Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-14 / 12. szám

1989. JANUÁR 14.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Egészséget minden

Nem kell meghalni rákban

Az SZMT az áremelésekről

Utólag az álláspont elfogadtatott

Miért nem ült össze a testület? — kérdeztük Fenyvesi Józsefet, az SZMT vezető titkárát

A rákos betegségek fogalma képzeltünkben a halállal kapcsolódott össze. Talán nincs is olyan ember, aki ne veszítette volna el hozzátartozóját, ismerősét daganatos betegség miatt. Érthető tehát, hogy rettegünk már magától a szótól is: rák. Szolnok megye új onkológus fő orvosa, dr. Pécsi Lajos bizakodóbb, mint általában az emberek és általában az orvosok.

Tízezer ember megmenthető

— Magyarországon évente 30 ezer ember hal meg rákban. Főorvos úr, ön azt állítja, hogy körülbelül tízezer megmenthető lenne. Hogyan?

— A megelőzéssel. A daganatos betegségek ugyanis megelőzhetők. Nagyon sok közülük gyógyítható is, ha a korai stádiumban veszik észre. Tehát a szűréssel és gondozással is megmenthető sóik beteg élete.

— Tehát sokszor mi magunk hozunk bajt a saját fejünkre? A helyes életmóddal elkerülhetnénk a rákos betegségeket?

— így van. Csak a fiatalkori daganatok kialkulásá- ban van szerepe az öröklődésnek. Az idősebb kori rákos megbetegedések 80 százalékát környezeti ártalmak és az életmód okozzák.

— Sokszor mondják a szakemberek, hogy a dohányosok tüdőrákot kapnak. Erre leginkább úgy reagálnak az emberek, hogy: „nagyapám is pipázott, mégis ikilencven évig élt!”

— Az elmúlt évtizedekben a tüdőrák körülbelül harmincszorosára emelk ídett. Először inkább a férfiak betegsége volt, aztán ahogy a nők is rászoktak a cigarettára, egyre több nő is megkapta. A daganatok általában nem egyik napról a másikra alakulnák ki, hanem tizenöt-húsz vagy még több év alatt. A dohányzás egészségromboló hatása se rögtön jelentkezik, hanem akár húsz év múlva. Hozzá kell tennem, hogy az életmódunk is nagyon megváltozott az utóbbi időben. Az a nagyapa például, aki falun élte le az életét, és pipázott, nem kapott tüdőrákot, mert éjjel, amikor aludt, egészséges, tiszta levegőt szívott be. De a városban élő ember tüdeje éjjel se tisztul ki, mert a szmogos, kipufogógázzal szennyezett levegőt szívja. A rákos betegségeket általában több kockázati tényező — amelyek egyszerre hatnak — váltja ki.

— Nemcsak a dohányzást és az alkoholfogyasztási tartják kockázati tényezőnek. hanem a táplálkozást is.

— Attól függ. hogy mit eszünk. A mai ember például kevesebbet rág, ezzel kedvezőtlenül befolyásolja a szájüreg tisztulását. így könnyebben kialakulhatnak a szájüregi elváltozások. A hüvelyes növényeknek például védő hatása van a rákkal szemben, mint ahogy az A és az E vitaminnak is. Nagy baj, hogy kevés rostos ételit eszünk. Ezek ugyanis meggyorsítják az emésztést, a táplálék rövid idő alatt végighalad a szervezetben és a rákkeltő anyagoknak nincs idejük felszívódni. Egyébként a helyes táplálkozás azért is fontos, mert a kövérség is hajlamosít a rákra.

A mellrák és a szex

— Milyen szerepe van a -isz tálkodásnak ?

— A személyi higiéné híá- tya szintén kockázati ténye- :ő. A szájüregi daganatok kialakulásában például sze- epe van a szájápolásnak. A zidó nők körében pedig telesen ismeretlen a méhnyakaik. Ennek az az oka. hogy a körülmetélés miatt a zsidó éfrfiak tisztálkodása kömy- yebb.

— Ha már a szerelmi életiéi tartunk, azt mondják ?gyes orvosok, hogy a kielé- 'ítetlen nőknek nagyobb esé- yük van a mellrákra, mint izoknak, akiknek harmonikus szexuális kapcsolatuk .'an. Igaz ez vagy csak pletyka?

—- Igaz. Az emlőrák gya- cori volt például' az apácákról. Ok ugyanis kimaradtak izokból a dolgokból, ame- yek bizonyos fokú védelmet íyújtanak. Védő hatása van léldául a tartós szoptatásiak. Sajnos, sok nő mellőz • :e vagy mellőzi, pedig nem tesz jót vele sem a gyereknek, se magának. A rendszeres nemi élet is hasznos. Bár nem nagyon írnak róla az újságokban; a spermában olyan anyag van, amely szintén véd a daganatokkal szemben.

— Vannak-e olyan betegségek, amelyekből rák alakulhat ki?

— Az idült gyulladásokból keletkezhet. Ez sokszor még az egészségügyi dolgozókban sem tudatosodik, és nem mindig küldik a beteget műtétre, mikor kellene. Bizonyára kevesen tudják, hogy idült gyomorfekélyből rák leheit, mint ahogy az epekőből is. Ilyen esetekben semmiféle gyógyszer nem segít csak a műtét. És minél hamarabb.

— Mivel a környezeti és a

munkahelyi ártalmakat

'nemigen tudjuk kikerülni, ezért fontos, hogy idejében észrevegyük magunkon a különböző elváltozásokat. Említette, hogy nagyon fontosnak tartja a rákszűréseket.

— Ha egy betegséget a korai stádiumában észreveszünk, nemcsak nagyobb esélyünk van a páciens megmentésére. de kevesebbe is kerül a gyógyítás. Egy korai szakaszban felfedezett méhnyakrák például 70 ezer forint ráfordítással meggyógyítható. Ha ugyanaz az asszony előrehaladt betegséggel fekszik be. a kórházba, 2 millió forintot költenek rá, és nem biztos, hogy életben marad.

— Szolnok megyében eddig is voltak rákszűrések.

— A megyében több mint húsz helyen végezhetnek rákszűréseket. Ennek ellenére évente körülbelül 30 ezren vesznek részt szűrővizsgálaton.

— Vagyis a szűrésre alkalmas rendelőkben naponta négy-öt szűrés történik.

— Ezért a szűrés rendszerét meg fogjuk változtatni a megyében. Sokkal több (legalább évi 120 ezer) és sokkal többféle vizsgálatra van szükség.

— És lesz rá pénz?

— Ez nem pénz, hanem szemlélet kérdése. Amikor például a fogorvos tömi a beteg fogát, bele is nézhet a szájába, hogy nincs-e valami elváltozás. Mennyibe kerül? A nőgyógyászati szűrések többnyire a méhnyakrák szűrését jelentik. Kimarad a mell vizsgálata, ami tapintással történne. Amikor a

körzeti orvosnál jelentkezik valaki valamilyen panaszai, a doktor megnézheti például azt is, nincs-e elváltozás a bőrén. Ehhez nem kell drága műszer.

— „Csak” az egészségügyi dolgozók szemléletéhek megváltoztatása, ami ha nem is reménytelen, de nagyon nehéz. Hogyan tervezi?

Nem a pénzen múlik

— Arra törekszem, hogy közvetlen kapcsolatot alakítsak ki az egészségügyi dolgozókkal . Az emberséges, közvetlen hang a meggyőzés egyik eszköze. Előadásokat kell tartani nemcsak a lakosságnak, hanem az egészségügyben dolgozóknak is, persze nem kampányszerűen, hanem folyamatosan. A fogorvosokat megnyerni a száj- üreg szűrésének, a nőgyógyászokat az emlő vizsgálatának, és a körzeti orvosokat, hogy figyeljék a betegen az elváltozásokat, és küldjék tovább, ha szükséges. Tervezzük azt is. hogy az idén elkezdjük a gyomor és bélrendszer szűrővizsgálatát. Ez viszont már pénzigényes, hiszen teszteket kell vásárolni hozzá. Azt hiszem, hogy a nagyobb vállalatok, üzemek segíthetnek az anyagiak előteremtésében. Jászberényben például már végeztek ilyen szűréseket a hűtőgépgyár támogatásával.

— Ha elkezdik ezeket a vizsgálatokat, a sebészek fognak „sírni”, hogy nem győzik operálni a kiszűrt betegeket.

— Panaszra csak akkor lenne ok, ha annyi beteget szűrnénk ki. hogy több hetes előjegyzés után kerülhetnének be a kórházba. Erről azonban egyelőre szó sincs. A szűréseket ki kell terjeszteni, mert így sok ember életét menthetjük meg. És ennek a feltételei — eszközök, szakemberek — jelenleg is megvannak az egészésgügy- ben.

Paulina Éva

Az áremelés életbelépésének napján elkészült az SZMT tiltakozó álláspontja, amit kérésükre a Néplap másnap közölt. A nyilatkozat megállapításaival aligha lehet vitatkozni. Kétségtelen tény, hogy a fogyasztói árrendezés súlyos terheket ró a bérből és fizetésből élő dolgozók nagy többségére. Az is igaz, hogy a kompenzálás csak részben ellensúlyozza a nagyobb kiadásokat. Következésképpen természetes és jogos az emberek elégedetlensége, aggodalma, az ingerült reagálások sem alaptalanok. A Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa a megyék közül szinte elsőként jelentette be tiltakozását. Mi késztette önöket ilyen gyors lépésre? — kérdeztük Fenyvesi Józsefet, az SZMT vezető titkárát.

— Az ügy fontossága olyan volt, hogy nem akartunk késlekedni. A szakszervezeti tagság érdekében cselekedtünk. Tulajdonképpen más lényeges indoka nincs is a gyors lépésnek. Hozzá kell tenni, ez ügyben a szakszervezeti mozgalom egységes fellépésre határozta el magát. Az árintézkedést megelőzően a SZOT vezető titkári értekezletén ebben megállapodtunk. Ugyanakkor tisztában vagyunk a gazdasági helyzettel. Nem az árak visszarendezése. hanem az igazságos, differenciált kompenzáció érdekében lépünk fel. Természetesen, nem akarunk kezelhetetlen helyzetet.

— Az álláspontra reagáltak. az olvasók. Kezemben egy olvasói levél. A levélíró kérdéssel kezdi. Szó szerint idézem: „Ha már a megye szervezett dolgozói nevében szól a felháborodás, akkor írják le. hogy hogyan jött létre e vélemény. Hány alapszervi dolgozó elbeszélgetésekor alakult ki az álláspont?” Kérem, válaszoljon a levélíró kérdésére!

— Mi a megye szervezett dolgozóinak ügyeivel foglalkozunk. Bátran állítom, naprakész információink vannak.' Ennek alapján meg tudtuk ítélni, mit jelent egy ilyen lépés a dolgozók számára. Azt gondolom, nem lehet vitatni az áremelés okozta terheket* erre konkrét ismereteink vannak. Előzetes közvéleménykutatásra idő hiányában nem került sor, de a beérkezett reflexiók igazolják, hogy egyetértenek az emberek.* A késlekedést jobban felrótták volna, ebben biztos vagyok. Tanulság azonban számukra: ha olyan szituáció adódik, amelyik konkrét lépéseket igényel. előzetes kontaktust kell teremtenünk. Kétségtelen, bátorság kellett a megyei álláspont kialakításához, de volt hozzá előzetes ismeretünk.

— Az álláspontot a Szak- szervezetek Szolnok Megyei Tanácsa nevében jelentették meg. Úgy hallottam, a testületet nem hívták össze.

— Ez igaz. a testület ösz- szehívására nem volt idő. Azóta a tanács 75 százalékával léptünk kapcsolatba, utólag kivétel nélkül támogatják a nyilatkozatot.

— ön régi mozgalmi ember. Tudnia kell. hogy ilyen módon nem lehet testületi álláspontot kialakítani.

— Műhiba történt, elismerem. Mégsem tartom komoly hibának, mert most többről van szó, mint a szervezeti mechanizmus lépéseiről. A testületi tagok sem tartják ezt nagy hibának. Ismétlem, rövid volt az idő.

— Ne haragudjon, engem nem győzött meg. Végül is hogyan született az álláspont?

— Az ágazati szakszervezetek megyei titkáraival beszéltük meg a nyilatkozat szövegét, ezután megküldtük azt a megyei pártbizottság első titkárának, a megyei tanács elnökének, a miniszterelnöknek és a hírközlő szerveknek. Ezt követően gyűjtöttük a testületi tagok véleményét, a tagság véleményét. Megállapodtunk abban. hogy minden ágazati titkár soron kívüli titkári értekezletet hív össze, tájékoztatja őket, rajtuk keresztül a tagságot.

— Csütörtökön került sor a pedagógusszakszervezeti főbizalmik értekezletére. Az ülés előtt ön beszélt az álfl gyámügyben is tapasztalni: egyre szaporodnak a gondok Gyorsan, eredményesen, egyszerűen — a köz megelégedésére Sorsokról döntenek

Tessék elképzelni a következőt: zokogó anyuka tér be sebbél-lobbal a. tanácsházára és egy csecsemő-, meg egy nagyobbacska korú gyereket tesz az első, útjába kerülő ügyintéző asztalára, hogy csináljon velük, amit tud. Vajon melyik paragrafust üsse föl a kővé dermedt fiatal ügyintéző? Hol találja a szentenciát?

Az eset megtörtént. Nem most, jópár évvel ezelőtt. Az akkori kezdő tanácsi ügyintéző ma a megyei tanács igazgatási osztálya családjogi csoportjának vezetője, dr. Gulyás Éva. Kolléganőjével, Kunné Lódi Zsuzsanna főelőadóval olyan határozat-mintatárat dolgoztak ki, amely bármely pillanatban kézbe kapható mankót jelent az államigazgatás elsőfokú „hatóságainak”, azaz a községi, a városi tanácsok dolgozóinak.

Vitás esetben mi legyen a gyermek neve? Mi a teendő örökbe fogadáskor? Hogyan bírálják el például kiskorúak házasságkötési kérelmét? Milyen adatok, iratok, vizsgálatok szükségesek — ne adj’ isten — egy gyerek intézeti nevelésbe vételéhez?

Az igazság az, hogy korábban a községi tanácsok ilyenfajta gyámhatósági jogkört (nem gyakoroltak. A változást az úgynevezett kétszintű igazgatásra való áttérés hozta.' A községi, , a nagyközségi tanácsok dolgozói oly sokféle üggyel foglalkoznak — és hoznak határozatot első fokon —, hogy ügyintéző legyen a talpán, aki gyorsan, egyszerűen elbírálja a legbonyolultabb ügyeket. Már pedig azt kell tennie! Ahogy a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének pályázata fogalmazott: gyor' san. eredményesen, egyszerűen a köz megelégedésére.

A megyében tizenegy pályamunka érkezett a szak- szervezet megyei titkárságára, közülük hármat jutalmaztak. Dr. Pócz Zoltánét Törökszentmiklósról, dr. Györgyi Lajosét Kunszent- mártonból és az említett ha- fát-ozati mintatár szerzőiét.

Dr.' Gulyás Éva és Kunné Lódi Zsuzsanna szűkebb szakmája közérthetően: gyámügyesek, övék a kiskorúak, a gondnokoltak érdekvédelme, feladatuk a veszélyeztetett helyzetben lévő kiskorúakról való állami gondoskodás, az örökbe fogadás, illetve mindezek felügyelete. Másodfokon ők hozzák a határozatokat, illetve ellátják a megye gyámhatóságainak szakmai irányítását.

Az ügyek? Azt mondják, az életnek — úgy látszik — ez is az a területe, ahol egyre szaporodnak a gondok. Az elvált szülők — „magasabb körökbcsn” — egyre több akadályt gördítenek a gyerek „láthatása” elé. Ezek az esetek a legsűrűbbek.

A másik a segély. Szaporodnak a segélykérőknek, az ügyfelek panaszkodnak az elutasítás miatt, vagy - keveslik a segély összegét.

És a harmadik nagy csoport azoké az ügyeké, amelyek „elindítói” kapásból a rádióhoz, a tv-hez, a Közláspontról. A résztvevők támogatták?

— Nem a tájékoztatás kedvéért mentem el. mindenképpen részt vettem volna az értekezleten. A hozzászólások nem kapcsolódtak közvetlenül a szóban forgó állásponthoz, de közvetve igen. A pedagógusproblémákhoz kapcsolódtak a vélemények, amik1 áttételesen alátámasztják helyzetértékelésünket.

— Az álláspontban a következő olvasható: „1989-re 13,8 százalékos áremelés lett dokumentálva. A bejelentett mérték ettől lényegesen eltérő. A valóságos folyamat nyomon követhetetlen”. Megtévesztőnek érzem ezeket a mondatokat, hiszen az áremelés mostani aránya ismert — 5,5—6 százalék.

— Igen, ez megtévesztő lehet. Talán jobb lett volna, ha nem említünk számokat.

— Rövid időn belüli intézkedést várnak. Mi értendő „rövid idő” alatt? Még egy kérdés. Mit jelentenek a „keményebb érdekérvényesítő eszközök” ?

— Nem egy-két napot értünk rövid idő alatt — ez politikai hiba volna. Tudjuk, hogy az érintetteknek idő kell a mérlegeléshez, megkeresi a lehetőségeket. Úgy gondoljuk, ez nem húzódhat el egy fél évig. Az úgynevezett keményebb eszközökről: a szakszervezetek fegyvertárába bevonult a sztrájk, mint végső eszköz. Mi nem kifejezetten erre gondolunk. A sztrájk senkinek sem ió. nem hoz hasznot. Irreális igények kikövetelésére pedig kifejezetten káros lenne. A kérdésre végül is azzal válaszolok, hogy konkrét esete válogatja, milyen eszköz a hatásos.

— Az utolsó kérdésem: az eltelt egy hét alatt volt sztrájk, figyelmeztető munkabeszüntetés a megyében?

— Nem volt. Feszültség van, de a helyzet normálisnak nevezhető. Mi arra biztatjuk a szakszervezeteket, őrizzék is a rendet, ne legyenek kezelhetetlen események. Mindannyiunk érdeke ez.

Berki Imre

ponti Bizottsághoz, vagy személyesen Grósz Károlyhoz, Csehák Judithoz fordulnak. A megyei tanács gyámügyesei hetente kapnak ilyen panaszos leveleket, hiszen a címzettek ide, a megyéhez küldik az eseteket kivizsgálásra.

Kérdezem, lehet-e ezt a munkát szeretni? Illetve: hogyan tudják ép ésszel ezt a tömérdek, rájuk zúduló szomorúságot elviselni?

Kunné azt mondja:

— Az azért megnyugvás, ha egy gyerek, egy édesanya ügyében valamit el tudtam intézni, tudtam segíteni.

— Örök dilemma — gondolkodik hangosan dr. Gulyás Éva — jól döntöttem-e? Való igaz, emberi sorsok vannak a kezemben. Lehet, hogy csak fél évtized múltán derül ki, jól tettem-e, hogy a gyereket nevelőintézetbe küldtem, vagy éppen a nyomorgó, de becsületes nagymama gondjaira bíztam.

Döntenek tehát nap mint nap. A paragrafusokon, a szaktudáson, a jószándékon túl mi a garancia döntéseik helyességére? Leginkább talán az, hogy „alulról” jöttek, a lépcsőfokokat végigjárva kerültek mostani helyükre. Kezdték tanácsi előadóként, hosszú ideig voltak községi vb-titkárok. Ott tanulták meg, mit jelent a lakosság ügyeit közvetlenül intézni.

— E —