Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-05 / 4. szám
1989. JANUÁR 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP (Folytatás a 3. oldalról) szágban lejátszódó gazdasági, társad almi, politikai változások következtében jelentősen módosultak, az eddigieknél nehezebb felada- tok elé állítják a párt szervezeteit, nagyobb politikai érzékenységet követelnek. Ehhez még sem az irányító pártszervek, sem az alapszervezetek nem tudtak kellően alkalmazkodni. Munkájukban a beidegző- dött, rutinszerű — helyenként f ormális — elemek továbbra is jelen vannak. A propaganda kialakult rendszere szervezetten működik. Gond viszont, hogy elméleti ismeretek nyújtása helyett gyakran az aktuális kérdések magyarázatára szorítkozik. Az agitáció meggyőző, mozgósító ereje gyengült. Főként ismeretek közvetítésére vállalkozott, háttérbe szorítva az érzelmi megalapozást, a feladatokra való ráhangolást. Eredményességét csökkentette az is, hogy az embereket foglalkoztató különböző kérdésekben nem mindig állt rendelkezésre érvényes és képviselhető pártálláspont. A propagandisták, agitátorok iskolázottsága jó, módszertani kulturáltságuk azonban hiányos. Felkészítésük — különösen az utóbbi évben — tartalmában javult, módszertani kérdésekben viszont az indokoltnál kevesebb segítséget kaptak. Jelentős részük elbizonytalanodott, munkájukhoz a pártvezetőségektől sem kaptak kellő segítséget. Az információ megbízhatóan közvetítette a közhangulat alakulását, a politikai döntések fogadtatását. Rendszerének korszerűsí| 1 A városi pártbizottság * figyelmet fordított a tanácsok munkájának segítésére. Határozataiban folyamatosan megfogalmazta azokat az ajánlásokat, melyeket a településpolitikai célok elérése érdekében indokoltnak tartott. Ai kommunista tanácstagok alkalmi bevonása segítette e célok megvalósítását. A tanácsok munkájukat növekvő önállósággal, a jogszabályi előírásoknak megfelelően végezték. Népképviseleti, önkormányzati jellegük erősödött, valamelyest gyorsult és egyszerűsödött az ügyintézési, a testületek döntéselőkészítő, döntéshozó munkája fejlődött, a végrehajtást ellenőrző szerepe erősödött. Nem vált viszont jellemzővé az érdekfeltáró elemző munka. kevés az alternatív javaslat, csak az utóbbi időben ismertették a kisebbségi véleményeket, ezért a döntések formális jellege nem szűnt meg. A társadalmi viták és a kétfordulós tárgyalási mód bevezetése is javította a testületi munka demokratizmusát. A lakosság tájékoztatása gyorsabbá, szakszerűbbé vált, a testületi munka nagyobb nyilvánosságot kapott. A tanácsok tisztségviselőinek és apparátusának lakossági kapcsolata javult, de az állampolgárok igényeinek még nem felel meg. Ennek oka alapvetően az, hogy nem sikerült megszüntetni a lélektelen, bürokratikus ügyintézést. 2.1 A bűnüldöző és igazságügyi szervek mimikája törvényes, megfelel a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek. A bűnmegelőzési tevékenység és a nyomozati munka eredményessége kismértékben javult. Területünkön 1985-höz képest jelentősen emelkedett az ismertté vált bűncselekmények száma. Növekedett a vagyon elleni, az erőszakos, garázda és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma, lazult az áltatése gyorsította az információáramlást. A jelzett felvetésekre a szükséges intézkedések megtétele, és a visszacsatolás javult. Az információs jelentésekből általánosítható tapasztalatok, következtetések viszont nem épülnek be kellően a tudatformáló, meggyőző munkába, és nem hasznosulnak a döntéselőkészítés során sem. A párton belüli tájékoztatás javult. A tartalmilag is megújult, megjelenésében gyorsult, példányszámában a szükség szerint megnövekedett, háttérim formációkat is tartalmazó Titkári Tájékoztató kedvező fogadtatásra talált a párttagság körében. A pártszervek és szervezetek, a párttagság rendszeres tájékoztatása a megyei párttestületek határozatairól a megyei Politikai Szemle, a városi párttestületek munkájáról pedig az írásos havi tájékoztatók útján biztosított. Gyakoribbá váltak a kül- és belpolitikai tájékoztatók. Továbbra is gond viszont, hogy az információk nagyrésze késve, vagy egyáltalán nem jut el a párttagsághoz. A tájékoztatás helyi lehetőségei a Városi Televízió alapításával, a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója városi rádióként történő funkcionálásával bővültek. Ennek ellenére a lakosság széleskörű, gyors részletes tájékoztatását a Városi Televízió korlátozott vételi lehetősége és a városi rádió szűk műsorideje miatt nem sikerült megoldani. Erősödik a lakosság igénye önálló városi lap alapítására. Az üzemi lapok által nyújtott tájékoztatás jó szívonalú, megfelel a dolgozók elvárásainak. lános állampolgári fegyelem. Mindezek következtében csökkent a lakosság biztonságérzete. 3 1 A tömegszervezetek mß önállósága, mozgástere nőtt, tevékenységük fejlődött. A helyi szervek munkájában azonban az érdekfeltárás, érdekegyeztetés, a markáns érdekképviselet továbbra is hiányolható, ezért a legfontosabb tömegszervezetek befolyása és taglétszáma csökkent. A városi pártbizottság és a tömegszervezetek, mozgalmak kapcsolattartása ciklikus volt, döntően eseményekhez kapcsolódott. A testületek közötti kapcsolat. az együttműködés, a feladatok koordinálása nemegyszer formális jegyeket tartalmazott, főként a vezetőkön keresztül valósult meg. Az ott dolgozó párttagok tevékenységének folyamatos segítését, az álláspontunkról való rendszeres tájékoztatást, felkészítésüket nem oldottuk meg. A KISZ Városi Bizottsága és a KISZ-szervezetek egyrésze erőfeszítéseket tett a fiatalok eszmei, politikai, erkölcsi nevelésében, a párttaggá nevelésben, a gazdaságpolitikai feladatok megvalósításában. A KISZ-élet politikai- mozgalmi jellege nem erősödött, érdekképviseleti tevékenysége a feltételek és eszközök hiányában nem valósulhatott meg. Ennek következtében a KISZ tekintélye, tömegbefolyása és szervezettsége jelentős mértékben csökkent. Mindehhez hozzájárult az is. hogy sem a városi pártbizottság, sem a pártszervek, -szervezetek nem fordítottak kellő figyelmet munkájukra, s nem alakítottak ki rendszeres, partneri kapcsolatot velük, nem alapoztak kellően a párttag KISZ-ta- gok munkájára. A Hazafias Népfront Szólnék Városi Bizottsága a lakosság életét, közérzetét, hangulatát befolyásoló témák napirendre tűzésével, az így nyert információk továbbításával, valamint politikai rendezvények szervezésével segítette feladataink végrehajtását. A városi pártbizottság és a HNF Városi Bizottsága kapcsolatának középpontjában a településfejlesztési és társadalompolitikai célok megvalósítása állt. A pártszervek és szervezetek hatékonyan támogatták a népfront alkotmányos kötelezettségeinek teljesítését. A lakóterületi pártalapszervezetek és körzeti népfront bizottságok kapcsolata tovább fejlődött, eredményesen működtek együtt a társadalmi munkák szervezésében. Az éleződő társadalmi ' és szociális feszültségek erős kihívást jelentenek a szak- szervezeti mozgalom számára is. Mivél a munka- vállalók perspektivikus és rövidtávú érdekeinek határozott képviselete és védelme nem érte el a társadalom által elvárt színyoSzolnok városi pártértekezlet 1985-ben a gazdaság helyzetének értékelése alapján fogalmazta meg a gazdaságpolitika helyi tennivalóit. A városi pártbizottság meghatározta a város és környéke hosszútávú területfejlesztési irányelveit és a VII. ötéves terv feladatait. A gazdasági folyamatok tervezettől eltérő alakulását érzékelve — a felsőbb pártszervek kezdeményezésére — elkészítette társadalmi-gazdasági kibontakozási programját. Ebben megfogalmazódott a szándék a gazdaság jövedelemtermelő képességének javítására, a konvertibilis export i növelésére, a termékszerkezet átalakításának ösztönzésére és a gazdálkodás belső tartalékainak feltárására, valamint saját munkája gyengeségeinek megszüntetésére. A pártbizottság és szervei kiemelt figyelmet fordítottak a célkitűzések végrehajtásának szervezésére, segítésére és tervszerű ellenőrzésére. Több, politikailag fontosnak ítélt, gazdasággal összefüggő kérdés került a testületi ülések napirendjére (pl.: az új vállalatirányítási formák működésének tapasztalatai, a foglalkoztatáspolitika, a kibontakozási program időarányos teljesítése). A városi pártbizottság irányelvek, célkitűzések megfogalmazásánál szakértői bázisra is alapozott. A végrehajtás politikai felté- iteíleiniek megteremtését, a politikai döntések széleskörű megismertetését, elfogadtatását súlyponti feladatnak tekintette. A végrehajtás ellenőrzéséből leszűrt tapasztalatokat — jellegétől függően — munkájában hasznosítota, illetve továb ■ bította a felsőbb pártszervekhez. Az irányított pá 't- szervek és szervezetek munkáját módszertani ajánlásokkal is igyekezett segíteni. A városi pártbizottság gazdaságban végzett munkájának hatékonysága azonban nem volt mindig megfelelő. Ennek okai a végrehajtáshoz szükséges eszközök hiányában, esetenként a formális, túlzottan szakmai jellegű ellenőrzésekben keresendők. A városi pártbizottság a pártszervezeteknek fokozott önállóságot biztosított a helyi gazdaságpolitikai célkitűzések kialakításóiban. Ezek megvalósításához — lehetőségeihez mérten — igyekezett segítséget nyújtani. A megnövekedett önállósággá]' a pártszervezetek eltérő módon éltek. Ezt alaoVetően a tisztségviselők felkészültsége befolvásol+a. A városi pártbizottság a gazdaságpolitikai célok megfogalmazásánál figyelembe vette, hogy a gazdaság szerkezete alapvetően megfelel a térség természeti nalat, egyre erőteljesebb kritika érte a szakszervezeti munkát. A Szakszervezetek Városi Bizottságával érdemi együttműködés nem valósult meg, ennek formái, módszerei nem alakultak ki. Az ,,F. Bede László” Munkásőregység működése megfelel a munkásőrséggel, mint a dolgozó nép, a munkásosztály önkéntes fegyveres testületével szemben támasztott követelményeknek. Tagjai az elmúlt időszakban sikeresen teljesítették a párttól kapott feladatokat. A személyi állomány erkölcsi, politikai arculata szilárd. Az egység tevékenysége fejlődött, hadrafoghatósága erősödött. Nőtt a parancsnoki állomány felkészültsége, tudatosabbá vált irányító munkája. Az egység kapcsolata a pártszervekkel és szervezetekkel .szoros. Közreműködik a közrend, közbiztonság védelmében. adottságainak és a termelési hagyományoknak. Az ipar közepesen fejlett, a termelés és foglalkoztatás szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A községekben meghatározó a viszonylag fejlett nagyüzemi mezőgazdaság. Jelentős szerepe van az erdőgazdaságnak, a víz- gazdálkodásnak. Az építő- és építőanyagipar teljesí.- ménye ellentmondásos. A kereskedelem az áruellátást alapvetően biztosítja. Irányítási területünkön a tulajdonviszonyok döntően nem változtak. A magán- szektor szerepe elsősorban a lakossági szolgáltatásban nőtt. A vállalatok nagyság szerinti megoszlásában átrendeződés nem következett be. Szervezeti formaváltás elsősorban a szövetkezeti iparban volt. ahol néhány ipari szövetkezet — háziipari-, Vörös Csillag Ruhaipari-, Vas- és Faipari Szövetkezet, FÉNYSZÖV — kisszövetkezetté alakult. Egyes vállalatok gazdálkodásuk eredményességének növelése érdekében bővítették tevékenységi körüket. A gazdasági eredményeket befolyásolta a folyamatosai változó gazdasági környezel, valamint a szabályzórendszer egyes elemeinek gyakori módosulása. A kormányzat pénzszűkítő politikája szinte minden egységet kedvezőtlenül érintett, gazdálkodásukban több-kevesebb zavart akozott. Az általános forgalmi adó bevezetése esetemként pénzügyi problémák forrásává vált, és növelte az adminisztrációt. A pénzügyi források szűkülése és a beruházásokat terhelő ÁFA a gazdálkodó szervezeteket fejlesztéseik mérséklésére késztette. A termelői árak átindexelése a termelőegységek többségén él csökkentette az adózatlan nyereség tömegét. A bérek bruttósítását a vállalatok saját erőforrásból hajtották végre. A személyi jövedelemadó progresszivitása, a jövedelmek összevont adóztatása bizonyos szinten túl a teljesítmények visszafogását eredményezte. A megváltozott körülményekhez a vállalatok eltérő mértékben alkalmazkodtak, de megőrizték fizetőképességüket. Hátráltatta a termelési a gazdálkodó szervezetek közötti kooperáció gyengesége, a kívánatos eszköz-, tőke- és munkaerő-áramlás elmaradása, a szerződéses fegyelem lazasága és az anyagellátási gondok. A közlekedési ágazat — néhány csúcsidő- szak kivételével — biztosítani tudta a gazdaság működéséhez szükséges szállítási feltételeket. A várakozással ellentétben a vállalati tanácsok létreiötte nem erősítette a tulajdonosi tudatot, a gazdálkodói szemléletet, a vezetői munkában helyenként még fellelhetőek a régi, az új körülmények között eredményesen már nem alkalmazható módszerek. Az új iránti fogékony, ésszerű kockázatot vállaló, menedzser típusú, fiatal értelmiségiek vezetővé válása lassú. A térség gazdasága az elmúlt időszakban csökkenő ütemben fejlődött. 1985 óta összességében a termelési érték folyóáron — a megyei átlagot meghaladva — több mint 17%-kal növekedett. A szövetkezeti és az építőipar, átlagot meghaladóan növelte termelését. Szerényebb növekedésű ütem jellemezte az élemiszeripart és a mezőgazdaságot. A gazdálkodó szervezetek növekvő feladataikat csökkenő létszámmal oldották meg. A termelő ágazatokból több mint ezer fő távozott, legnagyobb arányú létszám- csökkenés az iparban következett be. A nem anyagi ágazatok közül főként a személyszállítás és az élelmiszer kiskereskedelem küzd létszámgondokkal. Egyes szolgáltatási tevékenységeknél a kereslettel arányosan csökkent a dolgozói létszám (pl.; fodrászat). A termelőágazatokban a keresetszínvonal 1988-ban a megyei átlagot megközelítően, mintegy 8%-kal nőtt. Nagyobb mértékben tudtak bért fejleszteni a bérklubban résztvevő és a kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatok valamint a kedvezőbb szabályzók miatt a kisszövetkezetek. A végrehajtott bérfejlesztések a termeléssel megalapozottak voltak. A vállalatok, szövetkezetek túlnyomó többsége növelni tudta árbevételét. Megtartotta hazai és külpiaci pozícióját, kihasználta konjunkturális lehetőségeket. A teljesítmények növeléséhez hozzájárult a belső szervezettség, az irányítási rendszer korszerűsítése, a munkafegyelem javítása, a teljesítményorientált érdekeltségi rendszerek oe- vezetése, fejlesztése. Az érdekeltségi rendszer bevezetését több helyen gátolja az önelszámolás feltételeinek hiánya. Várhatóan csak néhány gazdálkodó egység zárja veszteséggel az 1988-as évet. Az árbevétel közel egyötöde realizálódik a külkereskedelemben. Növekvő volumen mellett az árbevétel 18%-kal, a megyei átlagot meghaladóan nőtt. Céljainknak megfelelően változott az árbevétel szerkezete, csökkent a rubelelszámolású export. Az összes kivitel 4/5-e realizálódott tőkés piacon. Jelentősen növelte konvertibilis elszámolású exportját a gép- és vegyipar (MEZŐGÉP), TVM), a szénhidrogén-bányászat, az élelmiszeripar (Tejipar, Cukorgyár) és az erdőgazdaság. A bázishoz képest az átlagot meghaladó mértékben csökkent az élelmiszer rubelelszámolású kivitele. Az exportálók és az exportált termékek köre azonban továbbra is a hagyományos lényegesen nem változott, termékek a meghatározóak. A termékszerkezet Korszerűsítése alapvetően összhangban volt a műszaki- gazdasági adottságokkal és a közgazdasági szabályozás adta lehetőségekkel. A tudományos kutató munka döntően a vállalatokhoz, gazdálkodó szervezetekhez kötődik. Kiemelkedően a szénhidrogén-bányászathoz. vízgazdálkodáshoz és az agrárgazdaság egves területeihez kapcsolódik. Néhány vállalat a kutatásfejlesztés egyes területein — A város és községfejlesztésben céljaink döntő többsége időarányosan megvalósult. A lakosság anyagi áldozatvállalása különösen a közműhálózat fejlesztésében játszott komoly szerepet. pályázat, megbizás útján — jelentős sikereket ért el, növekedett a bejegyzett szabadalmak száma és a gyakorlatban alkalmazott újítások aránya. Az új termékek jelentős része licenc és know-how eredményeként került bevezetésre. Mindezen tényezők hatására korszerűsödött a termék- szerkezet, növekedett a magasabb feldolgozottsági fokú termékek aránya, azok műszaki színvonala. Az iparban a saját kutatásfejlesztés elsősorban az anyag és energiatakarékos megoldásokra, importkiváltásra, új anyagok és termékek előállítására, a minőségjavításra irányult. A mező- gazdaságban folyó üzemi kísérletek a gabona és húsprogram megvalósítását szolgálták, a vízgazdálkodásban a mezőgazdasági vízhasznosítást, a takarékos felhasználást, a víz- és környezetvédelem az ipari és kommunális szennyvizek tisztítási eljárásainak korszerűsítését célozta. Az elmúlt időszakban jelentős műszaki fejlesztést az iparban (pl. Papírgyár, MEZŐGÉP, TVM) és az élelmiszeriparban pl.: ÁHV, Tejipar, Cukorgyár) hajtottak végre. A műszaki technikai megújulás azonban a szükségesnél lassúbb. Elsősorban a már folyamatban lévő beruházásokat fejezték be, a már meglévő gépeket, berendezéseket korszerűsítették. Néhány helyen megjelent a számítógépes folyamatirányítás (pl.: Bútorgyár) a kiépített számítógépparkot ma még döntően az ügyvitelszervezési feladatok ellátására használják. A beruházásokra, rekonstrukciókra fordítható saját erő összességében csökkent, szűkültek a központi hitelforrások is. Ez a folyamat minden ágazatot, különösen a mezőgazdaságot és az infrastruktúrát érintette érzékenyen. A beruházások, fejlesztések anyagi hátterének biztosításában jelentős szerepe volt az exportpályázati feltételek teljesítésének és a világbanki hitelkeretnek. Az elmúlt időszakban a termelés technikai feltételei összességében romlottak. A térségben az egyes ágazatok, vállalatok műszaki színvonala eltérő, egyaránt megtalálhatók a korszerű technológiák. berendezések és az amortizálódott gépiek. A romló műszaki-technikai feltételek fékezik a termékszerkezet-váltást, nehezítik a piacképesség megtartását, javítását. Gazdaságunk erdeményei 1988 végén — hasonlóan a megyei átlaghoz — a tervezettet megközelítően alakulnak, de várhatóan a mérleg szerinti nyereség átlagosan magasabb lesz, mint amit a szabályozóváltozások év eleji induló ár, ÁFA SZJA, a támogatások és az árfolyamváltozások) hatását figyelembe véve a vállalatok előre jelezték. A gazdaság- irányítási rendszer ellentmondásai, saját munkánk gyengeségei miatt a központi szándékok szerinti fordulat nem következett be. Válságágazatunk jelenleg nincs. Sok a bizonytalanság viszont a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövőbeni helyzetét illetően. A beruházási támogatások szűkülése. az állami támogatások fokozatos kivonása az árrendszer érdemi változása nélkül beláthatatlan következményekkel járhat. Különösen kritikus helyzetbe kerülhetnek a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó és az eladósodott mezőgazdasági üzemek. Az elmúlt években a város és több község kimagasló eredményeket ért el a településfejlesztési versenyben. (Tószeg, Tiszavárkony, (Folytatás az 5. oldalon) II. Az állami szervek, tömegszervezetek és mozgalmak munkája III. A városi pártbizottság gazdaságpolitikai munkája A gazdaság helyzete IV. Az életkörülmények változásának főbb Jellemzői
