Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-25 / 48. szám
SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI FARTBIZÖTTSAG ÉS A MEGYEI TANÁCS LARJA világ proletárjai EGYESŰUETEKI XL. évf. 48. sz. 1989. február 25., szombat Tüzdünk HTO-val, azaz háztartási tüzelőolajjal tüzelünk. Iszonyú nehéz. Mert csak pislákol a láng, mert csak agyonkormozza a tűzteret, így aztán miért is lenne meleg? A hatezer kalóriás kályha ama bizonyos HTO-val annyi meleget sem ad, ami legalább a megfázáshoz elegendő lenne. Ráadásul ez az olaj, úgy plusz tíz fok körül már-már kocsonnyássá dermed, tetején piszkosszürke, ujjnyi vastag paraffinszerű réteg képződik. így aztán nem tüzelünk, csak tüzelnénk, ám emiatti magándühöngéseimet már csak azért is illetlenség lenne a nyilvánosság elé tárni, mert ugye tudnivaló, hogy ez a tűzálló tüzelőolaj az állami költségvetés kontójára agyontámogatott termék, és ajándék olajnak nem illik firtatni a minőségét. De hát miért kell gyakorta azt hallanom a legkülönbözőbb fórumokon és hangszerelésben, hogy igenis érez- zem magam megtisztelve, majdhogynem megajándékozottként ezzel'a semmire sem való tüzelőolajjal? És tessék a tüzelőolajat behelyettesíteni szinte bármiféle hazai gyártmányú termékkel. .. Miért — miféle gazdasági, vagy gazdaságossági megfontolásból — kapok akár kedvezményezett áron is olyan árut, ami számomra hasznavehetetlen. Miféle etika, miféle — általam csakis minősíthetetlennek vélt — morál készteti, vagy éppenséggel kényszeríti a termelőt arra, hogy átverjen, hogy becsapjon, tudván tudva — persze a nyilvánosság előtt körömszakadtáig tagadva —. hogy átver és becsap. Továbbá: miféle információs rendszer az, amely annyira működésképtelen, hogy például a HTO áráról és a dotáció arányáról döntő hatósági embereknek a jelek szerint nincs tudomásuk arról, hogy ez a termék gyakorlatilag használhatatlan. Mert hogy erről semmiféle információjuk nincs, az holtbiztos. Ha lenne, akkor nem merték volna megkockáztatni, hogy az éPPen aktuális áremelések sorában — ahogy azt egy legutóbbi tájékoztatón hallottuk — e hasznavehetetlen tüzelőolaj árát szabályos lüxusadóval terheljék. Ám legyen, akár még a „luxusadó” is. Fizessünk csak korábbi ostobaságunkért, hogy tudniillik amikor megvásároltuk és fölszereltettük az olajkálvhákat és kazánókat — tettük ezt csak azért, mert gondolkodás nélkül hittünk az akkori — nem mellesleg manapság csak kínos mosolygással emlegetett — .bukaresti árelven” alapuló propagandának. De könyörgök: a pénzemért miért nem kaphatok hasznavehető terméket? Miért kell ugyancsak ostoba módon eltűrnöm, hogy pál dául HTO-ügyben egysztr.ű- en és közönségesen becsapnak? HTO-ügyben is ... Hogy miért kell ezt eltűrnöm? Megmondom: e jegyzetre rögvest érkezik majd az agyonsértődött hivatalos válasz, s ebbőr számomra csak az derülhet ki — gondolom, hogy kellőképpen gazdag, s általam persze követhetetlen „számszaki” érvekkel alátámasztva —, hogy a kifogásolt HTO az európai kőolajfeldolgozás egyik legkiválóbb produktuma. Kínomban csak annyit mondhatok. hogy tán beszéljék meg ezt az egész ügyet a kályhámmal. Az nem vitázik. nem perlekedik, annak nincsenek ellenérvei. Az csak Pislákol és persze nem melegít. Pedig én tüzelek. És fizetek. y. cs, Rendkívüli konferenciát tartanak a termelőszövetkezetek Szükséges a gazdasági és a politikai reformok egysége Németh Miklós beszédet mondott Tegnap az MSZMP Budapesti Bizottságának Politikai, Propaganda és Művelődési Központjában megkezdődött a termelőszövetkezetek kétnapos rendkívüli konferenciája. A tanácskozáson részt vesznek a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a tsz területi szövetségének és a tsz-ek meghívott vezetői, elnökei. Ott volt Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A tanácskozást Eleki János, a TOT főtitkára nyitotta meg. Vitaindító előadást Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke tartott. Bevezetőben szólt arról, hogy a tsz-ek helyzete több mint fél évtizede folyamatosan romlik. Több száz gazdaság válsággal küszködik, a bizonytalanság mindenütt fokozódik, és késnek a folyamat megállításához szükséges intézkedések. A tsz- ek legutóbbi, V. kongresszusa határozatának zöme nem valósult meg. Az okokat elemezve több évtizeddel korábbra tekintett vissza, kifejtve: az 1968-as reformokig az MSZMP agrárpolitikája nagyrészt ideologikus töltésű volt. és korszerűtlen kolhozmintát követett. Elhalványodtak a szövetkezeti tulajdon és a tsz-ek 'működési elveinek sajátos jegyei. és mindez hosszú távon is befolyásolta az eredményességet. A továbbiakban megállapította: elvitathatatlan, hogy 1956-tól az agrárpolitikára mindvégig jelentős hatást gyakoroltak a reformeszmék és a pragmatikus gondolatok egyaránt. A legutóbbi 30 év agrárpolitikájának története — az eszmék szintjén — egyfelől a dogmatikus ideológia, másfelől a reformeszmékre támaszkodó szakszerűség küzdelmeként fogható föl. Szabó István így folytatta: agrárgazdaságunk progresszív vonásai leginkább 1966—1973 között, a gazdasági mechanizmus reformfolyamatának menetében erősödtek meg. Az 1973-as esztendőt követő visszarendeződés sem tudta hatástalanítani ezt az erőgyűjtést. Egészen az 1980-as évek derekáig tartott az a lendület, amelyet abban az 5—6 évben vettünk föl. A sokáig lappangó bajok a felszínen csak ezután jelentkeztek a mezőgazdaságban, a tsz-ekben. A nemzeti termékelőállítás és a fogyasztás közötti egyensúlyhiány, az állam nagyarányú eladósodása következtében egyre erőteljesebb kormányzati törekvés lett a mezőgazda(Folytatás a 2. oldalon) A Béke Tsz bútorüzemében Igények szerint változó termékösszetétel Hazai értékesítésre és exportra is dolgoznak a jászjákóhalmí asztalosok Elégedett jó hangulatú zárszámadás után vannak a jászjákóhalmí szövetkezeti gazdák: az előző évit is, a tervezettet is négymillió forinttal meghaladó, tizenkét- milliós nyereséget ért el 1988-ban a Béke Tsz. Növelni tudta ágazati eredményét és termelését — az utóbbit mintegy hét százalékkal — a közös gazdaság faipari főelérte a szövetkezeti átlagot. A szakmunkástanulókkal együtt mintegy száz tagnak és alkalmazottnak munkát adó faipari üzem kapacitásának nagyobb részét tavaly is a kooperációs megrendelések kötötték le. Nemcsak bútoralkatrészeket, iroda- és lak- berendezési részegységeket gyártottak más faipari s :ö- vetkezetek, vállalatok mega fizetőképes kereslet növekedésével, ezért olyan olcsóbb kiegészítő bútorok gyártására állnak át, mint például dohányzóasztalok, úsjágtartók, tévészekrények. Termékváltásra készülnek az exportban is, NSZK-beli megrendelőik ugyanis falipolcokra, falra szerelhető telefontartókra kértek árajánlatot. Egész évre rendelA faipari főágazat egyik legjelentősebb kooperációs megrendelője a Budapesti Bútoripari Vállalat. Felvételünk a BUBIV által amerikai exportra készített szekrényekhez ajtókat gyártó üzemrészben készült (T. F.) ágazata is. A fővárosi Jövő Asztalosipari Kisszövetkezettől 1987. januárjában átvett üzem tavalyi 33 milliós árbevételének tíz százaléka exportbevétel volt: cipő tartó szekrényeket értékesítettek az Aretex közvetítésével az NSZK-ban. Az üzem kapacitásának jó kihasználása révén sikerült fölszámolni az alaptevékenységben dolgozó tagok és a „bútorosok" közötti, kezdeti bérfeszültséget is. Az 1987. évi 52 ezer forinttal szemben tavaly már 92 ezer forint volt a főágazatban foglalkoztatottak éves keresete, azaz rendelésére, hanem enyve- zést. faanyag szárítást és furnérelőkészítést is vállaltak bérmunkában. Nem tekintik sikeresnek a saját tervezésben és fejlesztésben készült elemes bútorcsalád gyártását, értékesítését. A várakozáson aluli kereslethez nagyban hozzájárult az is, hogy a Jákólux elnevezésű garnitúrából „kifelejtették” a nélkülözhetetlen akasztós szekrényelemet. Tizenöt garnitúrát sikerült értékesíteni, a többi még eladásra vár az elkészült negyvenből. Idén sem számolhatnak a főágazat szakvezetői keznek megrendeléssel a kooperációs munkákat végző üzemrészek is. Technológiai fejlesztésre — a növénytermesztésben megvalósított világbanki beruházásokkal kapcsolatos hiteltörlesztési kötelezettségek miatt — nincs lehetőség idén a faipari főágazatban. A negyvenmilliós 1989. évi termelési terv teljesítésére az üzem tevékenységét az anyag beérkezésétől a termékkibo- csá.itásig teljes egészében átfogó munka- és üzemszervezési intézkedésekben látnak biztosítékot a jászjákóhalmi szövetkezeti asztalosok. >" ............... Mai lapszámunkban ismét megjelent a nyolcoldalas MAGAZIN Címeka tartalomból: Fizetni kell, polgártársak; Párizsba vándoroltak az alföldi népművészet remekei; Szeretni kell-e a vízlépcsőt?; Út a sötétből; Bűnös, vagy meghurcolták?; Humoroldal.Találkozás a párt-végrehajtóbizottság tagjaival Húsz-huszonöt évre szóló programot kell alkotni Grósz Károly befejezte baranyai látogatását Grósz Károly, az MSZMP főtitkára tegnap reggel a Mecseki Szénbányáknál folytatta kétnapos Baranya megyei látogatását. Csethe András vezérigazgató és Deák László pártbizottsági titkár fogadta; ezután az üzemeket képviselő dolgozókkal folytatott eszmecserét. Bischof Antal. Komló bányaüzemi brigádvezető a munkások és a pártvezetők közti párbeszéd lehetőségeként üdvözölte a látogatást, s egyebek közt elmondta: a mecseki szénbányászok azért sürgetik az ágazat helyzetének hosszú távú tisztázását, mert nyugodt körülmények között szeretnének dolgozni munkahelyükön, amely nem válhat politikai küzdelmek színterévé. Telek Zoltán István-aknai bányalakatos azt szorgalmazta. hogy a párt vezetői gyakrabban találkozzanak a dolgozókkal, azért is, mert a helyzetükről kapott reális kép a párttagsággal való kapcsolatukat is erősítheti. Nemes Gyula Zobák-aknai vájár hangoztatta, hogy a bizonytalan helyzet legfőbb (Folytatás a 2. oldalon) Felerősödött a politizálás iránti igény Ülést tartott a karcagi városi pártbizottság Tegnap délután az MSZMP Karcag Városi Bizottsága ülést tartott, amelyen részt vett Szabó István, a Központi Bizottság tagja, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára. A testület értékelte múlt évi munkatervének teljesítését, meghatározta idei munkatervét, meghallgatta fegyelmi bizottságának az 1988-ban végzett munkáról és az idei 'esztendőre meghatározott feladatokról szóló jelentést, megvitatta a város foglalkoztatottsági helyzetét és a pártbizottságnak a foglalkoztatáspolitikai feladatokra kir dolgozott állásfoglalás-tervezetét. Az ülés végén Szabó István a pártbizottság tagjai által feltett, a megye politikai helyzetét érintő kérdésekre válaszolt. Nagy Jenőnek, a városi pártbizottság első titkárának az elmúlt évben végzett munkáról szóló jelentését és az idei munkatervhez fűzött szóbeli beajánlását élénk vita követte. A kérdések során felmerült, hogy néhány gazdálkodó egység — például az Üveggyár és a Cipőipari Kisszövetkezet — évek óta súlyos gazdasági problémákkal küzd, hogy ezek megoldása érdekében mit tesz, mit tehet egyáltalán a városi pártbizottság. A politikai közhangulat az utóbbi időben — az életszínvonalat rontó árintézkedések, illetve (Folytatás a 3. oldalon) 1951. évi Genfi Egyezmény Hazánk is csatlakozott Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. • A testület megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, határozatot hozott hazánk csatlakozásáról a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezményhez, valamint az ahhoz tartozó 1967. évi New York-i Jegyzőkönyvhöz. Az utóbbi évek eseményei felvetették azt az igényt, hogy az átmenetileg hazánkban tartózkodó hazájukba visszatérni nem kívánó. menekültnek tekintendő külföldiek jogi helyzete megoldást nyerjen. A csatlakozás egyben kifejezi a Magyar Népköztársaság emberi-jogi és humanitárius politikáját, és azt. hogy gyakorlatát az ENSZ által biztosított univerzális keretekhez kívánja kapcsolni. Az Elnöki Tanács, januári kezdeményezésének megfelelően. tájékoztatót hallgatott meg az igazságügyminiszter előterjesztésében a katonai szolgálat megtagadása miatt elítéltek ügyéről. A testület a tájékoztatóval egyetértett, és tudomásul vette a mintegy 70 személyt érintő szabadságvesztés-büntetés félbeszakítását, majd elengedését a később hozandó jogszabály alapién. Az Elnöki Tanács a továbbiakban államtitkári felmentésekről és kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, majd kegyelmi kérelmek ügyében döntött. • • • A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szikszay Béla államtitkárt 1989 február 28-ai hatállyal — saját kérésére — tisztségéből felmentette. 1989. március 1- jei hatállyal Dunai Imrét és Gombocz Zoltánt kereskedelmi minsztériumi államtitkárrá, dr. Baráth Etelét közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi állam,titkárrá és dr. Vissi Ferencet. mint az Országos Árhivatal elnökét államtitkárrá kinevezte.
