Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-02 / 28. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 2. IA tudomány világa I Miért penészednek a lakások? Néhány jó tanács a rászorulóknak Az utóbbi évtizedben — de főleg az utolsó 5—7 évben — egyre sűrűbb a panasz a különféle technológiával épült lakásokra: pe- nészesedik a fal. A lakót nem vigasztalja, hogy Európa mindkét felén gyakorivá vált ez a panasz ugyanebben az időben. Hogy a jelenség érthető legyen, nem mellőzhető a fiziika néhány törvényszerűségének ismerete. Az köztudott, hogy a levegőben mindig előfordul a víz pára alakjában. Mennyisége kifejezhető gramm/liter mértékszámmal, de ez tulajdonképpen lényegtelen. Az a lényeges, hogy ha nő a levegő hőmérséklete, annál több párát tud felvenni. Ha télen köd van, azt jelenti, hogy a levegő pára- tartalma elérte a telítettséget, azaz több vizet nem tud felvenni, a fölösleg kicsapódik, láthatóvá válik. Megfigyelhető a természetben, hogy köd ugyan nincs, de iha a levegő pára- tartalma a telítettségi érték közelében van, a levegőnél hidegebb felületű gyep, bokor, stb. leveleinek felületére kicsapódik a harmat. Nos, ez a lakáson belüli harmat a penészesedés egyik oka. Harmat a falon A lakásban — a fűtési idény kb. fél éve alatt — minden fűtőberendezés a levegőt melegíti, s a levegő fűti fel a falakat. A külső határoló falak a felvett hőt — szerkezetüktől, vastagságuktól és anyaguktól függő mértékben — kivezetik, így a fal kifelé mindig hűl, ezért a belső falfelület hőmérséklete mindig kisebb, mint a belső levegő hőmérséklete. Ha a falfelület hőmérséklete alászáll a páratartalomhoz tartozó harmatponti értéknek, a falon megjelenik a „harmat”, a felület nyirkos, vizes lesz. S mivel a levegőben mindenütt előfordul a penészgomba spórája, a penészesedés elindul. Miért penészednek általában az új lakások? Jogos a kérdés, ugyanis a fent részletezett fizikai jelenség korábban is előfordulhatott. Elő is fordult, de a folyamat nem okozott penészesedést a következő okok miatt: — Régebben a házainkat belülről általában bevakoltuk, és a vakolat magába szívta a felületi nedvességet, majd a páratartalom csökkenése esetén kiszáradt, így a penész nem tudott megtelepedni. Házgyári, illetve öntöttbeton szerkezetű épületeinkben viszont nincs vakolat, így ez a hatás nem érvényesülhet. Régen a falat általában meszeltük, ma pedig műanyag alapú ragasztóval cellulóz alapanyagú tapétát ragasztunk fel, amelyek a penésznek eleve táptalajul szolgál. A meszelést gyakrabban is végeztük, mint a tapétázást, és a mésznek fertőtlenítő hatása is érvényesült. Mai bútoraink alig tartalmaznak természetes fát, a lakásban található textiianyagok (függöny, szőnyeg, bútorkárpit) többsége is kevésbé nedvszívó műszálas anyag. Egyik sem tud felvenni, elraktározni, majd kiszáradva leadni jelentős mennyiségű párát, nincs az úgynevezett puftérhatás. Lényeges, hogy szekrénysoraink nagy része telitalpú, és ha az ilyet neki- szorítjük a falnak, megakadályozzuk a falfelület előtt a levegő szabad függőleges áramlását, így a fal a szoba melegétől nem tud felmelegedni, de a pára kicsapódik a hanmatpont alá hűlt falon, s így az állandóan vizes felületű lesz, bepenésze- dik. Előfordul a szakmai nevén „hőhíd”-nak nevezett szerkezeti megoldás is, amely ha jól méretezett, nem okozhat gondot, ugyanis a homlokzat elé épített szerkezet (loggia, erkély, előtető, stb.) állékonysági okokból nehezen hőszigetelhető. A régi panelszerkezeMint szó volt róla, a levegő párafelvevő képessége a levegő hőmérsékletétől függ. A mai méretezési szabályok által előírt — és energiatakarékossági okokból a távfűtött lakásokban biztosított — hőmérséklet a szobákban 20 Celsius-fok, a fürdőszobában 24 Celsius- fok, az egyéb helyiségekben 16 Celsius-fok. Sokszor ez az „alacsony” hőmérséklet sem biztosított — különféle okból. A gond akkor is fennáll, ha a hőmérséklet eléri a fenti méretezési alapadatot, ugyanis ilyen_ hőmérsékletnél a lakó fázik," és — első reakcióképpen — kevesebbet szellőztet. Márpedig a szellőztetés a folyamat legfontosabb eleme, ezzel lehet szabályozni a páratartalmat, ugyanis a magasabb relatív páratartalmú levegő helyett alacsonyabbat engedek a lakásba. A páratartalom pedig eleve nagyobb bent. mint kint, mert az a tény, hogy lakjuk a lakást, eleve nagymértékben növeli a páratartalmat. — Először is egy személy óránként fél deci víznek megfelelő, 50 gramm vízpárával terheli környezetét. Egy négytagú család estétől reggelig több mint két liter víznek megfelelő párát termel. — A lakás természetes használatához tartozik a melegvíz használata, a fürdés, mosdás, s ez is párát termel. — Bár korábban azt gondoltuk, hogy a városi lakosság a Patyolatban fog mosatni és így — néhány zoknit kivéve — szárítani sem kell a lakásban. Ma már — a szolgáltatások árnövekedése miatt — otthon mosunk. Ha kisgyermek születik. ugrásszerűen megnő a mosásból származó páraterhelés. — Nem csak a Patyolat, hanem a vendéglő is drágább lett. Ezért inkább otthon főzünk. A fentiek a lakás természetes használatához tartoznak, nem szabad ebben kivetnivalót találnunk. Az a gond, hogy a szellőztetéssel a képződött többletpárát nem távolítjuk el. Márpedig Először meg kell találni a penészesedés okait. Ha a teli talpú bútor falhoz szorítása okozta, akkor sokszor segít, ha a bútort 1—2 cm magas lábra állítjuk és elhúzzuk a faltól legalább 5 cm-re. Ha alacsonyabb a fűtési hőmérséklet, mint a minimális 20 Celsius-fok, akkor általában nincs más mód, mint ezt a hőmérsékletet biztosítani. Ha az életmódunk változása (pl:, az örvendetes gyermekszaporulat) miatt a páraterhelés növekedett meg a gyakori pelenkamosás és szárítás miatt, akkor a gondos szellőztetés adja meg a várt eredményt. A falfelületen kialakult penészt mindenképpen el kell távolítani. Ha a tapéta penészes, el kell távolítani. A felületet a 3F, Sanierlö- sung vagy Európai 2000 penészgátló bevonati rendszerrel kell kezelni, de sokszor elég a gyakori oltottmész- szel történő meszelés is. A tek sem egyenletes vastagságú hőszigetelést kaptak, így a fal hővezető képessége is változik, s vele együtt a felület hőmérséklete is. A rosszul méretezett vagy alulfűtött épületben a hőhi- dakon penészesedik először a fal. Meg kell jegyezni, hogy általában kevés az az eset, amikor a penészesedést alulméretezés okozza. Szennyvíztisztítás tűzzel A tűz és a víz — amelyet az ókori görögök a világ alapelemei között tartottak számon — általában nem fér össze egymással. A tudomány fejlődése azonban ezt a régi alapigazságot is megcáfolta. Ugyanis az Elba alsó folyásánál lévő brunsbütteli Bayer Művekben éppenhogy tűzzel tisztítják a szennyvizet. Ebben a gyárban egy speciális égető berendezésben semmisítik meg azokat a szerves anyagokat, amelyeket a szokványos szennyvíztisztító berendezések nem tudnak megoldani. A festékipar egyes hulladékaiból, a gumifeldolgozásból, a fáradt olajból keletkező szennyvizet nátronlúggal semlegesítik, majd több be- párlási fokozaton keresztül összesűrítik. így az 5. fokozat után egy olyan folyékony „sós kását” nyernek, amelynek 70 százaléka szilárd anyag, s 30 százaléka víz. Ezt viszik be az égető berendezésbe, ahol a szilárd rész elég. A kikristályosodott konyhasó tiszta ugyan, mégsem hasznosítják. Megfelelő mennyiségű tisztított vízben feloldva, egy százalékos sótartalommal az északkeleti tengeri csatornába eresztik. Mivel a tengervíz 3,0 százalékos sótartalmú, így ez nem zavarja az édesvizek élővilágát. Külön érdekesség, hogy a gyárban a megtisztított szennyvízben aranyhalakat tartanak, ugyanis ezek rendkívül érzékenyek a víz tisztaságára. Az égetőmű kéményéből fehér „füst” gomolyog, ami tiszta vízgőz, s így a környezetet egyáltalán nem szennyezi. Ez a „szennyvíz- égető mű” ma Európában a legkorszerűbb megoldásnak számít. M. T. — A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete tan folyamot indított a szolnoki Technika Házában 1989. január 31 és február 1 , 2, 3-án. A tanfolyamok napjaink két „legnépszerűbb” témájával foglalkoznak: az általános forgalmi adóval (ÁFA) és a személyi jövedelemadóval (SZJA). Ez a két terület a vállalkozóknak és az egyéni munkavállalóknak is éppen most nagyon időszerű, hiszen a törvény elfogadása óta most először kell — éppen napjainkban — mindannyiunknak adóbevallást tenni. A tanfolyamok minden nap 8—14 óra között zajlanak, s a témakör isméi t szakemberei az előadók. Ez garantálja a résztvevők számára e két bonyolult témakörben a megfelelő eligazodást, amely nemcsak az elmúlt évre, de a jövőre is bizonyosan hasznos lesz. * * * — Nagy érdeklődés — és parázs vita — jellemezte a Kötikövizig és az MHT közös környezetvédelmi rendezvényét, amelyet január 26-án tartottak a Technika Házában . Dr. Perczel György KVM-miniszterhelyettes előadásából és az azt követő véleménycseréből kitűnt, hogy a környezetvédelemnek megyénkben is súlyos gondot okoz a keletkező hulladékok megfelelő újrahasznosítása, összegyűjtése, tárolása illetve égetése. Országosan a termelésből keletkező összes hulladéknak Legfontosabb tényező: a levegő relatív páratartalma sokszor a központi szellőző 'berendezéseket sem működtetjük, a nyílásokat lezárjuk, letakarjuk, vagy ugyan működtetjük a - gépi vagy gravitációs szellőzést, de nem engedünk be légutánpótlást az ablakok időnkénti nyitásával. Az 1986 évi új szabvány e tárgyban már külön intézkedik, és ezért az új épületeken megjelent a légbevezető szerkezet. Mit sem ér, ha a belső hőmérséklet miatt ezt állandóan zárva tartjuk, vagy eldugaszoljuk és nem működtetjük. Miért az utóbbi 5—7 évben növekedett a penészes lakások száma? Ismeretes, hogy betonpanelból több, mint 20 éve épül Magyarországon lakás, így a pené- szesedés feltételei épület- szerkezeti okokból korábban fennálltak, de mégis ritkább volt a jelenség. Ennek oka, hogy a fűtőberendezések többsége nem volt olyan „élesre méretezett” így a hőmérséklet meghaladja a 20 Celsius-íokót. A fal így nem tud a harmat- pont alá hűlni, illetve a lakó kevésbé fázik, és így szívesebben szellőztet. Sőt, sokszor nem is kell külön szellőztetnie, mert a korábban gyártott ablakok hézagai ellátták az úgynevezett spontán szellőztetés feladatát, automatikusan alacsony szinten tartották a lakás levegőjének páratartalmát. Az 1979-ben bevezetett hőtechnikai szabványok alkalmazása egyik oldalról kiküszöbölte a spontán szellőzést a jó minőségű ablakok beépítésével, míg a másik oldalon az energia drágulása a lakások hőmérsékletét és a szellőzés gyakoriságát csökkentette. Ezért szaporodott fel a 80-as évek eleje óta a penészes lakások száma. A régebbi építésű házaknál ugyanezt az eredményt hozza az ablakok utólagos szigetelése és a fűtési hőmérséklet csökkenése. Az ilyen, szellőztetéssel nem párosuló energiamegtakarí- tás sokszor több kárt okoz a penészesedéssel, mint amennyi érték az energia megtakarításával nyerhető. Mit kell tenni, ha már megjelent...? VISSZATEKINTŐ A pesti omnibusz Az első pesti tömegközlekedési eszközt, a „lóvontatású társaskocsit” — magyarul kifejezve az omnibuszt, 1832. július 1-én indították el. Ez a későbbi úgynevezett lóvas- úttól abban különbözött, hogy nem sínen közlekedett. Frankenburg Adolf, a régi Pest zsurnalisztája, így örökítette meg az 1848 49-es szabadságharc előtti időkben az omnibuszon való utazást: „Egy egész óráig várakoztam azon négykerekű, viaszvászon burkolatú kalitkára . . . Látám, miképp az újdivatú cethalgyomor annyira meg van terhelve, hogy számomra helyről álmodni sem lehetett többé... — „Platz Gnua! Venn's zammarukk'n woll’n” — válaszolá erre a kocsis a leggyönyörűbb vízivárosi dialektusban. Elnézést a túlságosan is szabad fordításért, de egyszerűbben lehetetlen másképp: „Csak fürgén, fiatalosan, üres még az omnibusz belseje!” Megjegyezzük, hogy 30 év múlva már 100 társas’kocsit tartottak nyilván Pesten, és 1913-ban, az első benzinmotoros autóbusz indítása előtt 13,6 millió utast szállítottak a népszerű omnibuszok. Magyarázatra tart igényt, ha képünkkel kapcsolatban a kedves olvasó eszébe jut a 20-as évek nosztalgikus slágere, az „Éjjel az omnibusz tetején. Emlékszél kicsikém, De csoda volt” — Nos, ez a dal már a későbbi omnibuszon utazás emléke, amikor a kocsi tetejére is padokat szereltek, melyek kedvenc helyei voltak a fiatal párodnak. Képünkön az első pesti omnibusz látható. A rajzoló a hírhedt Neugebaude (Üj épület) előtt örökítette meg. Az 1786-ban II. József császár rendeletére, a mai Szabadság téren épült hatalmas kaszárnya nevezetessége, hogy az 1848/49-es szabadságharc leverése után a „bresciai hiéna”, báró Julius Haynau osztrák tábornok a .szabadsághőseink elleni irtóhadjárat. vezetője, itt végeztette ki gróf Batthyány La- iost. az első magyar minisztérium elnökét. Csányi Lászlót. Perényi Zsigmondot. és másokat. A szomorú emlékű épületet 1898-ban lebontották. dr. Kovács Andor csaknem a fele az újra nem hasznosuló mennyiség. E nagy tömegű — körülbelül 50 millió tonna — hulladék megfelelő tárolása is nagy gondot okoz városaink, községeink számára. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az ösz- szes hulladéknak köiülbelül 3 százaléka az úgynevezett veszélyes hulladék, amelynek a tárolását csak igen szigorú előírások szerint — és nagy költségekkel lehet megoldani. Egyes veszélyes anyagok tárolására ugyan megvannak a szigorú előírások — például közvilágítási higanylámpák, klofénkondenzátorok — de az üzemek kénytelenek maguk tárolni a központi tárolóhely hiányában. Mindez azt mutatja, hogy rendkívül céltudatos és széles társadalmi összefogáson alapuló programra van szükség környezetünk megóvása érdekében. * * * — A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének növényvédelmi szakosztálya február” 1-én tartotta a Technika Házában a Vegyszeres gyomirtás szántóföldi kultúrákban a Ciba- Geigv készítményeivel című tanácskozását. Ez a rendezvény is azt támasztotta alá, hogy napjainkban a mező- gazdaságban felhasznált vegyszereknek a skálája egyre növekszik. Hasznosságuk mellett ugyanakkor egyre komolyabb gond áruk jelentős növekedése is, ami a felhasználók számára — tekintettel a szükséges források szűkösségére — nem teszi lehetővé széles körű alkalmazásukat. A témakör időszerűségét jelzi, hogy február 7-én, 9.30 órai kezdettel a Technika Házában az Agro- ker ugyancsak növényvédelmi tanácskozásra hívja a szakembereket, „A Ciba- Geigy növényvédőszerek helye a magyar mezőgazdaságban" címmel. * * * — A Magyar Elektrotechnikai Egyesület szolnoki csoportja munkabizottsági ülésen értékelte az 1987. november 11-én bekövetkezett súlyos üzemi baleset tanulságait. A baleset során egy 12 méter magasból lezuhanó vasszerkezet a sérült koponyájába fúródott. A munkatársak, a mentők és a? orvosok, ápolók együttes és áldozatos munkájának az eredménye volt, hogy a súlyos baleset helyszíni mentéséről készített videófilmet a már teljesen gyógyult balesetes a helyszínen helytálló mentősökkel és munkatársaival együtt nézhette végig. Az eseményről a városi televízió is riportot készített. * * * — Az Építőipari Tudományos Egyesület megyei csoportja ma 10 órakor tartja a Technika Házában „Az alapmegerősítések elméleti és gyakorlati kérdései" című rendezvényét, amelynek előadója Bóhn István lesz. fenti szerek használati utasítása taglalja az alkalmazás feltételeit, így azt itt nem célszerű részletezni. Ha a falszerkezet hőtechnikai méretezési hibája okozza a penészesedést, a hőhidasság csökkentése, esetleg a falfelület belső fűtése jelenthet megoldást. A belső felület utólagos hőszigetelése több kárt okoz, mint hasznot, ugyanis a fal külső felületének hőmérsékletét csökkenti és ez végső esetben a falszerkezet fagyási károsodásához, tönkremeneteléhez vezethet. Mindebből látszik, hogy a penészesedé« igen összetett folyamat, a megszüntetése sem egyszerűen a penész eltávolításával oldható meg. Az esetek túlnyomó többségében a lakó közreműködése, valamint a kiváltó ok megkeresése és megváltoztatása nélkül nem jutunk eredményre. Kádár Zoltán
