Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 1. 3 A megyei tanács vb napirendjén Mérlegen a Szolnoki Nyomda Vállalat munkája, a Néplap előállítása Szerkesztőségünket is érintette az a napirend, amelyet a megyei tanács végrehajtó ibizottsága tegna­pi ülésén megtárgyalt, je­lentést hallgatva meg a Szolnoki Nyomda Vállalat tevékenységéről. A majd­nem 89 millió forintos ter­melési értéket produkáló cég, amely a Szolnok Me­gyei Néplapot is előállítja, terveihez képest igen rossz esztendőt zárt az elmúlt év folyamán. Noha terme­lése évről évre dinamiku­san növekedett, és hasonló­képpen szép nyereséggel zárta az esztendőket, az 1988-as év megálljt paran­csolt a folyamatnak. A ter­vezett 18 millió forintos ha­szonnal szemben 2,8 milliót tudtak csak december 31-én elkönyvelni a vállalatnál. Mindennek oka a lapunkat is előállító nyomógép meg­hibásodása, illetve elkerül­hetetlen nagyjavítása volt. Bizonyára emlékeznek ol­vasóink a híradásokra, ame­lyekben arról tudósítottunk, hogy a fővárosi Szikra Lap­nyomdában kényszerülünk újságunkat kinyom tatai. Nos, ezek voltak a Nyomda Vállalat számára is a leg­kritikusabb napok. A kény­szermegoldás ugyanis je­lentős költségterheket rótt a vállalatra. Túl azon, hogy például szállításra és alkat­rész-beszerzésre súlyos pénzösszegeket kellett a tervezetten felül kiadnia, a mintegy 6 hetes kiesés miatt jó néhány kedvező jövedel­mezőségű nyomdai termék gyártásáról is — mint a képregények, katalógusok vagy az üzemi lapok egy ré­sze — le kellett a cégnek mondani. Más gondokat is hozott a kényszerű nyereségcsökke­nés. Szerkesztőségünkkel együtt — tudhatták meg a jelentésből a vb tagjai — nagy horderejű műszaki fejlesztést valósít meg a nyomda. A régi ólomszedé- ses eljárást a legkorszerűbb fónyszedési technika váltja — illetve váltaná fel. A Néplap szerkesztőségében kiépült ehhez a számítógé­pes hálózat, a technológia befejezéséhez viszont elen­gedhetetlenül szükségesek bizonyos nyomdában műkö­dő berendezések. A másik, a jövőt illető jelentősebb gond, hogy a megjavított Saphir típusú NDK-gyártmányú nyomó­gép, amely egyébként már teljes mértékben amortizá­lódott, biztonságosan, aho­gyan a szakértők megálla­pították, 2—3 esztendeig üzemeltethető. Gondoskod­ni kell tehát, egy új nyomó­gép beruházásának feltéte­leiről. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén megvitatva a jelentést, arról döntött, hogy mintegy 4 millió fo­rinttal támogatja a fénysze- dési beruházás befejezését. Javasolta a vállalatnak, hogy tegyen gyors és hatá­rozott intézkedéseket a na- pilapgyártás jövedelmező­ségének javítására, s ösztö­nözte a vállalat vezetését a Szolnok Megyei Lapkiadó Vállalat vezetésével egye­temben egy olyan fejlesztési koncepció kidolgozására — 12 hónapon -belül —, amely az új lapnyomógép beszer­zéséhez °azdasági érde­keltségi alapon tőkebevo­násra nyújt lehetőséget, és képes hasznosítani a beren­dezést a lap előállításán túl más termékek gazdaságos előállítására. A vb tegnapi ülésén a napirenden túl beszámolót fogadott el a fegyverneki csecsemőotthon tevékeny­ségéről, s előterjesztéseket vitatott meg és fogadott el többek között a Szoliváll Leányvállalat alapításának kezdeményezéséről, a sport­egyesületek költségvetési tá­mogatásának módosításá­ról s a megyei tanácsnak egy részvénytársaságba való belépéséről. Tiszafüredi kezdeményezés Kevesebben és hatékonyabban Beszélgetés az egytestületü városi pártbizottságról Az egytestületü városi pártbizottság létrehozásáról beszélgettünk Gáspár József­fel, a tiszafüredi városi párt- bizottság első titkárával, Rajkiné Szabó Katalinnal és Dobrosi Józseffel, a pártbi­zottság titkáraival. Első kér­désünk így hangzott: — Más városi pártbizott­ságoknál nem, Tiszafüreden viszont felvetődött az egy­testületü városi pártbizottság alakításának gondolata. Mi­ért és hogyan történt ez? Dobrosi József: — Az or­szágos pártértekezlet után a kádermunka helyzetének, valamint a városi pártbizott­ság munkamódszerének ta­nulmányozására munkabi­zottságokat hoztunk létre. Mindkét bizottság felvetette az egytestületü párbizottság alakításának gondolatát. Mondanom sem kell. nem véletlenül történt ez. hiszen ezekben a bizottságokban olyan titkárok tevékenyked­tek. mint az abádszalóki. ahol kísérleti jelleggel évek óta egytestületü községi pártbizottság van. A többiek is — bár rövid idő óta — ilyen testülethez tartoznak. Annak előnyeit tapasztalva éltek javaslattételi lehetősé­gükkel. A városi párt-végre­hajtóbizottság nem zárkózott el ettől a javaslattól, és tá­mogatta azt a városi pártbi­zottság is. Más javaslattal együtt továbbítottuk ezt a megyei pártbizottságra ahol a végrehaió bizottság egyetér­tett velünk. Ez az előzmény. — Az egytestületü városi pártbizottság megalakítása mellett egyéb tények indo­kolták-e a küldöttgyűlés összehívását? Dobrosi József: — Más mó­don nem lehet létrehozni az egytestületü városi pártbi­zottságot. Semmi más nem indokolja a küldöttgyűlés összehívását. A város terüle­tén nincsenek közbotrán- kozást kiváltó etikai ügyek, vagy visszaélések. — Ezzel a szervezeti vál­toztatással hogyan változik a városi pártbizottság lét­száma? A kimaradókat meg­bízzák-e valamilyen párt- munkával? Gáspár József; — Negy­venhétről tizenhétre csökken a pártbizottsági tagok lét­száma. Mellettük öt tagú fe­gyelmi bizottság lesz. Meg­szűnnek a párt-végrehajtóbi­zottság mellett az állandó bizottságok is. A pártbizott­ságból kikerülőkkel szót vál­tunk majd arról, hogy hol és miben számít rájuk a párt- bizottság. A létszám változá­sához egyébként hadd fűz­zem hozzá, hogy a politikai munka színvonala, a párt tö­megbefolyásának alakulása nem létszám kérdése. — Mi a garancia arra, hogy <az egytestületü pártbi­zottság létrehozása nemcsak szervezeti változást, hanem érdemibb munkát is jelent? Gáspár József: — Jobbak lesznek a munka feltételei. A munkaidő védelme is job­ban érvényesül. Rajkiné Szabó Katalin: — A külső feltételek is kedvezően változtak, az is sokat jelent. Az sem mellékes, hogy meg­szüntethető a párhuzamos munka. Jobban lehet szelek­tálni a feladatok között nem foglalkozni olyanokkal, amik nem ide tartoznak. Dobrosi József: — Ver­senyhelyzet alakul ki a poli­tikai munkában is. A kisebb szervezet operatívabban dol­gozhat. — Mit ért versenyhelyze­ten? — A választók is, a tiszt­ségviselők is jobban érzik majd a felelősséget. A vá­lasztók az általuk tisztségbe kerültekért. azok meg a döntésekért. — A mostani városi párt­bizottsági ülésen megvá­lasztották a városi küldött- értekezlet bizottságait és tisztségviselőit. Megállapod­tak a küldöttek elé kerülő dokumentumok dolgában. Ilyen tervszerűen készülnek a küldöttgyűlésre a pártalap- szervezetekben is? Gáspár József: — A kül­döttgyűlés dokumentumait kiküldtük az alapszerveze- tekbe. Taggyűléseken megvi­tatták azokat, megválasztot­ták a küldötteket. Rajkiné Szabó Katalin: — Több taggyűlésen részt vet­tem én is. Mindenhol élénk vita volt. Azt tapasztaltam, hogy a párttagok nemcsak megválasztják a küldötteket, hanem el is mondják nékik, hogy mit tolmácsoljanak a városi küldöttértekezleten. Élénk pártélet jellemző tehát az alapszervezetekre, de hogy annak kisugárzása hogyan realizálódik a küldöttérte­kezleten, azt majd meglát­juk. Gáspár József: — A város párttagjai gazdag politikai tapasztalatokkal rendelkez­nek. Kitűnt a taggyűlések­ből, hogy nem mindent el­rendező csodaszernek tekin­tik a küldöttgyűlést, de az érdemibb munka kezdetét joggal várják tőle. — Mikor lesz a városi kül­döttgyűlés? — Február 18-án. délelőtt kilenckor kezdődik. — Köszönöm a beszélge­tést. S. B. A korábbinál jóval köny- nyebb és kisebb térfo­gatú, alapanyag- és energiatakarékosán elő­állítható új műanyag re­keszek gyártását kezdték meg i az NSZK-befí Scöller cég terve alap­ján a Pannonplaszt Mű- anyagipari Vállalat deb­receni gyárában. Az el­készült első 10 ezer da­rabos szériával már meg­kezdődtek a hazai szállí­tási próbák. Az új cso­magolóeszközt elsősor­ban a mezőgazdasági ter­mékek. hús- és növény­félék szállítására és táb­lására javasolják. Ké­pünkön: Világbanki hi­telből vásárolt, korszerű osztrák gyártmányú fröeesgépen készül az új rekesz. (MTI fotó: Oláh Tibor) A vonal végén a konzervgyárak Több alapanyagra is szerződnének Szolnok megyéből A szomszédos megyék majd mindegyi­kében — tőlünk aránylag nem nagy távol­ságban — működnek zöldség-gyümölcsfel­dolgozással foglalkozó konzervgyárak. Ezek közül kerestünk meg néhányat, hogy megérdeklődjük: milyen a kapcsolatuk a Szolnok megyei termelőkkel, hol tartanak az 1989. évi szerződéskötések, milyen alap­anyagra tartanak igényt idén ebből a tér­ségből ? — Nyolc Szolnok megyei téeszből és egy állami gaz­daságból összesen hatezer tonna zöldségfélét és há­romezer-kétszáz tonna gyü­mölcsöt vásároltunk fel az elmúlt évben — tájékozta­tott Űjfalusi Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár termeltetési főosztályveze­tője. — A nyersanyagért teljes egészében „csengő forinttal”, átutalással tud­tunk fizetni, bízunk benne, hogy az idén sem kell eh­hez váltót igénybe vennünk. Szerződéses kapcsolatun­kat jónak ítéljük meg, bár el kell mondanom: keve- selljük, hogy a kitűnő zöld­ségtermesztési adottságok­kal rendelkező, közeli Szol­nok megyei gazdaságok mindössze 7,3 százalékkal részesednek gyárunk alap­anyag-ellátásából. Az 1989. évi szerződéskötéseket nagyjából a tavalyi mennyi­ségre, gyakorlatilag befejez­tük. További szerződéseket szívesen kötnénk még Szol­nok megyéből szamócára, köszmétére és léalmára. A Kecskeméti Konzerv­gyárban a „vonal végén” Unyi László osztályvezető­helyettes: — Az áru minőségét ille­tően elégedettek lehetünk Szolnok megyei partnere­inkkel. Konkrétan a kun­szentmártoni, a nagyrévi, ciibakházi téeszekkel, vala­mint a Héki Állami Gazda­sággal. A szerződéses fegye­lem, a mennyiségi teljesíté­sek szempontjából már kí­vánnivalót hagy maga után. Tavaly is, idén is 2350 ton­na zöldségre, gyümölcsre kötöttünk szerződést me­gyéjükben, de az 1989. évi szerződésekben megváltoz­tak az arányok. Paradi­csomiból például négyszer annyira, pritamin- és zöld­paprikából pedig feleannyi­ra szerződtek a Szolnok me­gyei termelők. A nyersanyag ellenértékének mintegy fe­lét előreláthatóan váltóval tudjuk majd kiegyenlíteni ebben az évben. Idei ter­vünk, hogy a Tiszazugban, pontosabban Tiszaföldvá- ron és Kunszentmártonban fejlesztjük a csemegekuko­rica-termeltetést. A Békéscsabai Konzerv­gyár — amint arról Csizmás Sándor termeltetési osz­tályvezető tájékoztatott — nem áll szerződéses kapcso­latban Szolnok megyei gaz­daságokkal. — Megyénkben adottak a lehetőségek arra, hogy a gyár körzetében megter­meltessük az alapanyag­szükségletünket. Amikor a feldolgozó kapacitásunk kihasználása azt szükséges­sé teszi, természetesen sza­badon felvásároljuk a Szol­nok megyei nagyüzemek ál­tal kínált árut is. Amennyi­ben megfelel az igényeink­nek árban és minőségben. Tavaly például ezer tonna zöldségféle került a szalag­jainkra megyéjükből. Ebből a legnagyobb tételt a Cser- keszőlői Magyar—Román Barátság Tsz-ből felvásá­rolt 487 tonna szőlő és az Abádszalóki Lenin Tsz-ből szállított 306 tonna cseme­gekukorica tette ki. Termé­szetesen, ha szükség lesz rá, idén is szívesen vásárolunk Szolnok megyéből zöldség­féléket. A fizetési kilátá­sainkról egyelőre annyit: az úgynevezett kisösszegű kifi­zetéseknek továbbra is át­utalással teszünk eleget, egymillió forint felett pedig váltóval bonyolítjuk. T. F. Rekordforgalommal zárta 1988-at a legrégibb magyar utazási iroda (Folytatás az 1. oldalról) galomban mintegy 30 szá­zalék, tavaly 553 ezer kül­földi vendége volt, belföldi programjain 250 ezer ha­zánkfia vett részt. A rekord- forgalom mellett azonban nem tagadták azt sem, hogy csökkent a szocialista orszá­gokból irántunk érdeklődő turisták száma, 140 ezerrel kevesebben érkeztek tavaly hazánkba a rubelelszámolá­sú országokból, s némiképp változott az érdeklődés nyu­gaton is: az IBUSZ legtöbb vendége az NSZK-ból, Ausztriából és Olaszország­ból érkezett. A legrégibb utazási iroda szervezésében 1988-ban 232 ezer magyar ál­lampolgár utazott külföldre, s a bevásárló turizmus lehe­tőségének jelentős növekedé­se miatt kétszeresére emel­kedett a Törökországba és Ausztriába utazó magyarok száma. Tájékoztatták a sajtó mun­kásait az idei tervekről is. A legnagyobb örömmel azt a hírt fogadták, miszerint lesz a fővárosban IBUSZ Szállo­da! Az utazási iroda ugyan­is elnyerte az V. kerületi Deák Ferenc utca és Engels tér által határolt területen építendő luxusszállodára ki­írt pályázatot. A vállalkozás­nak külföldi résztvevői is lesznek, a Lufthansa-érde- keltségű Kempinski szálloda- lánc és előreláthatólag a Fiduc Finance Corporation. A luxusszálloda 13 szintes lesz, amiből három szint a föld alatt működik, megle­hetősen nagy parkolóteret biztosítva a szálló lakóinak és más autósoknak. Ugyan­csak a fővárosban nyugat­európai és hazatelepülő ma­gyarok részére lakásokat építtet az IBUSZ, amelyeket tartás használatba vétellel értékesít. A szép budai kör­nyezetben fölépülő lakások mellé megfelelő szolgáltató­láncot is létesítenek. Mától, azaz 1989. február 1-től az IBUSZ megalakítja az első magyar utazási klu­bot. Az IBUSZ klubnak mindenki tagja lehet ha igénybe veszi a kül- és bel­földi társasutazás, a valuta- vásárlás, a menetjegy-vá­sárlás és egyéb szolgáltatá­sokat, s amennyiben a szol­gáltatások értéke eléri a 10 ezer forintot, különböző kedvezményekben is része­sül. A most megjelent prog­ramfüzetben ezeket a ked­vezményeket már jelzik. Az idén először a Koreai Köztársaságba is kínál tár7 sasutat az IBUSZ, — több mint százezer forintért. Má­sik újdonság a 8 napos üdü­lés alpesi parasztházakban amelyért fejenként nem egé­szen 7 ezer forintot kell fi­zetni. Kínálnak nyelvtanfo­lyamokat 15—22 napos angol és német utazással. A most megjelent programfüzetben főszezonban 260 útvonalon 5 világrész 31 országába 155 ezer utas részére ajánl prog­ramot az utazási iroda, bel­földi kirándulásai pedig 500 autóbuszutat, 200 útvonalat jelölnek meg. A legolcsóbb IBUSZ-út 1989-ben az 1 na­pos szabadkai program, 1093 forintért. A sajtótájékoztatón ízelí­tőt adtak a külföldiek által közkedvelt gulyáspartykból is. — sj —

Next

/
Oldalképek
Tartalom