Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-18 / 42. szám
SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XI. évf. 42. sz. 1989. február 18., szombat Hétfőn ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága február 20-ára, hétfőre összehívta a Központi Bizottság ülését. A tanácskozáson az új alkotmány koncepciójáról szóló napirend előterjesztője Fejti György, a KB titkára. Iványi Pál, a KB titkára ismerteti az agrárpolitika megújítására vonatkozó tervezetet. A városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártb,izottsági ülések főbb politikai tapasztalatairól készített jelentés előadója Lukács János, a KB titkára lesz. Hozzászólások a szolnoki pártértekezleten A február 11-én tartott szolnoki pártértekezleten — bár a tanácskozás reggeltől hajnalig tartott — többen idő hiánya miatt nem kaptak szót. Most az írásban beadott hozzászólásokból közlünk összeállítást lapunk 3. oldalán. Mit szólna az "úri banda"? A megyeszékhelyen a századfordulón alakult meg az első helyi zenekar, az "úri banda". Ettől fogva jegyzik Szolnok zenei életét. A jelent a Szolnoki szimfonikus zenekar képviseli, mely immár fennállásának 25. évfordulójára készülődik. Riportunk az együttes sikereibe és hétköznapjaiba pillant be a 4. oldalon Az étkezési szokások kiegészítésére búzakorpa és -csíra gyártását kezdte meg a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat törökszentmiklósi körzeti üzeme. Az új termék húszés harminc dekagrammos csomagokban kerül a megye boltjaiba. Fotó:*TZ Egyszerű matematika Hogy »mik vannak?! Az utóbbi években, évtizedekben sok furcsaságra késztette — ösztönözte, kényszerítette — a vállalatokat a közgazdasági szabályozórendszer, a most kialakult helyzet azonban valószínűleg valamennyi eddigi meghökkentő példán túltesz. A gazdálkodó szervezetek ugyanis ez idő tájt abban érdekeltek. hogy lehetőleg kevés legyen a nyereségük! Éveken át ismételgettük már-már rögeszmeszerűen, s arról cikkezett a sajtó is, hogy erősíteni kell a gazdaságban a nyereségérdekeltséget, most pedig azt hallani mindenfelől, hogy nem kell a nagy nyereség. Az ok nyilvánvaló: nagy nyereségnek nagy az adója is, a kicsinek viszont kisebb. Egyszerű matematika. A mérleg szerinti eredmény csökkentését persze, nem feltétlenül, nem is elsősorban a termelés visszafogásával „érik el” a vállalatok. (Emlékezzünk, produkált már a magyar gazdaságirányítás olyan helyzetet is, amelyben — bizonyos nagyságrendek túllépése után — a visszafogás volt a gazdaságilag legindokoltabb vállalati magatartás.) Kiskapukat kell keresnie a vállalatnak (szövetkezetnek), hogy a megtermelt bevételt a legkedvezőbb módon helyezzék el a cégen belül. Kiskapuk. Gyakorlatilag 1968 óta végigkísérik a magyar gazdaságot, s- némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy az elmúlt két évtizedben a kiskapuk sikeres felkutatása vált nálunk az egyik legértékesebb főkönyvelői tudománnyá. A legemlékezetesebb „csiki-csuki” a létszám- gazdálkodással kezdődött. Gondoljunk csak a „vattaemberekre”, akiket a pillanatnyi szél járástól — lásd: szabályozók változása — függően vettek fel vagy bocsátottak el a vállalatok. Vagy gondoljunk arra az időszakra. amikor érdemes volt „szanálásra játszaniuk” a gyengébb tsz-eknek, hiszen úgy állami pénzekhez, hitelelengedéshez juthattak — következmények nélkül. Ugye emlékszünk még ezekre a gazdálkodó szervezetekre kényszerített ügyeskedésekre? És emlékszünk a többire is? A vállalatok és szövetkezetek természetesen a nyereség tömegének csökkentéséhez is megtalálták a kiskapukat. (Már ahol egyáltalán van csökkentésre szoruló nagyságrendben nyereség.) Segítenek például a készletek. Ha korábban mindig éppen ezek átmeneti értékesítésével igyekeztek a gazdálkodó szervezetek a nyereségüket növelni, akkor most kézenfekvő megoldásként adódik a készletek átmeneti felduzzasztása. A vásárlás. De mást is kitaláltak a főkönyvelők. Rég esedékes selejtezéseket vesznek például elő,: amelyeknek nyereség- csökkentő hatásuk van. Az ötletek tárháza igen gazdag, aligha hiszem, hogy a vállalati és szövetkezeti vezetők éppen tőlem várnának mindehhez újabb ötleteket. Az viszont elgondolkodtató, hogy a kiskapuk sűrűsége mindenkor a gazdaság s a szabályozás gyengeségéről árulkodik. Gyengeségéről, nem pedig erejéről. LML Mint ismeretes, a hatályos alkotmány felülvizsgálata — összhangban az 1988. májusi pártértekezlet határozatával — megtörtént, és elkészült az új alaptörvény szabályozási koncepciója is. A Központi Bizottság elé kerülő anyag indítványozza: az okmány szögezze le a történelmi folytonosságot, a magyar társadalom legutóbbi 40—45 évének eredményeit és azt. hogv Magyarországon továbbra, is szocializmus épül. Az emberi és az állampolgári jogok, illetve kötelességek hangsúlyozottan szerepeljenek az alaptörvényben. Az agrárpolitika megújítáA Szolnoki Agroker Vállalat tavalyi gazdálkodásának értékelésekor csaknem ugyanakkora hangsúlyt kaptak a mezőgazdaságban uralkodó állapotok, mint maguk a belső - vállalati viszonyok. Nincs persze ebben semmi rendkívüli, hiszen egy kereskedelmi vállalat — amilyen az Agroker is — mindig erősen függ a legfőbb partner vásárlóerejétől. Ilyen értelemben nehéz esztendőt zárt a szolnoki cég — derült ki a tegnap délelőtt tartott szárszámadó Már hagyománynak számít. hogy évente ünnepi körülmények között emlékeznek meg 1948. február 18- áról. arról a napról, amikor Moszkvában aláírták a magyar—szovjet. barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A rendezvény helyszíne ebben az. évben — az MSZBT Országos Elnöksége, a megyei és a városi pártbizottság, valaipint a szolnoki Papírgyár MSZBT-tagcsoportja szervezésében — a Papírsának javaslata az elmúl t évtizedek eredményeire, értékeire és tapasztalataira támaszkodik. A magyar gazdasági reformfolyamat fel- gyorsításához való szerves kapcsolódás elodázhatatlanná teszi az agrárágazat helyzetének áttekintését és a szükséges változások,' a megújulás kezdeményezését. A javaslat szerint a Központi Bizottság állásfoglalástervezetét nyilvánosságra hozza és pártvitára bocsátja. Ugyanakkor igényli a szakmai. a tudományos és az érdekképviseleti szervek, fórumok véleményét is. A testület — a viták tapasztalatait közgyűlésen. - A mezőgazda- sági nagyüzemek rossz pénzügyi helyzete miatt erőteljesen visszaesett például a gépeladás nagyságrendje. A vállalat — változatlan árakon számolva! — hetvenöt százalékkal kevesebb mező- gazdasági gépet adott el tavaly, mint 1982-ben. Azt hihetnénk. hogy ezzel párhuzamosan felfutott viszont az alkatrész-értékesítés. Nem így történt, s ez a tény mindennél jobban jelzi a mező(Folytatás a 3. oldalon) ipari Vállalat Szolnoki Gyárának kultúrterme volt. Major Ferenc, az MSZBT Országos Elnökségének tagja. az MSZBT megyei koordinációs bizottságának a vezetője köszöntötte a résztvevőket. közöttük Borisz Sztu'- kalint, a Szovjetunió magyarországi ' nagykövetét, Szabó Istvánt, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát. Biró Gyulát, az MSZBT főtitkárát és Bereczki Lajost, a megyei is figyelembe véve — még ebben az évben ismételten napirendre tűzi az agrárpolitika időszerű kérdéseit. A városi és a megyei pártértekezletek, valamint pártbizottsági ülések politikai tapasztalatairól szóló előter-' jesztés hangsúlyozza, hogy ezeket, a tanácskozásokat új munkastílus, teljes nyíltság és demokratikus eljárási megoldások jellemezték. A pártértekezletek előkészítése és összehívása aktív politizálást váltott ki a párttagok között. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az elhúzódó viták könnyen előidézhetik a pártmózgalom befeléfordulását egy olyan időszakban, amikor éppen a társadalmi folyamatokra való evors és mindennapi reagálás a párt egyik fő célja.. A Központi Bizottság napirendién személyi kérdések is szerepelnek. I kolumbiai külügyminiszter tárgyalásai A hazánkban tartózkodó Julio Londono Paredes kolumbiai külügyminiszter péntek. délelőtt először Stadin- ger Istvánnal, az Ország- gyűlés elnökével találkozott, majd fogadta őt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke. Az előbbi megbeszélésen Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes. az utóbbin Várkonyi Péter külügyminiszter is részt vett. Délután Németh Miklós kormányfővel találkozott a kolumbiai külügyminiszter, s ezen a találkozón is ott volt Várkonyi Péter. tanács általános elnökhelyettesét. Ezt követően Ambrus János kereskedelmi miniszter- helyettes, az MSZBT Országos Elnökségének tagja mondott ünnepi köszöntőt. A köszöntő után Ivan Mi- hajlovics Vaskeba, a szovjet nagykövetség tanácsosa szólt a negyvenegy éve kötött, és 1967-ben megújított szerződés jelentőségéről, majd az ünnepség színvonalas kultúrműsorral fejeződött be. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Lukács János, az MSZMP PB tagja, a KB titkára tegnap délelőtt az MSZMP székházában találkozott Miroslav Stepannal, a Avatóünnepséget tartottak pénteken a magyar—francia együttműködéssel alakult Nemzetközi Bankárképző Központ Kft. várbeli székházában. Az intézményt 29 részvényes alapította, 130 millió forintnyi alaptőkével. Az ünnepségen előadást tartott Németh Miklós, a kormány elnöke. Bevezetőben szólt arról: bizakodással tölti el, hogy a múltat ítélőszék elé idéző, fájó sebeket feltépő és bi- 'zonytalanságot tükröző, néha viharosan kavargó közéletünkben most olyan eseményen vehet részt, amely a stabil fogódzót, a tartós értékek érvényesítését és vállalását is jelképezi. Biztató továbbá, hogy vannak olyan markáns erők, amelyek a maguk területén a siker ígéretével járulnak hozzá egy eltorzított ideológián alapult téves pálya helyreigazításához. Olyan pálya kialakításához, amely visszavezet a CSKP Elnökségének tagjával. a Prágai Pártbizottság vezető titkárával, a fővárosunkban tartózkodó prágai pártküldöttség vezetőjével. A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. szerves fejlődés útjára, és kaput nyit Európára. Nálunk — folytatta —évtizedeken keresztül ismételgetett tétel volt: „Az anyagi termelés a nemzeti jövedelem növelése révén teremti meg a pénzeszközöket az oktatás. a kultúra, a művelődés. a tudomány, az egészségügy támogatásához. Először tehát a gazdasági termelő szférát kell rendbe tenni, s majd utána foglalkozhatunk a nem termelő területekkel.” Ezzel a tétellel nemcsak az a baj, hogy téves. hanem az is, hogy olyan szocialista gyakorlat forrásává vált. amelyet ha tovább folytatunk, akkor a Vnodern ipari világ ellenpontja leszünk. A felzárkózás szándékával nekünk is követnünk kell a modern ipari világ fejlődési irányát; növelni kell a szolgáltatások súlyát, alkalmazottainak (Folytatás a 2. oldalon) A résztvevők Ambrus János kereskedelmi miniszterhelyettes megemlékezését hallgatják Agroker és a mezőgazdaság Tavaly kevesebb pénz jutott gépekre A magyar-szovjet barátsági szerződés évfordulóján Ünnepi megemlékezés Szolnokon Az MSZMP főtitkára Jugoszláviába utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a közeli napokba'n határmenti baráti találkozóra a Jugo- szláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba utazik. Nemzetközi bankárképző központot avattak Kaput nyitni Európára Németh Miklós ünnepi előadása Grósz Károly fogadta a prágai pártküldöttséget
