Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-15 / 39. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. FEBRUÁR 15. Évente 20 ezret importál a Lehel Magyarok a dán fagyasztóládák Megérkeztek és néhány hazai üzletben már kaphatók is a Jászberényi Hűtőgépgyár által Dániából importált első 300, illetve 400 literes fagyasztóládák. Hof- fer Andrástól, a vállalat 'belkereskedelmi osztályvezetőjétől arról érdeklődtünk, hogy hol kereshetik a vásárlók ezeket a termékeket? — Eddig 250 külföldi fagyasztóládát hoztunk be az Országba, ezeket a budapesti Sütő utcai és jászberényi mintaboltjainkban, illetve az IKV jászberényi üzletében árulják. A tervek szerint kamionokon minden héten 400 fagyasztóláda érkezik az országba, a következő rakományt biztosan szolnoki mintaboltunk kapja meg, utána pedig Kecskemétre és Szegedre szállítunk. — Milyen márkájú gépeket kapnak a magyar vásárlók? — A fagyasztóládákat egy, a Lehellel folytatott kooperáció keretében a dán Caravelle cég gyártja — márkájuk Lehel. Pontosan ugyanolyan berendezések ezek, mint a mi jászárokszállási üzemünkben készülő berendezések. Mi adtuk a gyártónak a konstrukciót, számos részegységet itthonról szállítunk az összeszerelő üzembe, a márkajelzés is a közismert: Lehel. — Megkülönböztethető egyáltalán a jászárokszállási és a dániai termék? — Nehezen, hisz még a használati utasítás is magyar. De a szakértő szemlélő észreveheti a különbséget: a dán gépek ugyanis már kompresszorral készülnek. — Egyáltalán miért készíttet hazai eladásra külföldön fagyasztóládákat a Hűtőgépgyár? — Jászárokszállási üzemünkben a mostani évi 50 ezernél több ilyen fagyasztó-berendezést nem tudunk gyártani, a termelési lehetőségeket így is teljesen kihasználjuk. A fagyasztók iránti kereslet viszont — mint ez közismert — egyáltalán nem lanyhul. Lehetőséget kaptunk rá, éltünk is vele, hogy háztartási fagyasztókat importáljunk. A dán partnerrel erre az évre 20 ezer fagyasztóláda behozatalában állapodtunk meg, szeretnénk azonban többet is importálni. A kölni nemzetközi vásáron munkatársaink többek között ennek a lehetőségeit is keresik. . — Mennyibe kerülnek a dán—magyar fagyasztók? — Áruk megegyezik a Jászárokszálláson készítettekével : a 300-as 23 500 forintba, a 400-as 26 200 forintba kerül. (A Hűtőgépgyárban telefonon érdeklődve a szerkesztőség természetesen azt is szerette volna megtudni, hogy a jászberényi vállalatnak mennyire éri meg ez az •import. A vezérigazgatót telefonon kérő munkatársunk azonban csak az eredetileg főnöke kapcsolását ígérő titkárnőt „kapta vissza”, ö pedig arról tájékoztatott, hogy ez a Hűtőgépgyár magánügye. A belkereskedelmi osztályvezető — szerinte — minden lényeges információt megadott. Arra mégis lehetőséget kapott a Néplap, hogy holnap keresse a vezérigazgatót.) V. Sz. J. Mezőtúrtól a Hortobágyi^ Vacsoraestek, bemutatók, bálok A XX. Jász-Nagykun Farsang megnyitója — Már nem új dolog életünkben, hogy áremelésekkel kezdtük az évet — mondta többek között a XX. Jász- Nagykun Farsang ünnepi megnyitójában tegnap Sebestyén Miklós, a Kereskedelmi Minisztérium helyettes főosztályvezetője. — Ez természetesen tovább nehezíti a szakma, a vendéglátás helyzetét. A vendéglátók együtt szegényednek a vendégekkel, s ugyan miért kínálnának bélszínt a magyar vendégnek? Nem tudja megfizetni. Dehát "farsang van, legalább látszólag adjuk meg a módját. Szolnok — mint immár húsz éve — ismét szívesen látta farsangi megnyitóján a fél ország vendéglátós szakembereit, a szakács- és cukrászszakma mestereit, művészeit. A Pelikán Szálló farsangnyitója után, aki csak betért, láthatta, micsoda pazar versenykiállítást rendeztek tegnap a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Bárki megcsodálhatta a hidegtálakat, a torta- és süteményremekeket, és soha ennél igazabbnak nem érezhette, hogy mindent a szemnek. .. A hidegkonyhai első díjas munka: Varga Károly a Kiskunsági Vendéglátó Vállalat szakácsát dicséri A jubileumi farsangnyitón több mint tíz megye szakemberei vendégeskedtek Szolnokon. A farsangi komédiához minden kellék készen áll, szép színekhen pompázik a Pelikán, remek munkákkal csalogatják a vendégeket a mesterek. Gazdag a XX. jubileumi farsang programja Túrkevétől és Mezőtúrtól, Karcagon és Jászberényen át egészen a hortobágyi Patkós Csárdáig. Palacsinta-parádék, cukrászipari bemutatók, és vásárok, vacsoraestek, fánk-falásra hívogatok, bálok és matinék, gasztronómiai rendezvények várják a nagyérdeműt. Hátha kerül rá pénze. — sóskúti — A Jász-Nagykun Farsang 20., jubileumi rendezvénysorozatának megnyitója (Fotó: Nagy Zsolt) A HNF és a TIT ülésén Vita a megújulásról Tegnap ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöksége. Mindkét testület napirendjén — egyebek mellett — tevékenységük megújításának koncepciója szerepelt. A tanácskozásokon részt vett Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára. Fórumot adhat az érdekeknek A Hazafias Népfront megyei bizottsága az Országos Tanács októberben kiadott megújulási elképzeléseit véleményezte. A vita kimenetelét jószerével meghatározta, hogy az anyag születése óta nagy horderejű változások történtek politikai életünkben. Többen megfogalmazták az ülésen: a javaslat néhány ponton máris elavult. Állításuk alátámasztására említették például a többpártrendszer realitását. Általános kifogás volt, hogy a vitára bocsátott dokumentum nem elemzi mélyen a mozgalom 'múltját. Mindezek nagy szerepet játszottak abban, hogy a hozzászólások nem kifejezetten a vitaanyaghoz kapcsolódtak. A tanácskozás e körben meglepő felvetéssel kezdődött: egyáltalán szükség van-e ma a Hazafias Népfront mozgalomra? A többség véleménye szerint egy megújult mozgalomra igen. Indokaik: a népfrontmozgalom a többpártrendszer közepette a közmegegyezés fóruma lehet.. Az egyházak, a progresszív értelmiségiek, . a lakóterületek, a községek már letették a voksot mellette. Az persze átgondolandó, mit, mennyit vállalhat fel a HNF a jövőben — hangzott el — kívánatos, hogy kevesebbet, mint eddig. Vitatott kérdéskör volt a mozgalom önállósága. Érvek az egyik oldalon: a népfront éltetője a párt, a pártok, tehát a mozgalomnak a párt, illetve a pártok egyeztetett politikáját kell szolgálnia. Ellenérv: a népfrontot a politikai, történelmi szükség- szerűség hívta életre, szabad szervezetnek kell lennie. Egyes vélemények szerint a mozgalom a megváltozott viszonyok közepette komoly lépéshátrányba került. Kezdeményezésre alig képes, inkább az „elfogadó” szerepét kénytelen felvállalnia — summázhatok az elhangzottak — megújulása sürgető. Fontos, hogy a „depolitizált, hallgatag tömeghez” közelebb kerüljön. Az egyik hozzászóló Madách-idézettel illusztrálta álláspontját: „Hol szellem van, ott a győzelem” — célozva a szellemi erők összefogásának, munkába állításának szükségességére. A vitában felszólalt Szabó István, a megyei pártbizottság első titkára. Mondanivalójában reflektált az elhangzott felvetésekre. Egyetértett azokkal, akik szorgalmazták a HNF múltjának részletes feltárását. Ha ez már megtörtént volna, most magabiztosak lennénk — jelentette ki —, majd így folytatta; a Központi Bizottság munkabizottságának elemzése az elmúlt négy évtizedről a közeljövőben megjelenik, ez fontos támpontokat adhat a HNF-nek is az önértékeléshez. Ezután a népfrontmozgalom létjogosultságáról fejtette ki véleményét. A társadalmi szerveződések integrációjára más szervezet nem képes. Tekintélye van, fórumot adhat az érdekeknek, terepet azok ütköztetéséhez — hangsúlyozta Szabó István. A továbbiakban kitért a többpártrendszer kérdésére. A Központi Bizottság ösztönzi kiépítését — mondotta —, a társadalmi kontroll érdekében. A párt és a HNF közötti viszonyról kijelentette: egyetért a vitaanyagban megfogalmazottakkal, „a párt céljait, programját, politikáját a mozgalomban dolgozó kommunisták képviselik”. Befejezésül arra kérte a testület tagjain keresztül a mozgalom résztvevőit , hogy a politikai kérdések kezelésében legyenek példamutatók az állampolgárok előtt, ezzel is fejlesszék a társadalom politikai kultúráját. A vitában elhangzottakat a- megyei bizottság továbbítja a HNF Országos Tanácsához. B. I. Legyen vonzó az értelmiség számára A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat országos fórumot tart március 22-én a Magyar Tudományos Akadémián. A rendezvényhez kapcsolódó írásos vitaanyagot állított össze az országos elnökség Fórum a TIT jövőjéről címmel. „A társulat hitet tesz a kultúra, a tudás, az emberi érték védelme mellett. Alaptevékenységének változatlanul a tudományos ismeretek terjesztését tekinti. Elkötelezi magát a szocialista társadalom építése, a megújuló demokratikus magyar nemzet, a reform mellett” — szögezi . le a vitaanyag, majd elemzi a TIT jelenlegi 'helyzetét, tevékenységét, feladatait. A társulat megyei szervezetének elnöksége tegnap megvitatta a dokumentumot. Az ülésen tizenhármán mondták el véleményüket, tapasztalataikat. A hozzászólók közül többen is szóvá tették, hogy az. utóbbi időben versenyhelyzetbe került a TIT. A nyelvoktatással például egyre több intézmény foglalkozik, többnyire ijóbb feltételekkel. Blaskó Lajos," a TIT karcagi szervezetének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatási intézményekkel való szorosabb együttműködés enyhíthetné a tárgyi feltételekben meglévő hiányosságokat. Szólt arról is, hogy a tagság egy részét nem tudja foglalkoztatni a városi szervezet. Ugyanezt erősítette meg Káplár József, a szolnoki szervezet elnöke is, mivel a közösség igényei meghatározóak az előadások témáit illetően. Az persze más kérdés, hogy a TIT-tagok jelentős hányada nem vesz részt aktívan a társulat munkájában. Dr. Szabó Mihály, a kisújszállási szervezet elnöke az értelmiség közérzetében — amely természetesen nem választható el az egész társadalom közérzetétől — látja ennek okát, továbbá abban, hogy nincs igazi társasági élet, csupán formális mozzanatokból áll a társulat munkája. Sok szó esett az ülésen a Tir tevékenységi köréből a vállalkozásokról, az át- és továbbképző szakmai tanfolyamokról. A vitázók egy része úgy vélte, ez nem a társulat feladata, mások viszont egyértelműn úgy foglaltak állást, hogy ezek az utóbbi időben meghonosodó tanfolyamok nem „sértik” az alapfeladatok ellátását. A kétféle funkció — hangsúlyozta Ádám György akadémikus, a társulat elnöke — nem mond ellent egymásnak. Az át- és továbbképző szakmai tanfolyamok, a különböző kulturális vállalkozások célja is a társadalom műveltségének, tudásának növelése. Majd ezt követően^ arról szólt, hogy a TIT márciusi fóruma jó lehetőséget teremt arra, hogy megvitassák az előző közgyűlés óta eltelt idc&zak eredményeit, „megmutassa magát” a társulat az ország közvéleményének, s meghatározza további teendőit az írásos vitaanyagban is megfogalmazott célkitűzések elérésében, a megújulásban. Felszólalt az ülésen Szabó István KB-tag, a megyei pártbizottság első titkára is. Helyeselte, hogy a társulat vitasorozatot indít megújulási törekvéseiről, lehetőséget ad a tagság széles rétegeinek, hogy beleszólhasson a TIT jövőjébe. A hozzászólások alapján is alapvető feladatként kínálkozik, hogy a TIT-et vonzóvá kell tenni az értelmiség számára — szögezte le. Vonzóvá pedig csak úgy válhat, ha az értelmiség maga alakíthatja ki a társulat életét. Több olyan szakembert kell megnyerni az ismeretterjesztés számára, aki tudományos területen szaktekintélynek számít, de nagyabb figyelmet kell fordítani a fiatalokra is. Szólt Szabó István a társadalom műveltségének, a politikai vitakultúrának a hiányosságairól, a TIT közösségszervező, közösségteremtő funkciójáról, a más szervekkel, szervezetekkel való együttműködésről, majd az MSZMP támogatásáról biztosította a társulatot megújulási törekvéseiben. Az ülés második napirendi pontjaként az elnökség megvitatta és jóváhagyta a megyei szervezet idei munkaprogramját. Ezt követően Nyáry László titkár ismertette a megyei szervezet elnökségének felhívását. A testület kezdeményezi, hogy a társulat minden tagja az idei tagdíjat ajánlja fel egy alapítványra, amely- lyel a tehetséggondozást segítené a TIT. Az elnökség elfogadta a felhívást, s a márciusi fórum elé tárják.
