Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-21 / 18. szám

1989. JANUÁR 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fegyvemeken, a helyi Vö­rös Csillag Tsz és a Debre­ceni Tartósítóipari Kombi­nát közös beruházásában lé­tesített konzervüzem a kö­zös gazdaság gesztorságával kezdte meg működését 1986- ban. A „kétszemélyes” gaz­dasági társaság vállalkozása az első két esztendőben oly­annyira nem volt eredmé­nyes, hogy — bár a rájuk eső veszteség érzékenyen érintette a debrecenieket is — a korábban jóhírű téesz 1987 végére mérleghiányba sodródott. 14 milliós veszte­séget „szedett össze” a két év alatt. A veszteségforrá­sok megszüntetésére, a gyü­mölcsfeldolgozás gazdasá­gossá tételére — Debrecen­ből nézve a dolgokat — a gesztorcsere biztatott megol­dással. Egy esztendővel azután, hogy a konzervüzem közvet­len és közvetett irányítását a debreceniek vették át, megkérdeztem a komibinát vezérigazgató-helyettesét, Végh Csabát: — Mi változott, és hoz­tak-e eredményt a változá­sok Fegyvemeken? — Gondolom, úgy érti ezt is, hogy Debrecenből nézve. Nos, a tavaly ilyenkor fel­tárt veszteségforrások közül a legkirívóbbak voltak a készletgazdálkodással, vég­termékminőséggel és az anyaginonma betartásával kapcsolatos hiányosságok. Ezeknek a felszámolásához mindenekelőtt stabilizál­nunk kellett a gyárban a személyi feltételeket, az ott dolgozókat érdekeltté tenni a. nagyabb teljesítményben, a jobb minőségben és a ta­karékosságban. Hogy ez mennyire sikerült, azt a végeredménnyel illusztrál­nám: az előző időszak 14 milliós veszteségével szem­ben 1988-at szerény ered­ménnyel, mintegy félmilliós nyereséggel zárta a fegyver - neki üzem. A telefonbeszélgetés vé­gén a vezérigazgató-helyet­tes javasolta: a konkrét vál­tozásokról tájékozódjam a helyszínen. Megtettem. A fegyverneki konzervüzem­ben Virágh Béla üzemvezető először a tavalyi munkát értékelte: — Hétezer tonna kész- és félkésztermék gyártását ter­veztük 1988-ra. Ezt túltelje­sítettük, összesen 8000 ton­na pudingszilva, magozdtt meggy, vegyes befőtt és dzsem került az üvegekbe, dobozokba. A 6500 tonnányi készterméknek csaknem 80 százalékát exportálta a kombinát. A félkész termé­kekből most, a téli hóna­pokban gyártunk három műszakban dzsemet, egy műszakban vegyes befőttet. A késztermékgyártási terv túlteljesítése önmagában aligha eredményezte volna a konzervüzem jövedelme­zőbb működését. A gyártás­közi ellenőrzést végző labo­ratórium vezetője, Mihók Kornélia sokat tulajdonít annak is, hogy időközben a M zsebük bánja, ha nem vigyáznak a minőségre A nyáron félkész állapotban tartósított körtét most, a téli hónapokban a vegyes befőtt gyártásához használják fel gyári kollektíva belejött a gyümölcstartósításba. — Messze vagyunk még persze a szakmunkásszint­től, de lényegesen javult a végtermékek minősége. Ki­lencvenezer doboz puding- szilvából tavaly huszonhá­rom dobozzal nem tudtunk eladni, mert magtörmeléket találtunk bennük. A tavaly gyártott 170 ezer doboz kö­zül alig volt minőségileg ki­fogásolható. Így nem ron­tották eladhatatlan árutéte­lek a készletgazdálkodást. A gyártásközi ellenőrzések so­rán pedig a nyersanyagnor­ma-túllépések jelentős csök­kenését tapasztaljuk. A pozitív változásokat á zsebükön is megérezték a fegyverneki konzervüzem­ben dolgozók. Az évi tízezer tonna feletti kapacitás, azaz a gyári technológia teljes kihasználása munkaerő hiányában még várat ma­gára. viszont akik megálltak • a helyüket a szalagok mel­lett, nem panaszkodhatnak. — Nem is baj, hogy vagy harmincötén elmentek, olya­nok, akik rontották a többi­ek teljesítményét is — véle­kedik, percre abba nem hagyva a befőttesüvegek zá- rótetőjének felrakását Far­kas Dezsőné. — Akik ma­radtunk, azoknak érdemes odafigyelni a minőségre, a takarékosságra. Tízezer fo­rinttal nőtt egy év alatt a gyárban az átlagkereset, 1988 végére elérte a 68 ez­ret. Ezen kívül szépen ka­punk minden hónapban mozgóbért is, ki 800, ki két­ezer forintot. Vagy semmit, aki túllépi a nyersanyagnor­mát, selejtet gyárt. Decem­berben is kifizettek, bruttó­ban persze és differenciálva, két és félmillió forint körü­li jutalmat. Hozzátette még Farkasné, hogy nem csupán a nagyobb gyakorlat révén tudnak jobb minőséget produkálni, takarékosabban dolgozni. Az előző két évinél — mint elmondta — lényegesen szervezettebb volt tavaly az ellátás alapanyaggal, friss gyümölccsel. Aminek a 80 százaléka a Vörös Csillag Tsz közeli gyümölcsösében termett. Igaz, hogy a látot- tak-hallottak most 'már Fegyvernekről nézve is tük­rözték a változásokat, és azok hasznát, mégis meg­kérdeztem a közös gazdaság elnökhelyettesét, Ficsór Dé­nesi: — Hogyan értékelik az el­múlt évet a gazdasági tár­saságáról egy évvel ezelőtt kényszerűségből lemondott szövetkezetben ? — Furán hangzik bizto­san, de a változásokból egyelőre nekünk annyi a hasznunk, hogy nincs vesz­teségünk. Debreceni partne­rünk két' évre átvállalta . a konzervüzemi beruházás ránk eső hiteleinek törlesz­tését is. Pénzügyileg, úgy­mond lélegzetvételhez jut­hattunk ezáltal 1988-ban. A konzervgyárba korábban té- esztagként került dolgozók se jártak rosszabbul, mert személyenként háromezer négyzetméter háztáji földet bérel nekik a szövetkezettől a kombinát. Jövőre persze bennünket is terhel majd újra ' mintegy myolomilliós hiteltörlesztés. Ez az, ami biztos. Hogy fedezi-e azt majd akkor a konzervüzem jövedelme? Az energiaárak és az exportszubvenciók várható alakulásának isme­rete híján erre aligha tud ma bárki választ adni Fegy­verseken vagy Debrecen­ben. T. F. Nem fogytak el a szezoncikkek Hétfőn kezdődik a téli vásár Hétfőn kezdődik és febru­ár 4-ig tart az idei téli sze­zon végi vásár — jelentették be a Magyar -Gazdasági Ka­mara belkereskedelmi tago­zatának tegnap tartott sajtó- tájékoztatóján. A korábbi évekhez hason­lóan az:ország csaknem vala­mennyi ruházati vállalata 30 —40 százalékkal olcsóbban kínálja két héten keresztül a téli holmikat. A tájékoztatón elmondták hogy a ruházati kereskedelem készletei 7—8 százalékkal magasabbak, mint tavaly ilyenkor, s mi­vei az árak is nőttek, a tél is enyhe volt, nem nagyon fogytak a szezoncikkek. Ezért többhelyütt 40 százalékosnál nagyobb engedményt adnak a meleg holmikból, összessé­gében 1,7—1,8 milliárd forint értékű vásári árut kínál a kereskedelem s a választék is jobbnak ígérkezik, mint tavaly. A múlt évinél több lesz az olcsóbban árusított gyermekruha. és -lábbeli, férfi konfekció, de a női ru­hák és a méteráruk sem hiá­nyoznak a készletből. Az idei vásár újdonsága, hogy megszűnt a korábban alkalmazott úgynevezett til­tó lista, a vállalatok maguk dönthetik el: mit. milyen mértékben áraznak le, így várható, hogy import-cikkek, bőr- és szőrmeáruk is szere­pelnek majd a kedvezményes aruk listáján. A kereskedők arra számí­tanak, hogy a kedvezményes árukészlet legalább felét el­adják a téli vásár két hete alatt. Látogatás honvédségi alakulatnál Tegnap Szabó István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára a szolnoki helyőrség MN— 1936-os számú katonai ala­kulatához látogatott, ahol időszerű pártpolitikai kér­désekről, a megye helvze é- ről és a megyei pártbizott­ság törekvéseiről tartott elő­adást, majd ez; követően konzultációra került sor. A nap folyamán találkozott az alakulat pártszerve választott testületének tagjaival, mely­nek során tájékoztatták őt munkájukról, a pártszerv te­vékenységének tapasztalatai­ról. A program befejezéséül megtekintette Szabó István az egység harci technikáját és elhelyezési körülményeit. Nagymaros Robbantják a sziklát Megkezdődtek a bős-nagy­marosi vízierőmű alapozását előkészítő munkálatok Nagy­marosnál a Duna-mederben. Az elterelt folyó eredeti med­réből az elmúlt hetekben ki­szivattyúzták a visszamaradt víztömeget, és miután az osztrák építők gépekkel el­távolították a visszamaradt iszapot, most hozzáláttak a robbantáshoz. A Duna-fenék alatt húzódó sziklaréteget mélyítik ily módon, hogy az erőmű alapozását elvégezzék. Kész rémregény! — fo^ gadott a minap meglehető­sen zaklatott hangulatban dr. Lits József né, a szolnoki Bőr- és Textilipari Szövet­kezet (Bőrtex) elnökasszo­nya. — Olyan, ami miatt már hetek óta nem alszom rendesen. (A Bőrtex évek óta jelen­tős tőkés exportot bonyolít, és — elsősorban a dolgozók jó minőségű munkája ré­vén — biztosította helyét a sokak által csak áhított tő­kés piacokon. Legnagyobb partnere az Adidas. A vi­lághírű sportszergyártó cég számára táskákat készítenek a szolnoki szövetkezetben. A teljes tőkés export nagyság­rendje tavaly már megha­ladta a 800 ezer dollárt, ami tiszteletre méltó teljesítmény egy kis cégtől, különösen ha hozzátesszük, hogy ennek nagy része bérmunka volt, aminek árbevétele nem tar­talmaz anyagárat.) Az elnökasszony szavai nyomán lassan kibontakoz­tak a történet szálai. — Az Adidas tavaly az el­ső félév végén bej len tette, hogy nem folytatja tovább a bérmunka-együttműködést, hanem készterméket fog vá­sárolni tőlünk. Ehhez per­sze az is hozáztártozik, hogy az új helyzetben nekünk kell megvásárolnunk az alapanyagot, nem az Adidas szállítja, mint korábban. Mindezt megtetézte még az­zal, hogy már a tavalyi utol­só negyedévre nagyobb mennyiséget rendelt a ko­rábbiaknál, s ígérte ezt a to­vábbiakra is. Nagyon kor­rekt partnernek bizonyult az Adidas... — Gondolom, akkor elin­dultak importengedély után.. . — Azonnal. A táskákhoz felhasznált anyag jelentős része ugyanis tőkés import­ból szerezhető be. Lenne Magyarországon is, de az annyira megdrágítaná' a ter­mékeinket, hogy a tőkés pi­acokon eladhatatlanná vál­nának. Múlt év júliusától A Hazafias Népfront felhívása Társadalmunk a gyors átalakulás folyamatában van. Ez alapjaiban érinti a HNF-mozgalmat is. A moz­galom megtartva a létrehozásakor kialakult alapelvét, — a szocializmus mint közös cél érdekében összefogja a társadalom progresszív erőit (szervezetek, személyek), vállalja e gondolat kor követelményeihez való igazí­tását. Meggyőződésünk, hogy ma népfront jellegű össze­fogásra van szükség egy alkotmányos szocialista társa­dalmi rendszer megteremtéséhez, amelynek alapintéz­ményei — hatékonyan működő vegyes tulajdonú (állami, szö­vetkezeti, önkormányzati, magán, egyesületi stb.) piaci mechanizmusokra épülő teljesítmény elvi gaz­daság, korszerű szociálpolitika, versenysemleges sza­bályozás, — modern alkotmányos jogállamiság, — új demokratikusan — alapokról építkező — politi­kai intézményrendszer, — közösségi önszerveződés elismerése. A HNF-mozgalom — ezen elvek alapján — szerve­ződő valamennyi társadalmi erő részére nyitott. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. de­cember 19-i ülésén nyilvánosságra hozta „Javaslat a Hazafias Népfront megújulására és feladataira” vonat­kozó dokumentumát. (Megjelent a Magyar Nemzet 1988. december 15-i számában.) A Hazafias Népfront Szolnok Megyei Elnöksége kéri a megyében működő valamennyi tömegszervezetet, mozgalmat, egyesületet, egyházközséget, az újonnan ala­kult közösségeket, párttagokat, pártonkívülieket, Szol­nok megye lakosságát a fenti dokumentum véleménye­zésére, javaslataik megfogalmazására. Kezdeményezi, hogy valamennyi településen nyílt fórumokon vitassák meg a mozgalom megújulására vo­natkozó dokumentumot. E fórumok rendezését a HNF helyi bizottságai titkárai szervezik de bárki kezdemé­nyezheti. E fórumok megtartására 1989. január 20. és február 15. között kerüljön sor. A dokumentum hozzáférhető a Hazafias Népfront megyei, városi és községi bizottságainál. Az egyéni ja­vaslatokat, észrevételeket szóban és írásban is a me­gyei, városi, községi népfront-bizottságokhoz bárki el­juttathatja, illetve megfogalmazhatja, melyet jó szívvel várunk. Számítunk a szervezetek, állampolgárok kezdemé­nyezéseire,—véleményére; a mozgalom megújulásához való közreműködésükre! A HNF-mozgalom mindenki számára lehetőséget kí­ván teremteni, aki cselekvőén, politizálva akar tenni egy demokratikus alkotmányos jogállam Magyar­országért ! Hazafias Népfront Szolnok Megyei Elnöksége Lassan őrlő hatósági malmok egyfolytában kilincseltünk, leveleztünk, telefonálgat­tunk a többletimport enge­délyezéséért, de hiába. Tel­jesen ellentmondó válaszo­kat kaptunk. Volt, hogy va­laki megígérte az engedélyt, aztán másvalaki közölte, hogy mégsem megy a dolog. Amíg egy importengedély megérkezik Áz egész ügy már eleve krí­mibe illő momentummal kezdődött. A legelső enge­dély benyújtásakor kiderült: valaki a mi nevünkre kódol- tatott egy nagyobb tétel im­port alapanyagot, s így oly­bá tűnt a minisztériumban, mintha mi már ki is merí­tettük volna a keretünket. Csak hetekig tartó utánajá­rással tudtuk kideríteni, hogy egy kereskedelmi vál­lalat „dolgozott” a mi ne­vünkre, majd sikerült le­íratnunk 'magunkról az általunk soha nem lá­tott anyagot. A ránk vonatkozó szabályozás értel­mében 1988-ban annyi im­portot használhattunk fel automatikusan, amennyi az 1987-es — bázis! — érték volt. Csakhogy az a terme­lés még döntően bármunká­ra épült, amihez nem ne­künk kellett az alapanyagot importálni. Ezzel a bázissal már semmit sem tudunk kezdeni, amikor magunknak kell beszereznünk az anya-, got. Ez a legfőbb gondunk! Az elnökasszony azt is el­mondta, hogy táskáiknak 30—40 százalékos az import­szükséglete. tehát a fennma­radó 60—70 százalékban ma­gyar alapanyagot, illetve munkát adnak el. Nem is lehet tehát kérdéses, hogy in­dokolt-e a többlet importle­hetőségért folyamodó szö­vetkezet kérése. Az engedély csak nem akart megérkezni, pedig az idő egyre vészesebben telt. Október 18-án újra kérték, erre ígéret jött, december­ben viszont ezt az ígéretet is visszavonták a kereske­delmi minisztériumi illeté­kesek. Ezzel már nemcsak a tavaly második félévi megrendelést nem tudta maradéktalanul teljesíteni a szövetkezet, hanem veszély­be kerültek az idei első ne­gyedévi szállítások is. Im­portengedély híján ugyan­is nem lehetett időben alap­anyagot rendelni, s az újévi termelés előkészítetlen ma­radt. Kilincselés, levelezés, tele­fonálgatás. .. Ha lehet, még fokozottabb tempóban. ígé­ret az ügyintézőtől — a Ke­reskedelmi Minisztérium­ból: a ’87-es import 40 szá­zalékát engedélyezi. De ez- a januári anyagszükséglet ti­zedét sem biztosítja! — hangzott az ellenvetés. Az ügyintéző sajnálkozott: ő megérti a szövetkezet hely­zetét, de többet nem tehet. — Mondja meg fakadt ki beszélgetésünk alatt immár sokadszor az elnökasszony —, hogy miért kell nálunk annyit kilincselgetni? Miért kell kiskapukat keresnünk ahhoz, hogy a szövetkeze­tünk négyszáz dolgozója ja­nuárban kizárólag tőkés ex­portra dolgozhasson? A külföldi partnernek pedig nem mondhatjuk, hogy vár­jon türelemmel a sorára, amíg az engedélyt megkap­juk. Végül, január második he­tében, egy miniszterhelyette­si telefonígéret nyomán jött meg a várva várt importen­gedély, hosszú hónapokkal később, mint fontos — és le­hetséges! — lett volna. Ed­dig őröltek a hatáság admi­nisztrációs malmai, és ez luxus a magyar gazdaság mai helyzetében. A partner ugyan most még maradt, de nem tudni, hogy legköze­lebb is így lesz-e. A piacon ugyanis — ezt nem árt meg­jegyeznie annak, aki eladni akar — az üzlet számít min­denekelőtt ! L. Murányi László Farkas Dezsőné: — Szerve- zcttebb alapanyag-ellátás­sal nagyobb teljesítményt érünk el Az is haszon, hogy nincs veszteség Gesztorcsere után egy évvel a fegyverneki konzervüzemben A bázis bosszúja

Next

/
Oldalképek
Tartalom