Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-04 / 30. szám

Ülést tartott a megyei pártbizottság > Nyílt levélben kér véleményt a pártértekezlet megtartásáról a testület — Jelentés a megye politikai életéről — Javaslatok a munka- módszerek korszerűsítésére — Módosították az apparátus szervezeti felépítését A megyei pártbizottság 1989. február 3-án ülést tartott, melyen részt vett Ri- móczi Sándorné, a Központi Bizottság tag­ja, a mezőtúri Vezérléstechnikai Alkatrész- gyártó Vállalat gyártásközi csoportveze­tője. A megyei pártbizottság tagjain kívül az ülésen részt vettek: a megyei pártbi­zottság osztályvezetői, a városi és városi jogú pártbizottságok első titkárai, a köz­vetlen irányítású nagyközségi pártbizott­ságok titkárai, a megyei tanács tisztség- viselői, a tömegszervezetek, mozgalmak, társadalmi szervezetek megyei vezetői, to­vábbá több községi, üzemi alapszervezeti titkár, nyugalmazott pártmunkás és válla­lati vezető. A testület megvitatta és elfogadta: | m Szabó Istvánnak, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság el­ső titkárának előterjesztésében a megyei pártbizottság két ülése között végzett munkáról szóló jelentést, a végrehajtó bi­zottság tájékoztatóját a Szolnok városi pártértekezlet előkészítésének tapasztala­tairól, továbbá a megye politikai életének főbb jellemzőiről, az 1988. október 7-én el­fogadott politikai munkaprogram és fel­adatterv végrehajtásának tartalmi szerve­zési tapasztalatairól szóló beszámolót. 2. Kátai Máriának, a fegyelmi bizott­ság elnökének előterjesztésében a fegyelmi bizottság 1988. évi tevékenységé­ről és az 1989. évi feladatokról szóló jelen­tést, 3. Szűcs Jánosnak, a megyei pártbi­zottság titkárának előterjesztésében a megyei pártbizottság munkamódszerének korszerűsítésére, új ügyrendjére, az appa­rátus szervezeti felépítésére vonatkozó ja­vaslatot, Szűcs János előterjesztésében a me­gyei pártbizottság 1989. évi munka­tervére vonatkozó javaslatot, 5 A megyei pártbizottság személyi ügyekben döntött és pártfegyelmi kérdésekkel foglalkozott. A vitában a következők szólaltak fel: Bereczki Lajos, a megyei pb tagja, a megyei tanács általános elnökhelyettese; Boros Jánosné, a besenyszögi községi párt- bizottság titkára; Ferenczy József, az Ok­tatási Igazgatóság vezetője; Fodor Gyula, a megyei pb tagja, a megyei pártbizottság osztályvezetője; Horváth Attila, a megyei pb tagja, a Megyei Művelődési és Ifjúsá­gi Központ igazgatóhelyettese; Iváncsik Imre, a megyei pb tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára; Jakatics Ár­pád, a megyei pártbizottság osztályveze­tője; Kovács Miklós, a jászberényi városi pártbizottság első titkára; L örinczy György, a NEB megyei elnöke: Madaras László, a megyei pb tagja, a Damjanich János Múzeum igazgatóhelyettese; Pál József, a KEB munkatársa; Papp Lajos, a törökszentmiklósi városi pártbizottság első titkára; Sándor István, a megyei pb tagja, a KSH megyei igazgatóságának igaz­gatója; Sándor László, a megyei pb tagja, a HNF megyei bizottságának titkára: Si­mon József, a megyei pb tagja, a Kunság Füszért igazgatóhelyettese; Szabó Borbá­la, a megyei pb tagja, a Tisza Cipőgyár művezetője; Szegő László, a megyei pb tagja, a túrkevei Vörös Csillag Tsz elnö­ke; Tabák Lajos, a megyei pb tagja, nyug­díjas; Tóth András, a kisújszállási városi pártbizottság első titkára; Trázsi József, a megyei pb tagja, a tiszafüredi Ganz-Danu- bius Darugyár Rt pártbizottságának titká­ra; Vermes Pál, a megyei pb tagja, a me­zőtúri GATE főigazgató-helyettese. Az ülésről közlemény február 7-én jele­nik meg a Szolnok Megyei Néplapban. Szavaznak a testület tagjai A megyei pártbizottság két ilése között végzett munká­éi írásban beterjesztett je- entéshez Szabó István, a íözponti Bizottság tagja, a negyei pártbizottság első itkára fűzött szóbeli kiegé- zítést a végrehajtó bizottság levében a szolnoki városi lártértekezlet előkészítésé- íek tapasztalatairól. — A Szolnok városi párt- ■rtekezlet előkészítése kap­rán a város párttagsága, a )ár talapszervezetek részéről íatározott és kemény bírá- atok fogalmazódnak meg a negyei pártbizottság és fő­ként vezetése irányába — cezdte beszámolóját. — Ezt i megyei párt-végrehajtóbi- ;ottság tapasztalatai támaszt­ják alá, melyeket a jelölést ílőkészítő bizottságtól, a vá­rosi pártbizottság vezetésétől §s az alapszervezeti taggyű­léseken szereztek. A város párttagsága ré­széről megfogalmazódott, hogy a városi és a megyei pártvezetés között növeke­dett a távolság, csökkent ál­talában is a párt, a párt­vezetés iránti bizalom. Tapasztalataink egyértel­műen azt igazolják, hogy a bizalom csökkenésének, a megyei pártértekezlet össze­hívása kezdeményezésének nem elsősorban a megyei pártbizottság 1988. október 7-ei munkaprogramjával kapcsolatos elégedetlenség, annak felülvizsgálatára irá­nyuló szándék az oka. A párttagok bírálják a megyei pártbizottságot, an­nak vezetését, hogy nem lé­pett fel határozottan a ve­zetőket érintő etikai kérdé­sekben. Kifogásolják, hogy nem történt meg következe­tesen a megyei pártbizottság vezetésének személyi meg­újítása. Rosszalják továbbá, hogy a pártbizottság nem alakított ki állásfoglalást fontos, a közvéleményt fog­lalkoztató kérdésekben. A felsoroltak súlyos bal­lasztként nehezednek a me­gyei pártbizottság munkájá­ra is. Fékezőleg hatnak a pártszervek megújulási fo­lyamataira, az együttműkö­désre, a közös felelősség alapján végzett munkára, akadályozzák a pártegység megteremtését. Mivel a megyei pártbizott­ságnak nincs testületi állás­pontja e kérdésben, igény­ként fogalmazódik meg a vá­ros párttagsága és a küldöt­tek részéről, hogy a városi pártértekezlet határolja el magát a megyei pártbizott­ság magatartásától. A párttagság és a vezetés közötti eltávolodás nem en­gedhető meg. fontos a bi­zalom helyreállítása, a párt­szolidaritás erősítése. Ezért a felmerült kérdésekben el­engedhetetlennek tartom a testület álláspontjának ki­alakítását. Ezek a követke­zők: Szolnok város pártköz­véleményét feszíti, za­varja, hogy nem alakítot­tuk ki állásfoglalásun­kat a szolnoki állami laká­sok értékesítésének gyakor­latával és a tabáni város­rész telekkialakításával és építésével kapcsolatosan. Az a végkövetkeztetés, hogy jogszabálysértés nem tör­tént, nem elégíti ki a köz­véleményt. Ügy ítélik meg, elfogadhatatlan, hogy mi­közben megnehezült az em­(Folytatás a 2. oldalonj Tegnap befejeződtek a magyar—szovjet gazdasági tárgyalások Gorbacsovot meghívták Kfnába Jang Sang-kun, a Kínai Népköztársaság elnöke hiva­talosan meghívta Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt, hogy látogasson el a Kínai Népköztársaságba. A meghí­vást a kínai államelnök ré­széről Csien Csi-csen külügy­miniszter adta át Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszternek a kínai—szov­jet külügyminiszteri tárgya­lások pénteken délelőtt meg­tartott második fordulóján. Sevardnadze külügymi­niszter Mihail Gorbacsov ne­vében köszönettel elfogadta a kínai elnök meghívását — közölték kínai források. A péntek délelőtt megtar­tott tárgyalásról kiadott kí­nai jelentés szerint Csien Csi-csen rámutatott, hogy Kína és a Szovjetunió új tí­pusú államközi kapcsolatot létesít egymással a békés egymás mellett élés öt elve alapján és fejleszti kétolda'ú gazdasági kapcsolatait az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján A kínai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Kína ki­tart független és békeszere­tő külpolitikája mellett és a kapcsolatok normalizálása a Szovjetunióval semmilyen tekintetben nem érinti Kína és a Szovjetunió más orszá­gokkal fenntartott kapcsola­tait. A tárgyalásokon megvitat­ták a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit, beleértve a gazda­sági és a kereskedelmi kaD- csolatok kiterjesztését. Tájé­koztatták egymást országuk nemzetközi kérdésekben el­foglalt álláspontjáról. KSH-jelentés az elmúlt évről A Központi Statisztikai Hivatal elkészítette jelenté­sét a társadalom és a gazda­ság 1988. évi helyzetéről. A KSH-jelentést terjedelmi okokból nem tudjuk mai lapszámunkban közreadni. A későbbiekben ennek lénye­gét, főbb megállapításait, adatait közölni fogjuk. A részletes jelentés a mai köz­ponti napilapokban megta­lálható. Jegyzőkönyv aláírásával pénteken a Parlamentben beíejződőtt a Magyar—Szov­jet Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság 38. ülésszaka. A tárgyalások eredményeit rögzítő jegyző­könyvet Medgyessy Péter és Nyikolaj Talizin miniszter­elnök-helyettesek , a Bizott­ság társelnökei írták alá. Az ülésszakon a két ország központi tervező szervei be­számoltak az 1991—1995. évi magyar—szovjet népgazda­sági terv-koordináció elő­készítéséről. A Bizottság szükségesnek tartotta, hogy az érdemi munka széles körű kibontakoztatásához felgyor­sítsák az 1990 utáni ötéves tervidőszakban folytatandó gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés stra­tégiai kérdéseinek egyezteté­sét és ezzel összhangban véglegesítsék a tárgyalási folyamat szervezeti kereteit, módszereit Célszerűnek ítél­ték a vállalatok közötti köz­vetlen kapcsolatok erősítését Párizsi kiállításon A Jászság és a Nagykun­ság népművészetét reprezen­táló kiállítás nyílt a párizsi Magyar Intézetben, az in­tézmény fennállásának 60. évfordulója alkalmából ren­dezendő ünnepségsorozat nyitányaként. A három ter­met megtöltő 223 eredeti tárgy — a szolnoki Damja­nich János Múzeum gyűjte­ményének válogatása — a múlt század második felének eredeti jászsági, nagykunsá­gi, Tisza-vidéki paraszti vi­seletéből, szűcsmunkáiból, subákból, ködmönökből nyújt ízelítőt. Bemutatja a híres kunsági, füredi fazekasok szebbnél, szebb kerámiáit, népi textíliákat, szőtteseket, a pusztai pásztorok eredeti fafaragásait, szarukészítmé­nyeit. A színes népművészeti tár­gyakat érdekes képzőművé­az áru- és pénzvizsonyok alapján. Grósz Károly , a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára pénteken a pártszék­háziban, Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának 'tagja, a Miniszterta­nács elnöke a Parlamentben fogadta Nyikolaj Talizint. Grósz. Károly kifejtette, hogy hazánk a jövőben is ér­dekelt a magyar—szovjet kapcsolatok korszerű fejlesz­tésében. Hangsúlyozta, hogy a kétoldalú gazdasági együtt­működés hatékony fejleszté­se kedvező feltételeket te­remthet a belső építőmunká­hoz. s a nemzetközi munka­megosztásban való intenzí­vebb részvételhez. Nyikolaj Talizin elmondta, hogy a Szovjetunióban nagy érdeklődéssel és rokonszenv- vel kísérték a magyarorszá­gi folyamatokat. A Szovjet­unió érdekelt hazánk stabil fejlődésében, a politikai és a gazdasági reform egymással összhangban lévő továbbvi­telében. szeti anyaggal is kiegészítet­ték. A múlt században sokat megfordult és alkotott az Al­földön, főleg Szolnokon Va­lerio francia festőművész, aki előszeretettel festette vászon­ra a népviseletbe öltözött embereket. A műveiből ké­szült nagyított fotókból is ki­állítottak egy csokorravalót. A népművészeti anyagot a párizsi Magyar Intézet után később a Lyoni Nemzetközi Kiállításon a Hungexpo pa­vilonjában is bemutatják, majd szeptemberben a picar- diai magyar napokon tárják a közönség elé. A kiállítás anyagát kamionban szállí­tották Párizsba és a helyszí­nen Nagy Molnár Miklós, a mezőtúri múzeum igazgatója és dr. Szabó László a Dam­janich Múzeum főmunkatár­sa helyezte el ízléses repre­zentatív rendezésben. II Jászság és a Nagykunság népművészete Tiszafüredi kiszerelő üzemébe telepíti egy ik központi laboratóriumát a Kőbányai Gyógyszerárugyár. A labor feladata a gyógyszercsomagoló anyagok — ampul­lák, kapszulák, folyadéküvegek, alufóliák stb. — vizsgálata lesz. A korszerű techni­kai eszközökkel felszerelt laboratóriumban a jövő hónapban kezdik el a vizsgálati munkát. Fotó: TKL,

Next

/
Oldalképek
Tartalom