Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
/ Befejezte munkáját az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) inkább, mivel március 31- éig a törvényhozó testület elé kerül a bizalmi, bizalmatlan- sági indítvány kérdése, s ennek ügyrendi vonatkozásai is lesznek. Ezután Korom Mihály tételesen sorra vette az ügyrend tervezetére vonatkozó képviselői javaslatokat, s ismertette a bizottság ezzel kapcsolatos álláspontját. Fiiló Pálnak az állandó bizottságok megalakulására vonatkozó javaslatát áttekintve a testület úgy döntött: tegyék lehetővé a bizottságok számára, hogy maguk tegyenek javaslatot elnökük, titkáruk, illetve tagjaik megválasztására. Ugyanakkor a tisztség- viselőket a plenum válassza meg. Pontosította a bizottság a visszahívással kapcsolatos rendelkezést. Az új szövegezés szerint az Országgyűlés az általa megválasztottakat a megválasztásukra vonatkozó szabályok szerint bármikor visszahívhatja. Módosította a bizottság a képviselők mentelmi jogával kapcsolatos szabálypontot is, hangsúlyozva, hogy az országgyűlési képviselőt a parlament hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy ellene büntető eljárást indítani — a tettenérés esetét kivéve, illetve a vizsgálatot rá kiterjeszteni — nem lehet. Éles vita alakult ki a 15. paragrafus körül is, milyen mértékű munkaidőkedvezmény illesse meg a képviselőket. A bizottság az eredeti javaslatban szereplő 40 munkanapos felmentés mellett foglalt állást. Vass Józsefné azonban fenntartotta javaslatát, hogy a negyven napra vonatkozó szakasz kerüljön ki az ügyrendből. A bizottság elvetette Kovács Mátyás módosító indítványát, miszerint a beszámolók vitája alapján az egyes képviselőknek is legyen lehetőségük értékelést tartalmazó, illetőleg a feladatot megállapító határozat indítványozására. Egyetértettek viszont Bödőné Rózsa Edit ötletével: tegyék lehetővé, hogy a képviselők a vita közben elhangzó felszólalásokra gyors, rövid formában, azonnal reagálhassanak. Nem támogatja a bizottság a képviselőknek azt a javaslatát, hogy az alkotmányt érintő kérdésekről mindig név szerinti szavazással döntsön az Ország- gyűlés. A név szerinti szavazás két változata közül egyébként a bizottság ismételten az úgynevezett „A” változat mellett foglalt állást, tehát a képviselőknek szóban nyilatkozniuk kell, mire voksolnak. Döntés az ügyrend módosításáról Korom Mihály válasza után hosszasnak bizonyuló szavazási procedúra kezdődött. Először arról az — eredeti formában is alternatív javaslatként előterjesztett — kérdésről szavaztak, ihogy névszerinti szavazásnál nyíltan, kézfelemeléssel (A-változat), vagy pedig aláírással (B-változat) történjék-e a szavazás. A képviselők két ellenszavazattal, tartózkodás nélkül az A-vál- tozat mellett döntöttek. Ekkor került sor az ügyrendi bizottság kiegészítő javaslatai fölötti szavazásra. E javaslatokat a törvényhozás ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően az egyéni képviselői javaslatok fölött folyt hosszadalmas szavazás, azután kerülhetett sor az Országgyűlés ügyrendjének módosítását és egységes szövegét tartalmazó szöveg fölötti együttes szavazásra, figyelembe véve az ügyrendi bizottság elfogadott kiegészítő javaslatai, valamint az egyéni módosító javaslatok fölötti előző döntéseket. Az Országgyűlés a Házszabály hatályos szövegét, részletében és egészében, 3 ellen- szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta. A napirenden kívül... Az ügyrendi határozathozatalt követően soron kívül szót kért Técsy László (Sza- bolcs-Szatmár m., 19. vk.), s bejelentette: a röviddel az előtt elfogadott ügyrend alapján több képviselőtársával együtt megalakították az Országgyűlés agrárszektorát. Az Országgyűlés külügyi bizottságának megbízásából, és az egyházak menekülteket segítő szolgálatának tapasztalatai alapján dr. Tóth Károly (országos lista) református püspök, a magyar- országi református egyház zsinatának lelkészi elnöke foglalt állast a javaslattal kapcsolatban. Az indítvány hátterét megvilágítva elmondta: arról van szó egyrészt, hogy a Romániából hazánkba érkező menekültek befogadásának vagy be nem fogadásának a kérdései tisztázatlanok. Nem egyértelmű, hogy ki milyen szempontok szerint jogosult dönteni a befogadásról vagy a visszautasításról. Nem halasztható tovább a befogadottak jogi helyzetének rendezése sem — mutatott rá. Utalt arra, hogy a külügyi bizottság Bánffy György indítványának kedd esti vitáján egyetértés volt egy menekülttábor vagy táborok létesítésének kérdésében. Sürgős feladatnak tartották a genfi menekültügyi egyezményhez való csatlakozást. Ez utóbbi azonban az ügy bonyolultságára való tekintettel hosszabb időt vesz Igénybe. Szó esett az ülésen családegyesítések ügyéről is, amellyel kapcsolatban a bizottság őszinte tájékoztatást remél a lehetőségekről és az eddigi erőfeszítésekről. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a magyar—román kettős állam- polgárságról szóló egyezmény felmondása segítené a Magyarországra menekültek jogi helyzetének rendezését. Ezzel kapcsolatosan elmondotta, hogy a magyarországi református egyház ilyen irányú előterjesztésére az igazságügyminisztertől olyan tájékoztatást kaptak, miszerint megerősödőben van az egyezmény megszüntetésének szándéka. Felmerült a külügyi bizottság ülésén az a gondolat is, hogy a kormány forduljon az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez a romániai nemzeti kisebbségek és a menekültek ügyében. Ennek tagjai: Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.), Bóna János (Győr-Sopron m., io. vk.), Káldi Endre (Győr-Sopron m., 9. vk.), Horn Péter (Somogy m. 1. vk.), Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.), Lakos László (Pest m. 9. vk.), Márton János (országos lista), Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.), Mátyus Gábor (Bács-Kiskun m., 14. vk.) Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.). Soly- mosi József (Tolna m., 4. vk.), Schmidt Ernő (Vas m., 10. vk.), Técsy László és Varga János (Tolna m., 0. vk.). Felhívással fordultak az agrárterületen, az élelmiszeriparban, az agrároktatásban, -kutatásban és a ru- kon szakmákban dolgozó országgyűlési képviselőkhöz: csatlakozzanak az új munkacsoporthoz. Céljul^ a Kibontakozás programjából az. ágazatra jutó feladatok megvalósítása, a parasztság, a falu sorsának jobbátétele. Ezt követően az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy Bánffy György kíván — napirenden kívül — a Magyarországra menekülők ügyében javaslatot előterjeszteni, amellyel egyébként az Országgyűlés külügyi bizottsága előző napi ülésén egyetértett. Bánffy György (Budapest, 4. vk.) színművész, a József Attila színház tagja rámutatott: mindaz, ami a magyar—román határon történik, ami az ide települtek helyzetét érinti, joggal foglalkoztatja az állampolgárokat és a határainkon kívül élő magyarságot is. Utalt arra, hogy az Ország- gyűlés decemberben állást foglalt a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról. Ezt követően több szervezet és magánszemély számos képviselőhöz követelést juttatott el. E követeléseket magáénak érezve javasolta: az Ország- gyűlés hozzon határozatot, hogy bírói eljárás nélkül egyetlen menekült se legyen az ország területéről kitoloncolható. Ennek ellenőrzésére a külügyi bizottság esetleg albizottságot hozzon létre. Az Országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy a következő ülésszakon adjon részletes tájékoztatást a menekültekkel kapcsolatos intézkedéseiről: a családegyesítés eddigi eredményeiről: a menekülttáborok felállításáról; a genfi konvencióhoz való csatlakozás lehetőségéről; az ENSZ menekültügyi segítőkészségének igénybevételéről. Az ezekkel kapcsolatos tájékoztatás hozzásegítheti majd a hazai és a nemzetközi közvéleményt a helyzet reálig rr. eg- ítéléséhez. Felszólalásra jelentkezett Albert Béláné (Haidű-Ei- har m., 8. vk.). A képviselő szükségesnek tartotta annak tisztázását, hogy külföldi állampolgár kaphat-e bérlakást, illetve vásárolhat-e lakást Magyarországon, mert tudomása szerint az érvényes jogszabályok erre nem adnak lehetőséget. Ezt követően Horváth István belügyminiszter kért szót. aki teljes együttérzéséről és megértésről biztosította az Országgyűlést a Bánffy György és a Tóth Károly képviselők által beterjesztett javaslatokkal kapcsolatban. Szavaznak a képviselők Kérte — tekintettel arra, hogy a kormány pillanatnyilag is foglalkozik valameny- nyi kérdéssel —, az Ország- gyűlés most ne hozzon határozatot, hadd legyen ideje a kormánynak a körülmények megvizsgálására, erre azért is szükség lenne, mert több kérdés, illetőleg a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok nemcsak magyar—román ügyeket, hanem több más országot, is érintenek. Kívánatos tehát alaposan áttekinteni, hogy a ho.zandó határozatok mennyiben vannak összhangban azokkal a nemzetközi kötelezettségekkel, amelyeket korábban vállalt Magyarország. Javasolta végül: az Országgyűlés a beterjesztett indítványok szellemében szólítsa fel a kormányt, hogy a következő ülésszakon tegyen jelentést, és fogalmazza meg javaslatait a menekültekkel kapcsolatban. Az Országgyűlés csak ezt követően hozmon határozatot. Jakab Róbertné a külügyi bizottság javaslatát, az elhangzott kiegészítő javaslatokkal együtt, beleértve a belügyminiszter indítványát is, együttesen tette fel szavazásra. Az Országgyűlés — két ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta a javaslatot. Ezután Kovács András (Heves m., 10. vk.) azt javasolta, hogy az elfogadott ügyrend alapján halasszák el az Országgyűlés egyes bizottságai tisztségviselőivel és tagjaival kapcsolatos személyi változások tárgyalását. Erre a következő ülésen térjenek vissza, s addig az érintett bizottságok is kifejthessék álláspontjukat. Kovács András javaslatát az Országgyűlés 5 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta. Ezután Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának vezetője kért szót, s bejelentette, hogy a pártonkívüli képviselőcsoport alakuló ülését január 24-én tartják meg. A napirendnek megfelelően az interpellációk következtek. (Tekintettel az idő előrehaladott voltára több képviselő interpellációját és kérését a következő ülésszakra halasztotta.) Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.) Üjpest—Káposztás- megyer tömegközlekedése tárgyában a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez interpellált. Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter válaszában hangsúlyozta: február 1-jétől meghosszabbítják és négy-öt járművel megerősítik a térség tömegközlekedésében fontos szerepet játszó autóbuszvonalat. addig is, amíg a metró-közlekedés 1990- ben megindul. A miniszteri választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszolt Antal Imre (Pest m., 19. vk.) illetve a pénzügyminiszterhez. Több olyan esetet említett, amikor véleménye szerint egyes pénzügyi szervek hivatali jogkörükben eljárva, elítélendő gyakorlatot alkalmaztak. Utalt arra is, hogy a lakosság körében felháborodást keltett a külföldi csomagok kultúrálatlan vámkezelése. A végrehajtás visszásságait taglaló kérdésre válaszolva Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter utalt arra, hogy a korábbi rendelkezések elsősorban az adós érdekeit védték; a hitelezők hallatlanul nehezen juthattak pénzükhöz. A jelenleg is érvényben lévő törvényerejű rendelet ezt az adósvédelmi rendszert bizonyos fokig kiegészítette a hitelező védelmével. A problémát általánosítva Kulcsár Kálmán úgy foglalt állást, hogy az adó- végrehajtással kapcsolatos procedúrát — mivel az állampolgárok alkotmányos jogait érinti — törvényben lenne célszerű szabályozni. A kérdésben felvetett további problémákra Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszolt. A külföldi postaküldemények vámkezelésével kapcsolatban a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezt az eljárást nemzetközi egyezmények szabályozzák. Ezeknek megfelelően a postai küldeményeket az illetékes postahivatalok kezelik, s ha szükséges, bemutatják azokat vámvizsgálatra. A korszerűbb, kultúráltabb vámkezelést mindenekelőtt az automatizálás tenné lehetővé. Emellett várhatóan még az idén parlament elé kerülő postatörvény módosítása is javít majd a helyzeten. Az Országgyűlés az interpellációra adott miniszteri válaszokat 5 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta. Winkler László (GyőrSopron m.. 8. vk.), a hegyeshalmi közúti átkelőn kialakult forgalmi helyzet tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Villányi Miklós miniszter elöljáróban utalt arra, hogy a világútlevél bevezetését követően mintegy négyszeresére nőtt a nyugati határátkelőhelyeken a magyar kiutazók száma. Csúcsidőben rendkívüli a zsúfoltság. A régi közúti hegyeshalmi határátkelőhely ismételt megnyitásáról szólva elmondta: jelenleg is ezen a határátkelőhelyen történik a belépő kamionok és a magyar utasokat szállító autóbuszok vámkezelése. A tervek arra vonatkoznak, hogy a vámkezelést kérő, személy- gépkocsival utazó magyar állampolgárok is itt utazhassanak át. Az interpelláló javaslatával megegyezően a miniszter indokoltnak tartotta újravizsgálni a statisztikai lap szükségességét. Az interpelláló képviselő s az Országgyűlés — 122 elutasító, 54 elfogadó szavazattal és 73 tartózkodás mellett — nem fogadta el a pénzügy- miniszter válaszát. Az elnöklő Vida Miklós ezért az ügy további vizsgálatát a kereskedelmi bizottságnak adta ki azzal a megjegyzéssel, hogy más, érdekelt bizottságokat is vonjanak be a munkába. A bizottság jelentését a következő ülésszakon nyújtja be az Országgyűlésnek. Forintért és devizáért Interpellációk és kérdések képviselőnek még a novemberi ülésszakon elmondott interpellációjára a szeszes italok reggel 9 óra előtti árusításával kapcsolatos tilalom megszüntetése tárgyában. A miniszter hangsúlyozta : a kereskedelmi tárca a korlátozás feloldásával egyetért, mivel — vizsgálataik szerint — a korlátozás bevezetése nem eredményezte az italfogyasztás csökkenését. A tilalom feloldásának feltétele azonban, hogy ezt a tervét a Kereskedelmi Minisztérium egyeztesse az Országos Egészségvédelmi Tanáccsal, valamint a Szociális és Egészségügyi Minisztériummal. Az Országgyűlés a miniszter válaszát 6 ellenszavazattal. 2 tartózkodás mellett elfogadta. Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.), az adókivetés és -végrehajtás, valamint a vámkezelés tárgyában terjesztette be interpellációját az igazságügyminiszterhez, Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.), az élelmiszergazdaság támogatáscsökkentése tárgyában interpellált a pénz- ügyminiszteiihezi Villányi Miklós pénzügy- miniszter válaszában úgy ítélte meg, hogy a szóban kifejtett interpelláció lényegesen különbözik attól, amelyet a képviselő írásban terjesztett elő. Erre tekintettel kérte, hogy a választ írásban, 30 napon belül kaphassa meg a képviselő. A képviselők 7 tartózkodással egyetértésüket fejezték ki. Ezután kérdések következtek: Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.) a lakosság devizáért történő vásárlásai tárgyában intézett kérdést a kereskedelmi miniszterhez. A képviselő elmondotta: a jelenlegi körülmények miatt a lakosság arra kényszerül, hogy fontos, tartós használati cikkeket ne Magyar- országon, hanem külföldön, devizáért szerezzen be. Beck Tamás kereskedelmi miniszter elmondotta, hogy a devizával kapcsolatos szabályozás a pénzügyminisztérium, illetve a Miagyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik. A minisztérium elsősorban annyit tehet, hogy gondoskodik a belföldi — forintért vásárolható termékek — kínálatának számottevő javításáról, s így járul hozzá a bevásárló turizmus csökkentéséhez. Emellett bővítik a devizáért árusító üzletek választékát is. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi- har m., 13. vk.), a feddhetetlenség követelménye tárgyában az igazságügyminiszterhez intézett kérdést: mit tartalmaz a feddhetetlenség fogalma, s szükség van-e ennek — a szerinte túlhaladott — politikai kategóriának a fenntartására. Kulcsár Kálmán igazság- ügyminiszter válaszában Ihangsúlyozta: a feddhetetlenség bizonytalan, túlhaladott intézmény, különösebb jelentősége nincsen, ezért már politikai döntés születeti arra, hogy ezt a kategóriát meg kell szüntetni. Villányi Miklós pénzügy- miniszter — saját kezdeményezésére — újabb, az előzőt kiegészítő, választ adott az októberi ülésszakon Király Zoltán képviselő részéről elhangzott kérdésre a Pénzügyminisztérium Lóránt utcai lakásépítése tárgyában. Villányi Miklós elmondta: a fegyelmi vizsgálat megállapításai szerint jogtalanul fizettek ki lakásépítési és ehhez kapcsolódó támogatási Összegeket a minisztérium dolgozóinak. A kedvezményezettek jóhiszeműek voltak, a jogtalan eljárás azonban súlyos károkat okozott a minisztériumnak. Számos fegyelmi felelősségrevonásra — köztük elbocsátásokra — került sor. Az adatokat átadták a Legfőbb Ügyészségnek, amely büntetőjogi vizsgálatot folytat. Sebe Istvánné (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 24. vk.) a Minő Cipőgyár tiszakeszi gyáregységének sorsával kapcsolatban intézett kérdést Berecz Frigyes ipari miniszterhez. Berecz Frigyes elmondotta: mivel a vállalat fizetés- képtelnné vált. ígv kikerült a minisztérium hatásköréből. A hitelezők döntenek arról, hogy életben tartják-e az érintett egységeket, vagy sem. A tiszakeszi gyáregység sorsával kapcsolatban elmondotta: a gyáregység 80 millió forint értékű vagyonával arányos hitelt kap az érintett kereskedelmi banktól a működési feltételek biztosításához, s ezt a kölcsönt egy évi türelmi idő után nyolc év alatt kell visszafizetni. Ezt követően az elnöklő Vida Miklós bezárta az ülésszakot.
