Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-04 / 30. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 4. Ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) berek élete, egyesek megélhetési gondokkal küzdenek, mások — azért mert vezetők — előnyhöz juthatnak, akár törvényes keretek között is. A megjelölt témákban a megyei pártbizottság álláspontjának kialakítását és a közvélemény korrekt tájékoztatását várják. 2. A megye és a város viszonyát terhelő kérdések közt felmerült, hogy a megyei pártbizottság vezetése közvetlenül is beavatkozott a város irányításába. Az irányítás nem minden esetben testületi szinten folyt. Az országos vezetőkkel folytatott tárgyalásokba akkor sem vonták be a városi vezetőket, ha a várost érintő ügy volt a tárgyalás témája. Ezeket a módszereket tevékenységünkből végérvényesen ki kel' iktatni. Nem élhetnek munkánkban tovább változatlanul a régi módszerek. A jövőben következetesen érvényesítenünk kell azt az elvet, hogy testület irányít testületet. Munkánkat a kölcsönösség és a pártmozgalom megújításának érdeke és a párttagsággal való kapcsolat erősítése kell. hogy meghatározza. Az irányítási gyakorlat torzulásán túl a párttagok széles körben megfogalmazták kritikai megjegyzéseiket a megyei pártbizottság jelenlegi vezetőivel szemben — erről is szólt Szabó István, majd azt javasolta, hogy a mefeyei pártbizottság álltai kiküldött 13 tagú ideiglenes munkabizottság értékelje a megyei párt-végrehajtóbizottság és a vezetők tevékenységét. E bizottság a márciusi pártbizottsági ülésen tegyen jelentést a pártbizottság tagjaival történő beszélgetés tapasztalatairól. Indokolt, hogy a testület tagjai mellett a városokban, községekben dolgozó kommunisták is széles körben véleményt nyilvánítsanak. Az ideiglenes munkabizottságban a testület tagjai mellett a városi, üzemi párttestületek tisztségviselői is legyenek képviselve. 3. A pártbizottságnak — úgy véljük — még egy kérdésről szólni kell. melyben kérem véleményüket, állásfoglalásukat, mivel pártbizottsági tagról van szó. Ez a rádió 168 óra című műsorában elhangzott, Simon József elvtárssal készített riportra vonatkozik. Van ugyanis olyan igény, Szolnok város párttagsága részéről, de más területről is, összegezve: az utóbbi hónapokban ezek az események irritálták, foglalkoztatják ma is a megyeszékhely lakosságát, párttagságát. Miután nem érzékelik a megyei pártbizottság és vezetőinek konzekvens tevéken/- ségét a problémák kezelésében, egy megyei pártértekezlet összehívásában, munkájában látják a megoldás garanciáját. Az említett témakörökben a megyei pártbizottság testületi állásfoglalását elengedhetetlennek tartjuk ahhoz, hogy kezdetét vehesse a problémák megoldása, érzékelje a megye, főként Szolnok város párttagsága elvszerű. következetes munkánkat. Csak így n.verhetiük el párttagságunk bizalmát. A Szabó István beszámolóját követő vitában elsőként Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára kért szót. Azt feitegette. hogv 1988 nyara óta érlelődik benne a gondolat: már több mint 6 éve dolgozik ebben a oárt- tisztségben, ezért e'őbb- utóbb váltani kellene, átadni a helvét. Azért is. mert mint Szabó elvtársnak megválasztása után közvetlenül elhogy adjak választ az abban elhangzottakra. A riport fő témája —mint ismeretes — az, hogy miért mondott le Simon elvtárs a titkári funkcióról, és miért Szabó István, a megyei párt- bizottság első titkára jelentette azt be a sajtónak? A riport végkövetkeztetéseit idézem: „Az egyedi eseten túlmenően van ennek a történetnek általánossága is. úgy csinálunk, mintha valóban volna igazi választási lehetőség, holott a versenyt már lefutották. Egyébiránt nem is a ■pályán. Az ilyen ügyeknek mindig kárvallottja is van. Sőt megkockáztatom, nemcsak az a vesztes, akire egy alacsony politikai kulSzabó István előterjesztését tartja túrájú társadalomban rásütik a bukott ember bélyegét. A nyertes sem igazi ayöző. A környezet pedig alighanem éppen az ilyen látszat- demokrácia láttán tart mind tisztesebb távolságot a közélettől.” A testületnek kell megítélnie. hogy az október 7-ei ülésen látszatdemokrácia érvényesült-e. és a versenyt lefutották-e a pályán kívül? Simon József elvtárs pártbizottsági titkári funkciója alól írásban kérte felmentését. Hozzászólásában annak adott hangsúlyt, hogy most nem tehet másként, s egy konkrét okot jelölt meg: a vezetésen belül nincs egység. Elhatározását — mint ismeretes — az váltotta ki, hogy kezdeményezésemre a négy megyei titkár helyett kettő maradt a végrehajtó bizottságban. Ezt személye leértékelésének tekintette és kérte felmentését. A Néplap 1988. október 8- ai számában ezzel kapcsolatban a testületi ülésen elhangzottak szerint jelent meg a tudósítás. Vagyis az. hogv Simon József elvtársat a testület saját kérésére felmentette. mondta, még nem döntötte el, hogy politikai pályán szeretne-e maradni, vagy visszatérni a sajtóba, ahonnan szabad akaratából, de fájó szívvel jött el. Sokszor felmerült azóta is, hogy mitévő legyen? Itt marasztalták az elmúlt hónapok során, jelezve, hogy számítanak rá, és tegnap reggel az első titkár is megerősítette ezt újra a végrehajtó bizottság ülésén. De való igaz, hogy a körülményeknek, a légkörnek tényleg megnőtt a szerepe. Egv dolog az, hogy tartalmi, politikai szándékokkal és törekvésekkel egyetért az ember, és megint más, hogy a kialakult állapottal, az alkalmazott módszerekkel hogyan tud belsőleg azonosulni. Ennek a folyamatnak a végén jutott el arra a következtetésre, arra a kritikus pontra, hogy ami elkerülhetetlen, azt meg kell tennie. Nem áll szándékában ugyanis, hogy alig túl az ötven éven kerékkötője legyen a megyében a megújulásnak, hiszen mégiscsak felvetődött egy korábbi beszélgetés kapcsán, hogy ő a régi vezetés tagja. Nem volt ennek éle, de hát ha az itt töltött 6 évével réginek számít, akkor azon gondolkodni kell. A szolnoki poétikai folyamatok ismeretében pedig február elsején c.határozta, hogy az ülésen bejelenti: átadja helyét. Megismerve azonban azt, ami a végrehajtó bizottság tájékoztatójában elhangzott, most csak kinyilvánította ebbeli szándékát, mivel a kiküldésre javasolt bizottság összegező jelentése elől nem akar kitérni. Nem, mert nincsenek lelkiismereti terhei. Sőt szeretne szembenézni a munkájával, annak hibáival, ellentmondásosságával és reméli, az értékeivel is. Kérte a pártbizottságát, hogy távozási szándékát fogadja el, mert bizalmatlan légkörben értelmetlenné válik számára a munka. A mérleg elkészülte után döntsön a testület tisztségéből való felmentéséről. (A testület végső álláspontjában elvetette a bizottság létrehozását — a szerk.) Tabák Lajos nyugdíjas gyárigazgató felszólalásában támogatta a megyei pártvégrehajtóbizottság előterjesztését, hiszen az elmúlt évben három alkalommal maga is javaslatot tett arra. hogy a párt etikai normáit megsértők ellen indítsanak pártfegyelmi vizsgálatot. Sándor László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára arról beszélt. hogv a párttal szembeni bizalom azért csökkent Szolnokon is. mert az emberek igazságérzetét sértő, a közérzetet rontó jelenségekre az illetékes pártszervek nem figyeltek oda kellőképpen. Egyetértett azzal, hogv a lehetséges etikai vétségeket ki kell vizsgálni, a pártBereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese az addigi felszólalásokkal ellentétben annak a véleményének adott kifejezést, egyáltalán nem biztos, hogy a szolnoki városi pártbizottsági ülésen felmerültek vitathatatlan tények. Kifogásolta, hogy önmagát a közvéleménynek minősítő néhány tucat ember manipulálni tud és ilyen helyzetbe hoz komoly testületeket. Ez elvonja a figyelmet, az erőt azokról a nagyon fontos társadalmi, gazdasági gondok megoldásáról, amelyekkel a megyei pártbizottságnak is érdemben kell foglalkoznia. Furcsának tartotta, hogy bizonyos szolnoki körökben milyen nézetek merültek fel, holott a megye más területein nem jelentkeztek hasonló problémák. Véleménye szerint ez is megkérdőjelezi a városi pártbizottsági ülésen felmerült témák valóságtartalmát. A megyei párt-végrehajtóbizottság előterjesztését Be- reczki Lajos is támogatta felszólalásában, kifejezve a mostanihoz hasonló gyakorlat iránti kétségeit. Tóth András, a kisújszállási városi pártbizottság első titkára sajnálatosnak tartotta, hogy a megyei pártbizottságnak ilyen ügyekkel kell foglalkoznia, de. mégis célszerűnek tartja, hiszen hasonló problémák nemcsak Szolnokon vetődtek fel, hanem máshol is. Kisújszálláson is sűrűn megkérdezik a párttagok, mi igaz abból, hogy megyei, szolnoki vezetők beosztásukkal visszaéltek. A szóbeszédeknek véget kell vetnünk, hiszen az emberek meg akarják tudni az igazságot, ezért a munkabizottság kiküldésével, amely lefolytatja a vizsgálatot, egyetértek — szögezte le. Madaras László, a Damjanich János Múzeum igazgatóhelyettese azzal a megállapítással kezdte mondanivalóját, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság nem drámai, nak meg kell szabadulnia a morális kölöncöktől. A pártvégrehajtóbizottság javaslata a párttagság véleményét összegzi — mondotta, ezért annak elfogadását támogatta. Dr. Lőrinczi György, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt évben 20 százalékkal nőtt a népi ellenőrzési bizottságokhoz érkezett közérdekű bejelentések száma. Igen sok az aláírás nélküli bejelentés, megdöbbentő azok hangneme, de ami talán még ennél is többet mondó: a név nélküli bejelentések igazságtartalma nagyjából azonos a névvel megtett bejelentések valósságával. Sajnos igen sok a visszatérő téma is. Ügy ítéli meg, hogy ezek között igen sok a pletyka, mendemonda, de azért is kell vizsgálatot folytatni, hangsúlyozta, hogy a tisztességes vezetőket senki se tudja a továbbiakban együtt emlegetni azokkal, akik esetleg visszaéltek helyzetükkel. vétettek a közélet tisztasága ellen. Iváncsik Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára felszólalásában kritikus hangon szólt arról, hogy a párttagságot élénken foglalkoztató pártfegyelmi kérdésben a központi és megyei pártszervek következetlen álláspontot képviseltek. E tekintetben még ma sem tudjuk az igazságot, a párttagoknak sűrű és jogos kérdéseire nem tudunk mit válaszolni. Ez igen nagy feszültséget okozott. Meggyőződésem — mondotta —, hogy az alapos vizsgálat felszínre hozza a valóságot. A megyei párt- végreha.jtóbizottság javaslatában a párttagság határozott követelése is megfogalmazódott, ezért mindannyiunk szégyene lenne, ha a párttagság ebbéli akaratát nem fogadnánk el. hanem pontos képet adott a helyzetről. Nem tudok azonosulni azzal a nézőponttal — vélekedett —, hogy a szolnoki pártbizottsági ülésen felmerültek csupán néhány ember véleménye lenne. A megye párttagságának 37—38 százaléka Szolnokon él, s azt minősítem drámainak — mondotta —, ha megszűnik irántuk a bizalom. A továbbiakban kifejtette, hogy a szolnoki Tabán problematikája nem egyszerű városi ügy, ennél sokkal többről van szó, az embereknek választ kell adni a felmerülő kérdésekre, hiszen a párt számára nagyon fontos a közvélemény ítélete. Támogatta a megyei pártértekezlet mielőbbi összehívását. Papp Lajos, a törökszentmiklósi városi pártbizottság első titkára annak fontosságát hangoztatta, hogy érvényesíteni kell a párton belüli egyenlőséget, s hogy ne a hierarchiában elfoglalt hely döntsön. Hangoztatta, hogy a korrupcióhoz legalább ketten kellenek, aki korrumpál és aki korrumpálódik. Sajnálatos, hogy mindig csak annak a nevét halljuk, akit korrumpáltak, s a korrumpálok, akik megkörnyékezik, behálózzák azt. akit szándékuk szerint érdemes korrumpálni, azok háttérben maradnak. Indulatoktól mentesen, racionálisan kell vizsgálni a felmerült kérdésköröket, tabula rasát kell teremteni, tiszta lappal kell indulni. Ha ezt nem teszi meg a párt, akkor holnap vagy holnapután újabb szóbeszéd, rágalom támadhat a vezetők körül. Következetes magatartást kért a megyei pártbizottságtól. Fodor Gyula, a megvei pártbizottság osztályvezetője először azt hangsúlyozta, hogy tisztességesen szembe kell nézni a tényekkel és a társadalmi valóság alanián kell felépíteni az elgondolásokat. Sajnos sokaknak nem volt merszük elmenni a szolnoki taggyűlésekre, ahol a párttagok igen keményen, igazságot váróan tették fel kérdéseiket. Választ kell adnunk az embereknek, mi az igazság. Nem boszorkányüldödésre szántuk el magunkat, hanem a valóság feltárására, hiszen tudjuk: csak akkor kapunk bizalmat, ha az emberek hisznek nekünk. Mi akkor tudunk segíteni a szolnoki pártértekezletnek, ha álláspontunkat. amely a valóság teljes feltárását tartalmazza, teljes egészében a nyilvánosság elé tárjuk. S ha ez megtörténik. akkor a szolnoki kommunisták meg tudnak felelni a kihívásokra. A bizalom hídját kell felépítenünk — állapította meg Fodor Gyula. Simon József, a Füszért igazgatóhelyettese felszólalásában kifejtette, hogy tapasztalatai nem egyeznek a Boros Jánosné besen.vszö- gi párttitkár, aki meghívottként vett részt a megyei párt bizottsági ülésen, a szolnoki pártértekezlet előkészítő munkálataiban szerzett tapasztalatairól számolt be. Hangsúlyozta, hogy a párttagokkal folytatott beszélgetések során a megyei pártbizottságnak címzett észrevételek is elhangzottak. melyek tükröződtek a testület előtt elhangzott beszámolóban. Felhívta a figyelmet arra: vigyázni kell, nehogy a szolnoki pártértekezlet mellékvágányra fusson. Szabó Borbála, a Tisza Cipőgyár művezetője azt sérelmezte. hogy pártbizottsági tagként sok mindenről nem értesült. Ahhoz pedig, hogy magabiztosan állást tudjon foglalni, hogy később ne legyen lelkiismeret- furdalása, vagy hogy ne a vakhit vezérelje a szavazáskor. nyíltabb tájékoztatásra van szüksége. Szegő László, a Túrkevei Vörös Csillag Tsz elnöke azt fejtegette, hogy ki-ki a maga helyén érzékelheti a kialakult óriási feszültséget. A kritika elsősorban a párttagok körében fogalmazódik meg. Rájuk nem lehet nem odafigyelni a megyei pártbizottságnak. Véleményüket a lehető legkomolyabban kell venni. Azt mondják: a párttagok többsége hallgat. így igaz, de csak addig míg meg nem kérdezik eket, ha nem beszélgetnek velük az élet mindennapjairól. A párttagok segítőkészen, a megoldás szándékával mondják véleményüket. Javasolta: tartsanak megyei pártértekezletet. Vezető szerepünket csak akkor tarthatjuk meg. ha akcióképesek leszünk, ha nem késlekedve, de nem is elhamarkodottan cselekszünk, — mondta. Ismételten szót kért Simon József is. Annak a meggyőződésének- adott megint hangot, hogy korszakos dolgokat — így a fiatalok lakáshelyzetét, a középkorúak létbiztonságát és a békés, nyugodt öregkort — kell megoldani. Me- ditálásra nincs szükség, hanem inkább programokra. Kifejtette: mindenkinek joga van a saját jó híréh'ez, senkinek nincs joga azt sérteni. A Tabánról és a lakás- értékesítésekről az volt a véleménye, hogy ezek a kérdések a város „kompetenciájába” tartoznak. Ezt követően — azzal a levezető elnöki meghagyással, hogy utána is szót lehet kérni — a vita összegzésére került sor. Szabó István először azt javasolta, hogy az elhangzottak jelenjenek meg a Néplapban. Az egyik felszólalásra reagálva mondta: a párttagok véleményét nem minősítették, csak azokat említették, melyek általánosíthatók. A megyei pártértekezlet esetfelszólalók többségének nézeteivel. Túl sok olyan témával foglalkozunk — mondotta —, amely nem lényeg, hanem jelenség. Nem kifogásolom a kritikát, de ezek többsége nem elég alapos. Ha ránk kényszerítik azt a harcmodort, amellyel elvonják figyelmünket a legfontosabb dolgokról, akkor csak veszíthetünk. Meggyőződésem, hogy kevesebbet kell olyan kérdésekkel foglalkoznunk, amelyeket az utóbbi időben teszünk. Nem kifogásolom a vizsgálatot. A nyíltság gyógyír. de felszínes nyíltsággal nem tudok egyetérteni. A taggyűléseken nagyobb horderejű kérdések is felmerültek. miért nem azokkal foglalkozóink. A rádiónak adott nyilatkozatáról Simon József kifejtette, hogy vállalja érte a felelősséget. Iváncsik Imre kért ezután ismételten szót. Azt hangsúlyozta, hogv a végrehajtó bizottság által felvetettek tisztázása és megoldása alapfeltétele minden más feladat megvalósításának. Elutasította azt a véleményt, hogy a beszámolóban elhangzottak csak néhány tucat ember véleményét tükrözik. Ellenkezőleg, a párttagság széles tömege így vélekedik. Ami pedig az összefogást illeti: egymással részkérdésekben egyet nem értő emberek is összefoghatnak stratégiai célokért. A megyei pártértekezletről szólva azt fejtegette, hogv az októberi megyei pártbizottsági ülés a párttagság állásfoglalásától tette függővé annak összehívását. Horváth Attila, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatóhelyettese szerint a bizalomvesztés forrása régi keletű. A párttagság utánpótlása érdekében is mérlegelni kell, hogyan lehet szövetségeseket nyerni a párton kívüliek körében. Nem szűk kört érintőek tehát a beszámolóban elhangzottak. Vermes Pál. a GATE igazgatóhelyettese azt hangsúlyozta, hogy a megyei párts értekezlet komplex kérdés. Felvetésekor meg kell vizsgálni: milyen politikai feladatot kell megoldani. Politikai feladatterve már van a megyei pártbizottságnak. Nem valószínű, hogy helyette újat készítene a megyei pártártekezlet. A személyi kérdéseket pedig kulturált módon másként is meg lehet oldani. Egyetértett Szabó István előterjesztésével, majd feltette a kérdést: nyílt levélben kérdezzük-e meg a megyei pártértekezlet tartásáról a párttagságot ? leges összehívásáról azt mondta: annak több hónapos előkészítésével számolni kell. Javasolta: a megyei pártértekezletről ne most, hanem márciusban döntsenek, mert az ezen az ülésen felvetetteket előbb le kell zárni. Ilyen ballasztokkal egyetlen testület sem dolgozhat. A rádió 168 óra című műsorában elhangzottakra reagálva azt húzta alá, hogy nem a Simon József által elmondottakat kell bírálni, hanem a rádióriporter célzatossága és következtetése nem fogadható el. Kérte: a megyei pártbizottság határolja el magát a rádióban elhangzottaktól. Végezetül arról szólt, hogy élő pártmunka csak akkor alakulhat ki, ha kulturáltan ütköznek a vélemények, de stratégiai kérdésekben egység van. Legyen ehhez kellő politikai érettség és bátorság. Az összefoglaló után Papp Lajos, a törökszentmiklósi (Folytatás a 4. oldalon) Elvszerü, következetes munka Mi igaz a szóbeszédből? A megoldás szándékával Általánosítható vélemények
