Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. JANUAB 28 3 Íz MSZMP KB történelmi albizottságának ülésén Megtett történelmi utunk értékelése Több mint százoldalas dokumentum Pozsgay Imrének, az áSZMP Politikai Bizottsága agjának vezetésével pénteken ilést tartott az a történelmi ibizottság. amely az MSZMP CB által a társadalom és a ;azdaság elmúlj négy évtize- les fejlődésének elemzésére űetre hívott munkabizottság észéként tevékenykedik. A nunkabizottság megalakulá- át az 1988-as májusi orszá- ;os pártéréekezleten határoz- a el, hogy átfogó módon, tu- lományos igényességgel érékelje az MSZMP által negtett történelmi-politikai itat, s ezzel járuljon hozzá i párt programnyilatkozata- iak felülvizsgálatához. Az ülésen a történelmi al- wzottság tagjain kívül neves zakértők is megjelenjek, s negvitatták azt a több mint 00 oldalas dokumentumot, unelyet Berend T. Iván, a Cözponti Bizottság tagja, a dagyar Tudományos Aka- lémia elnöke, az albizottság vezetője terjesztett elő. A történelmi-politikai ta- íulmány sokoldalúan elemzi a felszabadulást követő időszak bonyolult viszonyait, a Magyar Kommunista Párt szerepét, a koalíció jelentőségét az újjáépítésben és a demokratikus állam létrejöttében. Számos új összefüggést tár fel az 50-es éveket illetően, kitér az 1956-os események minden fontos mozzanatára, szól a konszolidációs időszak eredményeiről és ell entmondásairól. A rendkívül élénk vita résztvevői — Csáki Csaba, Huszár István, Ormos Mária, Tőkei Ferenc, Balogh Sándor, Bayer József, Földes György, Hajdú Tibor és Radies Katalin — hozzászólásaikban utaltak arra, hogy hasonló színvonalú történelmipolitikai dokumentum az MSZMP égisze alatt még nem készült. A tanulmány rendkívül őszintén elemzi az 1960-as, majd kiváltképp alaposan az 1970-es és az 1980- as évek folyamatait, bemutatva a társada'omban jelentkező gazdasági, szociális, művelődéspolitikai feszültségeket, és feltárva azok kiváltó okait. Az eszmecsere során számos új szempont merült fel a közelmúlt értékelésében, így az is, milyen erők hatására következett be a fordulj; 1988 májusi pártértekezleten. A hozzászólók hangsúlyozták: az MSZMP- nek radikálisan, egyszer s mindenkorra szakítania kell a sztálinista örökség valamennyi maradványával, őszintén fel kell tárnia a múltat, mert a párt csakis ilyen formán alapozhatja meg a megtisztult szocialista politikát, s az ország, a nemzet a maga továbblépését a következő évtizedben, s a XXI. században. Az MSZMP KB történelmi albizottságának tanulmánya a Társadalmi Szemle márciusi számában — a pénteki vitában elhangzott észrevételekkel — teljes terjedelemben megjelenik. Ezzel az érdeklődők legszélesebb köre számára lehetőség kínálkozik a dokumentum megvitatására és kiegészítésére. A TOT érdekvédelmi tevékenységéről A TOT érdekvédelmi tétekén ységét is érintette a aij tótájékoztató, amelyet lénjteken Budapesten tar- ottak a szervezet széfchá- ában. A foglalkoztatás és , munkadíjazás kérdéseivel kapcsolatban ezúttal olyan észletek is elhangzottak, melyekről az elmúlt évek- ien nem kaptak ennyire észletes tájékoztatást az új-’ ágírók. A tsz-dolgozók kereseté- .ek növekedése évek óta Imarad az iparban dolgo- ókétól, — hangzott el a tá- ékoztatón. Tavaly ez a le- xaradás havonta mintegy 00 forintot tett ki. Keve- 3bb pénzhez jutnak a házijából is a termelők. Sáray yörgy elismerte: a mező- azdaságban alkalmazott, onmányzati döntésekkel palbályozott munkadíjiazás ilbbnyire idegen a szövet- ezeti elvektől, és ' ennél fogva magán viseli egy sajátos „államosítás” jegyeit. Ez ellen a TOT a korábbi időszakban is számos esetben tiltakozott, ám többnyire eredmény nélkül. Az érdekképviselet nem ért egyet a tagság érdekeltségét sértő új részesedési gyakorlattal, amely sért egy, a nemzetközi gyakorlatban is elfogadott mozgalmi alapelvet, nevezetesen azt, hogy a részesedésről a termelők önállóan dönthetnek, és nem kell érte két ízben is adóznánk és utána járulékot fizetniük. Ezt a gyakorlatot is vitatja a TOT, amely kifogásolt imás diszkriminatív intézkedéseket is. Ilyen a tsz- körckiben visszatetsző döntés volt, hogy a kormányzat kizárt mintegy 100 ezer szövetkezeti járadékost a tavalyi, ezer forintos karácsonyi segélyből. Fiatalok fórumán Nyers Rezső előadása Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter tartott előadást pénteken az egyetemisták, főiskolások hagyományos téli mozgalmi táborában, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi üzemmérnöki intézetében. Legfontosabb feladatként a gazdaság egyensúlyának megteremtését jelölte meg. Ezt a célt kell szolgálniuk a politikai reformoknak is — hangsúlyozta Nyers Rezső. Hiszen a politika megújulásának sikere a gazdaság pozitív változásaitól függ. A társadalmi reformfolyamat gyorsabb ütemet vett. a gazdaság átfogó megújulása azonban még több évig is elhúzódhat. Az viszont már most nyilvánvaló, hogy a tervezésnél fel kell hagyni az eddigi merev felfogásokkal. Az előadást követő vitában sok szó esett a többpártrendszer lehetőségeiről és a megújuló ifjúsági mozgalom helyéről, szerepéről. 1988 novemberében öt laoszi orvos és egy főnővér érkezett Magyarországra tapasztalat- cserére. Két orvos Budapesten maradt, három orvos és a főnővér pedig a szolnoki Heté- nyi Kórházban ismerkedik az egészségügyi munkával. Az orvosok közül az egyik a gasztroenterológiával a másik hasisebészettel és a harmadik, dr. Souphaline Maniphon . elsősorban a központi labor munkájával ismerkedett, valamint ellátogatott a szolnoki egészségügyi szakközépiskolába, ahol az elsőéves tanulók gyakorlati óráját tekintette meg (képünkön), ahol B. Xóthné Kordély Ilona egészségügyi szaktanár vezetésével a betegek mosdatását gyakorolták a hallgatók. Az orvosok e hónap végén térnek vissza Laoszba, a főnővér még három hónapig marad a Hetényi Kórház vendége — nzs — Vizsgálati program indul Szolnok megyében, a Tisza II. térségében A kiskörei vízlépcső másfél évtizeddel ezelőtti megszületésével Vásárhelyi Pá- lék, Széchenyiék évszázados álma valósult meg: a Tisza zabolátlan, rakoncátlan vizét sikerült az ember szolgálatába fogni; a Közép-Ti- sza vidéke, benne az aszály fojtogatta Nagykunság szinte fellélegezhetett. És nemcsak a pusztító szárazság miatti szorongása oldódhatott, nekibuzdult a teremtő képzelet is, nagyszabású átalakulás bontakozik ki, s tart a folyamat napjainkban is a természetnek ezen a sokáig mostoha tájékán. A tározóban felfogott, ösz- szegyűjtött víz persze csak a lehetőséget kínálta fel, az öntözés, a víz hasznosítása összetett művelet, a korszerű vízgazdálkodás komplex tevékenység. Eljuttatni a vizet a szomjazó földekre — ez csupán mondhatni az érem egyik oldala. A másik: okosan felhasználni, ez legalább annyira fontos, hogy a mesterséges csapadék ne kárt okozzon, hanem valóban hasznot hozzon — növelve a felhasználó gazdaságokban a termelékenységet. A víz, ha okosan bánnak vele — áldás lehet, ellenkezőleg — átokká is válhat. Ez a kockázata egyébként minden olyan cselekedetnek megvan, amellyel beavatkozik az ember a természet kialakult rendjébe. Vásárhelyi is figyelmeztette rá kortársait: az ésszerűtlen szabályozással akár tönkre is lehet tenni az Alföldet. Sajnos, ezt az „ősi" igazságot mintha szem elől tévesztettük volna a nagy lehetőséghez jutás — az öntözés kezdeti mámorában, s a Tisza—II. rendszerének kiépítésében kevesebb figyelem esett az érem „másik oldalára", amit az utóbbi időben helyenként a talajromlás riasztó jelei is sajnálatos módon igazolnak. Szomorúan tapasztalhatjuk például az évtizedek óta funkcionáló öntöző főművek károsító hatását. Elodázhatat- lanul szükségessé vált, hogy szembenézzünk a teljes valósággal — s ha kissé megkésve is — olyan átfogó ellenőrző vizsgálati rendszer kiépítését szorgalmazzuk a kérdéses régióban, amellyel a Tisza—II. térségében, az itt működő agrárgazdaságokban elejét lehet venni a fellépő károsításnak, meg lehet teremteni a valóban korszerű vízgazdálkodás feltételeit. Riasztó tények, új lehetőségek szorításában Annál is inkább sürgetővé vált e rendszer megtervezése és kiépítése, merthogy épp az utóbbi évek rendkívül szeszélyes időjárása miatt — aszályos nyarak, kevés csapadék az év többi szakában is — a gazdaságok figyelme az intenzív öntözés felé fordult — s még kihasználatlan lehetőségek is az öntözéses kultúra további kiterjesztésére ösztönzik a termelőüzemeket — közgazdasági meggondolásokból is kiindulva. Növekszik tehát várhatóan a korszerű gazdálkodásban az öntözés súlya és szerepe. Ezzel arányban növekedhet a veszély is, amit ez a „beavatkozás” hozhat a termőtalaj vízháztartásának megváltozásában, a termőföld termékenységének esetleges romlásában. Az öntözés fejlődését szolgálja — remélhetően — azoknak az újabb és újabb öntözőgép-rendszereknek a munkába állása, meghonosítása, amelyek a legmodernebb technikát képviselik. Az új technika betörése szinte fordulatot hozott az átmenetileg megtorpanó öntözéses gazdálkodásban — a Bauer-gépek alkalmazása, amelyek immár 11 ezer hektáron dolgoznak, a Linear- gépek, amelyek például a szuperintenzív kukoricatermesztési programot segítik tizenhatezer hektárnyi területen. Jelenleg mintegy 70 ezer hektár megyénkben a vízjogilag engedélyezett, öntözhető terület — több mint 70 százalékban kihasználva — ez 50 ezer hektár öntözését jelentheti. A modern technika betörése mellett az 1984 óta érvényben lévő kedvezményes gépvásárlás is arra sarkallhatja, biztathatja a gazdaságokat, hogy korábbi technikai fejlesztésekkel növeljék az öntözésbe bevont területek nagyságát, így növelve termelési eredményeiket. Mert például még tavaly is, az 1988-as igen aszályos esztendőben, amikor szenvedett az ország a kínzó szárazságtól, akkor Szolnok megyében kiemelkedő termést takarítottak be a Tisza—II. biztosította öntözési programban részt vevő gazdaságok. A víz áldásos hatása, a terméseredmények növekedése, biztonságossá válása mellett riasztó jelek is mutatkoznak. A talajvízszint megemelkedése, a másodlagos szikese- dés veszélye, belvizek megjelenése olyan területeken, ahol erre példa nem volt. Ennek figyelembe vételével határozta el a megye agrár- irányítását végző vezetése az úgynevezett ellenőrző rendszer megépítését. Az eredmények és lehetőségek bátorításában készíttette el a megyei tanács mezőgazdasági- és élelmezés- ügyi osztálya Szolnok megye 2000-ig szóló öntözésfejlesztési, átfogó koncepcióját az ÁGROBER megyeszékhelyi irodájával. Az újabb távlatokat nyitó elképzelés, amely teljes üzemkörre kiterjedő felmérés, tudományos elemzés alapján született, több mint százezer, pontosan 123 ezer hektárban jelöli meg az öntöző berendezésekkel felszerelt terület nagyságát. És e nagyszabású terv a fejlesztési területek kijelölésében és meghatározásában a talajtermékenységet és védelmét veszi alapvető szempontul, számba véve az öntözés minden kedvező és kedvezőtlen hatását. Ha ez a program megvalósul, a megye nagyüzemi szántóterületének mintegy 27 százalékán nem fenyeget a szárazság, a termelési bizonytalanság. Tudomány és gyakorlat szoros egységére épül Riasztó jelenségek — körvonalazódó új perspektívák — együttesen érlelték meg a gondolatot a megyei tanács vezetésében, hogy mielőbb létre kell hozni azt a rendszert is, amely segít megelőzni a termő talajra kijuttatott víz esetleges károsító hatását, mely naprakész adatokkal szolgál minden öntöző gazdadságnak, s mely olyan ismeretekkel szolgál, amelyek birtokában lehetséges a víz legcélszerűbb és leggazdaságosabb hasznosítása. A gondolat testet öltött: s talán a világon is elsőként, de az országban mindenképpen először — elkezdődött a megyében egy olyan átfogó rendszer kiépítése, amely „egységes” áramkörbe kapcsolja a térség gazdaságait, folyamatosan ellenőriz, elemzésekkel szolgál —, amelyben a tudomány és a gyakorlat szoros egysége valósul meg — hisz e rendszer központja: a DATE Karcagi Kutató Intézete. A terveket, elképzeléseket a Magyar Agráregyesület, a Magyar Hidrológiai Társaság közös tanácskozáson vitatta meg, s a koncepció vitájáról — következő lépésként — 1987 őszén a minisztériumot is tájékoztatta a mezőgazdasági osztály, kérve egyúttal az illetékes tárcát, hogy a vizsgálati program kidolgozásával bízza meg a karcagi talaj kutató intézet közösségét — a megyében rendelkezésre álló szellemi erők koordinálásával. A MÉM mérlegelve az indokokat, támogatólag adta áldását, s járult hozzá, hogy a nagykunsági intézet készítse el a vizsgálati program tervezetét, amely végleges formájában — újabb viták és bizonyos módosítások után -T- mint „Mérő, értékelő és irányító rendszer” Szolnok megye öntözött talajai termékenységének védelmére, az öntözés hatékonyságának növelésére, a káros hatások kiküszöbölésére (kutató, fejlesztő és szolgáltató tevékenység) vonul be az öntözéses gazdálkodás történetébe. A széles körű programban a témavezető és összhangteremtő intézet mellett részt vesz a KÖTI-KÖVÍZIG, a Megyei Növényegészségügyi- és Talajvédelmi Állomás valamint Szolgálat, a megyei - tanács illetékes osztálya és természetesen valamennyi érintett öntöző gazdaság — szám szerint ötvennyolcán — ami egyébként mintegy negyvenezer hektárnyi területet érint. Megvalósulása olyan értékelő rendszert jelent, amely alkalmas a talajban bekövetkezendő kémiai és fizikai elváltozások időbeni kimutatására, a talaj termékenységét, Illetve racionális hasznosítását kedvezőtlenül befolyásoló, talaj változási folyamatok előrejelzésére, a szükséges intézkedések illetve meliorációs és agrotechnikai korrekciók megjelölésére. Referenciának tekinti a MÉM A tényleges kutatómunka megkezdése előtt a múlt év decemberében közös eszme- . cserére hívtuk egybe az öntöző gazdaságok vezető szak-. embereit — afféle „hadi tanácskozásra” —, ahol megvitattuk a megvalósitás körülményeit, feltételeit. Az ÖKI, a GATE és a TRW szakemberei készséggel ajánlották fel műszereiket, s egyben az idevonatkozó mérési eredményeiket és tapasztalataikat. Az üzemek vezetői közül többen is kifejtették: örömmel fogadják a kezdeményezést, s készek részt venni a jövőt formáló program megvalósításában. Amihez jelentős segítség a MÉM anyagi hozzájárulása, ugyanis a tárca magára vállalta az, első két év teljes költségeit. Ezzel maga is elismerve és kifejezve a vállalkozás úttörő jelentőségét. S korántsem önzetlenül — a felállítandó rendszert referenciának tekinti — olyan példának a termőtalaj védelme, értékmegőrzése, jövedelemtermelő képessége tekintetében, amely „sokszorosítható”, alkalmazható az ország más térségeiben is. Zöld útja van tehát minden irányból és minden irányba a vizsgálati programnak. Ez év tavaszán végrehajtása meg is kezdődik. Bugán Mihály a megyei tanács elnökhelyettese
