Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-21 / 18. szám
1989. JANUÁR 21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A szolnoki Klauber úti óvodában második éve folyik orosz oktatás. Képünkön a nagy- csoportosoknak tart orosz nyelvű foglalkozást Nagy Szilvia óvónő. — nzs— Kecskemét várja a látogatókat Szilikátipari, formatervezési triennálé Negyedik alkalommal várja látogatóit Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központban az Országos Szilikátipari és Formatervezési Triennálé. Több, mint tíz esztendeje, az első rendezvény életre hívásakor megfogalmazott célja ma is időszerű : arra vállalkozott, hogy a magyar üveg- és kerámiaiparban dolgozó tervezők és gyártók számára háromévenként lehetőséget nyújt a bemutatkozásra, megmérettetésre. A triennálé szervezői — a Képző- és Ipargiűvészeti Lektorátus, a Design Center, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége és a Bács-Kiskun Megyei Tanács és intézményei — végül is 23 pályázó 77 pályaművét fogadták el. A számokkal ellentétben a helyszín egyértelműen szembesít azzal a ténnyel, hogy az országos rendezvény ezúttal alig több, mint egy szűk keresztmetszetet adó kamarajellegű tárlat. Mint a katalógus adataiból kiderül, az idei alkotógárda átlagéletkora nem több, mint huszonegynéhány év. Amenyire örülhetnénk a Volák Judit vázacsaládja fiatalok megújulásra, felfrissülésre utaló jelenlétének, annyira szomorkodhat- nánk is azon, hogy a szakma középmezőnyének neves képviselői távol maradtak. Érvényes mindez a gyári tervezők mellett az egyéni tervezőkre is, akik pedig a hetvenes évek elejétől jó évtizedig lelkes és fáradhatatlan kezdeményezői voltak az efféle megmérettetéseknek. Nem véletlen, hogy tizenöt esztendővel ezelőtt éppen a Képző- és Iparművészek Szövetsége szorgalmazta elsőként (legelőször a textil műfajában) a nyilvános bemutatkozások szervezését elsősorban azért, hogy ezáltal is felhívja a figyelmet a tervezői munka fontosságára és lehetőségeire. A mostani, színvonalában igényes, de meglepően kicsi anyag láttán mindenesetre nehéz lenne kitalálni, hogy a távolmaradás, a triennálé presztízsvesztése a vállalati vagy a tervezői magatartásról árulkodik-e inkább.. Az oknyomozás alighanem igen 'messzire! vezetne. Mindenesetre beszédes tény, hogy például egy olyan intézmény, mint a neves Hollóházi Porcelángyár mind a szervezéstől, mind a kiállítástól távol tartotta magát. Még akkor is furcsa ez az alapállás, ha pedig köztudomású, hogy a gyárakon, vállalatokon belül a legutóbbi időszakban a belső mozgások leszűkültek, és a tervezők egyre kisebb lehetőséget kaptak a kísérletezésre. A képhez hozzátartozik még az is, hogy ebben az iparágban tevékenykedő gyárak exportja a legutóbbi években jelentős mértékben nőtt. A rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón azonban az alkalmazásban álló tervezők két képviselője is elmondta, hogy mindebben csak kis szerepet, lehetőséget szántak az önálló tervezői munkának. A gyári gyakorlatban a rendkívül rosszul fizetett formatervezői, „másoló” bérmunkától a hagyományos formatervezői státusz teljes felszámolásáig sokféle átmenet fellelhető. Igazságtalan lenne persze a kritika, ha kiegészítésként szót sem ejtenénk a kisebb tételt képviselő, a nyugati piacokon is eladható, formatervezett, igényes kerámia- és üvegtárgyakról, termékekről. Az étkezőkészletek, pohár- és vázasorozatok, szemgyönyörködtető üveg- és kerámiatárgyak összessége arról is beszél, ami a rendezvény ideális esetben lehetne. Tükrözhetné például az iparág, a gyártmányfejlesztés mai állapotát, de emellett lehetne például ötletbörze is, aminek az érdekeltek alighanem praktikus hasznát is látnák. Egyidejűleg mutathatná be, hogy mit produkál és mit produkálhatna az ipar. Elindíthatná a látogató, de még inkább a tervezők fantáziáját, milyenek lehetnének a kilencvenes évek használati kerámiái és üvegedényei. A szakma képviselőinek december Végéig tartó bemutatkozása a ' kívánatos ' szélsőségektől tökéletesen tartózkodó, lehetőségeinél minden vonatkozásban szerényebb képet tár a látogató elé. Károlyi Júlia Szolnok megyében már egyszer szerveztek Mire jó az iskolatanács? Nem sok helyen éltek a lehetőséggel Az 1985-ben megalkotott új oktatási törvény lehetőséget ad az iskolatanácsok létre- zására. A dokumentum az iskolatanács fő feladatának jelölte meg, hogy fogja össze az egy-egy adott oktatási intézményt támogató szerveket, egyesületeket, gyárakat, vállalatokat. s szorosan együttműködve segítse a pedagógusok munkáját. A törvény természetesen meghatározta a testületek létrehozásának módját, összetételét, jogait. Az iskolatanács véleményezi többek között a tanév rendjét, a házirendet, az oktatási intézmény költség- vetését, a pályaválasztást segítő tevékenységet, a működési szabályzat rá vonatkozó részét, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. A testület javaslattevő jogköre kiterjed szakosított tantervű osztályok, fakultatív foglalkozások. önköltséges szakkörök, tanfolyamok indítására. ez iskolai életről való »tá jékoztatás formáira, továbbá a gyerekek, fiatalok érdekvédelmének módjaira. Közvetítik a társadalom igényeit A feladatokból, jogkörökből is látszik, hogy az iskolatanács azon túl, hogy segíti a nevelő-oktató munkát, tulajdoniképpen közvetíti is a helyi társadalom igényeit • az intézményekkel szemben. Hasonló testületek működtek már a felszabadulást követő években is az ország néhány településén, köztük elsőként éppen Szolnok megyében. A hagyományok ellenére sem mondhatjuk, hogy sok iskola élt a törvény adta lehetőséggel. A Hazafias Népfront megyei bizottsága tavaly decemberben vizsgálta az iskolatanácsok helyzetét. A testületek társadalmi irányítását ugyanis a népfront-látja el. A megyében mindössze 19 általános és középfokú iskolában alakultak iskolatanácsok. Az intézmények közül tizenkettő általános iskola, három gimnázium, egy szakT középiskola, egy gimnázium és szakközépiskola, valamint kettő szakmunkásképző intézet. (Nagyjából hasonló számban alakultak iskolatanácsok az ország többi megyéjében is.) A vizsgálat bebizonyította. hogy létrehozásukról igencsak megoszlik a pedagógusok véleménye. Vannak, akik illetéktelennek tartják az iskolatanácsot abban, hogy úgymond, beleszóljon az oktató-nevelő munká- ,ba. az intézmény életébe. Mások úgy vélik, -a vállalatokkal, különböző szervezetekkel kialakított eddigi jó kapcsolat, együttműködés révén is kap az iskola anyagi támogatást. Jóllehet, az oktatási törvény nem szól a feladatok között anyagi támogatásról, az iskolatanácsokról mégis sokaknak elsőként ez jut az eszébe. A tizenkilenc intézmény iskola- tanácsa szinte ahány, annyiféle módon működik, a helyi sajátosságoknak megfelelően. Megkerestünk két iskolát, hogy a tapasztalatokról érdeklődjünk. Ahol folytatták a közös munkát A Szolnoki Tallinn Általános Iskolának pttjártunk- kor' vendége volt. Maglódi Gyula, az iskolatanács elnöke, körzeti népfronttitkár, éppen a pályaválasztásról beszélgetett a nyolcadikosokkal A 605-ös számú szakközépiskola és szakmunkásképző intézet nyugdíjas 'pedagógusa több évtizedes tapasztalat birtokában javasolt szakmákat; pályákat a fiataloknak. — Az iskola körzetében lévő szervezetekkel, á szülőkkel már az oktatási törvény megjelenése előtt is jó kapcsolatunk volt — emlékezik vissza Bereczki Lajosné igazgatónő. — 1980-ban — egy kísérlet nyomán — kezdtük el kialakítani helyi nevelési rendszerünket, megteremteni az iskola sajátos arculatát. A lakótelep társadalmi, politikai szervezetei a segítségünkre voltak a gyerekek személyiségének fejlesztésében Tanulóink számára közéleti szereplési lehetőséget nyújt a lakóbizottságuk munkájában való részvétel, a népfronttal közösen indítottuk a virágos iskola, virágos lakótelep akciót, segédkeztek diákjaink is a körzet őszi-tavaszi nagytakarításában. a hulladékgyűjtésben — hogy csak néhány példát említsek, de voltak együttműködési szerződéseink a Mezőgép Vállalattal, a búto> gyárral, a vegyiművekkel, a munkásőrséggel, a nyomdával is. Amikor az oktatási törvény életbe lépett, csupán arról volt szó, hogy a már meglévő kapcsolataink alapján létrehozzuk a testületet, folytassuk, illetve tovább javítsuk a közös munkánkat. — Mikor alakult meg a testület? — 1986-ban, amikor az iskolánk középtávú tervét készítettük el, s ebben már természetesen szerepel a huszonegy tagú iskolatanács munkája is. — Volt-e olyan kezdeményezése, kívánsága az iskolatanácsnak, amely sértette Gazdász téli esték A Jászságban, a Nagykunságban és a Tiszazugban A régi gazdakörök hagyományait követve téli kert- gazdaestéket, szakmai kistermelő-találkozókat, tanfolyamokat tartanak a jászsági, nagykunsági és a tiszazugi települések művelődési (házaiban, egyéb közösségi helyiségeiben. A hosszú téli estéken a mezőgazdasági üzemek, termeltető' vállalatok szakemberei, kutatók, TIT-előadók tartanak előadást a kistermelést érintő agrotechnikai kérdéseikről, vetcimagellátásról, a termelési technológiákról, az oltványkészítésről, de az állattartás helyzetével, gondjaival és feltételrendszerével is foglalkoznak. A továbbképzést, a szakmai ismeretek bővítését szolgáló estekre, kertbaráttalálkozókra szükség is van, hisz a megye ötmilliárdot meghaladó mezőgazdasági termelésének egyharmadát a kistermelők, háztáji gazdaságok adják. A nagyüzemekkel, áfészekkel integráló kisgazdaságokban, kertba- rátkörökben 95 ezer család foglalkozik zöldség-gyümölcstermeléssel, jószágtartással. Háromnegyed része árutermelésre rendezkedett be. Az árak emelkedése, a termelés drágulása arra sarkallja a termelőket, hogy bővítsék ismereteiket, termékszerkezetüket, olyan kultúrákat is. termesszenek, amelyek jövedelmezőek és esetenként kompenzálnák egyes növények bevételi kieséseit. Jászberényben és közvetlen környékén ahol elsősorban a zöldségtermelésnek és a méhészetnek van nagyobb kultusza, háromszáz termelő látogatja az érdeklődési körének megfelelő esti rendezvényeket. Mezőtúron és Karcagon a gyógy növény termesztéssel, a fóliás kertészkedéssel ismerkednek, tanulmányozzák az új fajtákat. Újszászori és Jászalsószentgyörgyön többek között az új kukoricafajtáik megismerése és termesztési módja van az érdeklődés homlokterében. A gazdász téli estéken, számos helyen videót is szívesen használnának szemléltetésre, de hiányzanak a szakmai ismereteket nyújtó videokazetták, így maradnak a hagyományos módszerék, a diavetítők, a tábla meg a kréta. volna az intézmény „bel- ügyeit”, önállóságát? — Nem. A testület a tanítványaink iskolán kívüli nevelését, tevékenységét segíti. A már említett formákon kívül, a népfront például nyaranta 6—8 alkalommal sport-, illetve játékos programot szervez. — Az iskolatanácsról sokan úgy gondolják, hogy finoman fogalmazva, az oktatási intézmények működési feltételeinek javítására hozták létre. — Ez nem igaz, bár' nem tagadom, hogy kap az iskola anyagi támogatást is. A bútorgyár KISZ-alapszervezete fizeti a diákok német nyelv- tanfolyamát. s kaptunk a gyártól videomagnót, színes televíziót is. A Mezőgép pedig 40 ezer forinttal támogatja a Tallinnka néptánc- együttesünket. Ez azonban az iskolatanács megalakulása előtt is így volt. Aholföleg segítségre számítanak Az anyagi támogatást illetően hasonlóan vélekedik Tóth József, a Szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet . igazgatója is: — A sportpályánk létrehozását öt vállalat, valamint az iskolaszövetkezet és a sportegyesület, összesen 212 ezer 350 forinttal támogatta. Mi sajnos olyan helyzetben vagyunk, hogy az iskolatanácstól is várjuk, hogy segítsen a tárgyi feltételeink javításában. Reggel héttől este hétig tanítunk, a köyetkező tanévtől tantermeket kell kölcsönöznünk. — Hány vállalattal vannak kapcsolatban? — Több mint harminc vendéglátó, illetve kereskedelmi vállalattal, szövetkezettel. Az iskolatanácsban azonban csak 21-en vagyunk A pedagógusokon, szülőkön kívül többek között a Jász Nagykun Vendéglátó Vállalat, az Ideál Kereskedelmi, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, a Szolnok és Vidéke. Áfész, a Meszöy. a Ki- sosz és a népfront képviselője dolgozik a testületben. — Hogyan segíti az iskola- tanács a tartalmi munkát? — Korábban is szoros együttműködés alakult ki a vállalatokkal, a szövetkezetekkel a szakképzésben, s ,a végzős fiatalok elhelyezéseben. Diákjaink tanüzemek - ben. tanboltokban, vállalati szakoktatók irányításával töltik el a gyakorlat egy részét. — Volt-e valamilyen javaslata a szakképzésben a testületnek? — Igen. A közelmúltban a Jász Nagykun Vendéglátó Vállalat vetette fel, hogy a fiatalok elhelyezkedési gondjainak megkönnyítésére ösz- sze kellene vonni a szakács és cukrász szakmát. A vállalat ugyanis így iobban tudná foglalkoztatni a vég zed ifjú * szakembereket. — Mit válaszol erre az iskola? — Ebben a kérdésben nem dönthetünk önállóan, továbbítani kell az elképzelési a minisztériumnak. — Mi a véleménye az iskolatanácsról. mint testületről? — Túl sok illúziót nem érdemes táplálni .iránta, nem fogja „megváltani a világot”. Ügy gondolom, hogy legfőbb erénye abban áll, hogy egységesebbé teszi, összefogja az eddig is meglévő kapcsolatainkat. Tál Gizella Turcsányj Judit munkája
