Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-05 / 4. szám

1989. JANUÁR 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP (Folytatás a 3. oldalról) szágban lejátszódó gazdasá­gi, társad almi, politikai vál­tozások következtében je­lentősen módosultak, az ed­digieknél nehezebb felada- tok elé állítják a párt szer­vezeteit, nagyobb politikai érzékenységet követelnek. Ehhez még sem az irányító pártszervek, sem az alap­szervezetek nem tudtak kellően alkalmazkodni. Munkájukban a beidegző- dött, rutinszerű — helyen­ként f ormális — elemek to­vábbra is jelen vannak. A propaganda kialakult rendszere szervezetten mű­ködik. Gond viszont, hogy elméleti ismeretek nyújtása helyett gyakran az aktuális kérdések magyarázatára szo­rítkozik. Az agitáció meggyőző, mozgósító ereje gyengült. Főként ismeretek közvetí­tésére vállalkozott, háttér­be szorítva az érzelmi meg­alapozást, a feladatokra va­ló ráhangolást. Eredmé­nyességét csökkentette az is, hogy az embereket fog­lalkoztató különböző kérdé­sekben nem mindig állt rendelkezésre érvényes és képviselhető pártálláspont. A propagandisták, agitá­torok iskolázottsága jó, módszertani kulturáltsá­guk azonban hiányos. Fel­készítésük — különösen az utóbbi évben — tartalmá­ban javult, módszertani kérdésekben viszont az in­dokoltnál kevesebb segítsé­get kaptak. Jelentős ré­szük elbizonytalanodott, munkájukhoz a pártvezető­ségektől sem kaptak kellő segítséget. Az információ megbízha­tóan közvetítette a közhan­gulat alakulását, a politikai döntések fogadtatását. Rendszerének korszerűsí­| 1 A városi pártbizottság * figyelmet fordított a tanácsok munkájának segí­tésére. Határozataiban fo­lyamatosan megfogalmazta azokat az ajánlásokat, me­lyeket a településpolitikai célok elérése érdekében in­dokoltnak tartott. Ai kom­munista tanácstagok alkal­mi bevonása segítette e cé­lok megvalósítását. A tanácsok munkájukat növekvő önállósággal, a jog­szabályi előírásoknak meg­felelően végezték. Népkép­viseleti, önkormányzati jel­legük erősödött, valame­lyest gyorsult és egyszerű­södött az ügyintézési, a tes­tületek döntéselőkészítő, döntéshozó munkája fejlő­dött, a végrehajtást ellenőr­ző szerepe erősödött. Nem vált viszont jellemzővé az érdekfeltáró elemző mun­ka. kevés az alternatív ja­vaslat, csak az utóbbi idő­ben ismertették a kisebbsé­gi véleményeket, ezért a döntések formális jellege nem szűnt meg. A társadal­mi viták és a kétfordulós tárgyalási mód bevezetése is javította a testületi mun­ka demokratizmusát. A la­kosság tájékoztatása gyor­sabbá, szakszerűbbé vált, a testületi munka nagyobb nyilvánosságot kapott. A tanácsok tisztségviselőinek és apparátusának lakossági kapcsolata javult, de az ál­lampolgárok igényeinek még nem felel meg. Ennek oka alapvetően az, hogy nem sikerült megszüntetni a lélektelen, bürokratikus ügyintézést. 2.1 A bűnüldöző és igaz­ságügyi szervek mim­ikája törvényes, megfelel a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek. A bűnmegelőzési tevékenység és a nyomoza­ti munka eredményessége kismértékben javult. Terü­letünkön 1985-höz képest jelentősen emelkedett az ismertté vált bűncselekmé­nyek száma. Növekedett a vagyon elleni, az erőszakos, garázda és fiatalkorúak ál­tal elkövetett bűncselekmé­nyek száma, lazult az álta­tése gyorsította az informá­cióáramlást. A jelzett fel­vetésekre a szükséges in­tézkedések megtétele, és a visszacsatolás javult. Az in­formációs jelentésekből ál­talánosítható tapasztala­tok, következtetések viszont nem épülnek be kellően a tudatformáló, meggyőző munkába, és nem haszno­sulnak a döntéselőkészítés során sem. A párton belüli tájékozta­tás javult. A tartalmilag is megújult, megjelenésé­ben gyorsult, példányszá­mában a szükség szerint megnövekedett, háttérim formációkat is tartalmazó Titkári Tájékoztató kedvező fogadtatásra talált a párt­tagság körében. A pártszer­vek és szervezetek, a párt­tagság rendszeres tájékoz­tatása a megyei párttestüle­tek határozatairól a me­gyei Politikai Szemle, a vá­rosi párttestületek mun­kájáról pedig az írásos ha­vi tájékoztatók útján biz­tosított. Gyakoribbá vál­tak a kül- és belpolitikai tájékoztatók. Továbbra is gond viszont, hogy az in­formációk nagyrésze késve, vagy egyáltalán nem jut el a párttagsághoz. A tájékoztatás helyi lehe­tőségei a Városi Televízió alapításával, a Magyar Rá­dió Szolnoki Stúdiója váro­si rádióként történő funk­cionálásával bővültek. En­nek ellenére a lakosság széleskörű, gyors részletes tájékoztatását a Városi Te­levízió korlátozott vételi lehetősége és a városi rádió szűk műsorideje miatt nem sikerült megoldani. Erősö­dik a lakosság igénye ön­álló városi lap alapítására. Az üzemi lapok által nyújtott tájékoztatás jó szívonalú, megfelel a dol­gozók elvárásainak. lános állampolgári fegye­lem. Mindezek következté­ben csökkent a lakosság biz­tonságérzete. 3 1 A tömegszervezetek mß önállósága, mozgás­tere nőtt, tevékenységük fejlődött. A helyi szervek munkájában azonban az érdekfeltárás, érdekegyez­tetés, a markáns érdekkép­viselet továbbra is hiányol­ható, ezért a legfontosabb tömegszervezetek befo­lyása és taglétszáma csök­kent. A városi pártbizottság és a tömegszervezetek, moz­galmak kapcsolattartása ciklikus volt, döntően ese­ményekhez kapcsolódott. A testületek közötti kapcso­lat. az együttműködés, a feladatok koordinálása nemegyszer formális jegye­ket tartalmazott, főként a vezetőkön keresztül valósult meg. Az ott dolgozó párt­tagok tevékenységének fo­lyamatos segítését, az ál­láspontunkról való rendsze­res tájékoztatást, felkészí­tésüket nem oldottuk meg. A KISZ Városi Bizottsá­ga és a KISZ-szervezetek egyrésze erőfeszítéseket tett a fiatalok eszmei, politikai, erkölcsi nevelésében, a párttaggá nevelésben, a gazdaságpolitikai felada­tok megvalósításában. A KISZ-élet politikai- moz­galmi jellege nem erősö­dött, érdekképviseleti te­vékenysége a feltételek és eszközök hiányában nem valósulhatott meg. Ennek következtében a KISZ te­kintélye, tömegbefolyása és szervezettsége jelentős mértékben csökkent. Mind­ehhez hozzájárult az is. hogy sem a városi pártbi­zottság, sem a pártszervek, -szervezetek nem fordítot­tak kellő figyelmet munká­jukra, s nem alakítottak ki rendszeres, partneri kapcso­latot velük, nem alapoztak kellően a párttag KISZ-ta- gok munkájára. A Hazafias Népfront Szól­nék Városi Bizottsága a lakosság életét, közérzetét, hangulatát befolyásoló té­mák napirendre tűzésével, az így nyert információk to­vábbításával, valamint po­litikai rendezvények szerve­zésével segítette feladataink végrehajtását. A városi pártbizottság és a HNF Vá­rosi Bizottsága kapcsolatá­nak középpontjában a tele­pülésfejlesztési és társada­lompolitikai célok megvaló­sítása állt. A pártszervek és szervezetek hatékonyan tá­mogatták a népfront alkot­mányos kötelezettségeinek teljesítését. A lakóterületi pártalapszervezetek és kör­zeti népfront bizottságok kapcsolata tovább fejlő­dött, eredményesen működ­tek együtt a társadalmi munkák szervezésében. Az éleződő társadalmi ' és szociális feszültségek erős kihívást jelentenek a szak- szervezeti mozgalom szá­mára is. Mivél a munka- vállalók perspektivikus és rövidtávú érdekeinek ha­tározott képviselete és vé­delme nem érte el a társa­dalom által elvárt színyo­Szolnok városi pártérte­kezlet 1985-ben a gazdaság helyzetének értékelése alapján fogalmazta meg a gazdaságpoli­tika helyi tennivalóit. A vá­rosi pártbizottság megha­tározta a város és környé­ke hosszútávú területfej­lesztési irányelveit és a VII. ötéves terv feladatait. A gazdasági folyamatok terve­zettől eltérő alakulását érzé­kelve — a felsőbb pártszer­vek kezdeményezésére — el­készítette társadalmi-gazda­sági kibontakozási prog­ramját. Ebben megfogalma­zódott a szándék a gazda­ság jövedelemtermelő képes­ségének javítására, a kon­vertibilis export i növelésé­re, a termékszerkezet átala­kításának ösztönzésére és a gazdálkodás belső tartalé­kainak feltárására, vala­mint saját munkája gyenge­ségeinek megszüntetésére. A pártbizottság és szervei kiemelt figyelmet fordítot­tak a célkitűzések végre­hajtásának szervezésére, se­gítésére és tervszerű ellen­őrzésére. Több, politikailag fontosnak ítélt, gazdasággal összefüggő kérdés került a testületi ülések napirendjé­re (pl.: az új vállalatirányí­tási formák működésének tapasztalatai, a foglalkozta­táspolitika, a kibontakozási program időarányos telje­sítése). A városi pártbizottság irányelvek, célkitűzések megfogalmazásánál szakér­tői bázisra is alapozott. A végrehajtás politikai felté- iteíleiniek megteremtését, a politikai döntések széleskö­rű megismertetését, elfogad­tatását súlyponti feladatnak tekintette. A végrehajtás ellenőrzéséből leszűrt ta­pasztalatokat — jellegétől függően — munkájában hasznosítota, illetve továb ■ bította a felsőbb pártszer­vekhez. Az irányított pá 't- szervek és szervezetek mun­káját módszertani ajánlá­sokkal is igyekezett segíteni. A városi pártbizottság gazdaságban végzett mun­kájának hatékonysága azon­ban nem volt mindig meg­felelő. Ennek okai a végre­hajtáshoz szükséges eszkö­zök hiányában, esetenként a formális, túlzottan szakmai jellegű ellenőrzésekben ke­resendők. A városi pártbi­zottság a pártszervezeteknek fokozott önállóságot bizto­sított a helyi gazdaságpoli­tikai célkitűzések kialakí­tásóiban. Ezek megvalósítá­sához — lehetőségeihez mér­ten — igyekezett segítséget nyújtani. A megnövekedett önállósággá]' a pártszerveze­tek eltérő módon éltek. Ezt alaoVetően a tisztségviselők felkészültsége befolvásol+a. A városi pártbizottság a gazdaságpolitikai célok megfogalmazásánál figye­lembe vette, hogy a gazda­ság szerkezete alapvetően megfelel a térség természeti nalat, egyre erőteljesebb kritika érte a szakszerveze­ti munkát. A Szakszerveze­tek Városi Bizottságával ér­demi együttműködés nem valósult meg, ennek for­mái, módszerei nem ala­kultak ki. Az ,,F. Bede László” Munkásőregység működése megfelel a munkásőrséggel, mint a dolgozó nép, a mun­kásosztály önkéntes fegyve­res testületével szemben tá­masztott követelményeknek. Tagjai az elmúlt időszak­ban sikeresen teljesítették a párttól kapott feladatokat. A személyi állomány erköl­csi, politikai arculata szi­lárd. Az egység tevékenysé­ge fejlődött, hadrafogható­sága erősödött. Nőtt a pa­rancsnoki állomány felké­szültsége, tudatosabbá vált irányító munkája. Az egy­ség kapcsolata a pártszer­vekkel és szervezetekkel .szoros. Közreműködik a közrend, közbiztonság vé­delmében. adottságainak és a terme­lési hagyományoknak. Az ipar közepesen fejlett, a termelés és foglalkoztatás szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A községekben meghatározó a viszonylag fejlett nagyüzemi mezőgaz­daság. Jelentős szerepe van az erdőgazdaságnak, a víz- gazdálkodásnak. Az építő- és építőanyagipar teljesí.- ménye ellentmondásos. A kereskedelem az áruellátást alapvetően biztosítja. Irányítási területünkön a tulajdonviszonyok döntően nem változtak. A magán- szektor szerepe elsősorban a lakossági szolgáltatásban nőtt. A vállalatok nagyság szerinti megoszlásában át­rendeződés nem követke­zett be. Szervezeti forma­váltás elsősorban a szövet­kezeti iparban volt. ahol néhány ipari szövetkezet — háziipari-, Vörös Csillag Ruhaipari-, Vas- és Faipari Szövetkezet, FÉNYSZÖV — kisszövetkezetté alakult. Egyes vállalatok gazdálkodá­suk eredményességének nö­velése érdekében bővítették tevékenységi körüket. A gazdasági eredményeket befolyásolta a folyamatosai változó gazdasági környezel, valamint a szabályzórend­szer egyes elemeinek gyako­ri módosulása. A kormány­zat pénzszűkítő politikája szinte minden egységet ked­vezőtlenül érintett, gazdál­kodásukban több-kevesebb zavart akozott. Az általános forgalmi adó bevezetése ese­temként pénzügyi problé­mák forrásává vált, és nö­velte az adminisztrációt. A pénzügyi források szűkülése és a beruházásokat terhelő ÁFA a gazdálkodó szerveze­teket fejlesztéseik mérséklé­sére késztette. A termelői árak átindexelése a terme­lőegységek többségén él csökkentette az adózatlan nyereség tömegét. A bérek bruttósítását a vállalatok saját erőforrásból hajtot­ták végre. A személyi jöve­delemadó progresszivitása, a jövedelmek összevont adóztatása bizonyos szinten túl a teljesítmények vissza­fogását eredményezte. A megváltozott körülmények­hez a vállalatok eltérő mér­tékben alkalmazkodtak, de megőrizték fizetőképességü­ket. Hátráltatta a termelési a gazdálkodó szervezetek kö­zötti kooperáció gyengesége, a kívánatos eszköz-, tőke- és munkaerő-áramlás elmara­dása, a szerződéses fegye­lem lazasága és az anyagel­látási gondok. A közlekedési ágazat — néhány csúcsidő- szak kivételével — biztosí­tani tudta a gazdaság mű­ködéséhez szükséges szállí­tási feltételeket. A várakozással ellentét­ben a vállalati tanácsok létreiötte nem erősítette a tulajdonosi tudatot, a gaz­dálkodói szemléletet, a ve­zetői munkában helyenként még fellelhetőek a régi, az új körülmények között eredményesen már nem al­kalmazható módszerek. Az új iránti fogékony, ésszerű kockázatot vállaló, mened­zser típusú, fiatal értelmi­ségiek vezetővé válása las­sú. A térség gazdasága az el­múlt időszakban csökkenő ütemben fejlődött. 1985 óta összességében a termelési érték folyóáron — a megyei átlagot meghaladva — több mint 17%-kal növekedett. A szövetkezeti és az építő­ipar, átlagot meghaladóan növelte termelését. Szeré­nyebb növekedésű ütem jel­lemezte az élemiszeripart és a mezőgazdaságot. A gazdálkodó szervezetek növekvő feladataikat csök­kenő létszámmal oldották meg. A termelő ágazatokból több mint ezer fő távozott, legnagyobb arányú létszám- csökkenés az iparban kö­vetkezett be. A nem anyagi ágazatok közül főként a sze­mélyszállítás és az élelmi­szer kiskereskedelem küzd létszámgondokkal. Egyes szolgáltatási tevékenysé­geknél a kereslettel arányo­san csökkent a dolgozói lét­szám (pl.; fodrászat). A termelőágazatokban a kere­setszínvonal 1988-ban a me­gyei átlagot megközelítően, mintegy 8%-kal nőtt. Na­gyobb mértékben tudtak bért fejleszteni a bérklub­ban résztvevő és a kiemel­kedő teljesítményt nyújtó vállalatok valamint a ked­vezőbb szabályzók miatt a kisszövetkezetek. A végre­hajtott bérfejlesztések a termeléssel megalapozottak voltak. A vállalatok, szövetkeze­tek túlnyomó többsége nö­velni tudta árbevételét. Megtartotta hazai és kül­piaci pozícióját, kihasznál­ta konjunkturális lehetősé­geket. A teljesítmények nö­veléséhez hozzájárult a bel­ső szervezettség, az irányí­tási rendszer korszerűsítése, a munkafegyelem javítása, a teljesítményorientált ér­dekeltségi rendszerek oe- vezetése, fejlesztése. Az ér­dekeltségi rendszer beve­zetését több helyen gátol­ja az önelszámolás feltéte­leinek hiánya. Várhatóan csak néhány gazdálkodó egység zárja veszteséggel az 1988-as évet. Az árbevétel közel egyötö­de realizálódik a külkeres­kedelemben. Növekvő volu­men mellett az árbevétel 18%-kal, a megyei átlagot meghaladóan nőtt. Céljaink­nak megfelelően változott az árbevétel szerkezete, csökkent a rubelelszámolású export. Az összes kivitel 4/5-e realizálódott tőkés piacon. Jelentősen növelte konvertibilis elszámolású exportját a gép- és vegy­ipar (MEZŐGÉP), TVM), a szénhidrogén-bányászat, az élelmiszeripar (Tejipar, Cu­korgyár) és az erdőgazda­ság. A bázishoz képest az átlagot meghaladó mérték­ben csökkent az élelmiszer rubelelszámolású kivitele. Az exportálók és az expor­tált termékek köre azonban továbbra is a hagyományos lényegesen nem változott, termékek a meghatározóak. A termékszerkezet Korsze­rűsítése alapvetően össz­hangban volt a műszaki- gazdasági adottságokkal és a közgazdasági szabályozás adta lehetőségekkel. A tu­dományos kutató munka döntően a vállalatokhoz, gazdálkodó szervezetekhez kötődik. Kiemelkedően a szénhidrogén-bányászat­hoz. vízgazdálkodáshoz és az agrárgazdaság egves te­rületeihez kapcsolódik. Né­hány vállalat a kutatásfej­lesztés egyes területein — A város és községfejlesz­tésben céljaink döntő többsége időarányosan meg­valósult. A lakosság anyagi áldozatvállalása különösen a közműhálózat fejlesztésében játszott komoly szerepet. pályázat, megbizás útján — jelentős sikereket ért el, növekedett a bejegyzett szabadalmak száma és a gyakorlatban alkalmazott újítások aránya. Az új ter­mékek jelentős része licenc és know-how eredménye­ként került bevezetésre. Mindezen tényezők hatására korszerűsödött a termék- szerkezet, növekedett a ma­gasabb feldolgozottsági fo­kú termékek aránya, azok műszaki színvonala. Az iparban a saját kutatásfej­lesztés elsősorban az anyag és energiatakarékos megol­dásokra, importkiváltásra, új anyagok és termékek előállítására, a minőségja­vításra irányult. A mező- gazdaságban folyó üzemi kí­sérletek a gabona és hús­program megvalósítását szolgálták, a vízgazdálko­dásban a mezőgazdasági vízhasznosítást, a takarékos felhasználást, a víz- és kör­nyezetvédelem az ipari és kommunális szennyvizek tisztítási eljárásainak kor­szerűsítését célozta. Az elmúlt időszakban je­lentős műszaki fejlesztést az iparban (pl. Papírgyár, MEZŐGÉP, TVM) és az élelmiszeriparban pl.: ÁHV, Tejipar, Cukorgyár) hajtottak végre. A műszaki technikai megújulás azon­ban a szükségesnél lassúbb. Elsősorban a már folyamat­ban lévő beruházásokat fe­jezték be, a már meglévő gépeket, berendezéseket korszerűsítették. Néhány helyen megjelent a számí­tógépes folyamatirányítás (pl.: Bútorgyár) a kiépített számítógépparkot ma még döntően az ügyvitelszervezési feladatok ellátására hasz­nálják. A beruházásokra, rekonst­rukciókra fordítható saját erő összességében csökkent, szűkültek a központi hitel­források is. Ez a folyamat minden ágazatot, különösen a mezőgazdaságot és az in­frastruktúrát érintette érzé­kenyen. A beruházások, fejlesztések anyagi hátteré­nek biztosításában jelentős szerepe volt az exportpá­lyázati feltételek teljesíté­sének és a világbanki hitel­keretnek. Az elmúlt időszakban a termelés technikai feltételei összességében romlottak. A térségben az egyes ágazatok, vállalatok műszaki színvo­nala eltérő, egyaránt meg­találhatók a korszerű tech­nológiák. berendezések és az amortizálódott gépiek. A romló műszaki-technikai feltételek fékezik a termék­szerkezet-váltást, nehezítik a piacképesség megtartá­sát, javítását. Gazdaságunk erdeményei 1988 végén — hasonlóan a megyei átlaghoz — a terve­zettet megközelítően ala­kulnak, de várhatóan a mér­leg szerinti nyereség átlago­san magasabb lesz, mint amit a szabályozóváltozá­sok év eleji induló ár, ÁFA SZJA, a támogatások és az árfolyamváltozások) hatását figyelembe véve a vállalatok előre jelezték. A gazdaság- irányítási rendszer ellent­mondásai, saját munkánk gyengeségei miatt a közpon­ti szándékok szerinti fordu­lat nem következett be. Válságágazatunk jelenleg nincs. Sok a bizonytalanság viszont a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövőbeni helyzetét illetően. A beru­házási támogatások szűkü­lése. az állami támogatások fokozatos kivonása az ár­rendszer érdemi változása nélkül beláthatatlan követ­kezményekkel járhat. Kü­lönösen kritikus helyzetbe kerülhetnek a kedvezőtlen adottságok között gazdál­kodó és az eladósodott me­zőgazdasági üzemek. Az elmúlt években a város és több község kimagasló eredményeket ért el a tele­pülésfejlesztési verseny­ben. (Tószeg, Tiszavárkony, (Folytatás az 5. oldalon) II. Az állami szervek, tömegszervezetek és mozgalmak munkája III. A városi pártbizottság gazdaságpolitikai munkája A gazdaság helyzete IV. Az életkörülmények változásának főbb Jellemzői

Next

/
Oldalképek
Tartalom