Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-05 / 4. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. JANUÁR 5 (Folytatás a 4. oldalról) Tiszajenő, Zagyvarékas, Ti- szasüly, Kőtelek). A lakosság, a vállalatok és üzemek kollektívái az 1986—88. években Szolnok több, mint 800. a községben 600 millió Ft. értékű társadalmi munkát végzetek. Céljainktól eltérően — Szolnok—Martfű és a távolabbi települések közötti különbség nem mérséklődött. A korábban is urba- nizáltabb települések fejlődtek dinamikusabban. 1985-höz viszonyítva tovább nőtt Szolnok, Zagyvarókas, valamint Tószeg, Tiszajenő, Vezseny térsége lakóinak száma. Az elöregedés és a fiatalok elvándorlása miatt Tiszasüly, Kőtelek lakossága csökkent. A középtávú településfejlesztési tervekben megjelölt célok megvalósításának feltételei romlottak. Ugyanakkor felerősödtek azok a jogos lakossági igények, amelyek anyagi fedezete már az elfogadott középtávú tervben sem volt biztosítható. Térségünk lakosságának életszínvonala csökkent, életkörülményei romlottak. Az átlagosnál is rosszabb körülmények között élnek a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, a pályakezdő fiatalok, az alacsony jövedelmű szakképzetlen dolgozók és az értelmiség jelentős része. A foglalkoztatáspolitikában 1985-bep^ megjelölt fő célunkat — a teljes és hatékony foglalkoztatást — csak részben sikerült megvalósítani. Térségünkben is megjelentek a fogjalkoztatá- si feszültségek. A munkáltatók munkaerőigénye csökkent, szerkezetében változott, emiat a munkát keresők összetétele a vállalati munkaerőigényeknek csak részben felel meg, emelkedik az állást keresők, a munkahellyel nem rendelkezők száma. Az átlagosnál nagyobb gondot jelent a szakképzetlenek .főként a nyolc általános iskolával, vagy ennél alacsonyabb végzettséggel rendelkezők — a fiatalok, különösen a lányok — elhelyezkedése. A foglalkoztatási feszültségek feloldására, a kereslet-kínálat közelítésére tett eddigi intézkedések (átképzések támogatása, munkaerő-szolgálati tevékenység, közhasznú munka stb.) csak a gondok mérséklésére voltak elégségesek. A községek többségében a helyben foglalkoztatás lehetőségei nem javultak, a feszültségek levezetését elsősorban Szolnok várostól várják. A lakásfejlesztési program, a tervezett lakásépítés összességében megvalósult. Szolnokon 1986—88. években a tervezett 2124 lakással szemben 2 249, a községekben — az előzetes elképzeléseknél több — közel 600 családi ház épült meg. Növekedőt a magasabb komfortfokozatú lakások aránya. Bővült a lakás- gazdálkodás eszközrendszere. A tanácsok — a lehetőségek függvényében — a magánerős építkezéshez szükséges telkek kialakításával, visszatérítendő és vissza nem térítendő kölcsön, illetve támogatás folyósításával javították a lakáshozjutás és építés esélyeit. A tanácsi pénzeszközök csökken ése m i - att a tanácsi bérlakásépítés aránya rendkívül alacsony — a szociális igényeket nem tudta kielégíteni — a tervezett 303 bérlakás sem épült meg. Növekedett a magánerős építés és az építőipari vállalatok által közvetlenül értékesített lakások száma. A lakásigénylők száma nem csökkent, a várakozási idő továbbra is hosszú. Az első lakáshoz jutás esélyét rontja az építési költségek rohamos növekedése. A lakásgazdálkodásban a város és a községek közötti együttműködés kezdeti, a lehetőségektől elmaradt. A lakosság közérzetében jelentős szerepet játszó alapellátás követelményeinek a kereskedelem alapvetően eleget tett. A reáljövedelem csökkenésével a fogyasztás szerkezete megváltozott, volumene csökkent. Az áruellátás élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a területenként, és időszakonként mutatkozó választék- hiányok ellenére is kiegyensúlyozott. Egyes vegyesiparcikkek kínálatában zavarok vannak. A legnagyobb vásárlói elégedetlenséget az építőanyagok és a tartós fogyasztási cikkek hiánya okozza. Ennek ellenére a bolti kínálatot választékhiány jellemzi, a ruházati termékek iránt tovább mérséklődött a kereslet. A vendéglátásban a nagymértékű árváltozás hatására az értékesítés mennyisége jelentősen csökkent, a vendéglátás kulturáltsága nem javult. A kereskedelmi hálózat fejlesztése mérsékelte a területi ellátási feszültségeket. Átadták a Széchenyi városrészen a szolgáltató- hálózat, a .két ABC áruházát, megnyílt a VIDIA szaküzlet, a Jubileum téri üzletház, Szandaszőlősön az ABC kisáruház, emellett 4 ABC áruházat, illetve üzletet újítottak fel. Jobb körülmények között üzemel a használtcikk- és a nagybani (zöldség-gyümölcs piac. Zagyvarékason kis ABC épült, Kőtelken étterem, ABC áruház, Szajolban az ABC áruházat. Tószegen az élelmiszerboltot újították fel. A fogyasztási szolgáltatások iránt az árak jelentős növekedése miatt a fizetőképes kereslet összességében csak minimálisan nőt1-, egyes szolgáltatások igény- bevétele pedig folyamatosan csökken. A szolgáltatást — néhány fajta kivételével es területenként differenciáltan — mennyiségi és minőségi ellátási problémák jellemzik. A minőség javítását, a gyors és megbízható munkavégzést sok esetben akadályozta a folyamatos alkatrészhiány (pl. személy- gépkocsi, háztartási készülékek, stb.). A szolgáltató szervezetek gyenge önfinanszírozó, alacsony színvonalú jövedelemtermelő képessége és eszközellátottsága jelentősen befolyásolja a szolgáltatások kínálatát és színvonalát. A vasúti és közúti közlekedés — ha feszültségekkel is — megoldotta a helyi és helyközi személyszállító..!. A megyei idegenforgalom megítélésében Szolnok meghatározó szerepet játszik. A vendégfogadás tárgyi feltételei javultak, a férőhelyek száma és kihasználtsága növekedett (Tisza Szálló felújítása, Pelikán Motel bővítése, Student Szálló átadása). Az infrastruktúra fejletlensége miatt az idegen- forgalomban kihasználatlan a tiszai szabadstrand, illetve kellő propaganda hiányában a gyógyvizek. A települések ivóvízellátása javult, a községek nagy része rendelkezik a szükséges vízbázissal. Szolnokon a tervezettnél előbb valósult meg a felszíni vízmű rekonstrukciója. A térségben a szennyvízcsatorna hálózat építése és a tisztítókapacitás a víztermelés bővüléséhez képest aránytalanul kevés, és a környezetvédelmi igényektől is elmarad. Az úthálózat bővítése — főleg lakossági hozzájárulás eredményeként — folytatódott. Megteremtődtek a feltételek az új Tisza-hid építésének megkezdéséhez, folyamatban van a 4-es számú főút várost elkerülő szakaszának kivitelezése. A lakossági és közületi energiaellátás folyamatos es nagyobb zavaroktól mentes volt. Lakossági hozzájárulással növekedett a 4erület vezetékes gázhálózata. (Szolnok, Zagyvarékas és Űjszász). Több község a közeljövőben kezdi meg gázhálózatának kiépítését (Szajol, Rákóczifalva, Szászberek, Tószeg). Határidőre elkészült az ■új telefonközpont. ami Szolnokon és Űjszászon minőségileg javította a telefonálási lehetőségeket. A pénzügyi keret szűkössége miatt viszont a hálózatbővítés és -fejlesztés elmarad a tervezettől. A többi községben továbbra is rendkívül rosszak a telefonálási lehetőségek. Szolnokon megkezdődött a kábeltelevízió műszaki létesítményeinek építése, átadása. A hálózat bővítésének üteme lassú. Az egészségügyi alapellátás tárgyi feltételei mérsékelten javultak. A városban az integráció a várt eredményt nem hozta meg. Mivel a városi alapellátás a megyei kórházhoz integrálódott, s a kórház a megyei tanács irányítása alá tartozik, a városi tanács kezdeményezései, jelzései az áttételek miatt többségében eredménytelenek voltak. Jelentősen növekedett a segélyezésre, a szociális otthoni, illetve a házi szociális gondozásra jogosultak száma. A fejlesztésekkel, az intézményhálózat és a szolgáltatások bővítésével az igények nagyrésze kielégíthető volt. Legnagyobb feszültséget a szolnoki szociális otthon építésének el|1 A városi pártbizottság **J művelődéspolitikai törekvéseinek középpontjában a város sajátos kulturális arculatának kialakítása, kulturális életének pezsdítése, a hagyományteremtés és a hagyományok ápolása állt. Szorgalmazta és az irányító szakmai szerveket arra ösztönözte, hogy irányító, koordináló munkájukkal segítsék céljai megvalósulását, színvonalas városi, megyei, országos, nemzetközi rendezvényekkel növeljék a város hírnevét. Elképzelései csak részben valósultak meg. Mozgásterét korlátozza az irányítás rendszere, művelődéspolitikai szándékait csak közvetetten tudja érvényesíteni. A Szolnokra települt közművelődési intézmények többsége egyben a megyei intézményhálózat szakmai központja is. A művelődési otthonok működtetői — az MMIK kivételével — a szak- szervezet, a Magyar Néphadsereg és a különböző vállalatok. A közművelődési intézmények — bár tevékenységük jelentős részét a városban fejtik ki megyei irányításúak, vezetőiknek is csak egyrésze tartozik a városi pártbizottság hatáskörébe. Mindennek is betudható, hogy a városi pártbizottság testületéi az elmúlt időszakban átfogó módon művelő.- déspolitikai kérdésekkel nem foglalkoztak, egyedül a város képzőművészeti életének távlati célkitűzéseiben született állásfoglalás. Megvizsgálta viszont valamennyi községben a közművelődés helyzetét, feltételeit, áttekintette tudománypolitikai állásfoglalása végrehajtását. A térség művelődésének intézményi háttere jó, településenként differenciáltan alkalmas a lakosság művelődési igényeinek kielégítésére. Az intézmények többségében jól képzett, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező 1.) A városi pártbizottság erősíti tevékenységének mozgalmi, politikai jellegét. A térség társadalmi, gazdasági és közéletének csak azokkal a kérdéseivel foglalkozik, amelyek politikai állásfoglalást, döntést igényelnek, s a közhangulatot befolyásolják. maradása okozza. A lakosság egészségi állapota jelentősen romlott. Növekedett az életvezetési és életmódbeli gondokkal küzdő családok száma. Felderítésük, gondozásuk a Családsegítő Központ létesítésével javult. A város testnevelési és sportmozgalma fejlődött. Szélesedett az iskolai testnevelési és diáksport, valamiint a felnőttek szabadidős sportjának programkínálata. Nőtt a diáksportkörök és egyesületek száma. Javultak a testedzés személyi és tárgyi feltételei. Elsősorban az alkalomszerű testedzésben résztvevők száma nőtt. A tanulóifjúság fizikai ■állóképessége elmarad a kívánatostól. A versenysport eredményességét meghatározza a város korlátozott teherbíróképessége. A város nagy egyesületei továbbra is meghatározóak a megye élsportjában. szakemberek dolgoznak. Közülük egyre többen foglalkoznak kutatással, nőtt a tudományos fokozattal rendelkezők száma. Az alacsony bérek és a romló munkafeltételek miatt azonban körükben felgyorsult a fluktuáció, mind többen hagyják el a pályát. Szakképzettekkel való pótlásuk — különösen a községekben — gondot okoz. A művelődésre fordítható központi pénzügyi támogatások folyamatos, drasztikus csökkentése miatt az intézmények súlyos gondokkal küzdenek, ami mind a tartalmi munkában, mind az intézmények működtetésében negatívan érezteti hatását, ugyanakkor erősíti a piacorientált szemlélet kialakulását. Az intézmények program- kínálata egyre inkább közelít a valós lakossági igényekhez, jobban építenek az egyes rétegek érdeklődésére és érdekeltségére. Előtérbe kerültek a gyakorlathoz, mindennapi életvitelhez szükségletekhez kötődő programok. Jelentős részt vállalnak a tudományos, műszaki kultúra terjesztésében, az idegennyelvtanulás lehetőségeinek biztosításában. A közművelődési intézmények alaptevékenységük eltérő volta, a sajátos szakmai érdekek, az eltérő irányítási szintek, a működtetők sokfélesége miatt nem használják ki az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Különösen Szolnok városban és a térség művelődési otthonai között kiaknázatlan az ésszerű együttműködés, a tanácsi koordináció. Így az egyes intézmények sajátosságainak megfelelő profilok lassan alakulnak ki, nem csökkennek a felesleges párhuzamosságok. A közművelődési intézrpéI. 2.1 Munkastílusát, munkamódszerét úgy korszerűsíti, hogy az szolgálja akcióképességének fokozását, a pártegység erősítését, a pártdemokrácia kiteljesedését, a társadalmi közmegegyezés megvalósulását, a társadalmi ellenőrzöttség nyék jelentős szerepet vállalnak a tanulóifjúság érdeklődésére, öntevékenységére alapozott programok kialakításában, a művelődés iránti igényének felkeltésében, művészeti nevelésében. A városban nagyszámú hivatalos és amatőr művész él és dolgozik. Számukhoz, művészeti tevékenységük színvonalához, sokszínűségéhez képest azonban hatásuk — a színművészek kivételével — a város kulturális és művészeti életében az elvárhatónál kisebb, figyelembe véve a hiányos feltételrendszert is. 2.1 A gazdasági, társadal*■* mi fejlődés meghatározó tényezője az iskolázottság, a szakképzettség növelése, színvonalas, hatékony oktatási rendszer működtetése. Ennek feltételeit az új oktatási törvény megteremtette. Lehetővé tette, hogy a közoktatás — céljainak megfelelően — jobban igazodjon a társadalmi mozgásokhoz, elvárásokhoz. Ugyanakkor a gazdasági helyzet változása, a pénzügyi lehetőségek beszűkülése hátráltatja, esetenként gátolja ennek érvényesülését. Az irányító testületek célkitűzéseit, fejlesztési elképzeléseit támogatva a lakosság társadalmi összefogással és anyagi áldozatvállalással is segítette az oktatás tárgyi feltételeinek javítását. A közoktatás tárgyi, személyi feltételei differenciáltan javultak. Az alsófokon az intézményi feltételek többségében jók, a tervezett iskolaépítések megvalósultak. Felépült a Széchenyi városrész 2x12 tantermes új iskolája. Növekedett a szanda- szőlősi, a kertvárosi, a tószegi általános iskola tantermeinek száma. Jelentős vállalati koordinációval megkezdődött az Újvárosi Általános Iskola bővítése. Felépült Tiszasülyön az Általános Művelődési Központ, melyben megkezdődött a tanítás. Tornaszobával bővült a vezsenyi iskola, jó ütemben épül a kőtelki általános iskola tornaterme. Bővült a középfokú oktatási intézményhálózat, megépült a Széchenyi városrész gimnáziuma és tornaterme, a Verseghy Gimnázium tornaterme, valamint az újszá- szi kollégium. A tervezett 22 tantermes fejlesztésből elkezdődött a Varga Katalin Gimnázium 6 tantermes bővítése. Társadalmi összefogás eredményeként új tantermekkel gyarapodott a Vízügyi Szakközépiskola. A tervezett beruházások egy részének elmaradása miatt a diákok elhelyezése csak jelentős átszervezésekkel, kényszermegoldásokkal valósítható meg (633. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet). Az általános iskolából kikerülők számának folyamatos növekedése — ami a regionális beiskolázási igények növekedését is jelenti, valamint a középiskolai fejlesztési program megvalósulásáfejlesztését. Határozatot elsősorban saját munkájára hoz. Az állami szérvek, tömegszervezetek és mozgalmak számára ajánlásokat fogalmaz meg. Céljai elérését az e szervekben, szervezetekben dolgozó kommunisták tevékenysége révén kívánja biztosítani. A pártszervek és alapszervezetek irányításában alapelvnek tónak elhúzódása miatt átmeneti feszültségekkel kell számolni. Ezt növelik az ágazati tantermek kihasználás, profiltisztítás hiányosságai, a szakképzés jelenlegi struktúrája, az alapszakmák szétaprózottsága, a megyei és városi tanácsi irányítás ösz- szehangolatlanságának gondjai. A demográfiai hullám felfutása, valamint a tantervi korszerűsítések miatt növekedett a pedagógusigény. Egyes hiányszakok kivételével az ágazat a szükséges nevelői állományt — csak képesítés nélküliek fokozott, átmeneti bevonásával — tudta biztosítani. A tantestületek fiatalokkal, pályakezdőkkel egészültek ki, ami helyenként generációs problémák kiéleződéséhez vezetett. Az új oktatási törvény nyomán javultak az iskolai élet belső demokratizmusának feltételei. Fokozódott az iskolák önállósága, szélesedett a tantestületek jogköre, nőtt a szakmai munka- közösségek szerepe. A törvény biztosította lehetőségekkel az iskolák eltérő módon élnek. Az intézményvezetők egy része bátortalan a jogosítványok kihasználásában, kezdeményezéseik megerősítését még mindig a szakigazgatási szervtől várják. A szakmai munkaközösségek egy része feladatait még a hagyományos módon értelmezi, a szakmacsoportok munkájának nem igazán szervezői. A pártalapszervezetek sem mindenütt tárják fel, s tudják érdemben kezelni a feszültségeket. A megváltozott feltételek között a tanácsi szakigazgatás sem találta meg és alakította ki az irányítás eszközrendszerét. Mindezek ellenére az iskolák nyitottabbá váltak, jobban igazodtak a gazdasági-társadalmi környezet igényeihez, szükségleteihez, bővült a számítástechnikai képzés, fejlődött az idegennyelvoktatás. A megújulást szolgáló változások mellett az oktatási rendszerben meglévő pillanatnyilag feloldhatatlannak tűnő feszültségek, a gyakori, esetedként átgondolatlan központi változások miatt a közoktatás megítélése környezetünkben is ellentmondásos. A közvélemény és a munkáltatók egy része elégedetlen az iskolákból kikerülők tudástartalmával. Az esélykülönbségeket csökkentő felzárkóztatás, a tehetséggondozás elmarad a kívánatostól. A tanügyi megújulás, a tantervi reformok jelentős terheket rónak a tantestületekre. Hangulatukat rontja az anyagi lehetőségek elégtelensége. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola tagozata új 300 fős kollégiummal bővült. A főiskola színvonalas oktató-nevelő munkája biztosítja a megye kereskedelmi szakember-ellátását. Tanári, oktatói gárdája a város szellemi életének fontos tényezőjévé vált. vábbra is a demokratikus centralizmust tekinti, de a hangsúlyt a demokratizmus fejlesztésére helyezi. A pártszervek és szervezetek számára saját feladataik kimunkálásában, azok szervezésében és végrehajtásában nagyfokú önállóságot biztosít. Megszünteti az alapszervezetek évenkénti írásos mi(Folytatás a 6, oldalon) V. Művelődéspolitika JAVAS LAT a városi pártbizottság munkaprogramjára az országos pártértekezlet állásfoglalása alapján (VITAANYAG) A városi pártbizottság legfőbb célja, hogy Szolnok város és térsége gazdasági és szellemi potenciálja hatékonyan és eredményesen működjön. Ez a garancia ahhoz, hogy a gazdasági, társadalmi, politikai folyamatok szándékai szerint alakuljanak. Munkáját a kibontakozási programban és az országos pártértekezlet állásfoglalásában tükröződő reformgondolat hatja át, amelynek a lakosság és a párttagság által támogatott, konkrét cselekvésben, progresszív kezdeményezésekben kell megnyilvánulnia. Ehhez elengedhetetlennek tartja munkája megreformálását, cselekvése nyíltságának, következetességének megvalósítását. ' , Programjában a párt belső életével, a tömegszervezetekhez, mozgalmakhoz való viszonyával összefüggő tennivalókat, a legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai, valamint művelődéspolitikai feladatokat határozza meg.
