Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
MaaazL. "Mentsétek meg Levelet hozott a posta szerkesztőségünkbe. „Van Jászárokszálláson egy házaspár: dir. Edelényii Béla és felesége. Mindkettő kiváló orvos, örültünk, amikor itt építkeztek. Végre valaki, ■aki itt ákar élni köztünk. Szeretjük őket. Hozzájuk bárki bármikor becsöngeí- het, nincs 'kikapcsolva a csengő. Hogy most ki aggatja a körmét beléjük, nem tudjuk, csak azt, hogy el akarnak költözni innen. Nem megerősített hírek szerint a tanácselnökkel van nézeteltérésük”. A levél írója kéri: segítse a Néplap kibogozni az összekuszáló- dott szálakat. Jászárokszálláson, az orvosi rendelő közelében plakátot pillantok meg: „figyelem! Árokszállás lakossága!” — és tovább a már fent leírt felhívás. Terepjáró autó kanyarodik a rendelő elé. Alacsony, zömök, fiatal férfi száll ki: dr. Edelényi Béla. Amikor megtudja, mi járatban vagyok; modern, gyönyörű házába invitál. A tágas napipaliban ülünk le beszélgetni. — Tizenhat éve dolgozunk Jászárokszálláson a feleségemmel, aki szintén körzeti orvos. Szeretünk itt lenni, házat is építettünk. Ebben a falu ban orvos nem építkezett negyven éve. — Mégis el akar menni? — Nem tudok ilyen légkörben élni. Nyugalmat akarok. Három gyerekem van, föl kell őket nevelni, nem engedhetek meg magamnak egy infarktust. — Miiről van szó? — Én sose voltam köny- nyű eset. Mindig kinyitom a számat. Asszonyom — szólíthatom így? — ellenem tizenkétszer indítottak fegyelmi eljárást, de soha nem marasztaltak el. A Ijiászárőkszállásiaknak nem kell elmondani, de az olvasók többsége nyilván nem tudja: Edelényi doktor elég szabados stílusban beszél, olykor vulgáris kifejezésekkel tarkítja a mondanivalót. (Éppen ez az egyik kifogás; ellene.) Hogy milyen légkörben él? Íme a „programja”: a napokban a megyei tanácstól voltak kdmit az ügyében. Ma a községi pártbizottságra hívták, holnap fegyelmi meghallgatásra kell mennie. (Munkáltatója ugyanis fegyelmi eljárást indított ellene.) A meghallgatások, vizsgálatok között persze emberi életeket kell mentenie. — Egy éve új tanácselnökünk van. „Nézeteltérésünket” onnan lehet számítani., amikor én egy Jászberényben tartott pártaktíván elmondtam a véleményemet. Elítéltein például a hálapénzt: a kifizetésnek ez a módja szégyenteljes dolog. Keveselltem a bérünket, az ügyeleti díjunkat. Nekem például havi 9 ezer 800 forint a bruttó fizetésem. Elmondtam, hogy érdekeltségi alapon kellene fizetni bennünket: vagyis legyen szabad orvosválasztás, és aki jól dolgozik, azt fizessék meg, aki pedig rosszul, az menjen el váltókezelőnek. Az a baj, hogy Magyarországon még soha orvosra nem mondták ki, hogy alkalmatlan a pályára. — Ezért „haragudott meg” önre a tanács? — A véleményemhez az is hozzátartozik, hogy szerintem a tanácselnökök — ezt el is mondtam a párták- tíván — laikusok az orvosok munkájának a megítéléséiben. Én azt fogadom el a főnökömnek, aki bármikor fölveszi a köpenyt helyettem, és többet tud, mint én. A pártáktíva után ne— Igen, de én akkor országgyűlésen voltam. Hozzám csak a híre jutott el, hogy az asszonyoknak az volt a véleménye: mással foglalkozzék az elnök, ne Edelényi doktorral. A tanácselnök szerint: „ez nem így volt”, így hát Bodor Sándornét, a háziipari szövetkezet műszaki vezetőjét is megkérdeztem, ő ugyanis részt vett azon a bizonyos megbeszélésen. — Mivel a községben megjelentek a plakátok, az elnök kérte a lehetőséget, hogy elmondhassa az asz- szonyoknak, ő nem akarja, hogy az orvos elmenjen. A dolgozóink igen diplomatikusan fogalmazták meg a véleményüket: inkább mással foglalkozzék az elnök. Mondtak példákat is, hogy milyen gondok vannak Edelényi doktort*? kém esett a tanácselnök, hogy lejárattam őket. Mire én megkérdeztem: miért nem voltak ott az aktíván? ök is kaptak meghívót. Jöttek volna el a Vb-titkárral1 és „megvédhettek” volna magukat. — Innen az ellentét? — Van folytatása is. Nyáron meghalt a jászágói körzeti orvos. Mivel két kollegám szabadságon volt (négy felnőtt körzet van a községiben) elvállaltam, hogy rendelek Jászágón. Akkor három körzetet vittem egyszerre, a szabadságon lévő kollegáimat is helyettesítettem. Hozzá kell tennem, 'hogy egyszerre csak egy helyettesítésért jár pénz. Ekkor történt, hogy nekem estek a pártaktiván mondottak miatt. Azzal is vádoltak, hogy be akarok rendezkedni Jászágón. Na erre nekem is fölment a vérnyomásom, fölhívtam a tanácselnököt, és közöltem vele, hogy visszamondom a jászágói helyettesítést. Akikorra az egyik szabadságon lévő kolléga is visz- szajött, el tudta látni Jász- ágót. — Nem értem ezt a jászágói „berendezkedést”. — El akartam vállalni a községet fcairtós helyettesítéssel. Napi két-három órás munkát ad mindössze. Nekem meg ott van a tanyám, tehát mindennap oda járok. A tanácsnak ugyanis az volt az elképzelése, hogy a jászárokszállási orvosok kéthetente váltsák egymást Jászágón. Vagyis, ha valáki hat hétig beteg, három orvos látja el ez idő alatt. Egyébként azért is javasoltam a tartós helyettesítést, mert Jászá'góra nem fognak körzeti orvost kapni. — Miért? — Senki se hajlandó letelepedni 800 lakos mellé, mert ennyi ember nem tudja „eltartani” a körzeti orvost. Azóta se töltötték be azt az állást. — És mi van most? — Hetente kétszer rendel Jászágón árokszállási orvos; minden hónapban más. Ezzel szemben ón azt ajánlottam, hogy mindennap rendelek a faluban. Amikor Edelényi doktor mérgében visszamondta a .jászágói helyettesítést, a tanácselnök írásiban megrótta. A dolognak csak az a szépséghibája, hogy előzőleg szóbán bízta meg a helyettesítéssel. Az írásbeli figyelmeztetésnek. tehát nincs írásbeli előzménye ... A helyzet egyre jobban elmérgesedett. A tanácselnök — mondván, hogy lakossági bejelentések jöttek Edelényi doktor ellen, hogy a rendelési időben nincs a rendelőben —, ellenőrizni kezdte az orvost. Volt úgy, hogy ő személyesen vagy a vb-titkár ment a rendelőbe. Másik alkalommal dr. Borbényi Zoltán, a jász- árokszállási ügyvezető körzeti főorvos könbevitt egy papírt a rendelőikben, hogy mindenki írja alá, miszerint a jelenléti ívet mindönkiinek: alá kell írni. Ezt Atanácselnök nem nyilatkozik, a lakosság nem mer eddig is tudta mindenki, így Edelényi doktor nem írta alá a felszólító papírt. Az elnök szerint az orvos olyan kifejezésekkel illette a tanácsi vezetést, amelyek rossz hatással vannak a tanács tekintélyére. Edelényi doktor kérte az ügyvezető főorvost, hogy képviselje az egészségügyi dolgozókat a tanáccsal folytatott vitában, Borbényi főorvos erre nem volt hajlandó, mire Edelényi jellemte- lennek nevezte, ezért egy hónapja nem beszélnek egymással. Ezután utam a nagyközségi tanács elnökéhez, Szikra Ferenchez vezet. Elzárkózik a nyilatkozattól, azzal a kifogással, hogy dr. Edelényi Béla ellen fegyelmi eljárást indított a munkáltató, és ő nem akarja nyilatkozatával befolyásolni az ügyet vizsgálókat. Várjuk meg, amíg fegyelmi határozat születik. A tanácselnök — bár nem nyilatkozik —, elmondja, nem akarja, hogy az orvos elmenjen, ő csak rendet szeretne teremteni. A fegyelmi egyébként három „vádpontot” fogalmaz meg: Edelényi doktor nem tartja be a munkaidőt, pontatlanul vezeti a jelenléti ívet és szabados kifejezésekkel illeti a tanács vezetőit. Megtudtam, hogy a taa községben. Hozzátették még, hogy akkor a többi orvos negatívumait is ki lehetne hozni. Mit mondanak a község lakói? Nos, több asszonnyal beszéltem: nem vállalták a nevüket. Félnek. Kevés munkahely van Jászárokszálláson, nem akarnak bajt maguknak. Bár csupán egyikük volt a „szóvivő”, a másik kettő is hasonló véleményen volt: szerintük Edelényi doktor az átlagosnál jobb orvos. Lelkiismeretes, mindent megtesz a betegeiért. Ha a helyzet úgy kívánja, saját kocsijával viszi a beteget a kórházba. Nem anyagias, szegényektől, idősektől nem fogad el pénzt. Bármikor hívják, azonnal megy. A fekvő betegeit gyakrabban meglátogatja, mint más orvos — korra, anyagi helyzetre való tekintet nélkül. Hogy időnként káromkodik és szabadszájú, azt a lakosság egy része — akiket ezek az asszonyok képviselnek — megszokta már. Mint ahogy azt is megszokták, hogy pillanatok alatt megmondija, kinek mi a baja, nem kezel- geti a betegeket hetekig,. gyorsan, hamar meggyógyítja őket, keveset vannak táppénzen. Mindenképpen szeretnék, ha a doktor a községben maradna. Ha elmegy és vele a felesége, dr. nácselnök ez ügyben járt a háziipari szövetkezetben. Amikor ennek elnökét, dir. Búzás Józsefmé országgyűlési képviselőt megkeresem, az elnöfcasszony egy levelet vesz elő. Hasonló segélykérő levél, mint ami szenkesztőségünköz érkezett. — Nem ismerem teljesen az ügyet, — mondja. — Edelényi doktor kérte, hogy segítsek; fogadja őt a megyei tanács elnökhelyettese. A jászárokszállási tanácselnökkel még nem beszéltem, így csak egyoldalúan tájékozódtam. De most itt ez a levél, most már lépni kell. — Ügy tudom, a tanácselnök járt a háziipari szövetkezetben, A tanácselnök nem nyilatkozik ... ... a lakosság nem mer Mann Ildikó körzeti orvos is, akkor a falut itthagyja a körzeti orvosok fele... Másnap újra a tanacselse0kny!laktkmtk Megtakar»«ns tartósan akart helyettesíteni Jászágón? M,ert ba^ hogy a tanyajan állatokat tart? (A vb-titkár személyes beszélgetésünkben is kifogásolta.) Ha valóban rende akar teremteni az elnök, hogyan engedheti meg. hogy az ügyvezető körzeti főorvos és Edelényi doktor nem beszélnek egymással? Jo ez a „rendcsinálás” a kozseg- nek? Hogyan bizonyítja az ai lítását, miszerint ha Edele- nvi doktort a rendelési ideje alatt beteghez hívjak, már nem megy vissza a rendelőbe? (Saját szememmel láttam mindkét nap, hogy visszamegy.) Én nem kapok választ, az elnök viszont kérdez: honnan tudom, amit tudok, kitől szereztem az információimat, honnan tudom ennek meg ennek az embernek a nevét, címet. Ezután szívélyesen kiikiser, és azzal válunk el, hogy egyenesen dr. Borbényi Zol- tánhoz, az ügyvezető .körzeti főorvoshoz megyek. Néhány perc múlva dr. Borbényi Zoltán mosolyogva fogad. Telefonon hívja a tanácselnököt, majd sajnálkozik: Szikra Ferenc azt javasolja, ne nyilatkozzék. Ezek után a nagyközségi pártbizottság titkárát, Nagy Lászlót keresem meg. Megfontoltan, már-már óvatosan fogalmaz. Elmondja, hogy a pártbizottság meghallgatta a feleket, hogy véleményt tudjon ikialakita- ■ni, de a munkajogi vitat nem befolyásolhatja. Nem utasíthat, irányítása elvi- politikai jellegű. __ ön szerint hogyan alakult ki ez a helyzet? — Lakossági panaszok érkeztek az elnökhöz, hogy az orvos nem tartja be u rendelési időt. Ekkor 8 óráról 9 órára módosították a reggeli kezdési idejét, de továbbra is érkeztek észrevételek. Ezután az elnök figyelmeztette az orvost, aki szabados kifejezésekkel illette a tanácsi vezetést. Egy idő után a tanácselnök nem tudta ezt elviselni. Edelényi doktor jó diagnoszta, de más, mint a többi ember. Azt várják tőle, hogy hasonuljon másokhoz, hogy ne különbözzék. — Valóban nem tartja be a rendelési időt? _ Nem mondhatnám i lyen egyértelműen. Az utóbbi félévben legalábbis jobbak voltak a tapasztalatok. Ügy tűnt, hogy igyekszik, kevesebb a gond vele. — Nem gondolja, hogy Edelényi doktor azon tehetséges emberek közé tartozik, akik sokszor kerülnek konfliktusba a környeze- tükikcl ? — Hadd kérdezzek én is: A tehetség mentség-e a szabadosságra? Egyébként az volt a tapasztalat, hogy Edelényi doktor konfliktusai után mindig megegyezés született, normális kerékvágásba zökkent az élet. A községi pártbizottság szeretné, ha meg tudnának egyezni, de ehhez mind a két félnek engedni kell. Szeretném megtudni, hogy ki gyakorol szakmai felügyeletet a jászárokszállási körzeti orvosok fölött. Edelényi doktor nem tudja, Borbényi főorvos nem nyilatkozik, a tanácselnök szerint a jászberényi kórház igazgatója, dr. Soós Jusztina. Az igazgatónő szerint nem ö, egyébként nem nyilatkozik, nem is ismeri a pillanatnyi helyzetet Jászárokszálláson. Hozzáteszi még, jobb is, ha elmegy a faluból Edelényi doktor. Harmadnap a megyei tanács elnökével. Mohácsi Ottóval és a megyei főorvossal, dr. Molnár Imrével beszélgetünk az ügyről. A megyei tanács elnökéhez több mint nyolcszáz aláírással érkezett segélykérő levél a falu lakosságától. Mohácsi Ottónak az a véleménye, hogy nem a jász- íárokszálilási tanácselnök feladata, hogy dr. Edelényi- vel foglalkozzék, hanem a végrehajtó bizottság szak- igazgatási szervéé. Ezt egyébként a tanácstörvény világosan megfogalmazza. A tanácsi alkalmazottnak sem úgy feladata az orvos ellenőrzése, hogy ez fő üggyé nőNagy László: Kapcsolatuk nem indulatmentes je ki magá't a községben. Ha panasz érkezik az orvosra, hogy nem tartja be a rendelési időt, akikor ellenőriztesse egy tanácsi alkalmazottal, ne a tanácselnök álljon a rendelő ajtajában reggel kilenckor. Edelényi doktornak az ügyvezető főorvos, dr. Borbényi a főnöke, neki is kell megfegyelmeznie. A hivatalos papírokon viszont a tanácselnök és Edelényi doktor közötti ügyeket tárgyalják, és sehol sincs az ügyvezető főorvos! Fölvetem, hogy hogyan is intézné Borbényi főorvos Edelényi doktor ügyét, amikor nem beszélnek egymással. A megyei főorvos szerint ezt nem tehetik meg, mert dr. Bonbényiraak mint vezetőnek kötelessége közölni a közlendőket dr. Edelé- nyivel, és ha az ügyvezető kérdez vagy számonkér valamit az orvostól, annak kötelessége válaszolni. A megye: főorvos elmondja, hogy régóta ismeri Edelényi doktort, aki nehezen tűr utasítást, ugyanakkor szakmailag a legjobb körzeti orvosok között van a megyében. Beszélgetésünk végén megkérdezem, mit szándékoznak tenni; hogy Jászárokszálláson ismét béke legyen? Mohácsi Ottó: a megyei tanács megpróbálja elérni, hogy a jászárokszállási tanácselnök csak azzal foglalkozzék, ami az ő feladata, a, körzeti orvossal a tanácsi apparátuson keresztül legyen kapcsolatban. Dr. Molnár Imre azért tud tenni, hogy megszűnjék a két orvos között a nembeszélő viszony. Mit tehet hozzá a tanácselnök kontra dr. Edelényi ügyhöz az újságíró? Amíg a magyar egészségügy a gondok és hiányok tengerében el-elmerülve levegőért kapkod, amíg betegeket és orvosokat szégyenít meg és kényszerít függésbe a hálapénz, airtíg, a kórházakban nincs elég gyógyszer, kötszer és ágy; addig Jászárokszálláson kardinális „egészség- ügyi” probléma lett: káromkodik-e a körzeti orvos? A helyzetet egyébként nagyon találóan fogalmazta meg névtelen levélírónk (akinek névtelenséghez való ragaszkodását most már megértem): „A tanácselnök új seprő, tehát jól akar seperni. De így kinek használ vele?” Paulina Éva Fotó: T. Katona László Dr. Edelényi: Nekem estek a pártaktíván mondottak miatt
