Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-04 / 30. szám
Ülést tartott a megyei pártbizottság I megyei pártbizottság tájékoztatója a Szolnok városi pártértekezlet előkészítésének tapasztalatairól Álláspont a párttagságot foglalkoztató kérdésekről A Szolnok városi pártértekezlet előkészítése kapcsán a város párttagsága, a párt- alapszervezetek részéről határozott és kemény bírálatok fogalmazódnak meg a megyei pártbizottság és főként vezetése irányába. Ezt a megyei pártbizottság több tagjának és apparátusának tapasztalatai támasztják alá. melyeket a jelölést előkészítő bizottságtól, a városi pártbizottság vezetésétől és az alapszervezeti taggyűléseken szereztek. A város párttagsága részéről megfogalmazódott, hogy a városi és megyei pártvezetés között növekedett a távolság, csökkent általában is a párt, a pártvezetés iránti bizalom. Tapasztalataink egyértelműen azt igazolják, hogy a bizalom csökkenésének. a megyei pártértekezlet összehívása kezdeményezésének nem elsősorban a megyei pártbizottság 1988. október 7-ei munkaprogramjával kapcsolatos elégedetlenség, annak felülvizsgálatára irányuló szándék az oka. A párttagok bírálják a megyei pártbizottságot, annak vezetését, hogy nem lépett fel határozottan a vezetőket érintő etikai kérdésekben. Kifogásolják, hogy nem történt meg következetesen a megyei pártbizottság vezetésének személyi megújítása. Rosszalják, továbbá, hogy a pártbizottság nem alakított ki állásfoglalást fontos, a közvéleményt foglalkoztató kérdésekben. A felsoroltak súlyos teherként nehezednek a megyei pártbizottság munkájára is. Fékezőleg hatnak a pártszervek megújulási folyamataira, az együttműködésre, a közös feleiősség alapján végett munkára, akadályozzák a pártegység megteremtését. Kérték, hogy a megyei párt- bizottságnak legyen álláspontja a kialakult problémákról. A párttagság és a vezetés közötti eltávolodás nem engedhető meg. fontos a bizalom helyreállítása a pártszolidaritás erősítése. Ezért a felmerült kérdésekben elengedhetetlennek tartjuk a testület álláspontjának kialakítását a következőkről: Tabán, állami lakások értékesítése 1. Szolnok város pártközvéleményét feszíti, zavarja az is. hogy nem alakítottuk ki állásfoglalásunkat a szolnoki állami lakások értékesítésének gyakorlatával és a tabáni városrész telekkialakításával és építésével kapcsolatosan. Az a végkövetkeztetés, hogy jogszabálysértés nem történt, nem elégíti ki a közvéleményt. Ügy ítélik meg. elfogadhatatlan, hogy miközben megnehezült az emberek élete, egyesek megélhetési gondokkal küzdenek, mások — azért mert vezetők — előnyökhöz juthatnak. akár törvényes keretek között is. (Folytatás a 2. oldalról) városi pártbizottság első titkára azt hiányolta, hogy az összefoglaló nem tért ki minden felvetett kérdésre. Sándor István, a KSH megyei igazgatója azzal a javaslattal állt elő,, hogy a Szabó István által előterjesztett beszámolóban elhangzott javaslatokról a megye politikai életének főbb jellemzőiről, az 1988. október 7-én elfogadott politikai munkaprogram és feladat- terv végrehajtásának tartalmi és szervezési tapasztalatairól szóló beszámoló megvitatása után döntsenek. A testület egyetértett ezzel a javaslattal. A beszámolót e kérdéskörről Szabó István terjesztette elő. A szóban elhangzott jelentést követő vitában elsőként Ferenczy József a meA megjelölt témákban a megyei pártbizottság álláspontjának kialakítását, és a közvélemény korrekt tájékoztatását várják. Javasoljuk, hogy a megyei pártbizottság az állami lakások értékesítésének, és a tabáni telekkialakítás és építkezés mikéntjének kivizsgálására kérje fel a megyei népi ellenőrzési bizottságot. A megyei pártbizottság igényelje, hogy a vizsgálatot mihamarabb végezzék el, és annak eredményéről a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke testületünket közvetlenül tájékoztassa. A megyei pártbizottság ezen ülésére hívjuk meg a Szolnok Városi Párt- bizottság vezetőit is. A megye és a város viszonyáról 2. A megye és a város viszonyát terhelő kérdések közt felmerült, hogy a megyei pártbizottság vezetése közvetlenül is beavatkozott a város irányításába. Az irányítás nem minden esetben testületi szinten folyt, ezért személy szerint is bírálat érte a megyei pártbizottság első titkárát és titkárait. Következtetésünk az. hogy a jövőben következetesen érvényesítenünk kell azt az elvet, hogy testület iránvít testületet. Munkánkat a kölcsönösség és a pártmozgalom megújításának érdeke és a párttagsággal való kapcsolat erősítése kell. hogy meghatározza. 168 óra — vélemény a kommentárról 3. A rádió ..168 óra” című műsorában elhangzott, Simon József elvtárssal készített riportra vonatkozóan Szolnok város párttagsága részéről, de más területről is igényelték, hogy legyen válasz az abban elhangzottakra. A riport fő témája — mint ismeretes — ^z, hogy miért mondott le Simon elvtárs a titkári funkcióról, és miért Szabó István, a megyei párt- bizottság első titkára jelentette azt be a sajtónak? A riport kommentátorának végkövetkeztetésével kapcsolatban a testületnek kell megítélnie, hogy a január 5-i ülésen látszat-demokrácia érvényesült-e, és a versenyt valóban lefutották-e a pályán kívül? A testület — visszatekintve a lezajlott eseményekre — a következőket tartja szükségesnek feleleveníteni: Simon József elvtárs pártbizottsági titkári funkciója alól írásban kérte felmentését. Hozzászólásában annak adott hangsúlyt, hogy most nem tehet másként, s egy konkrét okot jelölt meg: a vezetésen belül nincs egység. Elhatározását — mint ismeretes — az vájtotta ki, hogy a négy megyei titkár helyett kettő maradt a véggyei pártbizottság oktatási igazgatóságának vezetője kért szót. Felszólalását azzal kezdte, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni: az emberek számos forrásból hallott visszaélések felelőseit keresik. Ma még persze egyáltalán nem bizonyos, hogy a párttagság, a közvélemény által jelzett etikai problémák pontosan úgy igazak, ahogy erről beszélnek. A „jelzéseket” azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, alapos vizsgálatra van szükség. A felszólaló ezután arról szólt, hogy a pártközvélemény várja a Központi Bizottság február 10-ei ülését. Az elvi-politikai egység megteremtéséhez tisztánlátás kell, ez vita nélkül nem érhető el — a vita nélküli porehajtó bizottságban. Ezt személye leértékelésének tekintette és kérte felmentését. A Néplap 1988. október 8-ai számában ezzel kapcsolatban a testületi ülésen elhangzottak szerint jelent meg a tudósítás, hogy Simon József elvtársai a testület saját kérésére felmentette. Az október 11-ei számban a megyei pártbizottság első titkára által elmondottaknak új eleme azon véleményének kinyilvánítása volt. hocv Simon elvtárs az új felfogású munkát nem tudja magáévá tenni, és önmaga is úgy érzi. kiválásával egységesebb lesz a vezetés. Szabó elvtárs szerint e nyilatkozat megfelel a tényeknek, emberi önérzetében nem lehet sértő Simon elvtárs számára. A riport végkövetkeztetése viszont nélkülözi a valóságot, méltatlanul lebecsüli a párt- bizottság és a pártközvélemény politikai érettségét. A fentiek alapján a riport után következő kommentár során elhangzott következtetéssel nem ért egyet a testület, mert: — a megyei pártbizottság első titkárának megválasztására a testület által kiküldött jelölő bizottság alapos előkészítése után került sor. A Politikai Bizottság javaslatára két jelöltet indított, és a döntést titkos szavazással hozta meg. E demokratikus módszer kizárta a szubjektív döntés lehetőségét. — Simon József elvtárs sem írásban, sem pedig szóban részletesen nem ismertette felmentés iránti kérelmének okait, emiatt a sajtóban csak az általa megjelölt indokok szerepelhettek. A rádióinterjúban elhangzott nyilatkozatával szemben fenntartásai nincsenek. 4. A megyei pártbizottság a tájékoztatóval és a javaslatokkal többségi döntéssel egyetértett. A megyei pártértekezletröl a pártalapszervezeteknek A megyei pártbizottság úgy foglalt állást, hogy nyílt levélben fordul a megye párttagságához. Ebben felkéri a pártalapszervezete- ket, hogy taggyűlésen foglaljanak állást abban, szükségesnek tartják-e megyei pártértekezlet összehívását. Kéri, hogy amennyiben igénylik, jelöljék meg azt is, milyen kérdésekkel foglalkozzon a megyei pártértekezlet. Az álláspontjukat a városi, illetve a megyei párt- bizottság által közvetlenül irányított pártbizottságokhoz juttassák el. A pártalapszervezetek március 20-áig alakítsák ki ebben a kérdésben álláspontjukat. A nyílt levél a február 6-ával kezdődő héten jelenik meg a Szolnok Megyei Néplapban. litizálás bürokratizmussá fajul. Egy korábbi eltorzult politikai kurzus nem keverhető össze a párt politikájának lényegével. A múlt „bevallása”, kritikus feldolgozása azonban nélkülözhetetlen. Tabák Lajos a párt iránti bizalom csökkenésének következményét példával illusztrálta: lakóterületi alapszervezetében a titkári funkció hónapok óta üres, nem tudják betölteni. Hogyan lehetne az ilyen eseteken segíteni? — tette fel a kérdést. A bizalom helyreállításával — hangsúlyozta —, a bizalom feltétele pedig a szavak és a tettek egysége. Papp Lajos véleménye szerint a párton belüli akcióegységet elsősorban a konkrét kérdésekben kell megteremteni. A legközelebbi jövőben például a Magyar Népköztársaság alkotmányának kidolgozása és elfogadása, illetve a párttörvény kialakítása során kell az MSZMP-n belül hatékony egységet kovácsolni. Fábián Péter felszólalásában egy, a Néplaphoz küldött olvasói levélből idézett: „Előre szeretnék nézni és látni, nem pedig hátra. A gyermekeim jövője ezt kívánja tőlem. De e látás manapság igen nehéz, főleg a tisztánlátás. Víz kéne oltani, de tiszta víz, mert a parázs izzik, ki tudja, mikor lobban lángra.” Ügy zárja sorait. „Befejezem levelem, zavaros levelem! Zilált vagyok, mintáz ország," így gondolkodnak az emberek — hívta fel a figyelmet — ezt üzenik nekünk. Kovács Miklós, a Jászberényi Városi Pártbizottság első titkára a Jászság kommunistáinak véleményét tolmácsolta: ..Nem kell feltétlenül „pártértekezlet mögé bújni, hogy a feladatok ellátására alkalmatlan vezetőket leváltsák.” Az ilyen kiállást azonban csak az vállalhatja, aki nyíltan mer kritizálni. Trázsi József, a Ganz-Da- nubius Tiszafüredi Gyárának üzemvezetője hozzászólásának bevezető részében méltatta a pártbizottsági ülés vitaszellemét, újszerű munkastílusát. A továbbiakban A pártbizottság megtárgyalta a megyei pártfegyelmi bizottság tavalyi munkájáról készült jelentését és ez évi feladattervét. A pártfegyelmi bizottság jelentése megállapítja, hogy az emberek hangulatát a megélhetésen kívül is számos negatív tényező befolyásolja, így munkahelyük gazdálkodásának eredménytelensége, az elhatalmasodó bürokrácia. a pazarlás, a szaporodó fényűző banképületek stb. A párttagság fegyelmi helyzetével alapvető gond mindezek ellenére nincs, a kommunisták döntő többsége a rá bízott politikai és szakmai feladatokat fegyelmezetten teljesíti és megfelel a párt erkölcsi normáinak. De zavarja a párttagságot, ha azt tapasztalja, hogy a vezetés megosztott, s egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat hallanak. A pártfegyelmi büntetések száma 1987-ig folyamatosan emelkedett, majd számszerűségében és arányaiban lényeges csökkenés következett be. Megállapítja a jelentés, hogy az utóbbi hónapokban egyre többen vitatták a büntetőeljárás alá vont párttagok párton belüli elmarasztalásának jogosságát. A megyei pártfegyelmi bizottságA továbbiakban azt hangsúlyozta: abból indultak ki. hogy a cselekvést a felelősségnek, a felelősségi viszonyoknak kell mozgatniuk, a lehető legkevésbé a bürokratikus módon szabályzott kötelességeknek. Ne az előírások legyenek azok, amelyek az aktivitást kiváltják. A munkastílust a munkamódszert érintő leglényegesebb változásokat a megyei párt- bizottság politikai, társadalmi szerepkörének értelmezésében bekövetkezett módosítások indokolták. Az előterjesztések biztosítják, hogy a megyében a párt szervei, szervezetei és tagjai sokoldalúan bekapcsolódjanak a politikai, társadalmi, gazdasági feladatok megoldásába, a pártpolitika alakításába. Ez azt is jelenti, hogy előtérbe kerül az alsóbb pártszervek munkájában is a kezdeményezés és a politika alakításáért való felelősség. A továbbiakban arról szólt Szűcs János, hogy a megyei pártbizottság tagjainak munkáját is a felelősség elve alapján történő szabályzásban látják megoldhatónak. Alapelvként kell érvényesíteni, hogy minden megyei pártbizottsági tagot azonos jogok illetnek meg és azonos kötelességek terhelnek, függetlenül attól, hogy delegált vagy nem delegált pártbizottsági tagról van szó. a politikai munka néhány olyan fogyatékosságát vette számba — a vitakultúra, a tolerancia stb. hiányosságait — ami akadályozza a munkaprogram megvalósítását. Véleménye szerint ezek megszüntetésével valósítható meg a megyei pártbizottság október 7-ei állásfoglalása. A vita összefoglalójában Szabó István többek között azokra a hozzászólásokra reagált, amelyek úgy fogalmaztak, hogy a megyei pártbizottság múlt év október 7-ei határozatát az agitációs és propagandamunka során nem tudták teljes mértékben megismertetni a pártközvéleménnyel. Ebben nem csupán a megyei pártbizottság a hibás — mondta az első titkár —, hanem a különböző szinteken, területeken működő pártszervek is felelősek. A városokban, községekben, üzemekben dolgozó pártszervektől a megyei pártbizottság joggal várt volna el kezdeményezőbb és alkotóbb politizálást. Az előterjesztett beszámoló elfogadása után a pártbizottság külön szavazással döntött a javaslatokról. Bizottságot választott a testületi álláspont nyilvánosságra kerülő közleményének megszerkesztésére. nak továbbra is az a véleménye, hogy a tömegkapcsolat megőrzése, a párt tekintélye miatt nem lehet közömbös a párt tagjainak erkölcsi tisztasága, feddhetetlensége. Az előterjesztéshez Pál József a KEB munkatársa kiegészítő hozzászólást, elmondta, hogy a megyei tendenciák hasonlatosak az országéhoz. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mai politikai viszonyok között hangsúlyozottan fontos a párt tisztaságának megőrzése, létkérdés a párt normáinak megkövetelése, betartása. A megyei pártbizottság a jelentést és a feladattervet elfogadta. A megyei pártbizottság munkamódszerének, munkastílusának korszerűsítésére, ügyrendére és a megyei apparátus szervezeti felépítésének korszerűsítésére előterjesztett javaslathoz Szűcs János, a megyei pártbizottság tikára fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőül arról szólt, hogy a munkastílus, munkamódszer korszerűsítésére vonatkozó javaslat azokat a politikai elveket, módszereket rögzíti, melyek meg kell hogy határozzák a pártmunka jövőbeni karakterét, melyekre a pártmunka átalakuló gyakorlatának épülnie kell. Üj elem, hogy a megyei pártbizottság a megyei tanács, a társadalmi és tömegszervezetek megyei testületében igény és szükség szerint kommunista csoportokat hoz létre és működtet. A RártáPlás hangsúlyozásával nem kívánják megosztani a különböző testületeket. Szűcs János kiemelte: a megyei pártbizottság ügyrendjében a munkamódszer a munkastílus korszerűsítésével összhangban rögzítették a testület működésével kapcsolatos alapvető kérdéseket. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy a megyei pártbizottság mint a megye pártmozgalmának politikai irányító testületé továbbra is a demokratikus centralizmus elve alapján működik. Tekintettel arra, hogy az országos pártértekezlet előkészítése során és napjainkban is vitatott kérdés a kollektív vezetés és a személyes felelősség tartalma, az ügyrendben igyekeztek ezt is pontosan meghatározni. Nagy gondot fordítottak a megyei pártbizottság és munkaszervei feladatkörének felelősségi viszonyainak meghatározására. Az ügyrend szabályozza a megyei pártértekezlet összehívásának rendjét is. Űj elem, hogy a megyei pártértekezlet összehívását a városi, városi jogú, közvetlen megyei irányítású nagyközségi pártbizottságok is kezdeményezhetik. Az ügyrend nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a jogok és a kötelességek tartalmilag tükrözzék és fejezzék ki a pártbizottsági tagok megnövekedett felelősségét, teremtsenek lehetőséget az öntevékeny munkára. Szólt a megyei pártbizottság munkaappnrátusa szervezeti felépítésének korszerűsítéséről, főmunkatársi státusz létesítéséről, munkacsoportok és új osztályszerkezet kialakításáról. Az említetteken túl Szűcs János a testület elé terjesztett dokumentumok sok részkérdéséhez fűzött magyarázatot és sorolt fel indokokat. A szóbeli beajánlás után többen fejtették ki véleményüket a beterjesztett dokumentumokkal kapcsolatban. Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője az előterjesztés részleteit pontosította hozzászólásában. többek között azt, hogy a testület az alkotmányos, a törvényes alapon működő társadalmi és tömegszervezetekkel dolgozzon együtt. Iváncsik Imre javasolta, hogy a megyei pártbizottság első titkárát és tisztségviselőit, amikor működik a pártértekezlet, az a fórum válassza, de legyen ehhez joga a megyei pártbizottságnak is, amikor az indokolt. Tabák Lajos, Tóth András és Horváth Attila különböző módosítási javaslatokat tett. Szabó István rövid felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a megyei pártbizottsági tagoknak rendszeresen részt kell venni a közös munkában és az alsóbb szintű pártszervek, pártszervezetek rendezvényein képviselni a megyei párt- bizottság álláspontját. Elvi kérdésnek tartotta ezt. A tervezés új vonásai Szűcs János vitazárója után a testület jóváhagyta a megyei pártbizottság és szerveinek ügy rend jére; a megyei pártbizottság munkamódszerének munkastílusának kor- szerűtésére és a megyei pártbizottság idei munkatervére vonatkozó dokumentum-tervezeteket. ^ megyei pártbizottság 1989. évi munkatervét Szűcs János terjesztette a testület elé. Szóbeli kiegészítőjében a megyei pártbizottság titkára az idei tervezés új vonásait vette számba. A tervezőmunka kiindulópontja a megyei pártbizottság 1988. október 7-én elfogadott munkaprogramja és feladatterve, valamint a mai áttekintés mondotta. Újszerű volt a tervezés abban is - hangsú lyozta —, hogy a testület tagiai a korábbiaknál jóval aktívabban vettek részt benne, tehát a módszerváltás már az előkészítés során is érvényesült. Felhívta a testület figyelmét arra, hogy az írásban kiküldött javaslatban minden felvetés szerepel, azok is, amelyek megtárgyalását a végrehajtó bizottság nem javasolja — ez szintén újszerű vonás. Továbbá az is — folytatta — hogy az előterjesztők több esetben közvetlenül a munkabizottságok. Szóbeli kiegészítőjét a következőkkel zárta Szűcs János: az 1989. évi terv új, nagyobb követelményeket támaszt a testülettel és tagjaival szemben. Megvalósítása csak a most elfogadott új munkamódszerrel lehetséges. A testület külön szavazással döntött az alternatívákban, majd elfogadta 1989. évi munkatervét. Végezetül a megyei párt- bizottság megválasztotta új állandó munkabizottságait, majd személyi kérdésekben döntött. A tudósítást készítette: Berki Imre, Simon Béla, Tiszai Lajos, V. Szász József Fotó: TKL Korszerűbb munkamódszer Azonos jogok, kötelességek
