Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-04 / 30. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. FEBRUÁR 4. Névváltozás is kellene Bővítik a rákmegelőző szűréseket Üj rákmegelőző szűrés kezdődik megyénkben ^ — az emésztőrendszer szűrése. Miért vám rá, szükség? Hiszen már eddig is épp elég volt a szűrésekből — mondihatná az ember. Nos, „A rák ellen, az emberért, a holnapért” Társadalmi Alapítványt Támogatók Szolnok Megyei Egyesületének legutóbbi vezetőségi ülésén kiderült, hogy ez egyáltalán nem így van. Mint dr. Pécsi Lajos, megyei onkológus főorvos elmondta, jelenleg kétféle szűrést végeznek: a nővédelmit, amely az emlő és a nemi szervek elváltozásainak kimutatására alkalmas. Ezzel a lehetséges összes daganatok 10 százalékát fedezhetik fel. A másik: a komplex szűrés, amely ugyanezt jelenti, tüdőszűréssel kombinálva. így a daganatok 30 százalékát lehet kimutatni. De mi van a többi 70 százalékkal? Ki fogja észrevenni például a gyomor és bélrendszer elváltozásait? Ráadásul a nővédelmi, illetve a komplex szűrés szám szerint se kielégítő a megyében. Tavaly mintegy 34 és félezer vizsgálatot végeztek, holott a veszélyeztetett korú nők száma 120 ezer. A főorvos azt is elmondta, hogy a megyében 26 rákszűrő állomás van, ahol naponta körülbelül 4— 5 vizsgálatot végeznek. Sokkal többet is lehetne ... A jelenlegi szűrési rendszer egyik hibája, hogy a vizsgálatokat vállalók teljesen megnyugodva mennek 'haza: mindent megtettek a rák megelőzéséért. Veszély- érzetüket elaltatja, hogy részt vettek a szűrésen. Pedig nem vizsgálták a bőr, a gyomor, a bél, a száj üreg elváltozásait, vagyis a lehetséges daganatos betegségek 70 százalékát... Ha az emésztőrendszer szűrését megvalósítják, már csak a daganatos elváltozások néhány százaléka marad szűrés nélkül: a bőré (amelyet egy általános orvosi vizsgálaton meg lehetne nézni) valamint a szájüregé (amelynek szűrése a fogorvosok feladata A jelenleginél többet Háromezren gyomorrákban A megelőzés a lényeg volna egv normál fogellátás alkalmával.) Miért van szükség az emésztőrendszer szűrésére? Dr. Gergely Mihály professzor, a megyei kórház sebészeti osztályának vezető főorvosa beszélt erről. Elmondta, hogy Magyarországon évente háromezer ember hal meg gyomorrákban. Most már a vastagbél- valamint a végbélrákok halálozási száma is közelíti a háromezret. Ennek okai elsősorban az életmódban, a táplálkozásban keresendők: például sok konzervet, tartósított élelmet eszik a mai ember. Fontos, hogy az elváltozásokat idejében észrevegyék. még akkor orvoshoz forduljanak, amikor nem okoz tüneteket. Ilyen esetekben ugyanis a gyógyulás esélye 100 százalékos vagy közel 100 százalékos. A tüneteket nem okozó betegségeket pedig csak szűréssel lehet kimutatni, hiszen az ember nem észleli még, hogy baj van ... Az emésztőrendszer szűrésének lényege, hogy olyan próbát végeznek, amely a székletből kimutatja a vért. A szűrésen többféle módon lehet részt venni — tudtuk meg dr. Pécsi Lajostól. Aki a térítésmentes formát veszi igénybe, a megyei onkológiai gondozóban jelentkezhet vizsgálatra (később a többi onkológiai gondozóban is). Itt kezdődik el először a férfiak rákmegelőző szűrése is. Aki nem akar a gondozóba menni, megvásárolhatja a tesztet (13 forintért) az OMKER szolnoki szaküzletében. Hamarosan gyógyszertárakban is árusítják majd. A mintavételt otthon is elvégezheti bárki, és a tesztet az onkológiai gondozóban kell leadni. Ha a teszt pozitív, még' nem jelenti azt. hogy az illetőnek rákja van. Ekkor újabb vizsgálatra van szükség. Az emésztőrendszer szűrésén a 35 év felettieknek évente, kétévente egyszer ajánlatos részt venni. Ha már az újításoknál tartunk, az újságírónak az a véleménye, hogy elnevezést is lehetne újítani. Sok emberben ugyanis félelmet kelt a ,.rákszűrés" szó. Talán azt hiszi, hogy ott csak azt tudhatja meg: rákja van. Márpedig erre jó né- hányan nem kíváncsiak ... Azt hiszem, inkább rákmegelőző szűréseknek kellene nevezni a vizsgálatokat. Hiszen a lényegük éppen az; észreveg-ék azokat az elváltozásokat, amelyek a rákot megelőző időszakban vannak jelen a szervezetben. A legtöbb ilyenkor még gyógyítható, és nem is mindig műtéttel, sokszor a gyógyszeres kezelés is elegendő. Jó lenne tehát, ha minél többen vennének részt a rákmegelőző szűréseken, hiszen a daganatos betegségeknél a megelőzés, az idejében észlelés a legnagyobb esély a túlélésre ... P. £■ Jászfényszarun is úgy vélik: éppen ideje Legyen valóban a tagoké a szövetkezeti tulajdon! A Teszöv nemrégiben megtartott — a TOT február végére összehívott, a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom megújulásával biztató konferenciájára való készülődés jegyében rendezett — küldöttközgyűlésén figyelemre méltó hozzászólást hallottunk Csikós Ferenctől. a Jászfényszaru Béke Tsz elnökétől. Mondandóját így summázhatjuk: éppen ideje már. hogv a termelőszövetkezeti vagyon ne csak formálisan. hanem valóban az azt létrehozó és munkájával gyarapító tagoké legyen! Bérmunkássá lettek a tagok A körülményekhez — a gazdálkodás tavalyi, korántsem ideális időjárási és egyre szigorodó közgazdasági feltételeihez képest eredményes zárszámadás után kerestem fel a felső-jászsági földekből kevés híján hétezer hektárt művelő szövetkezet vezetőjét. Elöljáróban természetesen a megyei fórumon általa sürgetett változások időszerűségét igazoló alaphelyzetről beszélt: — Jó néhány tényez/) hozzájárult ahhoz az utóbbi három évtizedben, hogy az egykori. tulajdonosként a szövetkezetbe tömörült tagságból mára egyszerűen munkavállalók. bérmunkások alkotta kollektíva lett. Bevezettük ugyanis időközben a garantált bérezést, kialakítottuk a vállalatszerű gazdálkodási szervezetet. A centralizált közgazdasági szabályozás egyre jobban kiterjed a szövetkezetekre, és a szövetkezeti tulajdon magasabb fokú. állami tulajdonná alakításának ideológiája is mindinkább nyomasztja a mozgalmat. Azt hiszem, a közös gazdaságok többségében igaz. ma már. hogy a tagsági kötődés csupán a munkaviszonynak egy sajátos formája, és nem sok köze van a szövetkezeti tulajdonviszonyokhoz. — Értsem ezt úgy. hogy a szövetkezeti tagság nem igazán tulajdonosa a közösnek? — Igen. erről van szó. Mondja meg: a jelenlegi tulajdonviszonyok között mennyivel inkább érezheti magát a közös vagyon gazdájának az. aki mondjuk ti- zen-huszonéve tag. annál, aki teszem azt. egy hete jött ide a munkakönyvével? Még csak több közgyűlési szavazatunk. tehát a közös dolgaiba való nagyobb beleszólási lehetőségük sincs az. egykori alanítóknak. ma is dolgozó családtagjaiknak vagy a törzsgárda tag iáinknak. Már- nedig higgve el. tulajdonosi tudni nélkül nincs tulajdonosi magatartás, nincs hosz- szú távú érdekeltség a vn- gvonmegóvásban. gyarapításban. Osztalék a vagyonrész után — Konkretizálná mindezt a Béke Tsz esetében? — A 6800 hektár összes területünknek jelenleg már csak a 46 százaléka van tagi tulajdonban. A többit megváltotta a közös. Mintegy Magamra voltam utalva Leülünk a kisszoba díványára és Birgés Miklós elkezdi mesélni az életét. Egyszerű munkásember, egyszerű története. A mindennapok kérdéseire olykor nehéz a választ megadni, de egyet mégis találni kell. A választól pedig az ember sorsa függ. — Bántott nagyon a dolog, hogy nekem ilyen asszony jutott, de azért bíztam, hogy hátha változik otthon az élet. Megszületett az első gyerek, én 12 óráztam a Hűtőben, ő meg otthon nem jutott semmire. Mindig felfordulva a ház, a gyerek éhes, a konyha hideg. Én hordtam Mikit az orvoshoz munka után, mert nem törődött vele. A túlórapénz pedig hogy, hogynem mindig elfolyt. Nem haladtunk előre egy tapodtat se, sőt inkább egyre romlott a helyzet. — Mondtam, változtasson a dolgon, mert ez nem mehet így tovább, nincs miért hajtanom, teljesen értelmetlenné válik minden. Legalább a gyereket tartsa rendben meg főzzön estére. Vashiánya volt a kisfiúnak, gyógyszerezni kellett, de megfeledkezett róla. Termett a kertben sóska, még le se szedte. Nem akartam másik gyereket, mégis úgy alakult, hogy 2 és fél év múlva megszületett Laci fiam is. Csak szaporodott a gond, az asszony meg teljesen elhagyta magát. Nagyon bántott ahogy alakul az életünk, és akkor úgy gondoltam, betelt a pohár; a gyerekek nem nőhetnek így fel. Kettévágjuk a kenyeret, és boldoguljon, ahogy tud. — Én tudtam, hogy nem vágyik a fiai után, de a bíróság neki ítélte őket. A kisebbik még szopós V0]t> gondolom, azért hagyták nála a másikat is. Volt, hogy a szomszédok etették meg a gyerekeket, annyira nem törődött velük. Szóval igazam lett, belátták a gyámügyön is, és fél év múlva már nálam laktak. Éppen tíz éve ennek, 38 éves voltam. Az asszony azóta valahol szociális otthonban lakik, néha meglátogatja őket. — így legalább a jövő már rendben l^sz, gondoltam, a mamával együtt felneveljük a gyerekeket. Bírtam a munkát, nem féltem a gondtól, beleszoktam a pelenkázásba, a házimunkába, kialakult hamar a napirend, ötkor ébresztettem a gyerekeket és egyik elől, másik hátul ült a biciklin. úgy mentünk az óvodába, bölcsődébe. Hat órakor már ott voltunk, s azután hajtás ki a gyárba. Akkor már az Aprítóban. a a külső gyáregységben dolgoztam. Túl volt a hetvenen a mama, nem gondolta, mikor megözvegyült, hogy rá még ilyen feladat vár. Sokat segített, ő főzött, mosott ránk. varrt, meg amit kellett. .. meg amit birt. — A gyárban elengedték a késéseket, nem kellett, vagyis nem lehetett ledolgozni, egyedül nem maradhattam a műhelyben. Levonták a munkaidő-kiesést, mert az irodista lányok szóvátették a művezetőnek. Szerettem én a munkámat, jól is dolgoztam, lángvágó vagyok most is, csak hát mégse lehettem úgy, mint más szakik. A műszak alatt se felejthettem el teljesen az otthont. Állandó retegésben voltam, mikor lesznek betegek a gyerekek. Különösen az elején gyakran jártam táppénzre, és rossz néven vették odabent. Nem volt, aki helyettesítet volna. Mit tehettem, nyeltem a megjegyzéseket és vártam a szakszervezeti segélyt. Túlórát nem vállalhattam, pedig nagy szükség volt a pénzre. A boltban csak az olcsóbbat válogattuk mindig. Cipőt, ruhái úgy vásároltunk, hogy meg volt rá a keret, és hárman választottuk; a gyerek, én meg az eladó. Ma már ők is bevásárolnak, rájuk léhet hagyni, segítenek a házban, a ház körül, mikor a mama nem bírja magát, meg is főz a nagyobbik. — Minden időmet, minden gondolatomat lekötötte a két gyerek. A munkából hazafelé jövet nem tértem be a többiekkel a kis kocsmába, nem jártam társaságba. Építettem. Bővítettem a kis házunkat. fürdőszobát alakítottunk ki tavaly elkészült a központi fűtés. Még idejében, mert abból -a 9—9 és félezer forintból, amit a családi pótlékkal együtt kapok, mire jutnánk ma hárman. Ügy gondoltam, ha felnőnek a gyerekek, kevesebb lesz a gond. de újak jönnek. Miki nyolcadikos, szakmát kell választania, a kisebbik meg nem jól tanul. Gúnyolják az iskolában, hogy xnincs anyja, ő meg jobb híján az öklével tesz igazságot. — Ha visszatekintek, végül is nem vártam mást. Férfiember létemre úgy éltem, mint a gyereküket egyedül nevelő anyák — magamra voltam utalva. Meg kellene nősülni, de maholnap az ötve- net taposom, kit találnék én. És vajon az sikerül-e? A 83 éves nagymama kel-fek- szik a beszélgetés közben. Miki még nem jött haza, a hatodikos Laci pedig végighallgatja apját, s mikor az iskolai verekedésről van szó, a karjával takarja el könnyeit. Birgés Miklós újabb kérdések előtt áll.- lp félezer nyugdíjasunknak fizettünk ki evente megközelítőleg másfélmillió forint földjaradékot. A háromszáz- nyi dolgozó tagság fizetést kap, prémiumot, meg esetleg nyereségrészesedést. Mindez független az utóbbi harminc- évben felhalmozódott 267 milliónyi közös vagyonúnktól. Mi úgy szeretnénk megreformálni a szövetkezet és a tagok tulajdonviszonyát, hogy a dolgozók az általuk létrehozott új érték arányában valóban tulajdonosai legyenek a közös vagyonnak. Ugyanúgy a nyugdíjasok is! Mert tudja, a parasztemberben, ha még annyira rászorult is, egyfajta ellenérzést vált ki, ha segélyt utalnak ki neki időközönként. Más az, ha tudja, hogy amit kap, az neki természetszerűen jár, mégpedig az általa végzett munka arányában. — Szövetkezetükben, hallottuk a Teszöv küldöttközgyűlésén, már dolgoztak ki változatokat a tulajdonosi érdekeltség korszerűsítésére . . . — Kimunkáltuk. hogy mennyi volt az 1989. január 31-én tagsági viszonyban á’- lóknak. az elhalt tagok özvegyeinek és az alapszabály szerint háztáii földre iogo- sultaknak a kimutatható keresete 1959 óta Nem kj.s munka volt hiszen kilenc jogelőd ie volt a téeszünknek. Kiszámoltuk, hogv ogv- eev tag esetében mennyi az egv forint keresetre iutó állandó vagyonrész. Így a szövetkezetben végzett munkája és eltöltött tagsági viszonya alapján ki kisebb, ki nagyobb részben lenne tulajdonosa a 262 milliós közös vagyonnak. — Természetesen, nem formálisan, mint azt többször is hangsúlyozta ... — Kétféle megoldással számoltunk a valós vagyoni kötődés megvalósításánál. Vagy a mindenkori tiszta vagyon 3 százaléka lenne az osztalék, vagy pedig a mindenkori adózott nyereség 30 százaléka kerülne felosztásra a tagok között, kinek-ki- nck megállapított vagyonrésze arányában. Meggyőződésem. hogy a gazdálkodás egészére kedvezően hatna a közös vagyonhoz való szorosabb kötődés. Igaz. értünk már el eredményeket eddig is az érdekeltségi rendszer korszerűsítésével. Hasonlóan más tcrmelőszövet kezet ékhez. mi is létrehoztunk önelszámoló egységeket. Ezzel azonban csak a nyereségérdekeltséget növeltük. Az egyes termelőegységeknek, létesítményeknek, eszközöknek. tehát a vagyonnak, továbbra is csak formális gazdái maradtak a tagok. Ha viszont, az adott munkahelyi kollektíva. — mint be':-ö vállalkozói egység. — önálló szövetkezeti vagyonrészként kezelné például a sertéstelepet. a gépműhelyt, vagy a szárítóüzemet. sokkal inkább érdekelt lenne annak megóvásában. gyarapításában. A megállapított vagyonrész természetesen nem adható el. nem ruházható ál. nem vehető ki a közösből. »Vs csak az elhalt tag özvegye örökölheti. Talán majd az új törvény... — Bizonyára oka van, hogy az utóbbiakat érzékelhető nyomatékkai sorolta . . . — Igaza van. Különböző alternatív szervezetek fórumain egyre erőteljesebben vetődik fel a termelőszövetkezeti vagyonnak, elsősorban a legalapvetőbb termelőeszköznek, a földnek a felosztása. Semmiképpen nem ebben látjuk a mező- gazdaság megújulásának a lehetőségét. Sokkal inkább a társult tulajdonnak a hatékonyabb, gazdaságosabb működtetésében, és az ezt biztosító valós érdekeltség megteremtésében. Azért használok következetesen többes szám első személyt, mert először a vezetőségi ülésünk, a minap pedig a küldöttgyűlésünk már jóváhagyta a fenti elképzeléseket. Még ebben a hónapban a tagsággal megvitatjuk, közgyűlésen. — Ügy gondolom, nem csupán a közös elhatározásuk kérdése a megvalósítás. — Jól gondolja. A központi pénzügyi szabályozás adta jogosítványok még hiányoznak. Sokat várunk az új szövetkezeti törvénytől, bár nem táplálunk túlzott illúziókat. T. F. A tíszakürtt általános Iskolában videostúdiót alakítottak ki. Így minden tanteremben lehetőség van az oktatást segítő filmek vetítésére. A videomagnót saját erőforrásból gazdálkodták ki. Ezen kívül három hete megalakult az iskolaszövetkezet is. A boltot (képünkön) a Kunszentmárton és Vidéke Afész segítségévei "üzemeltetik, napi forgalmuk 1500 forint. A diákoknak tejet, kiflit, üdítőt csokoládét és tanszereket is árulnak. (Fotó: T, z.)
