Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-07 / 32. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ^ VJ 1989. FEBRUÁR 7. 3 KÖZLEMÉNY a megyei pártbizottság február 3-i Ulóséről fFolytatás a 2. oldalról) gyei pártbizottság titkára, MB-tag; Tagjai: Dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese, MB- tag; Dani Csaba, a Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatóhelyettese; Gergely Zoltán, a jászárokszállási Kossuth MgTsz főágazatve- zetője, MB-tag; Gemát Já- nosné, a jánoshidai Vörös Hajnal MgTsz üzemgazdásza, MB-tag; Dr. Hingl József, a Kőolajkutató Vállalat vezérigazgatója; Kazai Sándor, a tiszaföldvári Lenin MgTsz elnökhelyettese; Lits József né, a Szolnoki Bőrtex elnöke; Mészáros Balázs, az Alföldi Téglaipari Vállalat üzemigazgatója, Mezőtúr; Molnár Ferenc, a Jászkun Volán fejlesztési főmérnöke, Szolnok; Papp István, a Tószeg Nagyközségi Tanács elnöke, MB-tag; Pecze László- né, az Alumíniumgyár tiszafüredi gyáregysége üzemvezetője, MB-tag; Pintérné Kalmár Mariann, az MSZMP Tiszaszentimre Községi Bizottság titkára, MB-tag; Szabó Borbála, a martfűi Tisza Cipőgyár művezetője, MB- tag; Szabó László, a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, MB-tag. 3 A testület személyi • kérdésekben határozott és fegyelmi kérdéssel is foglalkozott: Tudomásul vette Fábián Péter elvtárs saját elhatározásából bejelentett távozási szándékát tisztségéből azzal, hogy erről a későbbiekben dönt. Jakatics Árpád elvtársat érdemei jegyzőkönyvi elismerése mellett más fontos állami munkakörbe kerülése miatt felmentette osztályvezetői beosztásából. A megyei pártbizottság a párttagság előteljes igénye alapján határozatot hozott arra, hogy a megyei fegyelmi bizottság vizsgálja ki dr. Majoros Károly volt megyei első titkár lakásvásárlása és hétvégi háza építésének körülményeit. m A megyei pártbizottság **■ levélben fordult a Központi Bizottsághoz, amelyben tájékoztatta, hogy milyen jelentős politikai feszültséget okozott Pozsgay Imre, a Politikai Bizottság tagja minősítő nyilatkozata az 1956-os nemzeti tragédiáról. A testület kérte a Központi Bizottságot, hogy febuár 10-i ülésén foglaljon állást ebben a rendkívül jelentős, nem pusztán történelmi, hanem jelentős politikai kérdésben. Teremtsem egységet a párt felső vezetésében, hogy az képes legyen összefogni a szocializmus talaján álló progresszív erőket az országban. A megyei pártbizottság ® • ülésein állandó meghívottként 38-an vettek részt korábban. A testület döntése értelmében az állandó meghívottak köre összességében 46-ra bővült, döntően a megyei irányítás alá vont községi pártbizottsági titkárok és a megyében működő szélesebb rétegeket tömörítő társadalmi szervezetek képviselőivel. A testületi döntések hátteréről Sajtótájékoztató a megyei pártbizottságon Mint szombati lapszámunkban részletes tudósításban közöltük, február 3-án, pénteken a közvélemény széles körű érdeklődésére számottartó témákról tanácskozott az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága. Tegnap délelőtt a megyei párt- bizottság székházába sajtótájékoztatóra voltak hivatalosak a megye tömegkommunikációs intézményeinek munkatársai. A tájékoztatón Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára és Kátai Mária, a fegyelmi bizottság elnöke tartott vitaindítót, illetve válaszolt az újságírók kérdéseire. A pártfegyelem helyzetéről először halottak beszámolót a megyében dolgozó újságírók. Most sem konkrét témákról, hiszen a szervezeti szabályzat az illetékes felsőbb pártszervek engedélyéhez köti az ilyen tájékoztatást. Kátai Mária elmondta, hogy 1985- ben a XIII. kongresszus a fegyelmi bizottságokat döntési jogkörrel ruházta fel, ami munkájukban nagyobb önállóságot eredményezett. A párt fegyelmi helyzete nem mondható aggasztónak, hiszen a harminchét ezres tagságból évente 0,5—0,6 százaléknyit kell pártfegyelmi eljárás alá vonni. A pártfegyelmi ügyekben vétők 44 százaléka tavaly üzemi, fizikai munkás volt, 37 százaléka szellemi foglalkozású, s közöttük 17,8 százalék vezető beosztásban dolgozó párttag volt. A legtöbb pártfegyelmi vizsgálatot ittas vezetésért és a társadalmi tulajdon megsértéséért folytatták. A tájékoztatón megkérdeztük a megyei pártbizottság titkárát: mi az oka annak, hogy a pártbizottsági ülés napján a Magyar Rádió Esti Magazinjában közölt tudósításban elhangzott az a pártbizottsági határozat, miszerint a testület fegyelmi vizsgálatot kezdeményez nyugdíjba vonult volt első titkára, Majoros Károly ügyében. A február 4-i, szombati Nép- szabadságban ugyancsak megjelent ez a határozat. Ugyanakkor az MSZMP megyei bizottságának lapjában, a Szolnok Megyei Néplapban névre szóló közlést nem találtak az olvasók. Szűcs János válaszában elmondta. hogy a testület ülése a késő esti órákig tartott. A jelenlévő tudósítók anyagaikat az ülés lezárása előtt továbbították a rádiónak, illetve a párt központi lapjának. Mivel a pártbizottsági ülésre Majoros Károlyt szerették volna meghívni, — minthogy a kapcsolatfelvétel nem sikerült, nem akarták, hogy az újságból értesüljön a határozatról. Ezért a késő esti órákban a pártbizottság úgv döntött: levelet küld a volt első titkárának, s a fegyelmi vizsgálat elrendelését csak később hozza a közvélemény tudomására. A sajtótájékoztatón megtudtuk azt is, hogy a megyei pártbizottság levelet küld a pártalapszervezeteknek. E levélben választ kér arra, szükségesnek látják-e a kialakult helyzet miatt megvei nártértekelzet összehívását? E nyílt levél a megyei pártbizottság lapjában megjelenik. Szóba került a tájékoztatón az a javaslat, mely szerint a pártbizottság küldjön ki 13 tagú ideiglenes munkabizottságot, hogy az értékelje a megyei párt-végrehajtóbizottság és a vezetők tevékenységét. összefüggésben van ez Fábián Péternek, a megyei pártbizottság titkárának bejelentésével is, aki távozási szándékát közölve elmondta, hogy megvárja az ideiglenes munkabizottság jelentését. A testület nem fogadta el a bizottság kiküldésére vonatkozó javaslatot, s ugyanakkor Fábián Péter távozási szándékát funkciójából tudomásul vette. Kérdés hangzott el egy másik levéllel kapcsolatban is, igaz-e, hogy a testület levelet küldött a Központi Bizottságnak? Szűcs János válaszában elhangzott, hogy az elmúlt hét folyamán több pártszervezetben foglalkoztak az 1956-os eseményeket taglaló, a sajtóban nyilvánosságot kapott különböző központi vezetői nyilatkozatokkal. A testületi ülésen is volt olyan felszólaló, aki közvetítette alapszervezete tagjainak véleményét azzal, hogy a KB megyei tagjai tegyék szóvá a kialakult feszültséget ezzel kapcsolatban a Központi Bizottság február 10-i ülésén. A megyei párt- bizottság úgv határozott, hogy a pártszervezetekben kialakult véleményekről nem felszólalásban, hanem levélben értesítik a Központi Bizottságot. A Kisújszállási KUN- SZÖV árbevételének mintegy 20 százaléka (kb. 40 millió forint) származik hazai és külföldi piacra gyártott táskák forgalmazásából. Évente rendeznek bemutatót új modelljeikből a kereskedelmi vállalatok részére. A legközelebbi márciusban lesz, ahol 60—65 új mintadarabot kínálnak majd vevőiknek. (Fotó: TKL.) egyzetlapoK Tévedni emberi dolog A Legfőbb Ügyészség álláspontja Érvényesek a KISZ. szerződések A Legfőbb Ügyészség tájékozódó vizsgálatot folytatott egyes KISZ-ingatlánok — köztük a szegedi és a bajai KISZ-iskola — tulajdonjogának átruházásával kapcsolatban. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a megkötött szerződések a földről szóló 1987. évi I. törvény alapján érvényesek. E törvény 15. paragrafusa 1. bekezdésének b. pontja ugyanis úgy rendelkezik, hogy az ingatlan kezelője a kezelésében lévő ingatlan tulajdonjogát — a különleges rendeltetésű föld és termőföld kivételével — társadalmi szervezetre átruházhatja. A Legfőbb Ügyészség a szerződések érvényességével kapcsolatos törvényességi aggályokat nem osztotta. Egészségvédelmi Tanács Jászberényben (Folytatás az 1. oldalról.) ségvédelmi tanács, a VET. Feladataikat az egészség- megőrzés különböző testületének megfelelően állították össze. Megalakuláskor a tagok megismerkedtek a legfontosabb teendőkkel, kialakították szervezeti rendjüket. A három szakértői csoportból álló VET Kovács Béla tanácselnök-helyettes, ' dr. Somogyi Klára városi főorvos irányításával dolgozik. Együtt dolgoznak a megyei és a hamarosan megalakuló községi egészségvédelmi tanácsokkal. A különböző akciójukhoz, a propagandaanyagokhoz szükséges központi támogatást pályázatokkal egészítik ki. számítanak egyéni és közösségi felajánlásokra. illetve az egészség- védelem érdekében létrehozott alapítványokra. —Ip— 'Mondják mások is, átéltem magam is. Gyorsan hozzáteszem, nem először és valószínűleg (sajnos) nem is utoljára. Mégis, mostanában beszélünk róla, zaklatottan, idegesen egyre sűrűbben szóba kerül, társaságban és munkahelyein is. Mintha amiatt berzenkednénk, be akarnak bennünket csapni'.! Vannak, akik emiatt úgy figyelik a pénztárgépen repkedő ujjakat, hogy egy pillantást se vetnek addig másra, amíg napi bevásárlásaik végösszegét nem mutatja a gép. Igen, a napi bevásárlásokét, amelynek végösszegén éppen ez az esztendő úgyis sokat változtatott. Hát még, ha téved a pénztárgép — vagy a pénztáros. Nos, mostanában az utóbbiakra gyanakodnak sokan, s vannak. akik újságolják: gyanújuk beigazolódott, rászóltak a pénztárosra, többet ütött be, mint az áru ára. Évtizedek óta dolgozom a kereskedelemiben. Pontosabban: írok a kereskedelemről. Meggyőződésem, hogy a kereskedők között is legalább annyi a tisztességes, becsületes ember, mint bármely más szakma gyakorlói között. Tudom azt is. az egyik legrosz- szabbul fizetett, hálátlan szakma ez. Még mindig nincs szabad szombatjuk, többnyire váltott műszakban, késő este is dolgoznak, legtöbbjük — nők! — súlyos terheket kénytelen emelgetni'. A legutóbbi években egyre kevesebben maradnak meg a pultok, gondolák, pénztárgépek mellett, mert új nehézség is párosul a munkához. Nem más, ami minket is izgat: az árváltozások! Csakhogy őket, a kereskedőket ez kétszeresen izgatja. Egyszer, mint minket, ők is egyre nehezebben élnek meg kevés pénzükből. másodszor: a sűrű árváltozások miatt már azt se tudják, hol lakik az Isten — akarom mondani, napjában új meg új árakra kell figyelniük. nagyobb a tévedés lehetősége, m'nt bármikor eddig a hazai kereskedelemben. Ugye, épp a múlt héten hallgattuk szemöldökráncolva, hogy ötezer (5000!) áruféleségen kell új árat jelölni. Szombat délutánonként, s a múlt héten hétköziben, zárás után ezért kellett a munkahelyeiken maradniuk. A vevő ebből annyit lát, hogy egy-egy árun öt-ihat átragasztott, javított ár van már, maga se ismeri ki magát olykor a dráguló világban — a pénztáros pedig napjában rájöhet, nem szabad rutinra, megszokottságra ha- gyatkoznía. Ha megteszi, kész a baj, szól a vevő, sértődötten, esetleg hangosan méltatlankodva. És még i°aza is van! Ezért nem irigylem a pénztárgép kezelőit egy ABC-áruházbain se. A forgalom nagy, az emberek a boltokban a legsietősebbek, a legidegesebbek. Hogyne lennének azok, amikor lassan tizedik évfordulóját „ülhetjük” az áremelkedések korának. Bmléksze- nek még? 1979 nyárutóján volt az első, drasztikus élelmiszerár-emelés hazánkban. Mindennek a boltosok is résztvevő-áldozatai, s ha nem figyelmesek munkájuk minden pillanatában, még szégyenkezhetnek is. És a vásárló szájíze egyre keserűbb. Áll a pénztárgép mellett, szeme villog, pillantása cikázik az árcédulák és a gép számsora között. És állandóin ott a bizalmatlanság ,a kétely. Csak nem akarják már megint becsapni? Pedig nem akarják. • én tudom. De hát ki hisz már manapság — és kinek? (SJ) Jelzésértékű felvetések Kamatvita — pro és kontra Eltérő nézőpontok bankok és tsz-ek között A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és a bankok kamatpolitikai vitája lényegileg két fő területre vezethető vissza. Sérelmezik egyrészt a gazdaságok a lassan a csillagos egekbe szökő hitelkamatokat, amelyek mára alig megfizethetőek már számukra, ugyanakkor nem tartják etikusnak a gyakori egyoldalú kamatlábemeléseket sem, amikben mostanában gyors egymásutánban részük volt. Teljes a kör A korábbi egyeztetések során a kereskedelmi bankok a jegybankra (MNB) „mutogatnak”, ezért a megyei bankképviselők mellett az MNB illetékes főosztályvezetőjét, Doros Bélánét is a tárgyalóasztalhoz hívták tegnap a Teszöv szervezői. A kör ezáltal teljessé vált. A vita során markánsan kirajzolódott a téeszek helyzete és hangulata. A legnyilvánvalóbban Jánosi Menyhért, a Jászteleki Tol- buhin Termelőszövetkezet elnöke fogalmazta meg a gazdaságok álláspontját: amit a közgazdasági szabályzórendszer két évtized alatt nem tudott „elérni” — tönkretenni a mezőgazdaságot —, azt a jelenlegi pénzügypolitika rövid időn belül képes lesz produkálni. Az ésszerűtlen szabályozók mellett ugyanis általában találtak a termelőszövetkezetek kiskapukat, most azonban patthelyzetbe, lépésképtelerF' állapotba került a téeszek egy része. Oktalan és káros . ez a pénzpolitika — mondta —, ami mellett egv 340 milliós vagyonnal rendelkező, jól és színvonalasan gazdálkodó szövetkezet csak 30 millió körüli nyereséget tud elérni, ha viszont bankba tennénk ezt a pénzt, akkor a dupláját is megkaphatnánk. A többiek — a téeszekből — konkrét példákkal is alátámasztották jásztelki kollégájuk gondolatait. Szóba került például, hogy mindig rosszul gazdálkodónak tartották azt a szövetkezetét, amelyik a betakarítás után minden terményét eladta, s később visszavásárolta azt a saját jószágállományának. Most egyenesen erre „ösztönzik” a termelőket, mivel az üzemviteli hitelek kamatai jóval magasabbak, mint a kereskedelmi árrés, amit a termény eladásával, majd megvásárlásával „elbuknak”. Ez pedig elgondolkodtató, fura helyzet! Jogos panaszok Több szövetkezeti vezető megfogalmazta: a kormányzatnak végre el kellene döntenie, hogy mely ágazatok lényegesek a számára, s azokat támogassa — akár a kamatpolitika alakításával is. El kellene dönteni azt, hogy szükség van-e egyáltalán a magyar mezőgazdaságra — természetesen van! —, de ha igen akkor megfelelő létfeltételeket kell biztosítani a mezőgazdasági nagyüzemek számára. A kereskedelmi bankok képviselői elismerték a panaszok jogosságát, megoldást azonban nem ígértek, nem is ígérhettek. Tény ugyanis, hogy központilag vezérelt folyamtoikról van ez esetben szó, amelyekben a megyei bánik fiók ok nem tudnak érdemben változtatni. Az is nyilvánvaló, hogy ezek a bankok nyereségérdekeltségű gazdálkodó szervezetek, nem feladtuk a mezőgazdaság pénzügyi alapgondjainak megoldása. Rendszeres konzultáció Mindez persze nem jelenti azt, hogy ezek a viszonylagos önállósággal rendelkező fiókok ne tehetnének egy sor lépést a jó és korrekt együttműködés érdekében. A magyar gazdaságon uralkodó pénzszűkös helyzetben ugyanis, amikor élénk a kereslet a hitelek iránt, majdhogynem monopolszerű helyzetet élveznek. Ezzel a helyzettel lehet élni, de lehet visszaélni is. A Teszöv mindenesetre indítványozta a tegnapi tanácskozáson, hogy a jövőben tartsanak a bankok és a termelőszövetkezetek rendszeres konzultációkat a viták kielégítő rendezésére. Minden más kérdésben a szövetkezeti szakemberek felvetései csupán jelzésérté- kűek lehettek, de ezeket a jegybank jelenlévő főosztályvezetője továbbítja azokba a régiókba, ahol a pénzpolitika legfőbb kérdéseit eldöntik. L. M. L,
