Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-07 / 32. szám

KÖZLEMÉNY a megyei pártbizottság február 3-i üléséről I. A testület meghallgatta és elfogadta a megyei pártfe- gyelmi bizottság 1988. évi munkájáról szóló jelentést. A megyei pártfegyelmi bi­zottság a konkrét eljárások lefolytatásán túl sokoldalú­an elemezte, értékelte a párttagok magatartására ha­tó különböző jelenségeket. Megállapította, hogy a la­kosság, a párttagság köré­ben igen élénk a politizálás, a vélemények esetenként szélsőségesek, szenvedélye­sek. A megye párttagsága a re­formintézkedéseket felelős­séggel vitatja és értékeli, ugyanakkor tapasztalható, hogy az utóbibi időben párt- fórumokon is mind gyak­rabban hangoznak el — sok­szor indulatos — vélemé­nyek, bíráló megjegyzések. A párttagok ragaszkodnak a fegyelemhez, a párt egy­ségéhez, melyre különösein a nehéz helyzetekben van szükség. Elvárják, hogy éb- >ban a vezetők mutassanak egyértelmű példát. A megyei pártbizottság felhívja a megyében dolgo­zó pártszervek és szerveze­tek figyelmét, hogy a jövő­ben a fegyelemsértések meg­előzése, a párttagok nevelé­se, meggyőzése és mozgósí­tása érdekéiben tegyék még- inkább folyamatossá' és tar­talmasabbá emberi és poli­tikai kapcsolataikat a párt minden tagjával. A megyei pártbizottság megállapította, hogy a párt­fegyelmet, a párt erkölcsi, politikai normáit a megye párttagságának töredéke sér­tette meg, illetve részesült pártbüntetésben, A kedve­zőnek mondható képihez azonban hozzá tartozik, hogy az utóbbi hónapokban pártalapszervezeteink je­lentős része — indokolatla­nul — elnéző, illetve türel­mes a pártfegyelem megsér­tőivel szemben. A lefolytatott pártfegyel- mi vizsgálatok pártszerű, körültekintő kivizsgálását és a döntések megalapozott­ságát mutatja, hogy a párt- fegyelmi ügyek több mint 90u/(>-át első fokon döntően a pártalapszervezetek zárták le. A megyei pártbizottság döntésében megfogalmazta a megyei pártfegyelmi bizott­ság 1989. évi feladatait: 1) A megyei pártfegyelmi bizottság nyújtson megkü­lönböztetett segítséget a köz­vetlen irányítása alá került községek testületéinek a pártfegyelmi munka elvi és gyakorlati kérdéseinek al­kalmazásában. 2) Vizsgálja meg, hogy a pártbüntetés hatálya alatt álló személyekkel milyen módon foglalkoznak az alap­szervezetek. 3) Elemezze az ipari üze­mek pártalapszervezeteimek fegyelmi helyzetét, a párt- fegyelmet befolyásoló ténye­zőket. 4) Értékelje az 1988. évi pártfegyelmi helyzetet, kö­vetkeztetéseit ismertesse a megyében működő pártfe­gyelmi bizottságokkal. II. A megyei pártbizottság megvitatta és elfogadta a végrehajtó bizottság beszá­molóját a megye politikai életének főbb jellemzőiről, az 1988. október 7-én elfo­gadott politikai munkaprog­ram és feladatterv végrehaj­tásának tartalmi, szervezési tapasztalatairól. III. A megyei pártbizottság megvitatta és elfogadta munkastílusának, munka- módszerének korszerűsítésé­re, ügyrendjére, továbbá a megyei pártbizottság mun­kaapparátusa szervezeti fel­építésének korszerűsítésére, az apparátus feladataira vo­natkozó javaslatokat. I. a) A megyei pártbi­zottság munkamódszeré­inek, munkastílusának kor­szerűsítése biztosítja, hogy a mérvében a párt szervei, szervezetei és tagjai — mint az egységes pártmozgalom részei — sokoldalúan be­kapcsolódjanak a politikai, társadalmi, gazdasági fel­adatok megoldásába, a párt- politika alakításába. A po­litikai munkában elenged­hetetlen, hogy a szocialista pluralizmus körülményei kö­zött működő pártban az egység, az összefogás elv­szerű, a cselekvést segítő vitákban, eszmecserékben formálódjon és erősödjön. A párt szervei és szervezetei a széles körű nyilvánosság be­vonásával, annak ellenőrzé­sével, a párton belüli nyílt­ság kiterjesztésével, érvé­nyesülésével végezzék mun­kájukat. Biztosítja és segíti min­den pártszerv és szervezet, állami és társadalmi szerve­zet önállóságának érvénye­sülését. Csökkenti az állami, társadalmi és tömegszerve­zetek megyei testületéiben a személyhez kötött, vezetői képviselet. Arra épít, hogy a pártpolitikai munka, a párt tagjainak tevékenysége nemcsak a pártalapszerve- zetakben valósul meg, ha­nem a társadalmi és tömeg- szervezetekben, a közélet­ben, a Lakóterületen is. A megyei pártbizottság a párt politikájának megva­lósítását a különböző szer­vekben és szervezetekben dolgozó párttagokon, kom­munista vezetőkön és kom­munista csoportok útján el­vi-politikai eszközökkel biz­tosítja. Kész bármely, a szocializmus ügyét szolgáló társadalmi és törmegszerve- zettel, érdekképviseleti szervvel, önszerveződésű csoporttal a társadalmi ha­ladást szolgáló alkotó esz­mecserékre, együttműködés­re, közös munkára. Ezért társadalmi életünk fejlődé­sének fontos kérdéseiben vitákat, eszmecseréket kez­deményez. A testület szorgalmazza és támogatja, hogy a különbö­ző érdekképviseleti szervek legyenek részesei a helyi önkormányzati munkának, a rendelkezésre álló anyagi ja­vak elosztásának, a helyi la­kosságot érintő szabályo­zásnak. b) A megvei pártbizott­ság a politikai célok kidol­gozásában állásfoglalásai, döntései meghozatalában a pártszervek és -szervezetek, a kommunista csoportok, a párttagok véleményére és javaslataira támaszkodik. A megye párttagságát érintő fontos döntések elő­készítése során él a megyei pártviták szervezésének le­hetőségével. Konzultációkat folytat az állami, társadal­mi é' tömegszervezetek, ön- szerveződő csoportok kép­viselőivel. Gondoskodik a gyakorlati tapasztalatok, ja­vaslatok, kezdeményezések hasznosításáról. Megterem­ti a döntések előkészítésé­nek, a döntéseknek és a végrehajtás ellenőrzésének nyilvánosságát, a nyitottság jegyéiben tájékoztatja mun­kájáról a párttagságot és a közvéleményt. Határozatait rendszeresen szembesíti a gyakorlattal. A párttagságot, illetve az irá­nyított pártszerveket fel­hívja, kezdeményezzék az általuk túlhaladottnak ítélt pártbizottsági határozatok módosítását. A lakóterületen folyó po­litikai, közéleti tevékenység erősítése érdekében segíti a munkahelyi és lakóterületi politikai munka egységének megteremtését, biztosítva a párttagság lakóhelyi politi­zálásának mozgalmi, szemé­lyi. szervezeti kereteit. Érvényesíti a pártbizott­ság megnövekedett szerepét, jelentőségét, ehhez kapcso­lódó felelősségét. Szélesíti a testületi tagok személyes közreműködésének és fele­lősségének megnyilvánulási lehetőségeit. A megyéi pártbizottság feladataid, aktuális tenniva­lóit éves munkatervében, il­letve folyamatosan határoz­za meg. Évenként áttekinti tevékenysége és szervei munkájának tapasztalatait. c) A pártbizottság dönté­seit vita alapián hozza. A páftibizptíság egyetértett ab­ban, hogv tagjainak köte­lessége mindazon kérdések felvetése, melyek megtár­gyalását vagy továbbítását a párttagság igényli. A testület tagjainak egyenjogúsága a döntésho­zatal mellett a vélemény- nyilvánítás szabadságára és a gondolatkifejtés lehetősé­geire is érvényes. Ehhez el­engedhetetlen az önálló vé­lemény kialakítása, a felké­szülés, az önképzés iránti igényesség, a szakemberek­kel való konzultáció. A pártbizottság szükséges­nek tartja erősíteni közvet­len, a tagjain keresztül tar­tott kapcsolatait a pártszer­vekkel, alapszervezetekkel és a párt tagjaival. A pártbi­zottság tagjai a két ülés kö­zött vegyenek részt a mun­kabizottságok, szakértői cso­portok tevékenységében, a pártszervek testületi ülésein, az alapszervezetek taggyűlé­sein. Politizáljanak a helyi, közéleti fórumokon, működ­jenek szorosan együtt az alapszervezeteket közvetle­nül irányító pártszervekkel. Legyenek aktív képviselői a döntéseknek, magyarázzák és segítsék megismertetésü­ket, a végrehajtást, jelezzék az érvényesülés hiányossá­gait. 2 A megyei pártbizott- • ság ügyrendjét és fel­adatkörét a szervezeti sza­bályzat figyelembevételével, a kialakult gyakorlattal, va­lamint feladataival össz­hangban határozta meg. a) Ennek megfelelően a pártbizottság dönt a megyei pártértekezilet határozata végrehajtását szolgáló leg­fontosabb pártpolitikai ten­nivalókban, a hatáskörébe tartozó szervezeti és szemé­lyi ügyekben, megválasztja, illetve felmenti tisztségvise­lőit. Állást foglal a megye gazdasági, társadalmi, poli­tikai helyzetével, a párt­munka főbb átfogó kérdései­vel, az általa irányított párt- szervek munkájával kapcso­latos kérdésekben, a hatás­köri listájában szereplő funkciókat betöltő szemé­lyek jelölésében, kinevezé­sében, illetve felmentésében. Felsőbb szerve a megyei pártértekezlet. b) Az elfogadott ügyrend alapján a megyei pártbizott­ság választott tisztségvise­lői közvetlenül a tes­tületnek felelősek po­litikai tevékenységükért, a rájuk bízott feladatok ellá­tásáért. A pártbizottság el­ső titkára vezeti és össze­fogja a pártbizottság és vég­rehajtó bizottság munkáját. Irányítja a megyei pártappa­rátust. Az első titkár a fela­datok egy részét — a Köz­ponti Bizottság határozata alapján — megosztja a me­gyei pártbizottság titkárai között. A megyei párbizott­ságon pártpolitikai, társada­lom- és művelődéspoliikai, gazdaság- és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozó tit­károk dolgoznak. e) A pártbizottság üléseit munkaterv alapján és szük­ség szerint, de legalább há­rom havonként tartja. Ülé­seinek számát, rendszeressé­gét a politikai munka igé­nyei szerint alakítja. A pártbizottság által mun­katervben elfogadott napi­rendeken kívül a testület bármely tagja javaslatot te­het a napirend kiegészítésé­re. A pártbizottság nyílt szavazással, szótöbbséggel dönt arról, hogy a javasolt témát napirendre tűzi-e vagy sem. d) A pártbizottság tagjai­ból végrehajtó bizottságot választ, amely a megyei pártbizottság két ülése kö­zött — határozatainak, ál­lásfoglalásainak megfelelően — irányítja a megye párt­mozgalmát és szervezi a te­rület partneri kapcsolatait. e) A testület döntése ér­telmében a korábbi állandó munkabizottságok megszűn­nek és a pártbizottság mel­lett pártpolitikai, gazdaság- és szociálpolitikai, társada­lom- és művelődéspolitikai munkabizottságok működ­nek. A pártbizottság egyes kér­dések vizsgálatára, döntések előkészítésére szükség sze­rint ideiglenes munkabizott­ságokat hoz létre. Korábbi döntésének megfelelően ta­nácsadó testületet működtet. A megyei pártbizott­ság a munkaapparátu­sa szervezeti felépítésének korszerűsítése, feladatai meghatározásakor azt tekin­tette rendező elvnek, hogy az új szervezetben a jelenlegi rendszerben érvényesülő hasznos formák zökkenő- mentesen alkalmazhatók le­gyenek. A cél az. hogy a szervezeti változások bizto­sítsák a testületek tevékeny­ségének eredményesebb, sok­irányú segítését, teremtsenek lehetőséget a feladatok át­fogó jellegéből adódó cso­portmunkára, az osztályok jobb együttműködésére. A munkaapparátus szer­vezeti felépítése lehetőséget nyújt a jelenlegi rendszerből hasznosítható elemek to­vábbvitelére, az új elemek gyors és zökkenőmentes be­vezetésére. Olyan szervezeti megoldást jelent, mely ala­pot biztosít a szerzett ta­pasztalatok hasznosítása mel­lett az apparátus szervezeti felépítésének, tevékenységé­nek továbbfejlesztésére is. A megyei pártbizottságon jelenleg — első titkárral, titkárokkal együtt — 35 fős politikai apparátus dolgozik. Feladatkörüket a testület döntése alapján négy osz­tály — pártpolitikai, társa­dalom-. és művelődéspoliti­kai, gazdaság- és szociálpo­litikai, gazdálkodási — a titkárság, az oktatási igazga­tóság és a megyei arhcívum szervezeti keretében látják el. Az osztályok vezetése osztályvezető-helyettesek nél­kül történik. A megyei pártbizottság ap­parátusa a választott testü­letek munkaapparátusa, amely munkáját a testüle­tek megbízása, követelmény- támasztása alapján és Irá­nyításával végzi. IV. 1 A megyei pártbizott- ■ ság megvitatta és el­fogadta az 1989. évi munka­tervét, melynek alapját a testűiéit 1988. október 7,-ei ülésén elfogadott politikai programja és feladatterve képezi. A testület fő törek­vése: elősegíteni a gazdaság­ban a stabilitás feltételeinek megteremtését, a politikában az intézményrendszer meg­újítását, a reformfolyamatok kibontakozását. Erősíteni szükséges a párt befolyását, ezért folyamatos kapcsolatot kell kialakítani a párttag­sággal, a lakosság és a dol­gozók minden rétegével. A megyei pártbizottság dönté­seit minden esetben a me­gye munkássága, parasztsá­ga, az értelmiség és az ifjú­ság helyzetének és hangula­tának ismeretében kívánja meghozni. Ezért erősíti a de­mokratizmust a döntéselőké­szítésben és fokozza a dön­tések végrehajtásának kö­vetkezetes ellenőrzését. Határozott szándéka, hogy fellép a visszásságok el'en, a közélet tisztaságának vé­delmét elsőrendű feladatá­nak tekinti. Politikai eszközeivel ösz­tönzi, hogy a megye gazdál­kodó egységei a piaci körül­mények között folyó tevé­kenységre alkalmasak legye­nek. Elősegíti, hogy a gaz­dasági teljesítmények növe­léséhez szükséges irányítási és vezetői feltételek létrejöj­jenek. Támogatja a teljesít­ményelv minél jobb érvé­nyesítését valamennyi mun­kakörben. Ugyanakkor fel­készül az elhelyezkedési gon­dok növekedésével és az életszínvonal. reálbérek csökkenésével járó feszü't- séeek kezelésére. Olyan meg­oldásokat keres és támogat, amelyek a lakosság tehervi­selő képességét figyelembe veszik. Ösztönzi a munka­helyteremtő beruházásokat. A megyéi pártbizottság szükségesnek tartja a lakóte­rületi politizálás erősítését. Az állampolgári aktivitás, öntevékenység fokozódik, a lakóterület a korábbiaknál jelentősebb terepe lesz a tár­sadalmi és politikai érdeküt­közésnek, az állampolgári jo­gok gyakorlásának. Befolyá­sát itt is a felkészülten poli­tizáló párttagokon keresztül kívánja megőrizni. Emellett a felelős, együttműködésre kész csoportokkal, mozgal­makkal kiegyensúlyozott, partneri kapcsolatra törek­szik. A testület a megyei szintű állami szervekkel, társadalmi és tömegszervezetekkel, moz­galmakkal a felelős önállóság alapján kíván együttműköd­ni. Tevékenységét a nyíltság vezérli, támogatja a nyilvá­nosság szélesítését. 2 A megyei pártbizottság ■ 1989. évi munkaterve kidolgozása során a politikai munka tervezésének és a döntéselőkészítésnek azokat az elveit érvényesítette, ame­lyeket a megújulás jegyében dolgozott ki az elmúlt idő­szakban. Ennek megfelelően 3 témakör vizsgálatával és közvetlenül a pártbizottsági ülés elé terjesztésével tagjai közül ideiglenes munkabi­zottságot bízott meg. Ezek a következők: 1. Javaslat az állami szer­vek, tömegszervezetek, -moz­galmak, társadalmi szerveze­tek politikai befolyásolásá­nak korszerűsítésére, az ott dolgozó párttagokkal való együttműködés feladataira, módszereire és formáira. A munkabizottság vezető­je Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára. Tagjai: Dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese; Bethlendi Béla, a Jász­berényi 606. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet igazga­tója; Csáki István, a megyei pártbizottság nyugdíjas első titkára; Horváth Attila, a Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgató- helyettese; Lánczi József, a Jászberényi Aprítógépgyár ifjúságpolitikai ügyintézője; Sándor László, a Hazafias Népfront Megyei Bizottság titkára. 2. Jelentés a fiatalok veze­tővé válásának megyei ta­pasztalatairól, az esélyegyen­lőség megteremtésének lehe­tőségeiről. A munkabizottság vezetője Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára; Tagjai: Bartus Pál, a Jászberényi Áfész igazgatósági elnöke; Barta Ferenc, a MÁV Jász- kiséri Építőgépjavító Üzem műszaki osztályvezetője; Czi- nege Gyuláné, a karcagi Zá- dor úti Általános Iskola igaz­gatója; Kovács István, a Pannónia Szőrmekikészítő és Feldolgozó Vállalat IV. sz. kunszentmártoni gyáregysé­ge főmérnöke; Mészáros Má­tyás, a Héki Állami Gazda­ság igazgatója; Pecze László- né, az Alumíniumgyár Tisza­füredi Gyáregység üzemveze­tője; Szegő László, a túrke- vei Vörös Csillag MgTsz el­nöke; Tokár István, a kisúj­szállási Vas-, Fa-, Építőipari Szövetkezet elnöke. 3. Javaslat a megyei párt- bizottság álláspontjára a te­rület- és településfejlesztés következő középtávú idősza­kára. A munkabizottság vezetője Zelenyánszki András, a me­gyei pártbizottság titkára; Tagjai: Bartus Pál, a Jászbe­rényi Áfész igazgatósági el­nöke; Bálint Ferenc, a Szol­nok Városi Tanács elnöke; Mohácsi Ottó, a Szolnok Me­gyei Tanács elnöke; Pintérné Kalmár Mariann, az MSZMP Tiszaszentimrei Községi Bi­zottság titkára. A megyei pártbizottság el­fogadta az írásos tájékozta­tókra tett javaslatot, továbbá kötelezte szerveit rétegtalál­kozók, aktívaülések megszer­vezésére, amelyeken a nagy­üzemi munkásság, a mező- gazdasági szövetkezeti dolgo­zók és az értelmiség képvi­selőivel készül konzultációra. V. 1. A megyei pártbizottság megelőző ülésén poli­tikai tanácsadó testület lét­rehozását határozta el. A tes­tület döntött a megyei párt- bizottság mellett működő ta­nácsadó testület személyi összetételében. A testület elnöke: Varga Kálmán (1946.), a Finom- mechanikai Vállalat 2. sz. tö­rökszentmiklósi gyárának program-osztályvezetője, a megyei pártbizottság tagja; Tagjai: Bálint Ferencné dr. (1939.), a Magyar Nemzeti Bank Szolnok megyei igazga­tója; Dr. Bálint Sándor (1929.), nyugdíjas hivatásos katona; Ifj. Barta László (1951.), a Magyar Hitelbank RT osztályvezetője; Fekete Tibor (1934.), a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat Személyzeti és Ok­tatási önálló Osztályának fő­munkatársa, üzemi pb-tit- kár; Jakatics Árpád (1940.), az MSZMP Szolnok Megyei Bizottság propaganda és mű­velődési osztályának vezető­je; Jánosi Menyhért (1937.), a jászteleki Tolbuhin Tsz el­nöke; Kalmár Pálné (1947.), a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola igazgatója; Móricz Béla (1927.), az MSZMP Mezőtúr Városi Bi­zottságának nyugdíjas első titkára; Dr. Páldy János (1929.), a Szolnoki Varga Ka­talin Gimnázium nyugdíjas igazgatója; Schwajda György (1943.), a Szigligeti Színház igazgatója; Dr. Séllei Imre (1942.), a Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara elnöke; Szabó István (1936.), a Jász­berényi Hűtőgépgyár vezér- igazgatója; Tóth András (1951.), a Szolnok Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója; Dr. Tóth Éva (1947.), a Szolnok Me­gyei Tanács VB Igazgatási Osztály vezetője. 2 A megyei pártbizottság ■ megszüntette a négy állandó bizottságát és helyet­tük létrehozta a pártpoliti­kai, a társadalom- és műve­lődéspolitikai, valamint a gazdaság- és szociálpolitikai munkabizottságokat. A pártpolitikai munkabi­zottság vezetője: Szűcs Já­nos, a megyei pártbizottság titkára, MB-tag; Tagjai: Ádámi Mihály, a Szolnoki Mezőgép Vállalat törökszent* miklósi gyára szerelő cso­portvezető, MB-tag; Czinege Gyuláné, a karcagi Zádor úti Általános Iskola igazga­tója, MB-tag; Cselleng Lász­ló, a Szolnok Megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat szervezési és szá­mítástechnikai osztály veze­tője, MB-tag; Gáspár József, az MSZMP Tiszafüred Váro­si Bizottság első titkára; Golyha József, a BHG 3. sz. Gyára Kunhegyes, igazgató, MB-tag; Karancsi Lajos, MSZMP Kunszentmárton Városi Bizottság első titkára; Kovács Miklós, MSZMP Jászberény Városi Bizottság első titkára; Lantai Sándor- né, a mezőtúri Fémfeldolgozó Ipari Szövetkezet meósa, MB-tag; Nagy István, a Jász­berényi Hűtőgépgyár eszter­gályosa, MB-tag: Simon Fe­renc, az MSZMP Túrkeve Városi Bizottság első titkára, MB-tag; Szabó Imre. a Kö­zéptiszai Állami Gazdaság gépjárművillamossági műsze­része, Kunhegyes, MB-tag: Tiborcz Zoltánné. az MSZMP Jásziákóhalma Községi Bi­zottság titkára; Tóth András, az MSZMP Kisújszállás Vá­rosi Bizottság első titkára; Tóth László, az SZMT titká­ra, Szolnok. Társadalom- és művelődés­politikai munkabizottság ve­zetője: Fábián Péter, a me­gyei pártbizottság titkára, MB-tag; Tagjai: Bethlendi Béla, a jászberényi 606. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet igazgatója, MB-tag; Dr. Bényei Magdolna, a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet főigazgatóhelyettes főorvosa, MB-tag; Dr. Ferenczy József MB Oktatási Igazgatóság ve­zetője: Hajnal József, a Szol­nok Megyei Néplap főszer­kesztője, MB-tag; Jávor László, • a törökszentmiklósi Székács Elemér Szakközép- iskola igazgatóhelyettese; Dr. Kerékgyártó István, a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központ tudományos mun­katársa; Lánczi József, a Jászberényi Aprítógépgyár ifjúságpolitikai ügyintézője, MB-tag; Dr. Madaras László, a Damjanich Múzeum igaz­gatóhelyettese, MB-tag; Dr. Nagy Rózsa a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola tanára; Nyáry László, a TIT megyei titkára, Szolnok; Dr. Szarvas Pál, a DAB megyei összekötője, a KÖTIVIZIG környezetvédelmi igazgató- helyettese; Szolnoki János, a Martfűi Növényolajgyár vil­lanyszerelője, MB-tag; Dr. Ungor Tibor, az MB Oktatá­si Igazgatóság nyugdíjas ve­zetője; Dr. Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyette­se. Gazdaság- és szociálpoliti­kai munkabizottság vezetője: Zelenyánszki András, a me­(Folytaim a 3, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom