Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-02 / 28. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 2. 3 Űj utakat keres a Röntgen és Kórház- Technikai Vállalat szolnoki kirendeltsége. A nehezedő gazdasági feltételek miatt a kórházak és egészségügyi intézmények eszközeinek javítása és szervizelése már nem ad elegendő bevételt, ezért a legkülönbözőbb ágazatokhoz tartozó vállalatokkal veszik fel a kapcsolatot. Többek között a pécsi bőrgyár, a ceglédi ÉVIG, az Orosházi Üveggyár is új megrendelői közé tartozik. Az eddigi tevékenység mellett a jövőben laborberendezések, klíma- és hűtőberendezések üzembe helyezését és javítását is vállalják közületek részére. A profilbővítés '89-ben várhatóan már nyereséget hoz a tavaly óta önállóan gazdálkodó kirendeltségnek. K. E. A lakosságtól Minden bank gyűjthet betétet Összevont taggyűlés a Ganz-Vill gyárban Álláspontjukat levélbe foglalták Tegnap délután összevont, rendkívüli párttaggyűlést tartottak a Ganz Villamossági Művek Hegesztett Gépszerkezetek Gyárában Szolnokon. A gyár kommunistáinak teljeskörű összehívását — mint az a tanácskozáson elhangzott a közelmúltban lezajlott helyi és országos események okozta hangulati feszültségek halmozódása indokolta. A vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenységének kényszerű üzemi szüneteltetésével kezdődő elégedetlenséget fokozta az áremelkedés ténye. Az 1956-os események napokban napvilágra került újszerű értékelése pedig, a párttagság széles körében okozott zavarokat, érzelmi, ön- értékelési konfliktusokat. Az összevont taggyűlésen tízen nyilvánítottak véleményt — egyesek szenvedélyes hangon, többször is szót kérve. A felszólalók többsége az 1956-os események új értékelésével foglalkozott. A véleményt mondók zöme elismerte annak szükségeségét, hogy közelmúltunk történelmének ezt az ominózus időszakát is alaposan meg kell vizsgálni a tisztánlátás érdekében. Hangsúlyozták: mindenki rendelkezik az eseményekről átélt tapasztalatokkal vagy tanult ismeretekkel. Ezek senki számára nem adnak, nem adhatnak teljes képet, tehát igény van az objektív, korrekt értékelésre. Ilyen nagy visszhangot kiváltó bejelentéshez azonban az időpont most nem kedvező, és ilyenre csak megfelelő indokok, tények, dokumentumok nyilvánosságra hozatalával egyidőben, kollektív döntés után kerülhetett volna sor — állapították meg. Nyomatékos hangsúlyt kapott az is, hogy az ország jelenlegi helyzete most elsősorban azt kívánná meg, hogy a bajokból kivezető utat keressük. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a párt rendelkezzen hosszú távú programmal és erőteljesebben hallassa szavát a bonyolult gazdasági és feszült politikai helyzetben — hangzott el. Több felszólaló szóba hozta a munkásság hagyományos kitartását, áldozatkészségét, mostani nehéz helyzetét. Kifogásolták, hogy a munkásemberekről mostanában kevés szó esik, a dolgok alakulására nincs befolyásuk. Igényük, hogy jobban figyeljenek rájuk, hallgassák meg őket — fogalmazódott meg a taggyűlésen. Kérdéseikre kapjanak egyértelmű és világos válaszokat. Az összevont taggyűlés kommunistái úgy döntöttek, hogy az említett eseményekkel, jelenségekkel kapcsolatos véleményüket levél formájában eljuttatják a Központi Bizottsághoz. B. I. Tegnaptól valamennyi bank bekapcsolódhat a lakossági betétek gyűjtésébe. A bankok és a pénzintézetek a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott maximumon belül önállóan határozhatják meg a kamatfeltételeket. Az MNB által előírt kamatplafon az egy év alatti lekötéseknél 12 százalék, míg az egy éven túliaknái 20 százalék. Jelenleg a lakossági betétállomány 85 százalékát az OTP, 15 százalékát pedig a takarékszövetkezetek kezelik. \ Ezeknél a pénzintézeteknél elhelyezett betétekről az ügyfeleknek új szerződést kell kötniök. A rendelet fél év türelmi időt engedélyez erre. A betétkönyv-tulajdonosoknak ennyi idő áll rendelkezésükre, hogy eldöntsék, elfogadják-e az új feltételeket vagy sem. Ha nem tesznek erről nyilatkozatot, a betétjükre látra szóló betétekkel azonos alacsonyabb kamat jár. Az OTP-ben ezzel kapcsolatban elmondották, hogy a takarékpénztár az év végéig az 1989. január 1-jén megállapított magasabb kamatot fizeti vissza valamennyi betétre. Akik az OTP-vel a szerződést megkötik, írásban megkapják — a betéttulajdonosok betétkönyveikbe ragasztva — az új feltételeket. Akik nem kívánnak szerződést kötni, s erről nyilatkoznak, még további 30 napig az addig érvényes kamatot kapják pénzükre. „Hadra fogják” a baktériumokat (Folytatás az 1. oldalról) talajba történő bedolgozása sem igazán jó agrotechno- lógiai megoldás. A TÖGE az elmúlt őszön először négy gazdaságba juttatott ki a lezúzott kukoricatarlókra olyan cellulózbontó ibakté- iriurnákat, amelyek lényegesen lerövidítik a szánrna- radvánv lebomlását a talajba. A biológiai úton meggyorsított lebomlással kiküszöbölhető a talaj időszakos nitrogénhiánva is, tehát az eljárás műtrágyával való takarékosságot is eredményez. A szerves anyagok lassú lebomlása ugyanis köztudottan nitrogént von el a talajból. A Philasonit—10 névre „hallgató” baktériumoknak a talajba juttatása is hasonló előnyökkel jár, mert megkötik a levegő nitrogénjét. Környezetvédelmi szempontból is hasznosak a TÖGE 10—15 hektáros üzemi kísérleteiben vizsgázó biológiai eljárások, mert kemikáliák felhasználása nélkül lehetővé teszik a tápanyag-visszapótlást, például a környezetvédelmi tájkörzetekben. A Philasonit—10-zel végzett eddigi kísérletek biztatóak: a nit- rogénműtrágyázott kont- rollterületekhez képest 4— 8 százalékos terméstöbbletet értek el ott, ahol a levegőből nitrogént megkötő baktériumokat juttattak a talajba. Cukorrépa-lombfe- lületen 4—6 leveles kortól szakaszosan végzett baktériumos kezelés is a gyökérsúly és a cukortartalom növekedésével biztat. Mikroszkopikus élőlényékkel, úgynevezett me- gatériumokkal végeznek olyan kísérleteket a TÖGE és a partnergazdaságok szakemberei — az előbbiekhez hasonlóan öntözött és öntözetlen körülmények között — amelyeknek az a célja, hogy a baktériumok feltárják a talajban kötött, a növények által nem felvehető állapotban nagy meny- nyiségben jelen lévő foszfort. Ez az eljárás is környezetkímélő módon teszi lehetővé a gazdaságosabb tápanyagellátást. A TÖGE által menedzselt biológiai eljárások elterjedését bizonyára megkönnyíti majd, hogy kikísárletezik a baktériumoknak az általánosan alkalmazott szántóföldi gépekkel. az egyes alapgyomirtó és növényvédőszerekkel' egy menetben történő kijuttatását. TF PRO ÉS KONTRA Érdemes vetőmagot termelni, ha... Kevés olyan megyei gazdaságfejlesztési program látott napvilágot az utóbbi években, amelyben ne szorgalmazták volna a térség kedvező kalászos- és takarmánygabona-termesztési adottságainak jobb kihasználásával, a mezőgazdasági — Mi a helyzet jelenleg a megyében a vetőmagfronton? — tudakoltuk Harangozó Károlytól, a Vetőmag- termeltető és Értékesítő Vállalat közép-magyarországi területi központjának igazgatójától. — Messze elmaradtunk a lehetőségektől — szögezte le a beszélgetésünk elején. — A 62 Szolnok megyei nagyüzemnek, állami gazdaságnak és termelőszövetkezetnek mintegy felében adottak a szakmai-technikai feltételek a színvonalas vetőmagtermesztéshez. Megközelítőleg 20 ezer hektárt hasznosítanak erre a gazdaságok, és ez a terület sajnos nem nőtt az utóbbi években. — Nem elég érdekeltek a nagyüzemek anyagilag a tevékenység bővítésében? — Ellentmond ennek az a tény, hogy a vetőmagszaporító gazdaságok jórésze már csak úgy vállalkozik bizonyos ipari rendeltetésű magvak termelésére, ha lehetőséget kap vetőmag előállítására is. Érthető, hiszen például az első szaporulati fokú borsóvetőmag minden 100 kilogrammjáért 250 forinttal többet fizetünk, mint a száraz étkezési borsóért. — Az árkülönbözetekben elismerik a vetőmagtermesztésnél elengedhetetlenül nagyobb szakmai és műHúsz katasztrális holdnyi rozsterülettel csaknem három évtizede kezdtek vetőmagtermesztéssel foglalkozni a Jászboldogházi Aranykalász Tsz-ben. Az utóbbi években már tartósan 1100 hektáron állítanak elő kalászosgabona-szaporí- tóanyagot. Hogy milyen színvonalon, azt talán leginkább jelzik a Konkoly Mihály termelési elnökhelyettes által sorolt eredmények: — Szántóterületünknek csaknem a felén termesztünk vetőmagnak őszi búzát, őszi és tavaszi árpát. Búzából is, árpából is évente hatezer tonnányi vetőmagot állítunk elő. Az öt-hat- tonnás hektáronkénti átlagtermést tehát mindig produkálni tudjuk. Nagyon jó a kapcsolatunk a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalattal. Bár az utóbbi években, ha nem is veszélyezteti, de mindenképpen ráveti az árnyékát erre a kapcsolatra a vetőmagelőállítás jövedelmezőségének csökkenése. Igaz persze az is, hogy amíg egyfelől azt szeretnénk, fizessenek többet a nálunk termett, kikészített vetőmagért, rosszaljuk másfelől, ha mint vásárlóknak drágábban adják a cukorrépa-, a kukoricavagy a lucernavetőmagot. — A felvásárlási árakkal kapcsolatos elégedetlenség ellenére sem csökkentették eddig a területet. . . — Kényszerpályára kerültünk az évek során. A vetés. a növényápolás és -védelem, a betakarítás, a 'szárítás-tisztítás és az elkülö- n'tett raktározás eszköz- rendszerét úgy fejlesztettük, gépesítettük, hogy az folyamatos munkát tegyen lehetővé. Nem állhatnak kihasználatlanul a nagy értékű és nagy teljesítményű munka- és erőgépek, berendezések. Ezenkívül ki gemalaptevékenység jövedelmezőségének javításával biztató vetőmagtermesztés fejlesztését. A MÉM 1992- dg szóló koncepciója is az elsősorban a nyugati piacokra irányított vetőmagexport megduplázását tűzte ki célul. szaki-technikai felkészültséget. a nagyobb termelési ráfordítást? — Vitathatatlan, hogy nem véletlenül tekintik a mezőgazdák a szántóföldi növénytermesztés laboratóriumának a vetőmagtermesztést. Meggyőződésem azonban, hogy még jelenleg a termelési ráfordítások köztudott növekedése ellenére is tisztes hasznot hoz a vetőmagelőállítás a szaporító gazdaságoknak. A jövedelmezőség javítására persze az export biztosítana nagyobb lehetőséget. — Miért a feltételes jnód, hiszen a MÉM programja is azt szorgalmazza? — Nem véletlen, hogy a területi központunk tavalyi 240 milliós exportjának mindössze 23 százaléka volt vetőmag, a többi madárele- ség. étkezési mag. A neme- sítők és a minősítők, bizonyára kellő érdekeltség hiányában, az utóbbi években szinte alig ismertettek el külföldön új fajtát. Márpedig a tőkés piacokon csak az Európai Gazdasági Közösség vetőmag egyesületéhez tartozó országokban, hároméves kísérletek során eredményesen vizsgázó fajták vetőmagja adható el. A vállalatunk mintegy 60, idehaza államilag elismert fajtát forgalmaz, de ennek csak minimális hányadát ismerik el külföldön is ... dolta akár néhány évvel ezelőtt is, hogy annyira nem lesz pénzük a mezőgazda- sági nagyüzemeknek, hogy még a nagyobb biológiai értékű vetőmagra, elegendő műtrágyára se telik. Búzából például mindössze ezer tonnát vett meg a tavalyi termésből vetőmagként a területi központ. — A termésátlagaik ismeretében, ha jól számolok, ezt a mennyiséget akár 200— 250 hektáron is előállíthatnák. — Így igaz. Miért vetünk hát 600 hektár őszi búzát? A vetcma°termesztés sem kockázat nélküli tevékenység. Két lehetőségünk van. Kivárjuk, amíg szeptemberben. a vetést közvetlenül megelőzően nyilatkoznak a vásárlók, hogy mégis jobb biológiai háttérrel akarják megalapozni a következő évi jó gabonatermést. A másik lehetőség, hogy a vállalat által garantáltan lekötött mennyiségen felüli vetőmag minőségű szemet is eladjuk a GMV-nek, malmi búzaként. Hogy ez vétek? Első hallásra talán igen. Csakhogy a kommersz búza és a vetőmag búza közötti mázsánkénti 125 forintot a nyári betakarítástól az őszi vetésig elviszik a készletfinanszírozási hitelek immár húsz százalékot megközelítő kamatai. A boldogháziaknál sokkal inkább kényszerhelyzetben vannak a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban, ahol 70 milliós eszközértékét képviselő hibridüzem kihasználtságát kell biztosítani, a Berczeli István igazgató szerint mára teljesen bizonytalanná vált vetőmagpiaci helyzetben is. — Tarthatatlan állapot, hogy miközben a piacot maximálisan liberalizálták, a vetőmag eladási árát hatóságilag behatárolják. Ami az előbbit illeti: a tőkés céltermesztésben már most tudjuk, hogy mekkora területen, milyen fajtákat vessünk, mennyi vetőmagra lesz vevőnk. Nagy biztonsággal számolhatunk a szocialista, cseh, lengyel és NDK-beli exporttal is. Ugyanakkor sem forgalmazó vállalatok, sem termelési rendszerek, senki a szakmában nem tudja szerződéssel garantálni belföldi értékesítési lehetőségeinket. Néhány hónap múlva vetik a gazdaságok a kukoricát, mi is. Hogy mekkora területen, azt majd a tavalyról áthúzódott készletek, a korábbi igények összevetésével kell megsaccolinunk. Rendbe kell tenni a piacot! — Áthúzódó készleteket említett. .. — Tulajdonképpen jól jönne a raktáron lévő vetőmag-kukoricánk, egy olyan tavaszon, amikor belvíz vagy tavaszi fagyok miatt újra kellene vetni a táblákat. Csakhogy a rajtunk maradt 180 vagon kukorica- vetőmagnak a készletezése mintegy húszmilliós veszteséget okozott már eddig is a vállalatnak. Ennyivel több lehetne most a nyereségünk. Az utóbbi években megszokott 40 millióval szemben ugyanis most csak a felét könyvelhetjük el. Még csak azt sem tehetjük meg, amit a jászboldoghá- ziak. A búzavetőmag és a malmi búza közötti árkülönbség lehetővé teszi, hogy idejében megszabaduljanak az eladatlan készletektől. A vetőmag és a takarmánykukorica között viszont tízszeres az árdifferencia. Nem etethetjük fel a disznókkal a hibridüzemünkiben kikészített árut. Még csak nem is selejteztethetjük! — Az a bizonyos kényszerpálya tehát Törökszent- miklóson is érvényesül. Miben lát lehetőséget a vetőmagtermesztés pozíciójának javítására? — Mindenekelőtt rendet kell teremteni a hazai vetőmag-forgalmazásban. A várható igényeket, a fajtát és a mennyiséget illetően egyaránt, a kölcsönös kötelezettségeken alapuló, garantált szerződéssel, idejében kösse le a forgalmazó cég. Az sem fogadható el, hogy az esetleges készletfelhalmozódás anyagi következményei csak a hibrid- üzemet sújtják. A hibridkukorica-szükséglet felét mi például húsznál több szaporító gazdaságban termeltetjük meg. A jövőben helyes lenne osztozni a kockázaton! És még valamit: ha liberalizált a piac, legyen az az értékesítés is! Kapja olcsóbban az a termelő a vetőmagot, aki közvetlenül a betakarítás után megvásárolja. és jusson hozzá drágábban az a nagyüzem, amelvik közvetlenül a vetés előtt jelentkezik a drága hitellel készletezett vetőmagért. Arra a kérdésre, hogy végül érdemes-e vetőmagot termeszteni, sehol sem kaptam egyértelműen nemleges választ. Viszont sokat hallottam: ha... A forgalmazó vállalat, mint megtudtam, törekszik a feltételes mód felszámolására. Jelenleg az általa forgalmazott fajták mintegy felének az elismertetését menedzseli a nyugati országokban. Hetvenmrl- liós világbanki hitelből pedig ötmillióért már az idén, a szántóföldön megkezdik a minőségjavítást: korszerűsítik a műszaki-technikai feltételeket a jó színvonalú vetőmagtermesztésre képes gazdaságokban. Temesközy Ferenc Kihasználatlan lehetőségek Vétek a malomba küldeni
