet­közi kérdéseket is. egyebek között áttekintik a kam­bodzsai probléma politikai rendezését. Pekingi tartózko­dása alatt Sevardnadzét fo­gadja Li Peng miniszterel­nök és Sanghajban találko­zik vele Teng Hsziao-ping, Kína első számú politikusa is. Várkonyi Péter belgiumi tárgyalásai BUDAPEST Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán bemutatko­zó látogatáson fogadta Vlastiimil Ehrenbergert, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövetét. MEXIKÓVÁROS Katonai küldöttség élén kedden Havannába érkezett Vlagyimir Csernavin ten­gernagy, a szovjet haditen­gerészeti flotta főparancs­noka. a Prensa Latina hír­ügynökség Csernavin prog­ramjáról csak annyit kö­zölt, hogy a szovjet főtiszt kubai katonai létesítménye­ket látogat meg. NEW YORK Takesiita Noboru japán miniszterelnök az Egyesült Államokba érkezett. Mun­kalátogatásán a nemzetközi helyzetet, valamint a kétol­dalú politikai és kereske­delmi kapcsolatokat érintő kérdéseket vitatja meg az amerikai vezetőkkel. Az ENSZ székhelyén a világ- szervezet békefenntartó sze­repéről folytat majd eszme­cserét. WASHINGTON Az amerikai külügymi­nisztérium egyik tisztviselő­je szerint az afgán ellenzé­ki erők a szovjet csapatok afganisztáni távozása után megpróbálják majd elfog­lalni Kabult. A magát meg­nevezni nem óhajtó illeté­kes úgy véli, hogy néhány héten belül akár meg is dönthetik a jelenlegi kor­mányt. A belgiumi hivatalos láto­gatáson tartózkodó Várkonyi Pétert szerdán fogadta Wilf­ried Martens miniszterelnök. Külügyminiszterünk találko­zott Robert Urbain külkeres­kedelmi miniszterrel is .majd este Leo Tindemans külügy­miniszterrel. A megbeszélé­seken részt vett Németh Jó­zsef, Magyarország brüsszeli nagykövete is. Délben nagykövetünk re­zidenciáján Várkonyi Péter a belga üzleti élet képvise­lőivel találkozott. Az ebéden vezető belga bankok, nagyvál­lalatok vezérigazgatói, a vál­lalkozói szövetségek vezetői folytattak eszmecserét kül­ügyminiszterünkkel a tavaly 210 millió dollárnak megfele­(Folytatás az 1. oldalról) A többpárti nyugatnémet parlamenti küldöttség ked­den Debrecenben járt, és ott romániai menekültekkel ta­lálkozott. Otto Schily el­mondta : a tőlük hallott meg­rázó történetek alapján a küldöttség úgy véli helyes volna, ha az ENSZ tényfel­táró megfigyelőcsoportot küldene Romániába. Arra persze nem számít, hogy a román vezetés tárt karokkal fogadna egy iyen csoportot, de elképzelhetőnek tartja, hogy a nemzetközi nyomás rászoríthatja Bukarestet az ENSZ-megfigyelők beenge­désére. Arra a kérdésre, hogy a nyomásgyakorlás milyen válfajára gondolnak a nyu­gatnémet törvényhozók, Otto Schily ezt válaszolta: konk­rét következtetést nem von­lő szintet elért kétoldalú árucsere további bővítésének lehetőségeiről. A belga kormány vezetői­vel folytatott szerdai megbe­széléseken széles körű érdek­lődés mutatkozott a hazánk­ban kibontakozó politikai és gazdasági változások iránt, amelyeket Belgiumban — mint azt Martens miniszter- elnök is kifejtette — rokon- szenvvel követnek és támo­gatnak. Leo Tindemans este va­csorát adott Várkonyi Péter tiszteletére. Várkonyi Péter csütörtö­kön fejezi be belgiumi tár­gyalásait és délután utazik haza Budapestre. tak le, de a menekültek el­beszéléséből kitűnt. hogy Romániában katasztrofális az élelmiszerellátás — mi­közben az ilyen javakban dúskáló NSZK nagy mennyi­ségben vásárol Romániától élelmiszert. A közvélemény figyelmé­nek felhívására a romániai állapotokra hozzájárulhat ahhoz, hogy rábírják Bu­karestet az emberi jogok tisz­teletben tartására — véleke­dett Schily, és hozzátette: az NSZK-ban tudják, hogy Ma­gyarországot különösen sú­lyosan érinti a kérdés. A küldöttség közben fog iárni annak érdekében, hogv Bonn — a nyugatnémet egyházak karitatív intézményeinek közreműködésével • — na­gyobb anyagi segítséget nyújtson a menekültgond enyhítésére. Debrecenben megbeszélés erdélyi menekültekkel Gazdaságilag elmaradót! térségek áthelyezett súlypontok Iz Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése Az 1985-ben meghatározott hosszú távú terület- és tele­pülésfejlesztési célok eddigi megvalósulásával, illetve a to­vábbi feladatokkal foglalkozott tegnapi ülésén az Ország- gyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága. A vita alapjául az Országos Tervhivatal tájékoztatója, illetve a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálati jelentése szolgált. Mindkét előterjesztés hangsúlyt helyezett a gazda­ságilag elmaradott térségek gondjaira, a felzárkózásuk érde­kében tett intézkedésekre. Elsőként Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese ismertette, hogy miért különösen fontos most az elmúlt három évben elért eredmények értékelése, illetve a feladatok meghatá­rozása. A gazdasági, társa­dalmi életben bekövetkezett változások miatt bizonyos súlypontokat át kell helyez­ni, a vitákon elhangzó véle­mények felhasználhatók a VIII. ötéves terv előkészíté­sénél. A tervező munka 1990 első negyedévére ér el olyan szintre, hogy akkor már az Országgyűlés elé ter­jeszthetik a terület- és tele­pülésfejlesztéssel kapcsola­tos, a VIII. ötéves tervidő­szakra szóló konkrét elkép­zeléseket, kérve a képviselő­ket a prioritások kijelölésé­re. Tájékoztatta a bizottságot arról: a Világbank — múlt évi vizsgálatai alapján — készséget mutatott arra, hogy azokon a területeken, amelyeken a szénbányászat, kohászat nyújtotta eddig a fő megélhetést, a szerkezet- átalakításhoz, a gazdaságos- sági szempontok mérlegelé­sével, mintegy 15 millió dol­láros hitelt nyújt. A vitában felszólaló Gál Zoltán belügyminiszter-he­lyettes rámutatott, hogy az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium átszervezése során arra törekednek, hogy Előkészületek a phenjani találkozóra (Folytatás az 1. oldalról) jóvá a Nemzetközi Előkészí­tő Bizottság. Annyi azonban már most ismeretes, hogy a találkozón nagy hangsúlyt kapnak majd az emberi jo­gokról, az oktatásról és a tudományról tartandó viták. A tájékoztatón arról is szó volt, hogy a fesztivál elő­készítésével párhuzamosan eszmecsere indult meg a résztvevők között a VIT jö­vőjéről. A vélemények sze­rint a VIT túlnőtte önmagát, a 10—20 ezer résztvevőnek csak a töredéke kapcsolódhat érdemben a programokhoz. A formai változás mellett tartalmilag is meg kell újul­nia a következő ifjúsági vi­lágtalálkozóknak — mondta befejezésül Valid Maszri. A sajtótájékoztatót köve­tően Szabó György, a DÍVSZ magyarországi tagszervezeté­nek főtitkára az MTI érdek­lődésére elmondta: — A Phenjanba utazó magyar fia­talok számáról pontos adatot sajnos még nem tudok kö­zölni, mert még nem ismer­jük a részvétel pénzügyi fel­tételeit. Moszkvába 600 ma­gyar fiatal utazott, a mostani létszám azonban aligha éri el, ennek a felét. — Helyet kapnak a dele­gációban az alternatív ifjú­sági mozgalmak képviselői is? — Erről a MISZOT febru­ár 6-i közgyűlésén lesz dön­tés. Szeretnék arra emlékez­tetni, hogy már a korábbi VIT-eken sem csak KISZ- tagok vettek részt, hanem például vallásos fiatalok is — mondta Szabó György. a tanácsok irányítása minél inkább egycsatornás legyen. Csáki Csaba, a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, aki a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság vizsgálatában is részt vett, kifogásolta az ed­digi gyakorlatot, azt, hogy a decentralizáltságot, a piac- centrikusságot hangsúlyozó elvekkel szemben az anyagi eszközök merev, bürokrati­kus elosztása érvényesül. Varga Gyula (Szabolcs— Szatmár m. Nyíregyháza 3. vk.) kifogásolta, hogy elma­radt a középtávú terv külön­féle részprogramjai közötti egyeztetés, koordináció. La­katos László (Győr-Sopron megye, 4. vk.) hangsúlyozta: a népgazdaság számára leg­inkább hasznos források ke­resése jegyében át kell gon­dolni a településfejlesztés­ben érvényes prioritásokat. A területekben, térségek­ben való gondolkodás szük­ségességéről szólt Vass Jó­zsef né (Békés megye, 15. vk.) is, megjegyezve, hogy a nyu­gati, északi megyék a kele­ti országrésszel összehason­lítva jóval előnyösebb hely­zetet élveznek. Pásztohy András (Somogy megye, 4. vk.) hozzászólásá­ban óvott attól, hogy az el­maradt térségek fejlesztése, felzárkóztatása a minden­áron való kiegyenlítés je­gyében történjék. A közelmúltban a tagság, csaknem háromnegyedének részvételével vitát rendeztek a pedagógus-szakszervezet­ről. Az eszmecsere tapaszta­latai azt bizonyították, hogy csökkent a1 nevelők, óvodai, iskolai technikai dolgozók bi­zalma a mozgalomban, új programra, új szervezeti fel­építésre, új módszerekre, eszközökre van szükség. A megújulási készség, valamint a különböző felgyorsult tár­sadalmi folyamatok hatásá­ra a Pedagógusok Szakszer­vezete az eredetileg terve­zettnél korábban, idén má­jusban tartja meg " XIII. kongresszusát, amelyet vá­lasztások előznek meg. A különböző szintű vezető testületek újjáválasztásánoz állásfoglalást dolgozott k' a központi vezetőség. E szerint a választások első szakasza a napokban kezdődik el az alapszervezetekben. A kü­lönböző szerveződési lehető­ségekről, valamint a válasz­tások szabályairól tartott ülést tegnap délután a Ver­seghy Ferenc Gimnáziumban a Szolnok városi körzei szak- szervezeti bizottság bizalmi- testülete. Az eszmecserén részt vett és felszólalt dr. Köpf Lászlóné, a Pedagógu­sok Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára és Fá­bián Péter, a megyei pártbi­zottság titkára is. Az állásfoglalásból, vala­mint a hozzászólásokból, fel­vetett kérdésekből egyértel­műen kirajzolódott az igény egy erős, markáns pedagógus- szakszervezetre, amely a távlati érdekeket is szem előtt tartva képviseli a tag­ság akaratát. S persze nem­csak a nevelőkét, hanem az Több képviselő — így Lotz Ernő (Borsod megye, 12. vk.), Pásztohy András (Somogy megye, 4. vk.) — hangsú­lyozta a regionális bankok létrehozásának fontosságát. Egyetértettek abban, hogy e pénzintézetek nemcsak az el­maradt térségek fejlesztésé­ben tölthetnének be kulcs- fontosságú szerepet, hanem javítanák a tőke területi áramlásának feltételeit is. Nemes Tamás (Komárom megye, 6. vk.) az idegenfor­galomnak a településfeljesz- tésben betöltött szerepéről szólt, s azt szorgalmazta, hogy a turistaforgalomból származó bevételt ne vonják el központilag, hanem hely­ben használhassák fel. A hozzászólásokat követő­en Craveró Róbert és Ballal József válaszolt a felvetett gondolatokra. Craveró Ró­bert emlékeztette a képvise­lőket, hogy a hosszú távú te- lepülésfeljesztési program az ezredfordulóig szól, a mostani előterjesztés csupán a VII. ötéves terv első há­rom évi tapasztalatainak összegzésére vállalkozott. Ezt előrebocsájtva úgy vélte: a program célkitűzéseinek megfelelően kedvező változá­sok történtek a településfej­lesztés terén. Ballai József a központi irányítás egyszerűsödését, egy tárcához való kapcsolá­sát jelölte meg fontos ténye­zőként. A bizottsági ülés végezté­vel a képviselők megállapod­tak abban, a következő ülés­szakon tájékoztatják a Par­lamentet a két elkészült je­lentésről, és arról, hogy 1990 elején az Országgyűlés plé­numa elé viszik a település- fejlesztési programot. iskola, a közoktatás érdeke­it is. A tagság maga alakítsa a mozgalom célkitűzéseit, prog­ramját, válassza meg a kü­lönböző szintű testületeket, képviselőit az egyes fórumo­kon — hangzott el az érte­kezleten a korábbi vita meg­állapításaival megegyező kí­vánság, amelynek teljesülé­sére jó lehetőségeket kínál­nak a választások. Az alap­szervezetek nemcsak vezető­ik kiválasztásában dönthet­nek, hanem abban is. hogy a jövőben önállóan akar­nak-e dolgozni, gazdálkodni, továbbá hogyan épüljön föl a városi, megyei testület. Létrehozhatók területi alap­szervezetek, amelyek egynél több intézmény tagjait tö­mörítik. Úgynevezett intéz­ménycsoporti alapszerveze­tek is alakulhatnak az azo­nos típusba illetve oktatási fokozatba tartozó munkahe­lyi szervezetekből. A szak­mai, foglalkozási és életkori rétegek érdekeinek hatéko­nyabb kifejezésére, érvénye­sítésére az a'apszervezeti bi- za'mitestületek mellett ré­tegtagozatokat alakíthat a tagság. Tizenöt-húsz megyei alapszervezet léte esetén mű­ködtethető az alapszervezeti titkárok tanácsa, amely tes­tületi jogköröket lát el, irá­nyítja a megyei intézőbizott­ságot. Csak néhány kiraga­dott újdonság a központi ve­zetőség választási határoza­tából. Hogy mennyiben megújult pedagógus-szakszervezet tartja majd meg májusban a kongresszusát, egyelőre ne­héz lenne megjósolni. A vá­lasztás lehetősége a tagság számára mindenesetre adott. Kezdődlek az alapszervezeti választások Erős, markáns pedagógus-szakszervezetre van szükség Telexen I lérkeiettl

Next

/
Oldalképek
Tartalom