Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-07 / 32. szám

SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ETEK! A bővítést a forgalom indokolta Afganisztánból a vártnál előbb Befejeződik a szovjet csapatkivonás Országos konferencia februárban A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa hétfőn Bu­dapesten Szabó Istvánnak, a TOT elnökének vezetésével ülést tartott. A testület — a TOT elnökségének javas­latára — február 23—24-re összehívta a termelőszövet­kezetek országos konferenci­áját. A konferencián megtár­gyalják a termelőszövetkeze­tek gazdálkodásának helyze­tével, a gazdálkodás felté­teleinek javításával kapcso­latos kérdéseket, a szövetke­zetpolitika időszerű témáit, és elemzik a termelőszövet­kezeti tagság tulajdonosi helyzetének és vagyoni kötő­désének összefüggéseit. Ál­lásfoglalást alakítanak ki a TOT testületéi, valamint az ügyintéző szervezet érdek- képviseleti munkájának meg­újítására is. A TOT javasolta, hogy a konferencián döntsenek a résztvevők az agrár- és a szövetkezetpolitika, továbbá a termelőszövetkezeti, érdek- képviseleti rendszer meg­újításáról. Megvitatják azt az indítványt is, hogy a me­zőgazdasági szövetkezetek VI. kongresszusát az erede­tileg tervezett 1991 helyett már jövőre hívják össze. Termelőszövetkezetek Vasárnap az utolsó szov­jet katona is elhagyta az afgán fővárost — közölte a TASZSZ hírügynökség a Pravda hétfői helyszíni tu­dósítására hivatkozva. Bár a mailt évben kötött genfi megállapodások alap­ján a Szovjetuniónak feb­ruár 15-ig kell kivonnia Af­ganisztánból csapatait, a je­lek szerint ez a folyamat a vártnál előbb fog befejeződ­ni. Erre utal, hogy immár a szovjet határhoz érkezett az az óriási szovjet konvoj, amelynek ünnepélyes foga­dására hétfőn került sor az Üzbegisztán! Tenmez váro­sában. Borisz Gromov altábornagy, az afganisztáni szovjet csa- patkontingens parancsnoka szerint minden a terv sze­rint halad. Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke és Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár a közeli napokban határmenti munkatalálkozót tart. Hőszigetelt födémelem KÖZLEMÉNY a megyei pártbizottság 1989. február 3-i üléséről Fegyelmi vizsgálatot indítottak Majoros Károllyal szemben A testületi döntések részletes ismertetése a 2. ol­dalon. Sajtótájékoztató a határozatok hátteréről a 3. oldalon. Kamatvita - pro és kontra Ügy tűnik, a Szolnok Megyei Teszöv — a megye termelő- szövetkezeteinek érdekvédelmi szövetsége — komolyan gondolja, hogy más módon próbál a jövőben politizálni az általa képviselt nagyüzemek érdekében, mint tette ed­dig. A közelmúltban a cukorgyárak, most pedig a ban­kok képviselőivel hozott össze közvetlen érdekegyeztető konzultációt és vitát. (Cikkünk a 3. oldalon) Magyar—osztrák kormányfii találkozá Ta paszta latszerzés, tárgyalás ENSZ-delegácii Magyarországon A Magyarországon tartóz­kodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó állami tárcaközi bizottság meghívá­sára hétfőn Budapestre ér­kezett az ENSZ Menekült- ügyi Főbizottságának há­romtagú ténymegállapító kül­döttsége. A ténymegállapító küldött­ség mostani magyarországi látogatása fontos lépés az érdemi együttműködés ki­bontakoztatása szempontjá­ból. Várhatóan elősegíti, hogy a Menekültügyi Főbizottság bekapcsolódjék a Romániá­ból áttelepülőkkel kapcsola­tos problémák rendezésébe. A delegáció tagjai — a ter­vek szerint — a helyszíni ta­pasztalatok és a magyar il­letékesekkel folytatandó tár­gyalások alapján felmérik, hogy a főbiztosság milyen konkrét segítséget tud nyúj­tani az áttelepülőket befoga­dó állomások létesítéséhez, illetve a menekültek magyar- országi beilleszkedésének előmozdításához vagy to­vábbutazásuk lehetőségeinek megteremtéséhez. A látoga­tás után remléhetőleg rövi­desen aláírásra készíthetik elő az együttműködés alap­jául szolgáló kétoldalú meg­állapodást. Mától felújított OTP-fiók Karcagon Tegnap délután szerény ünnepség keretében avatták fel a Karcagi Kossuth téren az OTP bővített és felújított városi fiókját. Az ünnepsé­gen a város vezetői mellett ott voltak az Országos Ta­karékpénztár helyi dolgozói és megyei vezetői is. Az OTP karcagi tevékenységé­ről Molnár Ferenc ország- gyűlési képviselő, a város tanácselnöke szólt. Karcagon 1952-ben kezdte meg működését az OTP vá­rosi fiókja. Az ötvenes évek­ben szerény szolgáltatásaival meglehetősen szerény ered­ményeket is ért el. A kezde­ti három dolgozó az ötvenes évek közepén még betétállo­mányban sem kezelt egymil­lió forintot. A lakosság nö­vekvő érdeklődése a pénzin­tézet szolgáltatásainak bő­vülése miatt már 1968-ban székház építésére késztette a bankot. Ezt a székházat vi­szont a ’80-as évek elejére alaposan kinőtték. Naponta átlagosan háromszáz ügyfél tért be a fiókba, csak az át­utalási betéttel rendelkezők száma jóval meghaladja az ezret, 1500 körüli azoknak a fiatal kunságiaknak a szá­ma, akik ifjúsági takarékbe­téttel rendelkeznek. Ezzel egyidőben természetesen nőtt az OTP karcagi fiókjá­hoz hitelkérelemmel fordu­lók száma is. Amíg 1955-ben mindössze 700 ezer forint tartozása volt Karcag lakói­nak, addig a múlt év végén a tartozások összege már 313 millió forint volt. Jelenlegi tizennyolc dolgozója ügyin­tézésével tíz év alatt 2047 új korszerű lakásba költözhet­tek be a város családalapí­tói. Mezőgazdasági, áruvá­sárlási és más kölcsönt éven­te 2800—3000 lakos részére folyósítanak. A tizennyolc tagú OTP-fiókban tizenöt éve dolgozik a közös célo­kért a Győrffy István Szocia­lista Brigád, amely vállalá­sait még minden évben tel­jesítette. Munkájuk bizton­sága és életkörülményeik is indokolták, hogy az egykori székházat felújítsák és több mint 52 négyzetméterrel bő­vítsék. A kívül-belül tetszetős épület a Szolnok Megyei Tanács Tervező és Beruházó Vállalata tervezésében, s a Karcagi Városgazdálkodási Vállalat kivitelezésében ké­szült el. (Felvételünkön a megújult karcagi OTP-fiók.) Idén négyszázötvenmillió forint a tervezett termelési érték a BVM szolnoki gyárá­ban. Ez a feltétele, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzetben is nyereséges legyen a termelés. Ennek érdekében a meglévő kapacitás jobb kihasználására törekszenek, ezért kis szériás termékek készítését is vállalják, ami az egész évi termelés közel húsz százalékát jelenti. Januárban — új termékként — hőszigeteit födémelemek gyártását kezdték el dunaújvárosi lakásépítésekhez. Fotó: Korényi Az egészség érték Egészségvédelmi Tanács Jászberényben összehangolják a feladatokat Az utolsó szalmaszál Azelőtt kisegítő iskolá­nak nevezték. Az ott végzetteknek vizsgát kel­lett tenniük a hetedik és nyolcadik osztály tan­anyagából. Többnyire csak egy-két gyerek vál­lalta a továbbtanulást, a többiek elkallódtak. Mi változott azóta, amióta — élve az új oktatási törvény adta lehetőség­gel — eltérő tantervű in­tézménnyé vált az isko­la? A megye első ilyen kísérletéről számol be írásunk az 5. oldalon. (-------------------------------------­K ötvény nélkül nem megy A telefon manapság so­kak számára szinte elér­hetetlen. Ha hozzá aka­runk jutni, mélyen a zse­bünkbe kell nyúlni. A köt­vényt vásárlók hamarabb megkapják az áhított ké­szüléket. Ók a szerencsé­sebbek, de - mint lapunk negyedik oldalán olvas­ható írásunkból kitűnik- boldogságuk nem minden esetben maradéktalan. V___________________ A z ország megbetegedési és halálozási mutatójával az,, európai országok sorában igen kedvezőtlen helyet fog­lal el. „Az ezer lakosra ju­tó halálozások száma Szol­nok megyében, néhány év kivételével, magasabb volt az országos átlagnál is. A tendenciája lényegében meg­egyezett azzal. Jászberény adata a megyei átlagot is meghaladta az utóbbi do­bén” — állapítja meg a városi tanács múlt év őszén készült egészségvédelmi programja. Azonos egész­ségügyi ellátottság esetén a mutatókat egyébként kedve­ző vagy kedvezőtlen irány­ba befolyásolhatja a de­mográfiai helyzet, a lakos­ság kor, nem szerinti össze­tétele is. Magyarországon az összes halálozásoknak valamivel több, mint felét a szív- és érrendszeri, ötödét a daga­natos betegségek okozták, az erőszakos halálnemek meg­közelítik a 10 százalékot. Ezek az arányok jellemzőek a megyére és Jászberényre is. Az utóbbi időben közel hétszázzal többen haltak meg a megyében, mint 15— 20 évvel ezelőtt. Jászberény­nek 1987-ben 540 halottja volt, míg ’75-ben 376, 1968- ban pedig csak 345. A ha­lálozási többlet egyértelmű­en az öt fő betegségcsoport­ban bekövetkezett előretörés miatt van. A vezető halál­okok kialakulásában legfon­tosabb szerepe a helytelen életmódnak van (50 száza­lék), ezt követik a környe­zeti tényezők (27 százalék), az egészségügyi ellátás hiá­nyosságai csak 10 százalék­ban tehetők felelőssé. Nem­zetközi példák igazolják, hogy átfogó intézkedésekkel megfordítható a folyamat, lé­nyeges eredmények érhetők el a lakosság egészségügyi állapotának javításában. A Minisztertanács 1987 vé­gén hosszú távú egészség­megőrzési programot dolgo­zott ki, ezt követően meg­alakultak a megyei egész­ségvédő tanácsok. Jászbe­rény Város Tanácsa a múlt év szeptemberi ülésén fog­lalkozott a város egészség- ügyi helyzetével. A testület ezen az ülésen megtárgyal­ta és elfogadta a lakosság egészségvédelméről készült programot és feladattervet. A feladatok között szerepelt a szerteágazó teendők össze­hangolására a városi egész­ségvédelmi tanács megalakí­tása. Az elmúlt napokban há­rom szakértői csoporttal megalakult a városi egész­(Folytatás a 3, oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom