Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-25 / 48. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 25. Húsz-huszonöt évre szóló programot kell alkotni Szükséges a gazdasági és a politikai reformok egysége (Folytatás az 1. oldalról) ság teherviselésének, aktív devizatermelésének erőltetett növelése. Mindezek után a TOT elnöke úgy ítélte meg. hogy a több évtizedes és kétségtelenül figyelemreméltó sikereket is fölmutató agrár- politika betöltötte történelmi és gyakorlati szerepét. Az új követelmények súlya alatt minden amellett szólt, hogy új, radikálisan megújított agrárpolitikát kell kialakítani. A koncepciók mo6t formálódnak a tudományos, politikai és igazgatási műhelyekben; Megnyugtatónak tartotta, hogy az MSZMP KB nyilvánosságra hozta az agrár- politika megújítására hozott javaslatait, így most a konferencián mód nyílik arra, hogy igényeket fogalmazzanak meg, ösztönzést adjanak és hasznosítható gondolatokat továbbítsanak az új agrárpolitika végső kimunkálásához. Szabó István ezután a gazdálkodást fékező néhány helytelen gyakorlatot tett szóvá; például azt, hogy túlhaladottak a földhasznosítás kötöttségei. Egy más téma kapcsán vitába szállt azokkal, akik a kisüzemet és az egyéni vállalkozást tartják egyedül üdvözítőnek. A nagyüzemi jellegű korszerű gazdálkodási modell a szbvetA vitában felszólalt Németh Miklós. Bevezetőben utalt arra, hogy Közép-Ke- let-Európa népei — köztük a magyarok — mindig különös érzékenységgel és élénkséggel reagáltak az agrárpolitikára. Társadalmunk, közéletünk gyorsuló mozgásban van — mondta. — Politikai, társadalmi, gazdasági viszonyaink minden területére kiterjed a reform követelése. Helyenként öngerjesztő és ezért nehezen kontrollálható folyamatok is kibontakoznak. Nem nélkülözhető tehát a szilárd bázis és a magabiztos erő, ami a szélsőségességekre is hajlamos mozgási energiákat jól meghatározNem alaptalan a kérdés: lehet-e és szabad-e az átfogó gazdaságpolitikai koncepció mellett külön ágazati koncepciókat kidolgozni. Olyat nyilvánvalóan nem, amely a sajátosságok és sajátos érdekek túlhangsúlyozásával és sajátos eszközök, preferenciák alkalmazásával keresztezi az átfogó koncepció cél- és eszközrendszerét. De olyat igen, amely az átfogó stratégia céljaihoz igazodva megfogalmazza az ágazat eredményes működését szolgáló feladatokat és felrajzolja a perspektívákat. A magyar parasztság, a magyar falu sok történelmi próbát kiállt. Túlélt megaláztatást, üldözést, túlélte a kollektivizálási hullámok erőszakosságait, túlélte a jogkorlátozó és diszkrimina- tiv intézkedéseket. A parasztság a sok szenvedés után úgy békült meg sorsával, hogy fokozatosan kézbe vette annak irányítását. A konferenciát foglalkoztató egyik kérdésről így vélekedett: Magyarországon a reformról gondolkozva csaknem minden területen beleütközünk a tulajdnviszonyok és a tulajdonformák kérdésébe. Csaknem egyöntetű a vélemény, hogy a valódi tulajdonos, az igazi gazda nincs megszemélyesítve társadalmunkban. Emiatt hiányzik az igazi tulajdonosi érdekeltség és magatartás, elmarad a reálisan elérhető eredmény. Ma már világos: az agrárszférában sincs előrelépés tulajdonreform nélkül. A nézetek és megoldási javallatok szélsőségesek. A „minden úgy jó, ahogy van” — szemlélettől az új földosztás követeléséig terjed a kezeti mezőgazdaság meghatározó részében visszafordíthatatlan , egy részében azonban lehetséges alternatíva, hiszen van olyan terület az országban, ahol a gazdálkodóknak saját érdekük más formák választása. Ezt azonban nem vezérelhetik szubjektív szempontok, csakis a piacgazdasági folyamatok. Szabó István a továbbiakban arról szólt, hogy a szövetkezeti érdekképviselet eddig részt vehetett a döntések előkészítésében, és ennek „ellentételeként” részt vállalt a végrehajtás segítésében, illetve a döntések elfogadtatásában. Ez azonban már nem elégíti ki a gazdálkodók igényeit; a TOT-ot kritikák érték, amelyeket nem lehet elutasítani. Az érdekképviselet eddigi gyakorlatát a politikai fejlődés is túlhaladta, és bár kétségkívül eredmények is születtek, a továbbiakban az érdekképviselet monopóliuma nem tartható fenn. Kifejezte meggyőződését: a demokratikus jogállam viszonyai között, az érdekpluralizmus keretei között a meglevő érdekképviseleti szervezetek képesek a megújulásra. A jelenlegi szervezetekkel szemben nem adott nagyobb esélyt egy mező- gazdasági kamarának vagy az érdekképviseletre önként vállalkozó más formációnak. ható centrum köré csoportosítja. A továbbiakban szólt arról, hogy az MSZMP agrár- politikáját az utóbbi időben számos kritika érte, sőt egyes alternatív szervezetek már annak teljes tagadásáig is eljutottak. — Kevés dolog van manapság, amely nem kiált megújulásért. Ez érthető. Az viszont nem, hogy szinte semmi nincs — se érték, se eredmény, se tett, se hit —, amit valamilyen oldalról és valamilyen szándékkal meg ne tagadnának. Pedig konzerválni nemcsak elavult nézeteket, módszereket lehet, hanem már kiküzdött értékeket is. skála. Így biztos nem jó, ahogy van, de hogy új földosztás kellene? Kinek a földjét osztanák itt föl és kinek adnák oda? Nem osztani kell a földet, hanem jövedelmezően megművelni. Jelszavunk egykor az volt: a föld azé, aki megműveli. Legyen most új jelszavunk: a föld azé legyen, aki a legerdményesebben tudja megművelni! Így folytatta: — Tudom, hogy Önöket most a stratégiai és koncepcionális kérdések mellett — ha lehet — még élénkebben foglalkoztatják a gazdaságaik jelenét és közvetlen jövőjét befolyásoló szabályozók és intézkedések. A hitelszűke, a magas kamatok, a soknak tartott elvonás, a kevésnek tartott és csökkenő támogatás, a nyíló agrárolló, a veszteséges üzemek nagy száma. Ezek miatt erős, helyenként éles bírálat éri a kormányzatot. A bírálatoknak többnyire van alapja, de 'sokszor nincs igaza. Magam is úgy látom, hogy az alkalmazott eszközök vagy mértékek egy része kifejezetten célját vesztett. Amit tudunk, azon változtatunk, s ebben segít a bírálat. De a nehezményezett intézkedések nagy részét olyan körülmények kényszerítik ki, amelyeken vagy nem tudunk, vagy amiken nem is szabad változtak ni. Az agrárpolitika megújításának is fontos feltétele a gazdasági és a politikai reformok egysége, ami most csak a helyi önkormányzat megerősödésével lehetséges. A miniszterelnök Eötvös Józsefet idézte: „Szilárd alaA TOT-nak eltökélt szándéka: új szerepet fog felvállalni, és válaszol mindarra a kihívásra, ami az érdekképviseletet érte. Felszólalások Mivé lesznek falvaink, milyen sors vár az ott élőkre, ha tovább folytatódik a mezőgazdasági termelés gazdasági ellehetetlenülése — tették fel a kérdést a vitában felszólalók. Megállapították: a kiszámíthatatlan módon változó, rövid távú érdekeket szolgáló szabályozórendszer, a növekvő elvonások, az ésszerűtlen támogatáspolitika következtében az egyébként nemzetközi színvonalon termelő, és fejlett, európai szintű élelmiszerellátást biztosító ágazat már nem képes önmaga fenntartására. Sokan szóltak a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gondjairól, és ezzel összefüggésben a támogatáspolitika változtatásának szükségességéről. Szorgalmazták: ne a végtermékek előállítását támogassák, hanem az erre szánt összegeket a szántóföld nagysága és minősége szerint osszák szét — járadék formájában — az átlagosnál rosszabb feltételek mellett gazdálkodók között. pon nyugvó községi élet az egyedüli eszköz, mely az egyén elszigetelt állását a roppant államhatalom irányában megszünteti, anélkül, hogy az állam fönállása veszélyeztetnék. Ha az egyes községekben elég tért nyitunk meg ezer embernek szereplésre, csak akkor várhatni, hogy mindenki megfeleljen szerepének”. Most a falusi önkormányzat feladatai sokrétűek — mondotta. Dolgozzunk közösen azon, hogy országunk a közeli jövőben az autonóm közösségek hazája legyen. Hiszen ezek az autonómiák tartottak meg bennünket magyaroknak, az elmúlt ezer évben. A magyar falvak helyzete nagyon különböző, ezért a sokszínű fejlődés természetes perspektívának tűnik. A falusi ember a fontos dolgokat tudja. Maga kíván berendezkedni falvaiban, saját szokásai és törvényei szerint. Bízom benne, hogy mint annyiszor a magyar történelem során, most is nemzetmegtartó erőként, dcnt és cselekszik, mondta befejezésül. * * * A szövetkezeti tagság örömmel értesült arról, hogy az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén az agrárpolitika megújításának kérdéseivel foglalkozott — mondták a felszólalók. Fontosnak ítélték, hogy az új agrárpo'itikában kapjon nagyobb hangsúlyt, s egyben törvényi, alkotmányos garanciákat is a szövetkezeti önállóság. A központi keresetszabályozás megszüntetésével utalják teljes egészében a szövetkezeti önkormányzat hatáskörébe a belső érdekeltségi viszony alakítását. A többség egyetértett azzal, hogy új alapokra kell helyezni a tulajdonviszonyokat, ám arra is felhívták a figyelmet, hogy a parasztság nem új földosztást akar. Eltérő vélemények hangoztak el az érdekvédelmi tevékenység megújításáról. Egyesek szerint a meglévő szervezeti kereteket kell új tartalommal megtölteni, mások amellett szóltak, hogy a TOT koalíciós alapon, szövetségi formában működjék a jövőben. » A konferencia szombaton folytatja munkáját. (Folytatás az 1. oldalról) vesztesei közé tartozhatnak a bányászok, akiknek jövőjét egy hossszú távú energia- stratégia teheti biztossá. Dénes János Zobák-aknai brigádvezető a párttagoknak azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy ne állandóan változó. hanem időtálló programot kapjanak. Czelter Elemér Szászvár-bányaüzemi csapatvezető vájár megkérdezte, hogy az energiatermelésben gazdaságosan felhasznált szén kitermelése miért minősül gazdaságtalannak a Mecsekben. Hucker Ádám. a nagymányoki brikettüzem dolgozója a gépek késedelmes szállítása okozta termeléskiesést tette szóvá. Gulyás János kőfejtési brigádvezető a vezetők rátermettségének fontosságáról szólt. Mint mondta, a hosszú távú energiaprogramot maga is szorgalmazza, és annak kidolgozása már folyik. Befejezésül azt kérte a mecseki bányászoktól, hogy gondjaikat ezután is jelezzék, de értsék meg. hogy a párt a jövőben nem vállalhatja át az állam feladatait. Grósz Károly ezután a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat gazdasági és politikai vezetőivel tartott megbeszélést a két vállalat helyzetéről, gondjaik megoldásának lehetőségeiről. Csethe András, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója elmondta, hogy a mecseki kokszszén iránti igény 1992- ig fokozatosan megszűnik, így a széntermelés félmillió tonnával csökken, és emiatt 3000 dolgozójától — köztük 500 lengyel bányásztól — kell megválnia a vállalatnak. Ez még akkor is feszültségek forrása, ha „színfalakon" munkaerőhiány van. Kovács István, a Mecseki Ércbányák pártbizottságának titkára hangoztatta, hogy érzékelhető ugyan politikai feszültség, de ez nem jelent robbanással fenyegető válságot. Az MSZMP főtitkára teg- naD délelőtti programjának befejezéseként a Hazafias NéDfront megyei bizottságának székházában Baranya megye országgyűlési képviselőivel folytatott megbeszélést. Grósz Károly délután az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottságának tagjaival és a testület üléseinek állandó meghívottai- val találkozott. Dányi Pál, a Baranya megyei pártbizottság első titkára a párt heAz MSZMP főtitkára a délutáni órákban beszédet mondott a pécsi sportcsarnokban összegyűlt háromezer baranyai pártaktivista előtt. A Himnusz hangjai után Dányi Pál üdvözölte a megjelenteket, majd Grósz KáMagyarországon történelmi jelentőségű folyamat zajlik — így összegezte budapesti benyomásait Laurent Fabius, a francia Nemzet- gyűlés elnöke, az Országház Gobelin termében tegnap délben tartott nemzetközi sajtóértekezletén. A Fabius vezette francia parlamenti küldöttség — amely csütörtökön érkezett hazánkba — pénteken kora délelőtt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen járt, és kötetlen beszélGrósz Károly válaszában egyebek között hangsúlyozta, hogy a párt vezetése és tagsága közötti párbeszéd akkor hatékony, ha nemcsak egyirányú. Szólt arról, hogy a gazdaság stabilizálását célzó program a 90-es évek elejéig megvalósítható, de a korszerű gazdaság megteremtése 1,5—2 évtizedet igényel. s a reform egyelőre nem kecsegtet látványos eredményekkel, mert nem közvetlenül az egyes embernek. hanem a társadalom egészének származik belőle haszna. A párt főtitkára rámutatott: a lemerevedett gazdasági szerkezet korszerűsítése helyenként nem csak a munka, hanem a munkahely megváltoztatását is kívánja, és azt is tudomásul kell venni, hogy a jövőben kevesebb szénre lesz v'ükség. lyi munkastílusának megújításáról szólva elmondta, hogy a testület minden második ülésének napirendjén az adott helyzet által felvetett időszerű kérdések szerepelnek, s az új tagokkal kiegészült megyei párt-vb politikai műhelyként is igyekszik segíteni az országos testületek és vezetők munkáját. Grósz Károjy az elhangzott észrevételekre és kérdésekre válaszolva egyebek között hangoztatta, hogy a politika valóban gyors léptekkel halad, ami kétségkívül veszéllyel és buktatókkal jár. A vezetés események utáni „kullogását” kifogásoló észrevételre a párt főtitkára azt mondta, hogy a májusi pártértekezleten megfogalmazott koncepció megvalósítása számos megválaszolatlan gyakorlati kérdést vet fel, s a felelet kimunkálása keltheti helyenként a késedelem látszatát. Fodor László, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkára a találkozó befejeztével nyílt levelet nyújtott át Grósz Károlynak, amelyben a Baranya Megyei Vállalkozó KISZ-szer vezetek Tanácsa és a KISZ-en belül megalakult, a dolgozó fiatalokat tömörítő szövetség megyei szervezői fogalmazták meg a párt politikájával kapcsolatos álláspontjukat. Ebben egyebek közt kifejtik, hogy a gazdaság közvetett irányításának, a valóságos társadalmi tulajdon megteremtésének híveiként a monopóliumok felszámolását, a külföldi tőke beáramlásának, valamint a hazai- egyéni és társas vállalkozások terének szabadabbá tételét szorgalmazzák. roly emelkedett szólásra. Beszédében a reform gazdasági, politikai és ideológiaiszellemi területei közti összhang kialakításának feltételeit elemezte. Hangoztatta, hogy a pártnak 20—25 évre szóló hosszú távú programját is meg kell alkotnia. getést folytatott a hallgatók egy csoportjával. Ezután Németh Miklós miniszterelnök hivatalában fogadta a delegációt. A Fabius vezette küldöttség budapesti tárgyalásain a Nyugat-Európa és Magyar- ország közti kapcsolatfejlesztés témájában szóba került az is, hogy Budapest hajlandó volna csatlakozni az Európa Tanácshoz. A sajtóértekezletet követően Fabius megkoszorúzta Raoul Wallenberg emlékugyanakkor rámutatott, hogy a pártértekezlet óta eltelt tíz hónap alatt több történt, mint korábban évek során át. A gazdaság súlyos helyzetére utalva azt mondta, hogy a szerkezetátalakítás forrásait — akár politikai kompromisszumok árán is — meg kell találni. Hazánk és a külvilág kapcsolatairól szólva kiemelten foglalkozott közelgő jugoszláviai látogatásával, a két ország kapcsolataival. — A magyar—jugoszláv kapcsolatok — mondotta Grósz Károly — az élet minden területén kiegyensúlyozottak, jelentősebb és főleg megoldhatatlan problémák nem terhelik. További gazdagításukhoz. élőbbé tételükhöz mindkét országnak komoly érdeke fűződik, s ehhez számos, kölcsönösen kiaknázható lehetőséggel rendelkezünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége között tartalmas együttműködés alakult ki. Rendszeressé vált a főtitkárok találkozója, a legutóbbinak 1987-ben Budapest volt a színhelye. Mindkét részről közös az igény arra. hogy ez terjedjen ki a párt- és állami vezetők szélesebb körére. Kapcsolatok Jugoszlá viá val — Gazdasági kapcsolataink a két országban meglevő belső gondok ellenére is stabilak. A magyar—jugoszláv árucsereforgalom 1988- ban 540 millió dollár volt, ami 7,5 százalékkal meghaladta az előző évit, és a szolgáltatásokkal együtt a külkereskedelmi foraalom elérte a 710 millió dollárt. Széles körűek és tartalmasak a tájékoztatási, kulturális, oktatási és tudományos kapcsolataink. Ezeket a történelmi tradíciók és a jelenkori szükségletek egyaránt további bővítésre teszik alkalmassá. Rendszeres a kát ország lakosságának tömeges érintkezése. Ez nagyban elősegítette. hogy népeink reális képet alakítsanak ki egymásról. — A magvar—jugoszláv egvüttműködásben egyértelműen stabilizáló tényező a két országban élő nemzeti kisebbségek hídszerepe. Sajátos érdekeik érvényesítése jó irányban fejlődik, formái gazdagoknak. Van tehát mire alapoznunk, amikor ezen a téren is kölcsönösen törekszünk a kapcsolatok minőségileg magasabb szintre emelésére. Magyar részről ennek szellemében is készül az új alkotmány, és előrehaladott állapotban van égy önálló nemzetiségi törvény előkészítése. A Szózat hangjaival véget ért nagygyűlést követően Grósz Károly kétnapos baranyai látogatásának utolsó Drogramiaként Pécs vezetőivel találkozott, majd pedig a sajtó helyi munkatársait tájékoztatta látogatásának tapasztalatairól. művét, délután pedig — kíséretével együtt — Esztergomba utazott. A francia vendégek — Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének a kíséretében — az érseki palotában látogatást tettek Paskai László bíborosérseknél, majd megtekintették a Keresztény Múzeumot. A Laurent Fabius vezette francia nemzetgyűlési küldöttség este - elutazott Magyarországról. A vendégeket Stadinger István, az Ország- gyűlés elnöke búcsúztatta. Németh Miklós beszéde A falu sok próbát kiállt A politika gyors léptekkel halad A szerkezetátalakítás forrásai Elutazott hazánkból a francia parlamenti küldöttség
