Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-04 / 30. szám

Ülést tartott a megyei pártbizottság II megye politikai életének főbb jellemzői Előterjesztés ez 1988. október 7-én elfogadott politikai munkaprogram ős feladatterv végrehajtásáról Legutóbbi ülésünkön a végrehajtó bizottság azt a feladatot kapta a pártbizott­ságtól, hogy adjon tájékoz­tatást a jelenlegi politikai helyzetről és a megyei párt- bizottság 1988. október 7-ei határozata eddigi végrehaj­tásának tartalmi és szerve­zési tapasztalatairól. Október óta az ország. így a megye általános gazdasági, politikai helyzete is bonyo­lultabb, nehezebb lett. A sta­bilizáció és a megújulás sür­gető kényszeréből eredő fo­lyamatok ellentmondásosan hatnak. Szolnok megyében is tapasztaljuk, hogy erősödik a politikai küzdelem. Ezt a küzdelmet az életszínvonal romlása, az újonnan meg­nyílt politikai lehetőségek sokszínűsége és a nehéz helyzetekben mindig fel­színre törő szélsőségek táo- lálják. A gazdaságban a sta­bilizációt szolgáló kedvező irányú elmozdulás még min­dig nem következett be. A politikai harc tényezőit nehéz ma meghatározni, mert egyszerre folynak viták — sokszor azonos kérdésekben és hangnemben — a párton belül, illetve a közélet más szereplői között is. Számos bírálat éri ma a pártot kívülről is. Különö­sen nagy a hatása azoknak Az eltel négy hónap ta­pasztalatai és a politikai partnereinktől érkezett jel­zések azt igazolják, hogy ok­tóber 7-én elfogadott mun­kaprogramunk helyes dönté­se volt a megyei pártbizott­ságnak. Végrehajtása meg­kezdésének első időszakában nerrt- merült fel olyan kifo­gás vagy érv, amely szüksé­gessé tenné a határozat felül­vizsgálatát vagy módosítá­sát. A megyei pártbizottság ülésein sem vetődött fel erre utaló észrevétel. De az is tény, hogy mindeddig nem vizsgáltuk, hogy a párttag­ság hogyan viszonyul dönté­sünkhöz. Ugyanakkor — el­sősorban a szolnoki városi pártértekezletre való készü­lés kapcsán — azt tapasztal­juk, hogy a párttagság csak látszólag fogadta el azt. Sok tekintetben hitehagyott, fel­lazult. még ha a szétesett- ség állapotáról nem is lehet beszélni. A kommunisták úgy érzik, hogy ebből a dön­tésből, is kizárattak, hisz an­nak előkészítésében közvet­lenül nem vehettek részt. Ezért nem várható el, hogy azonosuljanak vele. Tulaj­donképpen csak arra voltak hagyatva, hogy az újságban elolvassák a tervezetet. Arra részletes magyarázatot nem kaptak, hogy miért ezeket a célokat választottuk, mik ezek indítékai. Ezért nem érkezett észrevétel. Még mindig gondolkozni kell azon, hogyan lehetne ezt a programot alaposabban meg­ismertetni. megértetni, elfo­Politikai munkaprogra­munk végrehajtása nem pusztán az abban rögzített feladatok megismertetésével, tervezésével, a napirendek tárgyalásával, hanem ezzel egyidőben a megyei vezető párttestület összetételének és tevékenységének megújításá­val kezdődött meg. Annak a felismerésnek az alapján, hogy politikai befolyásunk erősítésének döntően saját soraink rendezése, módsze­reink, munkastílusunk kor­szerűsítése lehet az eszköze. Az összetételében is meg­újult megyei pártbizottságba a felmentett testületi tagok helyére Xl-en kerültek dele­gálással, tízen behívással. A delegáló pártszervek felis­merték annak jelentőségét, hogy így közvetlenebb ré­szesévé és felelősévé válnak a döntéshozatalnak. a visszaéléseknek, etikai vét­ségeknek, amelyek az orszá­gos sajtónyilvánosság révén ma sok mindenkit foglal­koztatnak. Ezek az esetek számunkra is szolgálnak ta­nulsággal. Nem zárkózha­tunk el, és nem is akarunk elzárkózni a konkrét ügyek vizsgálatától és indokolt esetben a felelősségre vonás­tól, ha annak tényleges alap­ja van, de nem is engedhet­jük felelőtlen vádaskodással mesterségesen szétzilálni so­rainkat, szembeállítani ve­zetést és tagságot. Ilyen megfontolásból javasoljuk a megyei pártbizottság mai ülésünkön előterjesztendő munkatervében egy külön­bizottság kiküldését közéle­tünk erkölcsi, politikai hely­zete, a közélet tisztaságának védelmével kapcsolatos ten­nivalók átfogó vizsgálatára. Az emberek ma helyzetük­nél és tájékozottságuknál fogva igen eltérően ítélik meg a kibontakozóban lévő folyamatokat. Nem kevés a mindent gyanúval fogadók, a minden újtól idegenkedők, az indokolatlanul türelmet- lenkedők száma. Eevesek a szocializmus pozícióit fél-*, tik. míg mások a liberáli­sabb politikai lehetőségeket keveslik. Megyénk helyezté- nek megítélésére is ez a jel­lemző. gadtatni, és adott esetben — ha arra a párttagság igényt tart — a korrekciókat elvé­gezni. Azért, hogy ez így történt, a megyei és a városi pártve­zetés hibás és nem a párt­tagság. A vezetést, a megyei pártbizottságot érintő kérdé­sekben — magunk között — fogalmazhatunk keményeb­ben a tisztánlátás kedvéért, de ugyanaz a hangvétel al­kalmatlan a párttagsággal való párbeszédre. A tapasztalatok közé so­rolható, hogy a tagság látja: a múlt évben történtek sze­mélycserék, de olyan esetek­ben. amelyeknek különösebb ódiuma nem volt. Ez nyil­ván azt jelenti, hogy nem tartja elegendőnek a válto­zás mértékeit. Alapvetőnek kell tarta­nunk. hogy a politikai kér­désként felvetődő új jelen­ségeket politikai eszközök­kel kezeljük, s ezt a gyakor­latot általánossá tegyük a pártmunka valamennyi szín­terén. jobban bevonva az eszmecserékbe és a cselek­vésbe a megye egész párt­tagságát. Szorgalmazzuk valamennyi haladó és humanista törek­vést kifejező erő tisztessé­ges együttműködésének meg­valósítását a kibontakozás érdekében. Ebben is bátorít­juk a helyi pártszerveket és alapszervezeteket. Ez a fel­fogás határozza meg viszo­nyunkat a társadalmi ön- szerveződés jogának kitelje­sedésével színre lépő alter­natív mozgalmakhoz is. A pártbizottság tagjai fel­vállalják azt a szerepkört és felelősséget, amelyet a me­gye párttagsága, de a széle­sebb közvélemény is a me- gvei szintű politika alakí­tásában, a döntések képvise­letében tőlük joggal vár. Terhelésük minden korábbi időszaknál jelentősebb, an­nál is inkább, mert több taggyűlésen. alsóbb párt­szerv testületi ülésein is gyakran vesznek részt. A végrehajtó bizottság az új tagokkal felfrissülve mun­kamódszerében és stílusá­ban is alkalmazkodott a megváltozott politikai mun­kához. Ülései több időt vesz­nek igénvbe. de ez a döntés­előkészítő és szervező mun­ka alaposságára, egy-egy té­mában a sokoldalú megkö­zelítésre. a véleményütközte­tés fényére utal, Munkájá­ban jól kamatozik, hogy a megújult testület tagjai munkakörüknél, hivatásuk­nál fogva is széles körű ta­pasztalatokkal és kapcsola­tokkal rendelkeznek. Az ala­posabb, mélyebb helyzetis­meret birtokában több eset­ben adott a testület az ap­parátus számára egy-egy po­litikai kérdés megvizsgálá­sára megbízást, illetve kért soron kívüli információt Szolnok város vagy a megye lakosságát foglalkoztató kér­désekről. A végrehajtó bi­zottság a korábbi évek ta­nulságai alapján nem vállal át olyan kérdésekben dön­tést, amely a pártbizottság­ra tartozik, de felelősséget érez azért, hogy valameny- nyi előterjesztés érdemi po­litikai előkészítése megtör­ténjen. A pártbizottság fontosnak tartotta, hogy mielőbb tisz­tázza. újrafogalmazza saját működésének alapvető kér­déseit. Az irányító munka értékelése és az új ügyrend kidolgozásának feladata ezért is került közel negyedévvel előbbre, azaz a mai ülésre. Munkamódszerünket annak tudatában korszerűsítjük, hogy a párt iránti bizalmat, a közhangulat javítását csak akkor leszünk képesek erősí­teni. ha a helyi társadalom és közélet égető kérdéseivel foglalkozunk és minden esetben a nyilvánosság elé tárjuk a pártbizottság poli­tikai álláspontját — a leg­kényesebb kérdésekben is. Időszerű a megyei pártbi­zottság 35 tagú politikai ap­parátusának szervezeti kor­szerűsítése is. A politikai döntéshozatali mechanizmus korszerűsíté­sének fontos eleme volt a tanácsadó testület létrehozá­sa. Az alsó pártszervekkel és társadalmi munkatársakkal folytatott széles körű kon­zultációt követően elvégez­tük a politikai tervezőmun­ka korszerűsítését. A me­gyei pártbizottság 1989. évi munkatervét már ennek megfelelően készítettük el. Az október 7-ei határoza­tot követő testületi, munka- bizottsági ülések napirend­jén mindazok a témák sze­repeltek, amelyeket a fel­adatterv és a politikai prog­ram kijelölt. Nincs elmara­dás az időpontokhoz kötött feladatok teljesítésében. Er­Az országos pártértekezlet határozatát feldolgozó városi pártbizottsági ülések fontos lépést jelentettek a párt­munka megújításában. Szol­nokon és Tiszafüreden párt­értekezlet előkészítése zaj­lik. A többi városi pártbi­zottságban a testületi tagok közel egyharmada cserélő­dött ki ebben az időszakban. A tapasztalatunk az. hogy a testületek állásfoglalása eredményeként pontosabb, reálisabb helyzetismeret alakult ki. Ez azonban ön­magában még nem tudta az alsóbb pártszervek. párt- szervezetek munkáját kellő­képpen élénkíteni. A pártmunka egyszerűbbé, hatékonyabbá tételének egyik fontos mozzanata volt az al­sóbb szintű pártbizottságok egytestületűvé válása. Az így megújult 15—18 tagú közsé­gi. üzemi és néhány városi jogú pártbizottságba mozgé­kony. a helyi politizálásra alkalmas párttagok kerültek. Az elmúlt hónapok bizonyí­tották. hogy ezek a testüle­tek dinamikusabb, határo­zottabb, a pártszervezetek­hez közelebb álló irányító munkára képesek. Az alapszervezetek tevé­kenységének sürgető meg­újítására figyelmeztetnek a tagkönyvcsere kapcsán szer­zett tapasztalatok is. A me­gyében egyébként összesen 180-an nem vették át az új tagkönyvüket. E sajnálatos tény okai között szerepe] — társadalmi gondjaink mel­lett — az alapszervezeti munka 'korszerűsödésének lassúsága, az indokolatlan ről a következőket lehet ösz- szegzésképpen elmondani: A megyei pártbizottság kö­zelmúltban fogadta el új káderhatásköri listáját. Ez további teret nyit a helyi pártszervek, pártkollektívák politikai felelőssége és ön­állósága érvényesülésének. A megyei pártbizottság ká­derhatásköréből 67-en ke­rültek az alsóbb szintű párt- szervek hatáskörébe. A vá­rosi. városi jogú pártbizott­ságok által közvetlenül irá­nyított párlalapszervezetek 41.5 százaléka kapott önálló káderhatáskört. Testületünk állást foglalt a megyei pártbizottság és szervei munkájáról történő tájékoztatás rendjéről Ok­tóberi ülésünk óta a közvé­lemény — elsősorban a Szol­nok Megyei Néplap hasáb­jain — részletes tájékozta­tást kap a testületek mun­kájáról. Szorgalmaztuk, hogy az állami és társadalmi szer­vezetek is teremtsék meg te­vékenységük. testületi dönté­seik nagyobb nyilvánosságát. Megkezdtük a párt szer­vezeti felépítésének korsze­rűsítését a megyében. A ta­pasztalatok megerősítették: elengedhetetlenül fontos, hogy a községi pártmunká­ban is megszilárduljanak azok a stílusjegyek. mód­szerek. ámelyeken keresztül a párt politikai befolyását a mai körülmények között a helyi pártszervezetek haté­konyan képesek biztosítani. Így január 1-jétől megyei irányítás alá vontuk a mart­fűi. a tiszaföldvári, a jász­apáti és a jászárokszállási pártbizottságot, s ezzel meg­tettük az első lépést a két­szintű pártirányítás kialakí­tásában. A most folyó orszá­gos pártvitát megelőzően foglalkoztunk a lakóterületi pártmunka megújításának gondolatával. A helyi poli­tizálás élénkítésére irányuló kezdeményezéseket a mosta­ni eszmecserék közelebb vi­szik a megoldáshoz. Meg­kezdtük a megye pártszerve­zeteiben a státuszhelyzet át­tekintését — beleértve az üzemi, községi, függetlení­tett tisztségeket is. A kidol­gozás alatt álló javaslatok számolnak a munka lehetsé­ges társadalmasításával, il­letve a státuszok racionális csökkentésével. türelmetlenség és a szemé­lyes, sértődöttség is. 1 A gazdaságban végzett pártmunkában a legfonto­sabb feladatunk — ahogyan programunk is megfogal­mazta — a Központi Bi­zottság kibontakozási prog­ramjának végrehajtását szolgáló megyei feladatterv megvalósítása. Ezen mun­kálkodunk folyamatosan úgy. hogy az operatív irá­nyítás helyébe a gazdaság minden szintjén a straté­giai irányítás lépjen. Most a tavalyinál is nehezebbnek ígérkező évet kezdtünk. Ezt megerősíti az év eleji mun­kásgyűlések hangulata. Az 1989-es feladatok ki­alakításakor azt hangsú­lyoztuk. hogy mindenfajta meglévő korlátozottságból kiútként a jól vezetett vál­lalkozások kínálkoznak. Annak ellenére, hogy az üzemekben korszerűbb tech­nológiákat alkalmaznak, és új termékek is megjelentek a piacon, változatlanul las­sú a termelés ésszerűsítése és a termékszerkezet kor­szerűsítése. Az. hogy a ki­vitelen belül 70,l o-ra nőtt a konvertibilis export ará­nya, kedvező törekvéseket jelez. A vállalkozói készség erősödésével és a piackuta­tás gyorsaságával azonban továbbra sem vagyunk elé­gedettek. A kialakuló gazdaság: verseny káros feszültségek­kel is együttjár. Ezek meg­szüntetésére, csökkentésé­re a korábbinál gyorsabban és szervezettebben reagál­nak az érdekképviseleti szervek és szervezetek (szakszervezetek, TESZÖV, MÉSZÖV, KISZÖV stb.). Ebben a pártbizottsági tö­rekvések kedvező fogadta­tását látjuk. A határozat végrehajtását sajátos mó­don képesek elősegíteni a tudományos szervezetek, a MTESZ, a Közgazdasági Társaság és a TIT. Ez tük­röződik idei programjukból :s. A határozatban szereplő művelődéspolitikai elkép­zelések helyességét is meg­erősítették az eddigi vissza­jelzések. Az érintettek hangsúlyozták: a koncepció reális, de félő. hogy a min­den eddiginél nagyobb költségvetési megszorítá­sok további feszültségeket okozhatnak. Annak ellené­re. hogy értéknek tekintjük a demográfiai hullám foga­dására készült, megyei isko­lafejlesztési tervet, reálisan kell látnunk, hogy a közok­tatás feltételei tovább rom­lottak. krit'kus szintre csök­kent a szakmai programok köl tségvetési t ámogat ása. súlyosbodtak a pedagógusok élet- éc munkakörülményei is. A közművelődési és mű­vészeti intézményeknek is A megyei tanács az első félévben áttekinti szakigaz­gatási szervei korszerűsíté­sének lehetőségeit. Megkez­dődött az egészségügyi in­tegrációs rendszerek tartal­mi, gazdasági, szervezeti helyzete értékelésének elő­készítése is. A tanácsi szer­vek és az intézmények — a megyei párl-végrehajtóbi- zottság november 8-ai, a közoktatás és a művelődés- irányítás káderhelyzetéről szóló állásfoglalásának meg­felelően — megkezdték szakemberutánpótlási és ká­derfejlesztési terveik átdol­gozását és a pályázati rend­szer fejlesztését. Ugyancsak foglalkoznak ajánlásunknak megfelelően a szakmunkás- képzés és a középfokú beis­kolázás feltételeinek javítá­sát szolgáló feladatterv ki­dolgozásával. Elismerést érdeminek a megyei tanács erőfeszítései, amelyeket a kulturális inf­rastruktúra fejlesztése, kü­lönösen a három legjelentő­sebb közművelődési intéz­ményünk működési feltéte­leinek általunk is halaszt­hatatlannak ítélt javítása érdekében tett. A megyei könyvtár megkapta a mun­kásőrség Tisza Antal úti volt városi parancsnokságá­nak épületét. Távlati bőví­tésének legkedvezőbb meg­oldására készülő átfogó ja- , vaslatot ez év közepére fogják döntésre a testület elé terjeszteni. Határoztak a Szigligeti Színház rekonst­rukciója első ütemének in­dításáról, amit vállalatok, társadalmi erők egyaránt támogatnak. Folytatódik a múzeum épületének felújí­tása és a művésztelep re­konstrukciója. A megyei tanács tudomá­nyos koordinációs bizottsá­ga elindította annak a szé­les körű tájékozódásnak az előkészítését, amely az ér­telmiség helyzetének, össze­tételének, szakmai, közéleti tevékenységének alakulásá­ról ad átfogó képet, össze­függésben a megye arcula­tával. A megyei pártbizottság október 7-ei határozatát kö­vetően a társadalmi- és tö­megszervezetek, mozgalmak körében is nagyobb hang­súlyt kapott a megújulás igénye. Ezeket a törekvése­ket a megyei pártbizottság a partneri viszony alapján igyekezett elősegíteni. Ta­nácskozásaink során a ko­rábbi beidegződéseket köl­csönös türelemmel, toleran­ciával elkezdtük felszámol­ni. Az októbertől tartó idő­szakban megyénk KISZ- szervezetei tevékenységét az ofszágos KISZ értekezletre történő felkészülés határoz­ta meg, melynek során ki­rajzolódtak az ifjúsági szer­vezet belső megújulásának fő irányai. Ebben a helyzet­ben egyik legfontosabb fokozott erőfeszítéseket 'kell tenniük működésük bizton­sága érdekében. A művelődési és közokta­tási intézmények vezetőivel, a megyei tanács, a Népfront és a KISZ képviselőivel folytatott konzultációk meg­erősítették: abban a szel­lemben kell az új, átfogó művelődéspolitikai progra­mot kidolgozni. ahogyan októberben kialakítottuk a fő irányokat. Az előkészítő •munka megkezdődött. Októberi ülésünkön több kezdeményezést, ajánlást tettünk az állami- és társa­dalmi szerveknek. Ezeket 1989-es munkájuk tervezé­sekor messzemenően figye­lembe vették. Konkrét lépé­sek eddig döntően a taná­csi területen történtek. Megalakult a megyei ta­nács kommunista tanácstagi csoport ja. Megbeszéltük ve­lük a párt előtt álló idősze­rű megyei feladatokat, az aktívabb közszereplés mai követelményeit. Legutóbb előzetesen megvitatták a megyei tanács idei költség- vetési tervezetét, s aktivi­tásuk is erőteljesebben ér­ződött a tanácsülésen. A csonort tagjai szükségesnek érzik ezt a tömörülést. teendőnk annak érzékelte­tése volt, hogy a megújuló párt új viszonyt akar kiala­kítani az átalakuló ifjúsági szervezetével. Politikai szövetségesének tekinti, de nagyobb önállóságot, moz­gásteret, a politika alakítá­sának lehetőségét kínálja számára. Az országos KISZ értekezletet követően, de­cemberben a megyei KISZ- bizottság „Szándéknyilatko­zatban" fogalmazta meg funkciója, tevékenysége át­fogó megújításával kapcso­latos elgondolásait. A me­gyei pártbizottság támogat­ja a felvázolt átalakulást, s úgy látja, hogy a jelenlegi közigazgatási, politikai in­tézményi struktúrában az ifjúság érdekeinek képvise­lete elképzelhetetlen a KISZ megyei szerveződési szintje nélkül. A szakszervezeti mozga­lom napjainkban az átala­kulás, a tartalmi és szerve­zeti megújulás, az útkeresés nehéz időszakában van. Az alapvető koncepcionális, il­letve szervezeti kérdéseknek központi szinten kell tisztá­zódniuk. A megyei pártbi­zottság viszont arra ösztön­zi az SZMT-t, hogy a meg­kezdett megújulási folya­matot gyorsítsa fel és ala­kítson ki élő munkakapcso­latot az újonnan alakult szakmai szakszervezeti tö­mörülésekkel. A Hazafias Népfront me­gyei bizottságával kialakí­tott munkakapcsolatunk tartalmát a népfrontmoz­galom megújulását, a lakó- területi politikai munka fel­adatait tisztázó, elemző vi­ták határozták meg. Alig négy hónap telt el októberi döntésünk óta. A beszámoló — úgy gondolom — érzékelteti, hogy azzal foglakoztunk, amit elhatá­roztunk. Ezután is fontos, hogy legyen olyan támpont, ami alapján tovább dolgoz­hatunk. Ezért most az a leg­fontosabb teendőnk, hogy a tagsággal intenzív politikai eszmecserét folytassunk: azért, hogy programunk jobb megismerése nyemán egyetértésre jussunk, de fő­leg azért, hogy együtt csele­kedjünk. Fontos az is, hogy nyitottak legyünk az újabb javaslatokra, partnereink véleményére, minden észre­vételre, amely október 7-ei programunk megvalósítását szolgálja. Azon kell mun­kálkodnunk, hogy erősítsük a párttagság tisztánlátását, önbizalmát, ösztönözzük és fejlesszük a vitakészséget, és előtérbe helyezzük a cse­lekvést. Kérem a tisztelt pártbi­zottságot, hogy a végrehaj­tó bizottság beszámolóját vitassa meg, egészítse ki és értsen egyet azzal, hogy ér­tékelésünket, közös állás­pontunkat a párttagság, a közvélemény is megismerje. Hiányzott a részletes magyarázat 9 Uj tagokkal felfrissülve Dinamikusabb irányító munka Partneri viszony alapján

Next

/
Oldalképek
Tartalom