Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-09 / 34. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 9. 3 Az oktatási igazgatóság rendezésében PÁRBESZÉD az MSZMP és az MDF képviselői között Termeljem vagy bankba tegyem A pénz beszél - de mit mond? Február 16-án, csütörtökön délután 3 órától nyilvános eszmecserét rendez az okta­tási igazgatóság a Tiszaliget- ben, az intézmény I. emeleti tanácskozó termében. Az ok­tatási igazgatóság — mint ideológiai-politikai műhely — szerepéből adódóan kez­deményez álláspontokat tisz­tázó vitákat. Most a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Demokrata Fórum megyei képviselőinek köl­csönös ismerkedését és a pár­beszéd lehetőségeinek körvo­nalazását szolgáló eszmecse­rére kerül sor. Várhatóan a megye gazdasági, társadalmi, szellemi fejlődéséhez fűződő közös érdekekről, a hátrá­nyos helyzetű rétegek prob­lémáiról, a környezetvéde­lemről és az iskolát érő ká­— Kérem, hogy- mindenek előtt röviden mutatkozzanak be! — Zsilka Sándor: 1948- ban születtem Szolnokon. Az általános és középiskolai ta­nulmányaim befejezése után a miskolci műszaki egyete­men szereztem gépészmérnö­ki diplomát 1971-ben.. Ez­után a vízügyi igazgatóság­nál dolgoztam — közben felvettek a pártba 1975-ben — különböző beosztásokban 1979-ig. Akkor a megyei pártbizottság politikai mun­katársa lettem, majd osz­tályvezető-helyettese. Hat évig dolgoztam ebben a mi­nőségben. Tavaly választot­tak meg a városi pártbizott­ság titkárának. Pártiskolai végzettségem: politikai fő­iskola. Két gyermekem van. Röviden ennyit magamról. — Németh László: egy­idősek vagyunk Zsilka Sán­dorral, sőt a későbbi élet- utunkban is sok a hasonló­ság. Szolnokon jártam álta­lános és középiskolába, majd szintén Miskolcon szerez­tem gépészmérnöki diplo­mát — 1974-ben. Az egye­tem után néhány évig a Di­ósgyőri Gépgyárban dolgoz­tam, itt lettem párttag. 1979- ben kerültem vissza Szol­nokra, a Víz- és Csatornamű Vállalathoz. 1981-ben jöttem a pártapparátusba, a megyei pártbizottság párt- és tömeg­szervezetek osztályára. 1987- ben a városi pártbizottság titkárává választottak. Poli­tikai iskolai végzettségem: 4 éves szakosító tagozat. Ne­kem is két gyermekem van. — Káplár József: ötven éves leszek rövid idő múlva. Tősgyökeres szolnoki vagyok én is. A pécsi tanárképzőben végeztem 1963-ban. A főis­kola után Szolnokon tanítot­tam. 1966-től 1978-ig a vá­rosi tanács művelődési osz­tályán dolgoztam, több évig osztályvezetőként. Párttag 1968-ban lettem. Kilenc éve vagyok az újvárosi iskola igazgatója! Többféle társa­dalmi megbízatást ellátok, például betöltőm a TIT vá­rosi szervezetének elnöki tisztét, dolgozom a pedagó­gus szakszervezetben, a NEB-ben, tagja vagyok a vá­rosi párt-végrehajtóbizott­ságnak. Nekem is két gyer­mekem van. Különben most végzem a szakosítót. — A -párttagság tekinté­lyes része a beszélgetések során előzetesen Önökre voksolt. Mit gondolnak, mi­ért? — Talán azért, mert so­kan ismernek — kezdi Zsil­ka Sándor —, hiszen itt szü­lettem, itt váltam mozgalmi vezetővé. Jelenlegi beosztá­som arra kötelez, hogy szé­les körű ismeretséggel ren­delkezzem — másként nem is tudnám feladatomat ellátni. — Nagyon jól esik a párt­tagság bizalma — kapcsoló­dik be Németh László. — Ügy érzem, megméretteté­ros társadalmi hatások csök­kentéséről esik szó. Az eszmecserén, amelynek házigazdája Ferenczy József igazgató lesz. az MSZMP-t Fábián Péter, Hajnal József, Hídvégi Péter, Iváncsik Im­re, László Gyula. Sándor László és Urmössy Ildikó; az MDÉ'-t Balogh István, Baricz Péterné, Czétényi Sándor, Demeter István, Pintér László, Szávai István és Tóth István képviseli. Az érdeklődők a szomszéd teremből televízión keresztül kísérhetik figyelemmel az eszmecserét és tehetnek fel kérdéseket a vitában részt­vevőknek. A eseményről a Szolnok Megyei Néplap, a Szolnok Városi Televízió és a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója részletes tudósítást ad. sem az elmúlt másfél évre datálódik. A bizalom persze időleges és múló dolog. Nap mint nap meg kell küzdeni érte. Káplár József: — Nehéz a kérdésre válaszolni. Régóta Szolnokon élek, a közéletben mindig aktív voltam — ta­lán ezért kerültem szóba. A jelölés előlegezett bizalom­nak tekinthető. — A városi pártértekezlet munkájában mint leendő vagy lehetséges tisztségvise­lők fognak részt venni. E sajátos szemüvegen nézve: mit várnak a pártértekezlet­től? — Bizalommal tekintek a pártértekezlet elé — mond­ja Németh László. — A párt­tagság sok kérdésben előze­tes egyetértésre jutott, most lehetőség van az egyetértés, a bizalom további szélesíté­sére. Ez alapja, biztos hátte­re a továbbhaladásnak, an­nak, hogy a programot meg tudjuk valósítani. A szemé­lyemet érintő kérdést má­sodlagosnak tartom. A veze­tő beosztás szerintem egyéb­ként is vállalkozás az ügy szolgálatára. Tehát az ügy a fontosabb. — Azt remélem, hogy a mainál erősebb politikai egység jön létre a pártérte­kezleten — folytatja a gon­dolatot Káplár József. — Versenyhelyzet van, az egy­ség a verseny elengedhetet­len feltétele. Zsilka Sándor: — Egyet­értek az elhangzottakkal. Hozzáteszem, a pártértekez­let végkifejlete lesz egy fo­lyamatnak és nagy lehetősé­get ad, megteremtheti az új út feltételeit. Bízom sikeré­ben, ismerve a küldöttek fel- készültségét. — A jelölést könnyűnek éppen nem nevezhető politi­kai körülmények között vál­lalták. Megválasztásuk ese­tén mire támaszkodhatnak a feladatok megoldásában? — Hárman nem leszünk képesek a feladatok megol­dására — hangzik Zsilka Sándor véleménye. — Szük­ség van a tagság eltökéltsé­gére, az egvüttgondolkodás- egvség is elengedhetetlen, folyamatoknak. A fő kérdés­nek azt tartom, hogy a párt­bizottság testületé hogyan kapcsolódik az alapszerveze­ti munkához. — A gondokból való kilá­balás nem csak a vezetők Tanácskozás a nyilvánosságról Az MSZMP KB társada­lompolitikai bizottsága szer­dán Berecz János elnökleté­vel megvitatta a nyilvános­ság és a magyar újságíró tár­sadalom helyzetéről, törek­véseinek alakulásáról szóló tájékoztatást. A vita során hangsúlyoz­ták, hogy csak egyetlen nyil­vánosságot tartanak elkép­zelhetőnek. Ennek megvaló­sulása érdekében a testület szorgalmazta, hogy a véle­ménynyilvánítás és a sajtó­szabadság gyakorlásának módját, garanciáit és törvé­nyes korlátáit is magába foglaló tájékoztatási törvény tervezete minél előbb, még ebben az évben kerüljön az Országgyűlés elé. ügye — veszi át a szót Káp­lár József. — A párttagság támogatásához én még a közvéleményt is hozzáte­szem, mint fontos erőt, tá­maszt adó tényezőt. Ismét Zsilka Sándor: — Alapvető az is, hogy a ve­zetés a fő kérdésekben egy­séges legyen. A vitákra a testület előtt kerüljön sor. — Nagy szükség van arra, hogy munkánk — persze ha megválasztanak bennünket — állandó kontroll alatt le­gyen. Ennek pedig a nyilvá­nosság a feltétele. A testületi egység is elengedhetetlen. Ezen a szinten kell megvaló­sítani az úgynevezett sajátos arculatú politizálást is. — Ezzel már a politikai munkával kapcsolatos mód­szerbeli elképzeléseiket is vázolták. Mit fűznének még hozzá? Németh László: — Az ese­ményeket előre látó megelő­ző, követhető, demokratikus alapokon álló politikai mun­kát látok szükségesnek meg­valósítani. Zsilka Sándor: — Gyújtó­pontban a pártbizottság tes­tületé kell, hogy álljon. Szer­vezze, koordinálja, irányít­sa a pártmunkát. Jobban kell támaszkodni a munka­helyekre is — távolról sem lebecsülve persze pl. a lakóte­rületeket. Megfontolt, okos, elvszerű kompromisszumok­ra is szükség van az érdekek ütköztetésénél. A partneri: kapcsolatok ' kialakítása is fontos a hagyományos érte­lembe vett pártirányítást felváltva — természetesen nem magárahagyottságot ér­tek alatta, hiszen koordiná­lásra szükség van. Káplár József: — Az el­mondottakon túl fontosnak tartom, hogy a pártbizott­ság testületé jelenítse meg a párttagság véleményének, kezdeményezéseinek szinté­zisét. — Utolsó kérdésem Káp­lár Józsefhez szól. Megvá­lasztása esetén egy jó isko­lát, egy bedolgozott munka­kört haay ott. Nehéz volt a döntése? — Igen. az volt! Ha úgv alakul, nehéz szívvel jövök el az iskolából. Van bennem egy természetes félelem is az új feladattól. Mégis: ha ebben a munkakörben van rám szükség, ha bíznak ben­nem, nem mondhatok nemet. Berki Imre Eladó a tsz! Ki veszi meg? A két rövid, de annál meghökken- tőbb mondatot Bozó Imre kisújszállási szövetkezeti el­nöktől hallottam először, de azóta már számtalan más beszélgetésben is visszakö­szönt a gondolat. A tömé­nyen ironikus megjegyzés mögött az a furcsa nyakate- kert, gazdasági valóságtól el­rugaszkodott állapot húzódik meg, ami az utóbbi időszak­ban a termelés jövedelme­zőségének és a banki kama­toknak a viszonyában bekö­vetkezett nálunk. Nem véletlenül, nem ön­célú poénként mondta hát az elnök azt, amit mondott. Ha lenne vevő — fűzte to­vább magyarázólag —, ak­kor a szövetkezetért kapott pénzt bankba tennék, a ta­gok pedig nyugodtan haza­mehetnének, dolgozniuk sem kellene. A magas osztalékból remekül élhetnének szel­vényvagdosó tulajdonosok­ként. A tsz-nek nem kellene termeléssel, szervezéssel, anyagbeszerzéssel és szám­talan más dologgal foglal­koznia, csak a befutó kama­tokat kellene továbbosztani. Mindez persze nem tör­ténhet meg, azt mindannyi­an tudjuk. Már csak azért sem, mert ki lenne manap­ság a saját pénzének akko­ra ellensége, hogy azt éppen a rosszul — alig! — jövedel­mező mezőgazdasági terme­lésbe fektesse. Ha a tsz-eladások veszé­lye nem is fenyeget közvet­lenül, az említett — már- már kóros — alaphelyzet kö­vetkezményei hatnak. A leg­Daciákat vizsgál a KERMI A KERMI szakemberei az MTI munkatársának elmon­dották, hogy a Daciákra év­ről évre mind több a minő­ségi kifogás. A vevők hoz­závetőleg az éves behozatal egy százalékát reklamálják az intézetnél, s bejelentéseik 95 százaléka jogos. A vizs­gálati eredmények összegzé­seképpen a KERMI a továb­bi szállítást még az elmúlt év novemberében ideiglene­sen felfüggesztette. Nyolcezer Dacia személy- gépkocsi érkezik hazánkba az első negyedévben; ezeket a KERMI szakemberei ala­posan átvizsgálják, s utána születik döntés arról: átve­szi-e a magyar külkereske­delem a további szállítmá­nyokat. Mindenekelőtt azt vizsgálják meg. hogy a pri­mer biztonsági berendezé­sek, a kormánymű és a fék tökéletesen működnek-e. nagyobb veszély a termelés visszafogása. Nem véletlen az, amit termelőszövetkezeti fő­könyvelő ismerősöm mesélt nemrég. Szövetkezetükben komolyan felvetődött: orszá­gos hírű jühászatukat visz- szafejlesztik, esetleg fel is számolják. A pár éve épült, modern juhtelepüket más­ként hasznosítanák, az ága­zatra fordított nem csekély termelési költségeket pedig jövedelmezőbben forgathat­nák. Esetleg éppen bankba tennék. A gondolatnak egyetlen, de nyomós oka van: a juhászati termelés során száz forint költség be­fektetésével mindössze há­rom-négy forint nyereség képződik, míg a bankban most akár húszat is kasszí­rozhatnak érte, sőt hallani már ettől nagyobb kamatok­ról is. A történetek sorát — saj­nos — valószínűleg sorol­hatnánk még hosszan, s azokkai e feje tetejére állt helyzetet illusztrálhatnánk. Az már az eddigiek nyomán is egyértelmű, hogy senkinek sem lehet igazán érdeke en­nek az állapotnak a huza­mos fenntartása, annál is inkább, mivel kérdéses, hogy hosszú távon fenn le­het-e egyáltalán tartani ilyen fals érdekeltségi vi­szonyokat. Nem lehet cél a termelés ilyen visszafogása, hiszen példák sora bizonyítja, hogy minden virágzó állam a vi­rágzó, fejlődő gazdasága ré­vén lett azzá, amivé. A vál­lalkozás, a fejlesztés, a be­ruházások révén. Sokszor és sokan elmondták az utóbbi (Folytatás az 1. oldalról) szelesen ebben első számú partnerük a helyi fogyasztá­si szövetkezet. Vállalkoz­nak az áruvásárlásihoz kap­csolható és közösen finan­szírozott hitelezési formák­ra is, bár erre még kevés a gyakorlati példa. Tartós, imái fogalmak szerint vagyo­ni jellegű pénzkapcsolat csupán Tiszaföldvárcm ala­kult ki, a Tiszaföldvár és Vidéke Áfész vett igénybe ilyen jellegű kölcsönt a he­lyi takarékszövetkezettől. Ti­szafüreden és Kunszentmár­toniban rövid lejáratú köl­csönt finanszírozott a helyi takarékszövetkezet az áfé- szeknek. Az elnökségi ülésen beje­lentették azt is, hogy ez év nyarán az ország 260 taka­hónapokban a már-már uná- sig ismételgetett tételt, mi­szerint a termelés és a ka­matpolitika ilyen viszonya hosszabb távon a gazdaság komoly fékjévé válhat. Te­gyük hozzá: a veszély egy­re közelebbi! A kormány a kibontako­zási programjában — helye­sen! — meghirdette többek között a vállalkozások, a vállalkozói szellem támoga­tását, ösztönzését. A dolog érthető: az eddig parlagon heverő szellemi és anyagi tőkére égető szüksége van az országnak, azokat be kell(ene) vonni a gazdaság körforgásába. Csakhogy, a támogatások leépítésének szintén meghirdetett prog­ramjával egy nehezen fé- kentartható inflációt is el­indított a kormány, az pe­dig, a bankkamatok ugrás­szerű felhajtásával, az előbb említett módon, a vállalko­zások, a termelés fejleszté­se ellen hat. Ördögi kör, amiből kilépni végtelenül nehéz. Pedig kell! Mondjuk, a támogatások következetes leépítése után, egy követke­zetes és kemény antiinflá­ciós gazdaságpolitikával. Addig nem nagyon tehetünk mást, mint apellálunk a vállalati és szövetkezeti vezetők fele­lősségérzetére, jövőt szolgá­ló gondolkodására. Várjuk, hogy ez a fejre állt világ, előbb-utóbb, csak visszabil­len a normális helyzetébe, s helyreáll a gazdaság helyes belső értékrendje. L,. M. Lu rékszövetlkezetének közös el­határozásaiból működéshez •kezd a Takarékszövetkeze­ti Bank Rt. Ez az új pénz­intézet előreláthatólag hét regionálrs .központban — előreláthatólag Szolnokon is — létesít fiókot. Az elnökség döntött a me­gyei szövetség 1989. évi munkatervéről, valamint idei költségvetéséről is. Napi renden kívül tájékoz­tatást kaptak az elnökség tagjai sírról. hogy rövide­sen megszűn ik a Szövetség című, a megve mezőgazda­sági, fogyasztási és ipari szövetkezeti dolgozóinak ha­vi lapja. A Mészöv elnöksé­ge úgv döntött, hogy javas­latit dolgoztat ki önálló szö­vetkezeti újság alapítására. — sj — A kardvívásban a találatok megítélésében eddig a zsűri döntésére voltak utalva a ver­senyzők. A nemzetközi szövetség döntése alapján január 1-jétől kötelező a kardtalálat- jelző alkalmazása a világbajnokságokon, olim piákon és világkupa-versenyeken is. Kiss József villamosmérnök, aki több mint húsz éve kísérletezik a vívásban alkalmazott ta­lálatjelző készülékek fejlesztésével, egy oly an mikroprocesszoros gépet készített, amely a nemzetközi előírásokat kielégíti. A Magyar Vívószövetség megrendelésére tizennégy ilyen gép készül a Medicor Medilab nevű leányvállalatnál. MTI-fotó: Honéczy Barnabás „Előlegezett bizalomnak tekinthető” Jelöltek lesznek a szolnoki pártértekezleten Zsilka Sándor, Németh László, Káplár József Dz ágazati együttműködés kölcsönös érdek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom