Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-31 / 26. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP mV 1989. JANUAR 31 m R reformnak a tettekben, a magatartásban kell megnyilvánulnia (Folytatás az 1. oldalról) Magát a minősítést illető­en: amikor mi azt mondjuk, tekintsük át a négy évtized tanulságait tudományosan, abban az is benne van, hogy újraértékelünk dolgokat. Ám azt, hogy a tudományos érté­kelésből milyen politikai konzekvenciákat vonunk le, előre nem lehet eldönteni, a politikai konzekvenciát nem egy ember, nem egy bizott­ság, hanem a Központi Bi­zottság vonja le. Ezt a Köz­ponti Bizottságnak kell meg­tárgyalnia, amely kiküldte a munkacsoportot. A munka- ősoport nem a Politikai Bi­zottságnak tartozik jelente­ni, hanem a Központi Bi­zottságnak. Nyilvánvaló, hogy egy tudományos vitá­ban sokféle politikai konzek­vencia levonható, de ez a vita még hátra van. Ügy gon­dolom, hogy Pozsgay Imré­nek és a bizottságnak talán vannak dokumentumai, ame­lyekre építik ezt a megálla­pítást — én ilyen dokumen­tumokkal eddig nem talál­koztam. Szeretném hangsú­lyozni: elvileg nem zárom ki, hogy új ismeretek birto­kában új tudományos, és en­nek alapján új politikai mi­nősítést fogalmazunk meg. Társadalmi vita az új Alkotmányról Ami a stratégiát illeti, a Központi Bizottság az elmúlt 10 hónap alatt kétszer fo­gott hozzá ennek a stratégi­ának a kidolgozásához; két ülésen volt sikertelen a vita. A legutóbbi központi bizott­sági ü'lés külön munkabizott­ságot küldött ki, s a főtitkárt bízta meg, hogy vezesse azt, továbbá a KB februári ülése elé terjesszen egy jelentést a stratégiáról. Nem hallottam, hogy Berecz János hol nyi­latkozott úgy, hogy a legerő­sebb politikai szervezet, az MSZMP nem teljesen alkal­mas a folyamatok irányítá­sára. Ha egy politikai párt nem akarja befolyásolni a politikai folyamatokat, ak­kor lemond fő feladatáról. Létjogosultságát épp az ad­ja, hogy a társadalom érde­kében a politikai folyamato­kat befolyásolja. Nekünk te­hát két próbálkozás után a februári Központi Bizottság-i ülésen harmadszor kell meg­próbálni — most már egy bizottsági jelentéssel és nem Politikai Bizottság-i jelentés­sel — meghatározni a főbb tartalmi kérdéseket. Ezek:' az MSZMP viszonya a több­pártrendszerhez, a választási rendszerhez, valamint a kü­lönböző alternatív mozgal­makhoz. Ehhez kapcsolódik az a menetrend, amit a Köz­ponti Bizottságnak jóvá kell hagynia ahhoz, hogy a párt­vezetés tudja, mihez tartsa magát. A sikertelen szakaszok sa­játos reform-retorikai ver­senyre adtak módot — álla­pította meg egy újabb kér­dés, azt tudakolva: meddig terjed a platformszabadság? — Először is ez nem plat­formszabadság, ez az önfe­gyelem hiánya — hangzott a válasz. — A platformszabad­ság azt jelenti, hogy a testü­leten belüli nézetkülönbsé­gek képviselihetők. Azok után is, hogy a testület elfogadta valamelyik álláspontot. En­nek érteiméiben a testületen belül lehet — ha indokolt — különböző meggyőző munkát végezni. De amíg a testület nem dönt, az az álláspont van érvényben, amit kialakí­tott és elfogadott. Tehát a platformszabadság nem az összevisszaságot és a káoszt jelenti, hanem a testületen belüli szabadabb politikai vitát, amely a kisebbségi vé­leményt képviselők számára ad lehetőséget ahhoz, hogv szövetségeseket és támoga - tókat gyűjtsenek álláspont­jukhoz. Ezt mi nem tekint­jük frakciónak. De addig, míg a többségi álláspont van érvényben, addig a kisebb­ségnek a magatartásában, a gyakorlatában a többségi ál­láspontot kell kell képvisel­nie akkor is, ha nem ért ve­le egyet. Joga és lehetősége, hogy véleményét terjessze a testületen belül. Ami a választásokat ille­ti, elképzelésem szerint —. azért mondom az én elkép­zelésemet, mert utaltam rá, hogy erről ezután fog hatá­rozni a Központi Bizottság — a választásokat az új Al­kotmány alapján kellene. megtervezni. Az új Alkot­mány a társadalmi vita után, az év végére elkészít­hető. Ezt követően ennek a parlamentnek kellene elfo­gadnia az új Alkotmányt, majd a népszavazással meg­erősíteni. Ezt követően kel­lene a választási törvény szellemében lebonyolítani a helyhatósági választáso- — kát. S amennyiben úgy dönt a parlament, hogy' ő akarja megválasztani a köz- társasági elnököt, azt is; de ha az ország népe akar vá­lasztani népszavazással, ak­kor legyen így. Az új par-, lament megválasztásával kellene befejezni ezt a me­netrendét. Végére kellene hagyni a párt XIV. kong­resszusát, megfordítva a sok évtizedes gyakorlatot, így a párt meríteni tudna a választások során felhalmo­zódott politikai tapasztala­tokból. Nem utolsó soriban támaszkodhatna • azokra, akik a választási csatákban meg tudták vívni a maguk harcát, és egy választói kö­zösség által megmérettek. Ezáltal a pártvezetés erköl- csi-politikai bázisa mar­kánsabbá és szilárdabbá válhatna. Erre lehet azt mondani, hogy eltér a gya­korlattól, de jogos ez a megközelítés. De felvetőd­het az a kérdés is, hogy a választásokon milyen plat­formmal -lépnek fel a párt­tagok. Ha nincs kongresz- szus, nincs program sem. Én azt gondolom, a Köz­ponti Bizottság prograimelő- készítő munkáját úgy í kell meggyorsítani, hogy a prog­ram fő elemeit a választá­sok előtt a párttagság meg­ismerje, és legyen mit" kép­viselnie. A programnak is jót tenne, ha a választási viták során felvetődő ellen- vélemények vagy vélemény- különbségek elemzésével gazdagodhatna. Nem látom megoldhatatlannak azt a konfliktust, hogy előbb le­gyen választás," és utána program. A választás a program formálásának na­gyon hatékony eszköze le­het. Nincs elegendő sikerélmény Gondunkat növeli, hogy a gazdaságból nem merít­hettünk elég sikerélményt. A társadalom türelmetlen és ez nyom bennünket. Pe­dig 1988 — másfél évtized után — az egyik legsikere­sebb gazdasági esztendő / volt, szinte teljesült a rö­vidtávú hároméves progra­munknak első esztendejére megtervezett időarányos leckéje. Azért mondom, hogy szinte, mert a szerke­zetátalakításban nem tud­tunk nagyabbat lépni, de ezt nem tartom komoly hi­bának. Ez egy év után nem számoinkérhető — a szerke­zetátalakítás évtizedek ter­méke lehet. Mivel nincs elegendő si­kerélmény, a társadalom tü­relme tovább csökkent. De- hát emlékeztetni kell rá, hogy a növekvő terheket már 1987-ben jeleztük! Mi most semmi mást nem csi­nálunk, mint amit 1987-ben elterveztünk, megmond- tunk, s amihez türelmet kértünk! Az a furcsa hely­zet, hogy a korábbi vezetést keményen bírálták követke­zetlenségéért. Most, a mai vezetést a/ért bírálják, mert következetes. Persze tudom, nem ezért kritizál­ják, hanem a gondokért, de eimögött következetesség is meghúzódik. Grósz Károly annak az érzésének adott hangot, hogy a türelmetlenség egy szőkébb réteg álláspontját fejezi ki, és van egy csen­des többség. A többség — mondotta — támogatja ezt a politikát. De egy szűkebb réteg valóban nagyon han­gos, messzebb hallatszik a hangja, mint a türelmes és áldozatokat vállalni kész ré­tegéé. Figyelemre méltó vélemények Az egyik oldalon tehát nincs elég sikerélmény, s ez objektíve nagy teher, s ez­zel egy-két évig számolni kell. A vezetésnek jó ide­gekre lesz szüksége, hogy bírja a ránehezedő terhe­ket. A dolog másik része az, hogy sok figyelemre méltó, értékes vélemény is van. Ezt szeretném leszö­gezni. A hangoskodók nem­csak demagógok, valódi reális dolgokat kértek és kérnek számon, de nem szá­molnak az objektív körül­ményekkel, a lehetőségek­kel. Azt hiszik, hogy csak a szándékoktól függ, hogy terveinket teljesítjük-e. Ezek is nyomnak bennün­ket. Éopen ezért úgy érzem, hogy a májusi pártértekez­let óta a gazdasági és a po­litikai reformprogram vég­rehajtásához nem javultak, hanem romlanak a feltéte­lek. Részben a társadalmi körülmények romlanak, részben a vezetésben meg­lévő különbözőségek nehe­zítik a helyzetet. Ezt kelle­ne megfontolnia a párt ve­zetésének. A Központi Bizottságnak megvannak a lehetőségei ahhoz, hogy ezt megoldja: egyrészt ítélje meg a veze­tés munkáját, s ha arra a következtetésre jut, hogy a Politikai Bizottság vagy a főt:tkár vagy a titkárok nem tudják betölteni ebben a helyzetben a feladatukat, akkor vonja le a konzek­venciát. Ez minden kultu­rált pártban természetes dolog. Ennek a lehetőségét mindig meg kell tartani a testület számára. És akkor meg kell próbálni egy új vezetéssel, hátha sikereseb­ben és eredményesebben tudja a programot megvaló­sítani. Ezzel számolnia kell egv vézetőségnek és egy ve­zetőnek — hangoztatta az MSZMP főtitkára. SZÖUL Szöulban hétfőn megkez­dődtek a dél-koreai—magyar tárgyalások a két ország kö­zötti teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A magyar küldöttség vezetőjét, Horn Gyulát fogadta Csői Ho Dzsung külügyminiszter, akinek az államtitkár átad­ta Várkonyi Péter magyar- országi látogatásra szóló meghívását. TOKIÓ Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt vezetője hétfőn közzétett interjújában kije­lentette: a Koreai-félsziget újraegyesítése érdekében kész találkozni az amerikai elnökkel, _ha a washingtoni kormányzat is hajlandó gya­korlati lépéseket tenni a tér­ségbeli feszültség csökkenté­se érdekében. PÁRIZS A második legnagyobb francia ellenzéki párt nem­zetközi vizsgálatot javasolt óz ENSZ felügyelete alatt a románjai helyzetről. DAMASZKUSZ „Véglegesnek” és „átfogó­nak” nevezett megállapodás Magyar—osztrák vegyesvállalatot alapított a Szotév (Folytatás az 1. oldalról) hozzájárulunk majd. Töb­bek között azzal, hogy ajz új gyártmányaink birtokában már teljes légtechnikai rendszerek szállítására és „beépítésére” is vállalkoz­hatunk a határokon túl. Nikolaus Buchtól először azt kérdeztük, milyen elő­nyöket vár a közös vállal­kozástól : — Üzemem akusztikai, hang- és rezgéscsillapító berendezései olyan termé­kek, amelyek Magyarorszá­gon újdonságnak számíta­nak. A Szotév légtechnikai üzemét pedig úgy ismertem meg, mint amelyik gyorsan képes felkészülni ezeknek a jó minőségű eszközöknek a gyártására — már meglévő berendezései is korszerűek. Az Unimax termékeink ma­gyarországi „bevezetésére” az ittfeni gyártás, ez a vál­lalkozás jó megoldás. A do­log azonban fordítva is igaz, cégem kereskedelmi kapcsolatai a Szotévet se­gíthetik az Unimaxnál nem készített 'légtechnikai be­rendezések külföldi eladá­sában. Amikor mérlegeltem a közös vállalkozást, a dön­tésnél sokat nyomtak a lat­iba a külföldi érdekeltségű vegyes vállalkozások Ma­gyarországon kedvező adó­zás: feltételei is. — Nem nehezítették-e az üzlet „tető aíá hozását” ma­gyar jogi előírások, esetleg bürokratikus ügyintézés? — Ezeket az ügyeket Ausztriában sem lehetett volna gyorsabban elintézni: a Szotévvel december ele­jén írtunk alá egy úgyneve­zett szándéknyilatkozatot a közös vállalkozásról, és holnap már be is jegyezhe­tik a magyar—osztrák vál­lalatot a fővárosi cégbíró­ságon ... Sőt, elmondha­tom, még nekem kellett időnként a tempót tarta­nom, és Bécsiben sürgetni az ügyintézést... ltján ez a Szotévnél tapasztalt dina­mizmus is garancia a sike­rünkre. — A vállalkozás forint­ban keletkezett hasznát ne­hézségek nélkül ihazavihe- ti-e konvertibilis valutá­ban? — Erre megfelelő garan­ciákat kaptam a Magyar Nemzeti Banktól, gyakorla­tilag azonban még nem fog­lalkoztat ez a probléma. A profitot itt kívánom befek­tetni — már csak azért is, mert így még kedvezőbbek számomra a magyar adózá­si szabályok. V. Sz. J. Raklapjai a világ minden táján megtalálhatók Várkonyi Péter Luxemburgban Hétfőre virradóra — vi­szontagságos utazás után — Luxemburgba érkezett Vár­konyi Péter, akit Jacques Poos luxemburgi miniszter­elnök-helyettes, külügymi­niszter hívott meg hivatalos látogatásra. A magyar kül­ügyminiszter két napot tölt a nagyhercegségben, majd Belgiumban tesz hivatalos látogatást. Várkonyi Péter az eredeti tervek szerint müncheni át­szállással érkezett volna este fél 10-kor Luxemburgba, ám a bajor főváros repülőterét a köd miatt lezárták, és a MALÉV gépe arra kénysze­rült, hogy Nünbergben száll­jon le. Végül egy későbbi géppel érkeztek Frankfurtba, s onnan gépkocsival tették meg a mintegy 300 kilométe­res távolságot a nagyherceg- ség» fővárosába. Várkonyi Péter hétfőn dél­előtt kollégájával Jacques Poos-zal, délután Jacques Santer miniszterelnökkel, ezt követően pedig Enrico Vin­civel, az Európai Parlament főtitkárával találkozott. Es­te Jacques Poos adott va­csorát a magyar diplomácia vezetőjének tiszteletére. jött létre hétfőre virradóra az egymással harcoló dél-li­banoni két siíta mozgalom,\ a Szíria által támogatott Amal és az Irán-barát Hez­bollah között. HAVANNA Fide] Castro kubai elnök szerint, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai viselik a felelősséget azért, ha a Dél-Afrikai Köztársa­ság beavatkozik a namíbiai választások menetébe. A ku­bai vezető ezt vasárnap az Ifjúság Szigetén tartott be­szédében mondta. NEW YORK Daniel Ortega nicaraguai államfő a Time amerikai he­tilapnak adott interjújában kijelentette: legfőbb célja az, hogy minden téren normali- zálja Nicaragua és az Egye­sült Államok kapcsolatát. KABUL Az Egyesült Államok ka- buli nagykövetségén hétfőn bevonták az amerikai lobo­gót. John D. Glassman, a nagykövetség ügyvivője ez alkalomból mondott rövid beszédében kijelentette, hogy az amerikai diplomaták visszatérnek, mihelyt helyre­áll a béke az országban. (Folytatás az 1. oldalról) igény mutatkozott a NEFAG raklapjai iránt. így aztán, ahogy utánanéztek, az olasz. Costa cég által forgalmazott raklapgyártó gépsor tűnt a legjobbnak, amit lízingbe vettek, s ’87 végén _ már üzembe’ is állítottak Nagykő­rösön. Választásuk helyessé­gét az is bizonyítja, hogy míg a régi gépeken tízórás műszakban ezer raklapot ké­szítettek, addig az új beren­dezés ugyanolyan létszám mellett és nyolc óra alatt ezerhatszáz raklap gyártásá­ra képes. A NEFAG a lakossági igények kielégítésében is sze­repet vállal, hisz három — Szolnokon, Szandaszőlősön és Pusztavacson lévő — boltjá­ban nemcsak saját, hanem más erdőgazdaságok termé­keit is forgalmazza. Említett üzleteinek forgalma tavaly 65 millió forintra rúgott, s tevékenységük 3 millió fo­rint nyereséget hozott. Persze mindezek mellett a NEFAG-nál az alaptevékeny­séget sem hanyagolják el, hisz elsődleges feladatuknak tartják a hozzájuk tartozó 35 ezer hektár erdő kezelését, gondozását. Tavaly például 700 hektár erdőt és 200 ezer köbméter fát termeltek ki, s 720 hektár erdőt telepítettek. Az ültetéshez szükséges fa­csemetéket 200 hektáros cse­metekertjükben nevelik. Az elmúlt esztendőben például 15 millió — főleg akác, ne­mesnyár, tölgy, erdei és fe­ketefenyő — cserrtetét ter­meltek, s ebből a mennyiség­ből a saját igényeik ' kielé­gítésén túl bőven jutott az erdősíteni szándékozó terme­lőszövetkezeteknek és álla­mi gazdaságoknak is. Reményt keltő nap A Néplap január 26-i számában interjút közöl­tünk Krasznai Lajos vezér­őrnaggyal, a politikai fő­csoport főnőkével, aki ka­tonapolitikánk aktuális kérdéseiről szólva megem­lítette, hogy napokon belül várható a Varsói Szerződés hadereje adatainak nyil­vánosságra hozása. Ez teg­nap meg is történt. Az adatokból kiderül, hogy a Varsói Szerződés és a NATO színeiben együtte­sen több mint hétmillió ember ’áll fegyverben — nem számítva a határőr­séget, a nyugati csendőr­séget, a katonai építő ala­kulatokat és a sok ezer polgári alkalmazottat. Nyomasztó ez a szám, s rettenetes a hozzá társuló arzenál. A haderők mindig ma­gukban hordják a háború veszélyét, s ez alól napja­ink sem képeznek kivételt. Ezért a régi gyakorlattal szakító, új gondolkodásra van szükség. Ennek mind inkább való kiteljesedését jelentette tegnap, hogy a Varsói Szerződés nyilvá­nosságra hozta haderejé­nek eddig féltve őrzött adatait, és összevetette a' NATO adataival. A tegnap tartott sajtótájékoztatón méltán fogalmazott úgy Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter, hogy reményt keltő nap ez. Jelzi, hogy nagyon sok vo­natkozásban létrejöttek az enyhülés katonai területre való kiterjesztésének fel­tételei. A népek vágya az, hogy ezek a lehetőségek ne ma­radjanak kihasználatlanul. Ennek érdekében meg kell teremteni a kölcsönös biz­tonságot, kiiktatni a várat­lan hadműveletekre ké­pes erőket, megszüntetni a gyors erőátcsoportosítások lehetőségeit. Alacsonyabb színvonalon is létre lehet hozni az erőegyensúlyt, amihez az kell, hogy mind­egyik fél azt a fegyverze­tet csökkentse, amiből ne­ki több van. Csak a biz­tonságos védekezéshez szükséges és elégséges erők „fenntartása volna kívána­tos. További biztonságerősí­tő intézkedéséket kellene foganatosítani, folytatni azt a kezdeményezést, me­lyet a hadgyakorlatok be­jelentése, más országok katonai megfigyelőinek meghívása fémjelez. Az enyhülés kulcskérdé­se a kölcsönös ellenőrzés biztosítása. Komoly esély van arra, hogy a bécsi le­szerelési tanácskozáson ez már nem lesz olyan aka­dály, mint korábban volt. Remény van arra, hogy az évtizedek alatt kialakult katonai szembenállás csök­kenjen, majd megszűnjön. Erre vall az is, hogy egy­más után rendeződnek a regionális viszályok — Af­ganisztántól ' Namíbiáig. Erősítik az emberekben az1 a hitet, hogy az enyhülés visszafordíthatatlan folya­mat. A nyilvánosságra hozott adatokból látható, hogy az egyik fegyverfajtá-ból az egyik félnek, a másikból a másiknak van több, de egészében véve viszonyla­gos erőegyensúly van Eu­rópában. Igaz, a tengernyi adat között hirtelenjében nehéz eligazodni, de a nyíltságra, az őszinte esz­mecserére, a fegyverzetek alacsonyabb szintjén törté­nő erőegyensúlyra való tö­rekvés könnyen kiolvasha­tó a Varsói Szerződés által nyilvánosságra hozott ada­tokból, S. B. Telexen I érkezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom