Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-21 / 18. szám
1989. JANUÁR 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fegyvemeken, a helyi Vörös Csillag Tsz és a Debreceni Tartósítóipari Kombinát közös beruházásában létesített konzervüzem a közös gazdaság gesztorságával kezdte meg működését 1986- ban. A „kétszemélyes” gazdasági társaság vállalkozása az első két esztendőben olyannyira nem volt eredményes, hogy — bár a rájuk eső veszteség érzékenyen érintette a debrecenieket is — a korábban jóhírű téesz 1987 végére mérleghiányba sodródott. 14 milliós veszteséget „szedett össze” a két év alatt. A veszteségforrások megszüntetésére, a gyümölcsfeldolgozás gazdaságossá tételére — Debrecenből nézve a dolgokat — a gesztorcsere biztatott megoldással. Egy esztendővel azután, hogy a konzervüzem közvetlen és közvetett irányítását a debreceniek vették át, megkérdeztem a komibinát vezérigazgató-helyettesét, Végh Csabát: — Mi változott, és hoztak-e eredményt a változások Fegyvemeken? — Gondolom, úgy érti ezt is, hogy Debrecenből nézve. Nos, a tavaly ilyenkor feltárt veszteségforrások közül a legkirívóbbak voltak a készletgazdálkodással, végtermékminőséggel és az anyaginonma betartásával kapcsolatos hiányosságok. Ezeknek a felszámolásához mindenekelőtt stabilizálnunk kellett a gyárban a személyi feltételeket, az ott dolgozókat érdekeltté tenni a. nagyabb teljesítményben, a jobb minőségben és a takarékosságban. Hogy ez mennyire sikerült, azt a végeredménnyel illusztrálnám: az előző időszak 14 milliós veszteségével szemben 1988-at szerény eredménnyel, mintegy félmilliós nyereséggel zárta a fegyver - neki üzem. A telefonbeszélgetés végén a vezérigazgató-helyettes javasolta: a konkrét változásokról tájékozódjam a helyszínen. Megtettem. A fegyverneki konzervüzemben Virágh Béla üzemvezető először a tavalyi munkát értékelte: — Hétezer tonna kész- és félkésztermék gyártását terveztük 1988-ra. Ezt túlteljesítettük, összesen 8000 tonna pudingszilva, magozdtt meggy, vegyes befőtt és dzsem került az üvegekbe, dobozokba. A 6500 tonnányi készterméknek csaknem 80 százalékát exportálta a kombinát. A félkész termékekből most, a téli hónapokban gyártunk három műszakban dzsemet, egy műszakban vegyes befőttet. A késztermékgyártási terv túlteljesítése önmagában aligha eredményezte volna a konzervüzem jövedelmezőbb működését. A gyártásközi ellenőrzést végző laboratórium vezetője, Mihók Kornélia sokat tulajdonít annak is, hogy időközben a M zsebük bánja, ha nem vigyáznak a minőségre A nyáron félkész állapotban tartósított körtét most, a téli hónapokban a vegyes befőtt gyártásához használják fel gyári kollektíva belejött a gyümölcstartósításba. — Messze vagyunk még persze a szakmunkásszinttől, de lényegesen javult a végtermékek minősége. Kilencvenezer doboz puding- szilvából tavaly huszonhárom dobozzal nem tudtunk eladni, mert magtörmeléket találtunk bennük. A tavaly gyártott 170 ezer doboz közül alig volt minőségileg kifogásolható. Így nem rontották eladhatatlan árutételek a készletgazdálkodást. A gyártásközi ellenőrzések során pedig a nyersanyagnorma-túllépések jelentős csökkenését tapasztaljuk. A pozitív változásokat á zsebükön is megérezték a fegyverneki konzervüzemben dolgozók. Az évi tízezer tonna feletti kapacitás, azaz a gyári technológia teljes kihasználása munkaerő hiányában még várat magára. viszont akik megálltak • a helyüket a szalagok mellett, nem panaszkodhatnak. — Nem is baj, hogy vagy harmincötén elmentek, olyanok, akik rontották a többiek teljesítményét is — vélekedik, percre abba nem hagyva a befőttesüvegek zá- rótetőjének felrakását Farkas Dezsőné. — Akik maradtunk, azoknak érdemes odafigyelni a minőségre, a takarékosságra. Tízezer forinttal nőtt egy év alatt a gyárban az átlagkereset, 1988 végére elérte a 68 ezret. Ezen kívül szépen kapunk minden hónapban mozgóbért is, ki 800, ki kétezer forintot. Vagy semmit, aki túllépi a nyersanyagnormát, selejtet gyárt. Decemberben is kifizettek, bruttóban persze és differenciálva, két és félmillió forint körüli jutalmat. Hozzátette még Farkasné, hogy nem csupán a nagyobb gyakorlat révén tudnak jobb minőséget produkálni, takarékosabban dolgozni. Az előző két évinél — mint elmondta — lényegesen szervezettebb volt tavaly az ellátás alapanyaggal, friss gyümölccsel. Aminek a 80 százaléka a Vörös Csillag Tsz közeli gyümölcsösében termett. Igaz, hogy a látot- tak-hallottak most 'már Fegyvernekről nézve is tükrözték a változásokat, és azok hasznát, mégis megkérdeztem a közös gazdaság elnökhelyettesét, Ficsór Dénesi: — Hogyan értékelik az elmúlt évet a gazdasági társaságáról egy évvel ezelőtt kényszerűségből lemondott szövetkezetben ? — Furán hangzik biztosan, de a változásokból egyelőre nekünk annyi a hasznunk, hogy nincs veszteségünk. Debreceni partnerünk két' évre átvállalta . a konzervüzemi beruházás ránk eső hiteleinek törlesztését is. Pénzügyileg, úgymond lélegzetvételhez juthattunk ezáltal 1988-ban. A konzervgyárba korábban té- esztagként került dolgozók se jártak rosszabbul, mert személyenként háromezer négyzetméter háztáji földet bérel nekik a szövetkezettől a kombinát. Jövőre persze bennünket is terhel majd újra ' mintegy myolomilliós hiteltörlesztés. Ez az, ami biztos. Hogy fedezi-e azt majd akkor a konzervüzem jövedelme? Az energiaárak és az exportszubvenciók várható alakulásának ismerete híján erre aligha tud ma bárki választ adni Fegyverseken vagy Debrecenben. T. F. Nem fogytak el a szezoncikkek Hétfőn kezdődik a téli vásár Hétfőn kezdődik és február 4-ig tart az idei téli szezon végi vásár — jelentették be a Magyar -Gazdasági Kamara belkereskedelmi tagozatának tegnap tartott sajtó- tájékoztatóján. A korábbi évekhez hasonlóan az:ország csaknem valamennyi ruházati vállalata 30 —40 százalékkal olcsóbban kínálja két héten keresztül a téli holmikat. A tájékoztatón elmondták hogy a ruházati kereskedelem készletei 7—8 százalékkal magasabbak, mint tavaly ilyenkor, s mivei az árak is nőttek, a tél is enyhe volt, nem nagyon fogytak a szezoncikkek. Ezért többhelyütt 40 százalékosnál nagyobb engedményt adnak a meleg holmikból, összességében 1,7—1,8 milliárd forint értékű vásári árut kínál a kereskedelem s a választék is jobbnak ígérkezik, mint tavaly. A múlt évinél több lesz az olcsóbban árusított gyermekruha. és -lábbeli, férfi konfekció, de a női ruhák és a méteráruk sem hiányoznak a készletből. Az idei vásár újdonsága, hogy megszűnt a korábban alkalmazott úgynevezett tiltó lista, a vállalatok maguk dönthetik el: mit. milyen mértékben áraznak le, így várható, hogy import-cikkek, bőr- és szőrmeáruk is szerepelnek majd a kedvezményes aruk listáján. A kereskedők arra számítanak, hogy a kedvezményes árukészlet legalább felét eladják a téli vásár két hete alatt. Látogatás honvédségi alakulatnál Tegnap Szabó István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára a szolnoki helyőrség MN— 1936-os számú katonai alakulatához látogatott, ahol időszerű pártpolitikai kérdésekről, a megye helvze é- ről és a megyei pártbizottság törekvéseiről tartott előadást, majd ez; követően konzultációra került sor. A nap folyamán találkozott az alakulat pártszerve választott testületének tagjaival, melynek során tájékoztatták őt munkájukról, a pártszerv tevékenységének tapasztalatairól. A program befejezéséül megtekintette Szabó István az egység harci technikáját és elhelyezési körülményeit. Nagymaros Robbantják a sziklát Megkezdődtek a bős-nagymarosi vízierőmű alapozását előkészítő munkálatok Nagymarosnál a Duna-mederben. Az elterelt folyó eredeti medréből az elmúlt hetekben kiszivattyúzták a visszamaradt víztömeget, és miután az osztrák építők gépekkel eltávolították a visszamaradt iszapot, most hozzáláttak a robbantáshoz. A Duna-fenék alatt húzódó sziklaréteget mélyítik ily módon, hogy az erőmű alapozását elvégezzék. Kész rémregény! — fo^ gadott a minap meglehetősen zaklatott hangulatban dr. Lits József né, a szolnoki Bőr- és Textilipari Szövetkezet (Bőrtex) elnökasszonya. — Olyan, ami miatt már hetek óta nem alszom rendesen. (A Bőrtex évek óta jelentős tőkés exportot bonyolít, és — elsősorban a dolgozók jó minőségű munkája révén — biztosította helyét a sokak által csak áhított tőkés piacokon. Legnagyobb partnere az Adidas. A világhírű sportszergyártó cég számára táskákat készítenek a szolnoki szövetkezetben. A teljes tőkés export nagyságrendje tavaly már meghaladta a 800 ezer dollárt, ami tiszteletre méltó teljesítmény egy kis cégtől, különösen ha hozzátesszük, hogy ennek nagy része bérmunka volt, aminek árbevétele nem tartalmaz anyagárat.) Az elnökasszony szavai nyomán lassan kibontakoztak a történet szálai. — Az Adidas tavaly az első félév végén bej len tette, hogy nem folytatja tovább a bérmunka-együttműködést, hanem készterméket fog vásárolni tőlünk. Ehhez persze az is hozáztártozik, hogy az új helyzetben nekünk kell megvásárolnunk az alapanyagot, nem az Adidas szállítja, mint korábban. Mindezt megtetézte még azzal, hogy már a tavalyi utolsó negyedévre nagyobb mennyiséget rendelt a korábbiaknál, s ígérte ezt a továbbiakra is. Nagyon korrekt partnernek bizonyult az Adidas... — Gondolom, akkor elindultak importengedély után.. . — Azonnal. A táskákhoz felhasznált anyag jelentős része ugyanis tőkés importból szerezhető be. Lenne Magyarországon is, de az annyira megdrágítaná' a termékeinket, hogy a tőkés piacokon eladhatatlanná válnának. Múlt év júliusától A Hazafias Népfront felhívása Társadalmunk a gyors átalakulás folyamatában van. Ez alapjaiban érinti a HNF-mozgalmat is. A mozgalom megtartva a létrehozásakor kialakult alapelvét, — a szocializmus mint közös cél érdekében összefogja a társadalom progresszív erőit (szervezetek, személyek), vállalja e gondolat kor követelményeihez való igazítását. Meggyőződésünk, hogy ma népfront jellegű összefogásra van szükség egy alkotmányos szocialista társadalmi rendszer megteremtéséhez, amelynek alapintézményei — hatékonyan működő vegyes tulajdonú (állami, szövetkezeti, önkormányzati, magán, egyesületi stb.) piaci mechanizmusokra épülő teljesítmény elvi gazdaság, korszerű szociálpolitika, versenysemleges szabályozás, — modern alkotmányos jogállamiság, — új demokratikusan — alapokról építkező — politikai intézményrendszer, — közösségi önszerveződés elismerése. A HNF-mozgalom — ezen elvek alapján — szerveződő valamennyi társadalmi erő részére nyitott. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december 19-i ülésén nyilvánosságra hozta „Javaslat a Hazafias Népfront megújulására és feladataira” vonatkozó dokumentumát. (Megjelent a Magyar Nemzet 1988. december 15-i számában.) A Hazafias Népfront Szolnok Megyei Elnöksége kéri a megyében működő valamennyi tömegszervezetet, mozgalmat, egyesületet, egyházközséget, az újonnan alakult közösségeket, párttagokat, pártonkívülieket, Szolnok megye lakosságát a fenti dokumentum véleményezésére, javaslataik megfogalmazására. Kezdeményezi, hogy valamennyi településen nyílt fórumokon vitassák meg a mozgalom megújulására vonatkozó dokumentumot. E fórumok rendezését a HNF helyi bizottságai titkárai szervezik de bárki kezdeményezheti. E fórumok megtartására 1989. január 20. és február 15. között kerüljön sor. A dokumentum hozzáférhető a Hazafias Népfront megyei, városi és községi bizottságainál. Az egyéni javaslatokat, észrevételeket szóban és írásban is a megyei, városi, községi népfront-bizottságokhoz bárki eljuttathatja, illetve megfogalmazhatja, melyet jó szívvel várunk. Számítunk a szervezetek, állampolgárok kezdeményezéseire,—véleményére; a mozgalom megújulásához való közreműködésükre! A HNF-mozgalom mindenki számára lehetőséget kíván teremteni, aki cselekvőén, politizálva akar tenni egy demokratikus alkotmányos jogállam Magyarországért ! Hazafias Népfront Szolnok Megyei Elnöksége Lassan őrlő hatósági malmok egyfolytában kilincseltünk, leveleztünk, telefonálgattunk a többletimport engedélyezéséért, de hiába. Teljesen ellentmondó válaszokat kaptunk. Volt, hogy valaki megígérte az engedélyt, aztán másvalaki közölte, hogy mégsem megy a dolog. Amíg egy importengedély megérkezik Áz egész ügy már eleve krímibe illő momentummal kezdődött. A legelső engedély benyújtásakor kiderült: valaki a mi nevünkre kódol- tatott egy nagyobb tétel import alapanyagot, s így olybá tűnt a minisztériumban, mintha mi már ki is merítettük volna a keretünket. Csak hetekig tartó utánajárással tudtuk kideríteni, hogy egy kereskedelmi vállalat „dolgozott” a mi nevünkre, majd sikerült leíratnunk 'magunkról az általunk soha nem látott anyagot. A ránk vonatkozó szabályozás értelmében 1988-ban annyi importot használhattunk fel automatikusan, amennyi az 1987-es — bázis! — érték volt. Csakhogy az a termelés még döntően bármunkára épült, amihez nem nekünk kellett az alapanyagot importálni. Ezzel a bázissal már semmit sem tudunk kezdeni, amikor magunknak kell beszereznünk az anya-, got. Ez a legfőbb gondunk! Az elnökasszony azt is elmondta, hogy táskáiknak 30—40 százalékos az importszükséglete. tehát a fennmaradó 60—70 százalékban magyar alapanyagot, illetve munkát adnak el. Nem is lehet tehát kérdéses, hogy indokolt-e a többlet importlehetőségért folyamodó szövetkezet kérése. Az engedély csak nem akart megérkezni, pedig az idő egyre vészesebben telt. Október 18-án újra kérték, erre ígéret jött, decemberben viszont ezt az ígéretet is visszavonták a kereskedelmi minisztériumi illetékesek. Ezzel már nemcsak a tavaly második félévi megrendelést nem tudta maradéktalanul teljesíteni a szövetkezet, hanem veszélybe kerültek az idei első negyedévi szállítások is. Importengedély híján ugyanis nem lehetett időben alapanyagot rendelni, s az újévi termelés előkészítetlen maradt. Kilincselés, levelezés, telefonálgatás. .. Ha lehet, még fokozottabb tempóban. ígéret az ügyintézőtől — a Kereskedelmi Minisztériumból: a ’87-es import 40 százalékát engedélyezi. De ez- a januári anyagszükséglet tizedét sem biztosítja! — hangzott az ellenvetés. Az ügyintéző sajnálkozott: ő megérti a szövetkezet helyzetét, de többet nem tehet. — Mondja meg fakadt ki beszélgetésünk alatt immár sokadszor az elnökasszony —, hogy miért kell nálunk annyit kilincselgetni? Miért kell kiskapukat keresnünk ahhoz, hogy a szövetkezetünk négyszáz dolgozója januárban kizárólag tőkés exportra dolgozhasson? A külföldi partnernek pedig nem mondhatjuk, hogy várjon türelemmel a sorára, amíg az engedélyt megkapjuk. Végül, január második hetében, egy miniszterhelyettesi telefonígéret nyomán jött meg a várva várt importengedély, hosszú hónapokkal később, mint fontos — és lehetséges! — lett volna. Eddig őröltek a hatáság adminisztrációs malmai, és ez luxus a magyar gazdaság mai helyzetében. A partner ugyan most még maradt, de nem tudni, hogy legközelebb is így lesz-e. A piacon ugyanis — ezt nem árt megjegyeznie annak, aki eladni akar — az üzlet számít mindenekelőtt ! L. Murányi László Farkas Dezsőné: — Szerve- zcttebb alapanyag-ellátással nagyobb teljesítményt érünk el Az is haszon, hogy nincs veszteség Gesztorcsere után egy évvel a fegyverneki konzervüzemben A bázis bosszúja
