Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-11 / 36. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. FEBRUÁR 11'. 3 Évente 12 millió csibe kel ki a Baromfikeltető kisújszállási üzemében. Ennek 98 százaléka Tetra—82, illetve egyéb típusú hús- és tojó hibrid. Főleg a megye mezőgazdasági nagy­üzemeinek és a háztáji gazdaságoknak értékesítik a napos csibéket Fotó: TZ Szolnok megyében Elegendő a téli takarmánykészlet Szolnok megyében a W- hajitásig, i'ltotve az első ka­szálásiig kitart a jószáigálilo- málny takairmáinytaélszlete — vélekednek a mezőgazdasá­gi nagyüzemek szakemberei. A tsz-ek és az állami gaz­daságok több minit 'három­milliós sértés-, szarvasmar­ha-, juh- és batromfiállo- mánya számára a megfelelő ábrakot, szálas, erjesztett és lédús 'takarmányt sikerült hiánytalanul biztosítaná, anélkül, hogy más megyék­ből kellett volna nagyobb tételeket „importálni”. Köz­rejátszott ebben a gazdasá­giok körültekintő előrelátá­sa. Az aszály kivédésére erőteljesebben öntözték a kukoricát. Míg az ország más tájain katasztrofálisan alacsony volt a kukoricater­més addig a megyében majdnem rekordot éritek el. A takarmányménleg szerint mégyszáZharminoezer tonna abrakot biztosítottak télire, ez huszonnégyezer tonnával tölbb a nagyüzemi szükség­letnél. Szálas és erjesztett takarmányokból hatvanezer tonnányi a többlet, csupán az ipart eredetű lédús takar­mányból, főleg répaszeletből van kevesebb a kívántnál. Az üzemek élnek jelenleg is a természet adta lehetősé­gekkel. ősszel például a ke­ményebb 'hideg beköszöntélg a tarlókon legeltették a jó­szágokat. Most a hó nélküli téli időszakban a birkákat is kihajtják a nagykunsá­gi ősgyepekre. A Tiszaföid- vári Lenin Tsz-ban egy ha­záinkban új tömegtakar- mányfajta, a cukorkukorica termesztésével fedezték a tö- ímegtakarmány-szükséglét jelentős részét. Az amariká- :ból sizármazó cukorkukorica rendkívül magas tápértékű és ami, legalább ennyire fon­tos, kétszer akkora termést ad, mint a jelenlegi legjobD 'hazai fajták. A háztáji gaz­daságok és kistermelők ta- ikairmányellátása is általá­ban megoldott, ebben első­sorban a Gábonaifongatmi és Malomipart Vállalat, az áfé- szek valamint a nagyüzemi integrációk játsszák a fősze­repet. Közreműködnek a szerződött kistenyésztők ta- karmányelátásábiain a ter­meltető baromfiipari válla­latok is. Szolnoki Háziipari Szövetkezet Szovjet kitüntetést kapott A ruházati cikkek hazai keresletének az utóbbi évek­ben tapasztalt gyors csök­kenésével párhuzamosan a 'termelő vállalatokat mind erősebb érdekek fűzik ex­portjuk növeléséhez. A Szol­noki háziipari Szövetkezet iS igyekezett kihasználni a határokon túli értékesítésre kínálkozó 'Lehetőségeket. Legdinamikusabban — ta­valy a termékék számában mérve több mint duplájára, 'árbevételben számolva pe­dig 47,5 millió forintról kö­zel 82,5 millió forintra — a szovjet kivitel nőtt. t Szovjet partnerek elége­dettek. Ezt bizonyítja a bu­dapesti szovjet nagykövetség álltai adományozott elisme­rő oklevél, amelyet a Szov­jetunióba szállított 'áruk jó minőségét és pontos szállí­tását megköszönve, tegnap adott a követség képviselő­je a Szolnoki Háziipari Szö­vetkezet vezetődnek. Több mint egymilliárdos termelés Elfogadták az idei költségvetést (Folytatás az 1. oldalról.) bén. Lakást idén, sőt jövő­re sem épít a tanács, de az OTP beruházásaihoz terület­előkészítésre és közművesí­tésre a Gács László és Me­gyeház utcában 7,7 milliót költ. Másfél milliót igényel a szeméttelep ez évi befejezé­se, 3-at a szippantott szenny­víz elhelyezése. A teha 1,4 milliójából folytatódik a felső szakaszon a Zagyva kotrása, az ipari szakközép- iskolában a tantermek szá­mának bővítése. Üjabb ben­zinkút telepítésére 1,8, a piac bővítése érdekében a Volán kitelepítésére (mely jövőre be is fejeződik) 2 mil­liót költenek. A városi ta­nács 20,7 millió forint (fel-- tételhez kötött) céltámogatást kap (csatornatársulat, iskola- bővítés, lakáshoz jutás, ok­tatási feltételek javítása). Megyei segítséggel biztosít­ják a Brazíliában élő Hamza D. Ákos festőművész haza­térését, ugyanakkor egy ki­állító múzeumház is létre­jön Jászberényben. A lakosság településfej­lesztési hozzájárulása 3, mil­lióval növeli a tanács bevé­teleit (egy része a Hatvani úti ABC-re megy) és to­vábbi 50 millió forint értékű társadalmi munkára számít a testület a várospolitikai célok megvalósításában. L, P. (Folytatás az 1. oldalról) dósét még mindig nem el­lensúlyozza kellő mértékben a fél vásárlási árak emelése. Ezért idén visszafogott be­ruházáspali ti kára kénysze­rült a szövetkezet, ezzel is mérsékelve a hitel- és ka­matterheket. A jövedelme­zőség javítására pedig új, a termelést irányító vezető­iket, és a földeken, az állat­tenyésztési telepeken, az ipari részlegekben dolgozó­ikat is a teljesítmények foko­zására, az ésszerű takaré­kosságra ösztönző érdekelt­ségi rendszert vezetnék be. A közgyűlésen' hozzászó­lók 'hiányolták, hogy a veze­tőségi beszámoló nem fog­lalkozott az eredményekhez nem kis mértékben hozzá­járult brigádmozgalom érté­kelésével. Felhívták a szak­vezetők figyelmét a szövet­kezeti földek termőképessé­gének csökkenésére, a talaj- szerkezet romlására, és szor­galmazták a nagyobb mér­tékű szervestrágyázást. Felszólalt a közgyűlésen Mohácsi Ottó is. Elöljáró­ban arról beszélt a megyei .tanács elnöke, hogy a Tisza- földvári Lenin Tsz az utób- ItSi évtizedekben már a me­gyehatárokon túl is példa értékű gazdálkodási színvo­nala a nehezebb közgazda- sági feltételek és a szövet­kezeti vezetésben időközben végbement generációváltás ellenére sem esett vissza. Hangsúlyozta annak jelentő­ségét, hogy a termelésben a mennyiségi tervek túltelje­sítése mellett a minőségi mutatók is dinamikusan ja­vulnak. Ezt bizonyítja pél­dául, hogy a tavalyi 8,9 ton­na hektáronkénti cukorter­meléssel a megye répater­melő nagyüzemei között a •legjobb eredményt érték el a földváriak. Figyelemre­méltóak azok a műszaki- techmológiai — talajműve- lési, öntözésfejlesztési, táp- anyaggazdálkodásii — fej­lesztési eredmények is, ame­lyeket nem elsősorban tőke­igényes beruházásokra, ha­nem a Lenin Tsz-ben dol­gozó szakemberek tudására, a tudományos kutatási ered­ményék hasznosítására ala­poztak. A jövőről szólva Mohácsi Ottó utalt arra, • hogy el­odázhatatlan az agr ár- és a szövetkezetpolitikai refor­mok útján történő megújí­tása. A foglalkoztatás — és az életszínvonal-politika szempontjából is sorskérdés a termelőszövetkezeti moz- igalamban felerősödött ked­vezőtlen tendenciák, az el­adósodottság, a tartalékok fokozott felélésének a meg­állítása. A TOT 'hamarosan sorra kerülő országos kon­ferenciája jelentős változá­sokkal biztat — mondotta befejezésül a megyei tanács elnöke —, de a várakozások­kal, feszültségekkel teli időszakban addig is a ko­rábbiakhoz hasonló, szorgal­mas, becsületes munkájuk­kal alapozhatják meg a szö­vetkezeti gazdák az idei eredményes gazdálkodásit Tiszaföldváron és 'másutt is. A Leniin Tsz tagsági ren­dezvényei a munkában élen­járó szövetkezeti tagok ki­tüntetésével értek véget. Folyik a nagy kimagya­rázkodás. A kormányzat ér­veit, magyarázatait tolmá­csolok azt hangsúlyozzák, hogy tulajdonképpen a ki­bontakozás feltételeinek megteremtése igényli, köve­teli, hogy az árakban kife­jeződjenek az indokolt rá­fordítások, ennek jegyében csökken most az állami tá­mogatások. amivel egyéb­ként elvben és más alkal­makkor szinte mindenki egyetért. Elhangzottak men­tegetőző magyarázatok is. Mivel az élelmiszerek idén újólag, s igen tekintélyes mértékben, átlag 16—17 szá­Mostanában igencsak pe­zseg a hazai közélet, s bár az áremelés, az ellene való társadalmi méretű tiltakozás nem vegytiszta közéleti-po i- tikai jelenség, az végképp nem kapott hangot, kifeje­zést, hogy amiről szó van — a két számjegyű infláció folytatódása — az bizoríy a gazdaság betegsége, amelyet gazdasági módszerekkel, cse­lekvéssel kell és lehet orvo­solni. Az infláció ugyanis nem istencsapás. Mert nem az ár­emelkedés okozza az infláci­ót, hanem az infláció, az in­flációs gazdaságpolitika az áremelkedés oka. Ebben az összefüggésben beszélhetünk tudatos inflációs gazdaság- politikáról és spontán inflá­cióról. de mindkét folyamat­nak a lényege az, hogy a gazdaság reálszférájában ki­alakult zavarokat, egyensúly- hiányt — például hiánygaz­dálkodás. költségvetési defi­Az infláció nem istencsa­pás, mégis egyesek misztifi­kálják. Ilyen példának oká­ért az ár—bér spirál teória, amely a bér inflációs hatá­sát azzal próbálja igazolni, hogy a termelékenység vo­lumenben mért növekedését meghaladó nominálbér-nö­vekedés gerjeszti az infláci­ót. Csakhogy a volumen és a névérték nem homogén fogalmak, az összehasonlít­ható áron mért termelé­kenységet csak az összeha­sonlítható áron mért bérrel, azaz a reálbérrel lehet egy­bevetni. Ebben az esetben viszont az derül ki, hogy a reálbérek idén már az 1973. évi szintre süllyednek, pedig a termelékenység — ha nem A Jásztejnél Környezet­védelemre csaknem 3 millió Mint nagyon sok helyütt, így a Jáisztej Szövetkezeti Közös Vállalatnál is gondot okozott és okoz a keletkező szennyvíz kezelése, tisztítá­sa. Éveken át tölbb milliót költöttek a megoldásra. Az utóbbi években korszerűsí­tették szenny víztisztító-tele­püket. de az sem hozott el­fogadható eredményt. Tekintve, hogy a környe­zetvédelem országos, sőt vi­lágérdek — no meg vállala­ti anyagi érdek is —, terv­szerűen, az anyagi források­tól függően törekszenek ja­vítani a helyzeten. Ennek megfelelően, már 1988-ban megkezdték a további bő­vítést és korszerűsítést. El­készült egy zsírtalanító, és megvannak ennek járulékos tervei. A zsíntalanítóna meg­valósítási engedéllyel és részben kivitelező-szerződés­sel is rendelkeznek. Napo­kon belül megkezdődik az építés. Az iszaptároló és, a hozzá tartozó iszapelhelye- zég tervei a szakhatóságnál várnáik engedélyezésre. Az engedély birtokában a meg­valósítás folyamatosságát biztosítja a kivitelezővel már erre is megkötött meg­állapodás. zalékkal drágulnak, a MÉM illetékesei siettek tájékoztat­ni a közvéleményt: a kivál­tó okok nem a mezőgazda­ságban és nem az élelmi­szeriparban rejlenek, hiszen munkájuk hatékonysága nem romlott, a mezőgazdaság csak közvetítője az áremelkedést hozó folyamatoknak. A munkahelyi kollektívák, a szakszervezeti bizottságok és az ágazati szakszervezetek hangnemét és állásfoglalása­it a tiltakozás, az áremelé­sek mértékének elutasítása jellemezte, a SZOT kompen­zációs igényt jelentett be. cit, államadósság, külső el­adósodás — tükrözi, s tuda­tosan vagy spontán módon az inflációt használják fel a zavarok, az egyensúlyhiá­nyok felszámolása érdeké­ben. . Nálunk jelenleg tudatos inflációs gazdaságpolitikát folytat a kormány. Mind az elmúlt évben, mind az idén a központilag elhatározott és életbe léptetett áremelések voltak a kétszámjegyű inflá­ció fő tényezői. Ily módon kívánja, reméli a gazdaság- politika, a kormány megol­dani t az állami támogatások csökkentését, megszünteté­sét. a költségvetési deficit korlátok közé szorítását. A reálbérek, a reáljövedelem és az életszínvonal újabb megkurtításához viszont az a feltételezés tanad, hogv ilv- módon a vásárlóra nem ta­láló áruk a külDiacon érté­kesülnek. gyarapítva az ex- nortot. növelve a mérlegak­tívumot. is elegendő mértekben — folyamatosan emelkedett. Más kérdés, hogy ,a kormány által tervezettnél' nagyobb mértékű kompenzálás za­varja — jelen esetben — a költségvetési támogatások csökkentésének, leépítésének százalékát, s ha az utóbbihoz ragaszkodik a kormány, vagy újabb áremeléseket léptet életbe, vagy kiadásaival igyekszik jobban takarékos­kodni. Az infláció mérsékelhető, leküzdhető. Nagy-Britanniá- ban az 1982-t megelőző esz­tendőkben folyamatosan két­számjegyű volt az infláció — előfordult 25 százalékos in­flációs. ráta is — de ebben az évtizedben 5 százalék alá mérsékelték. Az USÁ-ban, Svédország­ban az évtizedfordulón volt kétjegyű az infláció mérté­ke. Olaszországban majd egy évtizeden át 20 százalék közelében — időnként felette — járt az infláció. Áltálá- nosítható, hogy az elmúlt másfél évtizedben néhány ország — Japán, NSZK, Svájc, Ausztria — kivételé­vel minden fejlett országban írövi d ebb - h osszabb ideig 10 százalék feletti volt az in­fláció mértéke, s ezt általá­ban ebben az évtizedben, vagy annak második felében néhány százalékosra szorítot­ták le. Az elmúlt évben például 3‘ százalékos volt a fogyasztói árszint növekedése a fejlett ipari országokban, s ez az átlag 0,3 (Japán) és 5,0 szá­zalék (Olaszország) között differenciálódott. Mellesleg az is figyelmet érdemel, hogy az infláció visszaszorí­tása nem feltétlenül növeli a munkanélküliek arányát. Svédországban az utóbbi években mind a fogyasztói árszint növekedése, mind a munkanélküliek aránya fo­lyamatosan csökkent. Tenni kell az infláció ellen Arra nincs módunk, hogy országonként ismertessük az antiinflációs kormány- és gazdaságpolitikák cselekvési programjait. Ennek ismere­te a gazdaságpolitikusok számára valóban fontos, szá­munkra elegendő az a tanul­ság, hogy bőven vannak pél­dák ezek szerint nyilván módok az infláció elleni eredményes harcra. Valójában nem harcolni, dolgozni kell az infláció mér­séklése érdekében. Tudatha­sadásos helyzetben van ma a magyar gazdaság, a gazda­sági közgondolkodás. Hosz- szú éveken át a szükséges reformintézkedések haloga­tása fékezte az eredményes munkát. Ma viszont reform reformot követ, van korsze­rű adórendszerünk, a bank­reform eredményeként két­szintű bankrendszerünk, tár­sasági törvényünk, készül a költségvetés reformja, előbb- utóbb bérreform is lesz. Mindezek azonban és legfel­jebb a cselekvések korábbi­nál jobb, avagy csak kevés­bé fékező közgazdasági kör­nyezetét biztosítják, bizto­síthatják. ám a konkré gaz­dasági munkát nem végzik el helyettünk. G. L Mínusz 50 és plusz 50 Celsius-fok hőmérséklet között is biz­tonságosan üzemelő, a talaj egyenetlenségeihez jól alkalmaz­kodó, Szovjetunióban gyártott földmunkagépet próbálnak ki a Mátraaljai Szénbányák visontai, Thorez külfejtéses bánya­üzemében. A Csebokszári Traktorgyár T—330 típusú föld- munkagépe — amely eddig ezerötszáz órát dolgozott már Visontán — jól vizsgázott. A jövőben húsz ilyen 300 és 500 lóerős gépet kívánnak rendszerbe állítani a külfejtéses bá­nyaüzemben (MTI fotó: H. Szabó Sándor) Tudatos és spontAn infláció Ár—bér spirál elmélet FöSdmünkagépek próbája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom