Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-09 / 34. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 9. Az ellenzék elutasítja a megegyezést (Folytatás az 1. oldalról) Afganisztán keleti részén 430 ellenzéki csoportot vontak össze 12 ezer fegyveressel, a nyugati országrészben pedig 178 csoport gyülekezik 5000 fegyveressel. A TASZSZ szovjet hírügynökség helyszíni jelentése szerint Kabulban teljesen befejeződött a szovjet katonai létesítmények, kaszárnyák, lőszerraktáraik és egészségügyi intézmények átadása az afgán félnek. A fővárosiban már csak egy 300 főnyi szovjet elitegység tartózkodik a repülőtér biztosítására. Szerdától teljes egészében az afgán hadsereg őrzi a Kabult a szovjet határral ösz- szekötő főútvonalat. Az útvonal menti őrállások és a közelben található kaszárnyák egy részét még kedden elhagyták a szovjet egységek és szerdán folytatódottt a szovjet határhoz közeli katonai létesítmények átadása az afgán hadseregnek. Kabulban a szovjet csapatok kivonulása után nyugodt a helyzet, de az utcákon megerősített járőrök cirkálnak. A rendőrség fokozta a szállítójárművek ellenőrzését. Az ellátási helyzet némileg javult, az alapvető élelmiszerek ára drasztikusan csökkent, változatlanul gondot jelent azonban az üzemanyaghiány. Az afgán főváros védelmére hivatott felfegyverzett férfiak szemléje. A kormányhű erőkre — a szovjet csapatok kivonulása után — mind nagyobb és nagyobb szerep hárul az ellenforradalmárok támadásai miatt. (MTI Telefotó) Sajtóértekezlet az első bizottsági ülésről (Folytatás az 1. oldalról) különbségek a cél elérésének módjában, a szükséges gazdaságii imtézlkedéselkibőil következő áldozatok közös vállalásának fonmájlában mutatkozott meg elsősorban., sőt a szolidaritás szerint a igazdasági bizottságiban* folyó munka eredményessége és menetrendje a másik két bizottság, vagyis a szakszer- veziet és a politikai reformmal foglalkozók eredményességétől kell függjön. Míg Baka a kormány ikon- szolidácftós tervét ajánlotta kiindulásul, addig a szolidaritás és az ellenzék e tervet nem tartja alkalmasnak amra, hogy megnyerje a társadalom támogatásét. A kormány és a szolidaritás szóvivője szerint is nehéz és hosszú tárgyalásokra lehet számítani, ezért az ellenzékiek egy „pragmatikus, átmeneti időre szóló” komp- iramisszuim kidolgozását javasolják, egy olyan „gazdasági közmegegyezési tanács” életre hívását, amely a megállapodás végrehajtását ellenőrizné. Ezzel szemben a kormány inkább azt szeretné, ha új „társadalmi szerződés” születne az elkerülhetetlen áldozatokat is jelentő gazdasági programok megvalósítására. Ez utóbbi! azonban a legegyértelműbben elutasítja a lengyel törvényes szakszervezeti mozgalom, az OPZZ, amely nem hajlandó egyetértését adni az életszínvonal további csökkenését eredményező semmilyen kompromisszumhoz. A szolidaritás nem értett egyet az idei tervezett költségvetéssel sem és mindenekelőtt a honvédelmi és „az erőszakszervezetek fenntartási” költségeinek csökkentését követelte — ami egyébként az idén már megtörtént — de a kormány szóvivője ezzel kapcsolatban figyelmeztetett: „a kerékasztal nem leszerelési értekezlet”. A szolidaritás sajtóértekezletén Janusz Onyszkie- wdez arról is beszámolt, hogy jelentős nézeteltérés volt a felek között a vállalati munkástanácsok jövőbeni szerepéről és úgy vélekedett: a felszólalók közül Wilczek ipari miniszter mutatta a legkevesebb megegyezési készséget. LONDON: Margaret Thatcher brit miniszterelnök hivatalában fogadta február 7-én Vlagyimir Kamencev szovjet miniszterelnök-helyettest, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a brit fővárosban (MTI Telefotó) Irak—Irán OBI újabb határozata Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán felszólította Iránt és Irakot, hogy vonják vissza csapataikat határaik mögé, bocsássák szabadon az összes hadifoglyot. A BT egyben felhatalmazta az ENSZ Öböl-menti békefenntartó kontingensét, hogy folytassa a fegyvernyugvás betartásának ellenőrzését. A testület — a tizenöt BT- tag által egyöntetűen elfogadott — határozatban sürgette a szemben álló feleket, hogy azonnal kezdjék meg a tűzszünetről, a csapatvisszavonásokról és a hadifoglyok cseréjéről rendelkező 598-as számú BT-okmány végrehajtását. A határozat szeptember 30-áig meghosszabbította a tűzszünet betartását ellenőrző ENSZ-csoport megbízatását. Usti nad Labemben Robbanás Robbanás történt szerdán reggel a szehországi Usti nad Labemben — Prágától körülbelül 100 kilométerre északra — a nemzeti bizottságoknak —•" az államhatalom és az államigazgatás helyi szerveinek — otthont adó épületben. Személyi sérülés nem történt, de igen jelentős anyagi károk keletkeztek az épületben. A csehszlovák hírügynökség jelentése szerint az állambiztonsági szervek vizsgálják a robbanás okait. A jelentés szerint feltételezik. hogy a robbanást merénylet okozta. üzori-szigetek Repülőgépszerencsétlenség Hegynek ütközött és felrobbant szerda délután egy amerikai Charter-társaság Boeing 707 típusú utasszállító gépe az Azori-sziigete- ken. A reipülőn 137 utas és 7 főnyi személyzet tartózkodott. Az első jelentésekből arra lehet következtetni, hogy a szerencsétlenséget senki sem élte túl. Az atlantai központtal működő Independent Air Corporation légitársaság gépe olasz turistákkal tartott Bengamóból a dominikai Puerto Platába és a baleset időpontjában technikai leszállásra készülődött az Atlanti-óceán közepén fekvő, néhány ezer lakosú Santa Maria sziget repülőterén. Szemtanúk szerint a Boeing szokatlanul alacsonyan repült és a leszállópályától pár kilométerre levő 550 méter magas Pico Alto oldalának ütközött, lángba borult és felrobbant. Egyes hírforrások arról számoltak be, hogy a pilóta nem adott le vészjelzéseket. mások viszont tudni vélik, hogy kényszer- leszállásra kért engedélyt az irányítótoronytól. A mentőalakulatok estig csupán két holttestet találtak, de nem számítanak arra, hogy még túlélőkre bukkannak. MOSZKVA Hamarosan oroszul is megjelenik Rój Medvegyev szovjet történész mintegy két évtizede Nyugaton kiadott „Majd ítél a történelem” című Sztál in-életrajza. Ugyancsak mostanában várható Dmitrij Volkogonov „Győzelem és tragédia” című könyve, amely szintén Sztálinról szól.' A két történésszel közölt legújabb számában terjedelmes beszélgetést a Moszkovszkije Novosztyi című hetilap. PANMINDZSON Eredmény nélküli megbeszélést tartottak Dél-Korea és a KNDK képviselői szerdán a két országrészt elválasztó demilitarizált övezetben fekvő Panmindzson faluban. A régóta várt megbeszélés több mint két óráig Parlamenti ülésszak márciusban Sajtótájékoztató a napirendekről A márciusi ülésszak várhatóan két és fél, három napig tart — mondotta Stadin- ger István, az Országgyűlés elnöke. A napirenden szereplő témák közül az Alkotmány korszerűsítésének koncepcióját Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter ismerteti, s az Országgyűl és alkotmányelőkészítő bizottságának álláspontjáról Gaj- dócsi István (Bács-Kiskun megye) tájékoztatta a képviselőket. Mivel az alkot- mányozó munka iránt felfokozott érdeklődés tapasztalható, várhatóan hosszú lesz a felszólalók listája. A Munka Törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslat előadója Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. A munkabeszüntetéssel, azaz a sztrájk lehetőségével foglalkozó törvénytervezetről ugyancsak Halmos Csaba tart expozét. A törvényhozó testület meghallgatja a Minisztertanács tájékoztató jelentését a romániai menekültek helyzetéről, illetve az ezzel kapcsolatos további intézkedésekről. A téma előadója Horváth István belügyminiszter. Megvitatja az Országgyűlés a Bécs—Budapest világkiállítás előkészületeit is, Beck Tamás kereskedelmi miniszter előterjesztésében. A témához kapcsolódó kérdéseket az Országgyűlés négy bizottsága már tavaly megvitatta, a napokban a külügyi bizottság is véleményt formál a tájékoztatóról. hiszen külpolitikai vonatkozásai is vannak e napirendnek. A márciusi ülésszakon az Országgyűlés kialakítja a Parlament 1989. évi várható munkaprogramját. Ezenkívül interpellációk, kérdések is elhangzanak. A megyei képviselőcsoportok február 15. és 20. között vitatják meg üléseiken az Országgyűlés napirendjén szereplő témákat, s ezt követően a Parlament szakbizottságai foglalnak állást a beterjesztett törvényjavaslatokkal, illetve tájékoztatók- ikal kapcsolatiban. Ezt követően az újságírók kérdést tettek fel. Az MTI munkatársa az Országgyűlés elnökének véleményét kérte azzal kapcsolatban, hogy több független demokratikus szervezet levelet juttatott el szerdán az MTI-hez, amelyben azt szorgalmazzák; lehessen demonstrációt tartani a Kossuth téren is. Stadinger István válaszában kifejtette: eddig nem volt gyakorlat, hogy március 15-én a Kossuth téren tömeggyűlést tartsanak. A gyülekezési jogról szóló törvény — amelyet a közel- mútban fogadott el az Országgyűlés — nem teszi lehetővé demonstráció szervezését a Kossuth téren. Ebben a kérdésben semmiféle áthidaló megoldás nem képzelhető el, a jelenlegi szabályozás megváltoztatása csak törvénymódosítással lehetséges. A Parlament elnöke további kérdésekre felelve szólt az Országgyűlés irodája munkájának korszerűsítéséről; elmondta: létrehoznak egy titkárságot, amely a bizottságok munkáját segíti majd. Az Országgyűlés belső rendjének szabályozása során az újságírók munkafeltételeinek megteremtésére is gondolnak, de figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy az ülésteremben 35 sajtóhely van összesen. Az Alkotmány tervezete várhatóan két olvasásban kerül az Országgyűlés elé, s ha a törvényhozó testület elfogadja a javaslatot, szavazással erősítik meg a „törvények törvényét”. Azoknak a képviselőknek a helyére, akiket választóik visz- szahívnak. a pótképviselő lép. Napirenden a SZOT béremelési javaslata (Folytatás az 1. oldalról) hét a lakossági szolgáltatások, az ellátás rovására. Hosszas vita eredményeként született az a megállapodás, miszerint az OÉT-n korábban elfogadott július Ezt az újabb 4 ezer forintos alsó bérhatárt október elsejei időponttal fogadták el, azzal, hogy a fogyasztási és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek viszont csak december elsejével kell elérniük ezt a szintet. Ugyanakkor ajánlják, hogy azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, amelyeknél a feltételek adottak, már a megállapodásban rögzítettnél korábban emeljék fel a béreket erre a szintre. E kérdéskörrel kapcsolatban Nagy Sándor megjegyezte, hogy végre tudomásul kellene venni: a munkaerőnek is van ára, és senki se higy- je azt. hogy 3700 forintból meg lehet élni. Ha pedig valahol még ilyen értékű teljesítményt sem nyújt a dolgozó, akkor ott a gondot elsősorban a vállalati gazdálkodásban, vezetésben kell keresni. Ezt követően került sor az idei minimális béremelések tárgyalására. A szakszervezeti javaslat az volt. hogy minden dolgozó bérét legalább 3 százalékkal, de legkevesebb havi 300 forinttal emeljék, s ez után az ősz- szeg után a vállalatoknak ne tartott, azonban semmi érdemi előrehaladást nem hozott. BONN Beck Tamás kereskedelmi miniszter szerdán Münchenben a délkelet-európai társaság, valamint a müncheni és felső-bajorországi Ipari és Kereskedelmi Kamara rendezésében előadást tartott a bajor gazdasági élet képviselői előtt. Róma Az olasz légierő a hatóságok segítségével szerdán 1-je helyett már március 1- jével felemelik a minimális bért a jelenlegi 3000 forintról 3700 forintra. A SZOT ennek további, 4 ezer forintra való felemelését szorgalmazta. kelljen adót fizetniük. Ebbe a béremelésbe a kormány részéről Medgyessy Péter bele is egyezett volna azzal, hogy csak bizonyos költség- vetési területeknek — mint például az egészségügy, az oktatás — biztosítanák a szükséges anyagi forrásokat, a többi intézménynek magának kellene azt kigazdálkodnia. Arra viszont nem látott módot, hogy a kedvezményes bérfejlesztés lehetőségét a korábbi ÓÉT ülésen elfogadott területeken — az agrárszektor és az élelmiszer kiskereskedelem — mellett másokra is kiterjesszék. A kamara képviseletében Martos István alelnök a minimális béremelés fix ösz- szegű meghatározásával nem tudott egyetérteni, de olyan kompromisszumos javaslattal állt elő. amely véleménye szerint a legnehezebb helyzetben levő területeken is lehetővé tenne egy minimális bérfejlesztést. Javaslatának lényege az volt: adják meg mindenkinek a 3 százalékos bérfejlesztés lehetőségét adómentesen, de ha valahol ennél jobban nőmének a bérek, ott már a teljes bérnövekmény után megkezdte a calabriai Croto- ne környékén a földterületek kisajátítását annak a támaszpontnak a céljára, amely a Spanyolországból 1991-ben távozó F—16-os atombombázókat fogadja majd be a NATO és az olasz kormány döntése nyomán. TOKIÓ Százötvenegy ország — közülük 138 magas szinten képviselteti magát Hirohito japán császár február 24-i temetésén. A külügyminisztérium által szerdán közzétett adatok szerint 53 országot államfő, 15-öt alelnök, 14-et a királyi család tagja, 12-t pedig miniszterelnök képvisel. A temetésen való nemzetközi részvétel csak Tito néhai jugoszláv államfő búcsúztatásához hasonlítható, amelyen 119 ország küldöttei voltak jelen. adózzanak. A kedvezmények kiszélesítését Halmos Csaba nem tartotta elfogadhatónak, mivel az a bérmechanizmus rendszerét távolítaná a mostani és a jövőbeni céloktól. Ugyanakkor javasolta, hogy a béremelés felső határát ne szabják meg az ajánlásban, mert az ÓÉT legutóbbi ülésén elfogadott 10 százalékos plafon olyan vonzást jelent a vállalatok számára, hogy annak elérésére még ésszerűtlen létszámleépítésekkel is törekednek. A tárgyaló felek azonban úgy vélekedtek, hogy valamiféle felső korlátra, még ha csak ajánlás jelleggel ás, de szükség van. Az idei minimális béremelésekről végül is a tanács abban állapodott meg, hogy fenntartja korábbi ajánlását, miszerint a dolgozók bérét legalább 3 százalékkal. s legfeljebb 10 százalékkal növeljék. Ez csak ajánlás — nem kötelező —, s természetesen megfelelő többletteljesíményekkel a béreket ennél nagyobb mértékben is emelhetik. A SZOT képviselője kérte, hogy a nehéz munkakörülményekkel összefüggő pótlékok — mint például a földalatti, a veszélyességi és a készenléti pótlékok — részesüljenek adófizetési kedvezményben, s ezt a kérdést; a kormányzat a lehető legrövidebb időn belül tűzze napirendre. Megváltozik a napidij? A kamara kezdeményezésére az ÓÉT egy olyan ajánlást fogadott el, hogy a gazdálkodó szervezetek eredményüktől függően — ha van rá pénzük — az év vége, lehetőleg karácsony előtt 13. havi bért fizessenek dolgozóiknak. A tanács foglalkozott a napidíjakkal is. A kormány javaslata az volt, hogy napidíjként az étkezés számlával igazolt összege is elszámolható legyen a munkáltató által meghatározott mértékig, vagy pedig számla nélkül napi legfeljebb 60 forintig fizessenek étkezési költségtérítést. Ezzel a 60 forintos korláttal sokan nem értettek egyet, mások azt javasolták, hogy minden megkötés nélkül bízzák a munkáltatókra, mennyit fizetnek napidíjként dolgozóiknak. Az ÁBMH a javaslatokat megvizsgálja, s a napidíjak kérdésére az ÓÉT ülésén visszatérnek majd. A munkaerőnek is ára van
