Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-05 / 4. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az MSZMP Szolnok Városi Bizottsága 1989. február 11-ére összehívta a városi pártértekezletet A dokumentum-tervezetek közreadásával célja az, hogy a térség lakossága, párttagsága ismerje és vitassa meg ezeket, véleményével, kritikai megjegyzéseivel, kiegészítéseivel tegye teljesebbé a helyzetelemzést javaslataival formálja és legyen cselekvő részese a munkaprogram megfogalmazásának, végrehajtásának. A városi pártbizottság azt kéri, hogy a lakosság, a párttagság január 20-ig juttassa el közvetlenül, vagy a pártszervezeteken keresztül észrevételeit és javaslatait a szerkesztő bizottsághoz! MSZMP Városi Bizottsága Szolnok, Beloiannisz u. 1. Telefon: 43-615, 44-555 BESZÁMOLÓ a városi pártbizottság működési területének politikaif társadalmi és gazdasági helyzetéről (VITAANYAG) Az MSZMP Szolnok Városi Bizottsága a párttagság többségének kezdeményezésére, egyetértésével és támogatásával 1989. február 11-ére összehívta a városi pártértekezletet. Ügy ítélte meg, hogy az országos program mellett szükség van a Lakosság. a párttagság véleményére alapozott helyi feladatok meghatározására, a pártbizottság munkájának korszerűsítésére, a városi testület megújítására. I. A városi pártbizottság és szerveinek munkája, a pártmunka jellemzői J 1 A városi pártbizottság "" Szolnok város és térsége politikai irányítását — döntően programjaival, határozataival, s azok végrehajtásának szervezésével, ellenőrzésével — összességében eredményesen valósította meg. A XIII. kongresszust követően a pártbizottság munkájának alapját a városi pártértekezlet határozata képezte. A bekövetkezett változások azonban nyilvánvalóvá tették, hogy a célkitűzések egy része —. különösen a gazdaságra, a gazdaságpolitikai feladatokra vonatkozóan — területünkön sem volt megalapozott. A városi pártbizottság próbált alkalmazkodni változásokhoz. Kibontakozási programjában már az új körülményekhez igazodva határozta meg a célokat, feladatokat, figyelembe véve a gazdálkodó egységek, a különböző szintű pártszervek, alpszervezetek valós lehetőségeit. Szándéka az volt, hogy a város és térsége társadalmi, gazdasági életének politikai szempontból fontos kérdéseit vizsgálja, és programjaival, döntéseivel, határozataival a folyamatokat befolyásolja. Ez jellemzi a foglalkoztatáspolitikai és az ideológiai munkára vonatkozó állásfoglalását is. Emellett jelentős energiát kötött le, hogy érvényt szerezzen az irányító pártszervek határozatainak, megfeleljen elvárásaiknak. Mai ismereteink birtokában jogos bírálat illetheti a pártbizottság irányító munkáját a testületi jelleg háttérbe szorulása és az esetenként előfordult operativitás miatt. Az elvi-politikai irányítás a gyakorlatban csorbát szenvedett. emiatt a különböző szervek- és szervezetek mozgástere korlátozott volt, felelőssége gyakran elmosódott. A felfogásbeli változást mutatja, hogy az utóbbi időben az állami, államigazgatási szervek, valamint a tömegszervezetek és mozgalmak részére a pártbizottság elsősorban ajánlásokat fogalmazott meg, határozatot csak a pártszervek és szervezetek feladataira hozott. A városi pártbizottság folyamatosan figyelmet fordított munkastílusa, munkamódszere, megújítására, munkája társadalmasításának, mozgalmi jellegének megerősítésére. A döntéselőkészítés demokratizmusa teljesebbé vált, melynek eredményei elsősorban a tervezőmunkában mutatkoznak meg. A döntések kialakítása előtt a városi pártbizottság a korábbinál gyakrabban igényelte a munkabizottságok, a pártszervek, szervezetek véleményét. Nem vált viszont általános gyakorlattá a párttagság egészének, valamint a társadalmi és tömegszervezeteknek, mozgalmaknak bevonása a döntéselőkészítésbe. Pártvitát csak az utóbbi hónapokban és központi kezdeményezés alapján szervezett. A városi pártbizottság irányító munkájában a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetett a határozatok, állásfoglalások egységes értelmezésére, elfogadtatására, a döntések végrehajtásának szervezésére. Ebben jobban hasznosította az apparátusi és titkári értekezleteket, gyakoribbá tette a konzultációkat. A városi pártbizottság ellenőrzési- foglalkoztatási ütemtervének bevezetésével javult az ellenőrzés tervszerűsége, rendszeressége. A határozatok végrehajtását azonban nem volt képes megfelelően segíteni. Ennek alapvető oka, hogy az ellenőrzés nem minden esetben tárta fel a végrehajtást akadályozó tényezőket, nem vizsgálta azok elháríthatóságát, nem kezdeményezte a korábbi döntések korrigálását vagy hatályon kívül helyezését. A városi pártbizottság és szerveinek munkája tervszerű, szervezett és folyamatos volt. Tevékenysége azonban nem volt mentes a formális, a rutinszerű elemektől. Munkájában, döntéseiben meghatározó volt a témák szakmai megközelítése. A testületi üléseken nem kerültek felszínre a kisebbségi vélemények. Az érdemi munkát rontotta, hogy a testületi tagok egyré- sze passzív szemlélője volt a vitáknak, akaratnyilvánításuk jórészt az előterjesztett döntésszervezetek jóváhagyására korlátozódott. Egyrószük környezetében nem képviselte megfelelően a városi pártbizottság határozatait, nem vállalkozott a rendezvények látogatására sem, így területi ismereteik is hiányosak maradtak. Ebben közrejátszott a statisztikai szemléletű ki- és megválasztásuk, továbbá az, •hogy sem a városi pártbizottság, sem a küldő párt- szervezet nem készítette fel őket megfelelően a testületi tagsággal járó feladatok ellátására. Munkája fogyatékosságait maga a pártbizottság is felismerte és kezdeményezte a testület személyi megújulását. A beszélgetések során a 63 fős pártbizottságból 13 testületi tag kérte felmentését. Egy részük elhatározása találkozott a küldő pártszervezet szándékával is. A testületből időközben történt kikerülésekkel együtt a pártbizottságok és alapszervezetek 21 főt delegáltak közvetlenül a pártbizottságba. A végrehajtó bizottság döntéselőkészítő és szervező munkájával segítette a párt- bizottság tevékenységét. Tagjai többségének elméleti felkészültsége, területi ismerete jó, ez azonban nem mindig eredményezte a napirendek sokoldalú megvitatását. Előkészítő munkájában nem minden esetben tárta fel a különböző érdekeket, nem alakított ki döntési változatokat, ezzel alapvetően determinálta a pártbizottság döntéseit. Az irányítás általános gyakorlatának megfelelően az indokoltnál több kérdésben hozott döntést, a szükségesnél keveset figyelmet fordított a végrehajtás szervezésére, ellenőrzésére. Tevékenységéről rendszeresen beszámolt a pártbizottságnak, de ez nem jelentett valódi kontrollt, •csupán a végzett munka formális jóváhagyása történt meg. A végrehajtó bizottság tagjainak nagyarányú cserélődése nehezítette a folyamatos színvonalas munkavégzést. A munkabizottságok tevékenysége sokszínű, az új követelményekhez jobban igazodó volt. Jelentős részt vállaltak a döntéselőkészítésben és a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében. Az indokoltnál kevesebbszer voltak viszont közvetlen előterjesztői pártbizottsági napirendeknek. Az állandó munkabizottságok mellett esetenként ideiglenes munkacsoportok is segítették a testületi döntések előkészítését. A Fegyelmi Bizottság a hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek tárgyalása mellett folyamatosan vizsgálta a pártegység, pártfegyelem alakulását. Nagy figyelmet fordított a pártszervek és szervezetek fegyelmi munkájának segítésére. Az apparátus testületi irányítása hagyományos módon, elsősorban a vezetők munkáján keresztül valósult meg. Az apparátus elemzésekkel, a döntésekhez szükséges javaslatok kidolgozásával, a határozatok végrehajtásának szervezésével segítette a testületek munkáját. Jelentős szerepe volt az alapszervezeti munka segítésében, a pártszervezetekkel, társadalmi és tömegszervezetekkel való közvetlen kapcsolattartásban, 1985-től összetétele jelentősen megváltozott, erősen fiatalodott. Anyagi- és egzisztenciális okok miatt, valamint a pártmunka presztízsvesztése miatt nem minden esetben sikerült biztosítani, hogy a mozgalmi munkában kellő ismerettel és 'gyakorlati tapasztalattal rendelkezők kerüljenek az apparátusba. 2.1 A párt iránti bizalom * visszaszerzése, megerősítése nagyban függ attól1, hogy milyen a vezetők felkészültsége, emberi, erkölcsi magatartása, milyen a vezetés színvonala. A városi pártbizottság és irányításával a pártszervek és szervezetek a kádermunkát, a személyzeti munka pártirányítását alapvetően a követelmények szerint végezték. A városi pártbizottság hatáskörébe tartozó vezetők többsége alkalmas feladata ellátására. Térségünkben is vannak azonban olyanok, akik nem tudhak a magasabb követelményeknek megfelelni, egy részük személyes példamutatása nem megfelelő, magatartásuk esetenként sérti az erkölcsi normákat. Ezek szórványos előfordulásánál azonban negatív hatásuk sokkal nagyobb. Ez is oka, hogy felerősödött a vezetőellenesség. A városi pártbizottság sem lépett fel időben, ha- tároziottian, következetesen a korrupció, a protekció ellen, elmaradtak a felelősségre- vonások. Az is rombolta a párt iránti bizalmat, hogy a jogilag nem kifogásolható, de etikailag megkérdőjelezhető esetekkel a városi testület sem foglalkozott. A káderekkel való érdemi', folyamatos foglalkozást, munkájuk figyelemmel kísérését nehezítette a hatáskörben lévők nagy száma. Az alapszervezetek részére káderhatáskör megadásában a városi pártbizottság bátortalan volt. A tervezett kádercserék megvalósultak, meghatározó a nyugdíjazás, az egészségi okok miatti váltás volt. Az indokoltnál kisebb arányú a minőségi javítást célzó csere. a káderállomány fiatalítása lassú. A megérett kádercserék egy részének végrehajtása . késett. Előfordult, hogy a városi pártb:zottság nem kezdeményezett és az is, hogy a cserét az irányító párt-, állami- és szakmai szervek eltérő álláspontja hátráltatta. Ebben a vitát a városi pártbizottság nem vállalta fel. A párttisztségviselők tevékenységének éves értékelése gyakorlattá vált, a gazdasági, intézményi vezetők munkájának, magatartásának folyamatos értékelési rendje azonban nem mindenütt alakult ki. Az új vállalatirányítási formákhoz, a pályázati rendszerhez a kádermunka gyakorlata lassan igazodik. 01 Területünkön 1987m* ig a pártépítés biztosította a taglétszám folyamatos növekedését és kívánatosnak tartott összetételét. A felvettek többsége fiatal és fizikai dolgozó volt. A párt összetételének alakításában, a növekedési ütem biztosításában a korábbiakban alkalmazott merev gyakorlat folytatódott. A gyakori számonkérés a pártszervezeteket az elvárások mindenáron való — számszerű — teljesítésére késztette, ezért az alkalmassági követelményekben engedményekre kényszerültek. A párt befolyásiának csökkenése, az iránta megnyilvánuló bizalom gyengülése új helyzetet teremtett a párttaggá nevelő és tagfelvételi munkában is. Ehhez a tagfelvételi stratégia nem igazodott. A felvettek száma jelentősen csökkent. A tapasztalat viszont továbbra is azt mutatja, ahol a pártélet vonzó és színvonalas, ott a párttaggá nevelés ás eredményes. 1985 óta összesen 1519 fő. a párttagság 10,2 %-a került ki a pártból, döntő többségük a tagkönyvoseré- vel kapcsolatos beszélgetések során. A kikerültek között magas a kilépettek száma. Többségük a jelenlegi helyzetben nem vállalja a párttagsággal járó kötelezettségeket, egy részük nem ért egyet a párt politikájával, nem bízik a változásban, vannak akik betegségre, idős korra, családi okokra, a magas tagdíjra hivatkoznak. A pártból töröltek jelentős része tagsági kötelezettségének tudatos elmulasztásával juttatta kifejezésre kikerülési szándékát. A pártegység gyengült, a pártfegyelem lazult, de a párttagság döntő többsége a rábízott feladatokat fegyelmezetten teljesíti. Az évenként kiszabott pártfegyelmi büntetések száma nem emelkedett. Ez azonban nem tükrözi a tényleges fegyelmi helyzetet. Nőtt ugyanis a rendezvényekről távolmaradók, a feladatot nem vállalók száma, gyengült a párt politikája melletti kiállás. Esetenként az alapszervezetek elnézőek a pártfegyelem megsértőivel szemben. 4.) A területünkön működő 393 pártalap- szervezetben 12 692 párttag dolgozik. Az alapszervezetek egyharmadát a városi párt- bizottság közvetlenül, kétharmadát 41 egytestületű üzemi, községi, intézményi és ágazati pártbizottság irányítja. A városi pártbizottság az alapszervezeti munka helyzetét rendszeresen elemezte. Folyamatosan korszerűsítette a pártszervezetek szervezeti rendszerét, decentralizálta a jog- és hatásköröket. Figyelmet fordított a személyi feltételek biztosítására a titkárok, vezetőségi tagok felkészítésére és továbbképzésére. A pártalapszervezetek akcióképessége, politikai befolyása csökkent. Ehhez hozzájárult a párt tekin-- télyvesztése, az irányító pártszervek — köztük a városi pártbizottság — várakozó magatartása, az ebből eredő elbizonytalanodás, helyenként a fásultság, közömbösség is. Az irányítás eddigi gyakorlata, a túlzott centralizmus végrehajtásra és kényelmességre szoktatta az alapszervezeteket. Alkalmazkodásuk az új helyzethez nehézkes és lassú. Az alapszervezeti munka színvonala, a párt politikájának helyi érvényesítésében betöltött szerepe erősen differenciált. A- helyi párt- munka irányításának személyi feltételei formálisan javultak. A titkárok, vezetőségi tagok állami, politikai iskolázottsága nőtt, ez azonban nem mindenhol eredményezte az alapszervezeti munka színvonalának emelkedését. Egyes területeken gondot okoz a személycserékből adódó gyakorlatlanság, míg máshol a rutinszerűen végzett munka. Az utóbbi időben egyre nehezebb az utánpótlás biztosítása, az alkalmas párttagok gyakran elzárkóznak a funkció vállalásától. Az alapszervezetek munkájában sok energiát köt le az önmozgatás. Lassan nyernek teret a mozgalmi módszerek. A taggyűlések nem mindenhol színterei a különböző nézetek ütköztetésének, egyeztetésének, a közös, képviselhető álláspontok kialakításának. Ennek oka, hogy a témák kiválasztása nem a helyi politikai szükségletek, és a tagság igényei alapján történik. A vitakultúra szintje ala- 'osony, a taggyűlési demokrácia fejletlen, többen egzisztenciális függőségi okokból tartózkodnak a nyílt véleménynyilvánítástól. A döntési, felelősségi viszonyok rendezetlenek. gl Érdemi lakóterületi politikai munkát a városi pártbizottság, a községi pártbizottságok, a körzeti, területi pártalapszervezetek végeznek. A városi pártbizottság ezirá- nyú tevékenysége során igyekezett elvi-politikai iránymutatást adni. a helyi célokra mozgósítani, saját politikai elképzeléseit megismertetni és annak támogatást szerezni. A körzeti pártalapszervezetek sokat tettek lakóterületük aktuális problémáinak megoldásáért, jó kapcsolatokat alakítottak ki a HNF körzeti bizottságaival és a terület lakosságával. Adottságaik és lehetőségeik miatt azonban nem válhattak a helyi politikai közélet formálóivá, érdemi befolyá- solóivá. A jelenlegi struktúrában a párt fő erői a munkahelyekhez kötődnek. A munkahelyi pártszervezetek tagjai csak esetenként kapcsolódtak be a lakóhelyi politikai munkába. Erre az irányító pártszervezetek sem ösztönöztek. 01 A párt hatékony mű- J ködösének, akció- képesé gének, erejének egyik alapfeltétele az eszmei egység. A városi párt- bizottság érzékelve az egység folyamatos gyengülését, a párttagság elbizonytalanodását. megvizsgálta ennek okait, elemezte az ideológiai munka helyzetét. Megállapította, hogy működési területe ideológiai arculata sokszínű, benne progresszív és konzervatív, esetenként szélsőséges nézetek egyaránt jelen vannak. Gazdasági nehézségeinkből, a társadalmi, szociális feszültségekből, a jövőkép beszűküléséből, a politikai intézményrendszer működésének zavaraiból, a demokrácia fogyatékosságaiból táplálkozó negatív élettapasztalatok ellentmondanak az eddig hirdetett szocializmusképnek. Emiatt, valamint felszabadulás utáni történelmünk átértékelése. a szocialista pluralizmus — önmagában véve helyes — meghirdetése következtében tudat- és ér- tékorientációs zavarok léptek fel. A hosszú időn át hirdetett értékek, erények hitelüket vesztették, ezért a marxista ideológia pozíciói gyengültek. A megváltozott körülményekhez az ideológiai munka nem igazodott. A városi pártbizottság munkájában nem kaptak kellő hangsúlyt az ideológiai kérdések, a nárt- szervezetek pedig önállóan ■nem voltak képesek megbirkózni a feladattal. Az alapkérdések tisztázatlansága, a szintézis hiánya továbbra is nehezíti az ideológiai munkát. 7.) A tömesoolifikad munka feltételei, lehetőségei, feladatai az or(Folytatás a 4, oldalon)
