Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-14 / 12. szám

1989. JANUÁR 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Határozott igény a megújulásra (Folytatás az 1. oldalról) bor, a Jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz elnöke hangsú­lyozta: csak a mozgalom sa­ját, az érdekvédelemmel és a szövetkezeti, tulajdonosi jelleg erősítésével kapcsola­tos hiányosságainak felszá­molásával tudják megvédeni értékeiket a szövetkezetek. Csikós Ferenc, a Jászfény- szarui Béke Tsz elnöke ar­ról beszélt, hogy a vállalat- szerű gazdálkodásnak, a centralizált szabályozásnak a következményeképpen a téesztagból időközben bér­munkás lett. Javasolta, hogy a szövetkezeti vagyon, a ha­tékonyabb működtetése ér­dekében legyen az egyének társult vagyona és legyen örökölhető tagsági viszony alapján az e'halt tagok öz­vegyei által. A jelenlegi pénzpolitikával nem tud megújulni a magyar agrár- gazdaság — szögezte le Já­nosi Menyhért, a iászte’ki Tolbuchin Tsz elnöke — ezért biztosítani kell a me­zőgazdasági sajátosságoknak megfelelő hitelpolitiká*. Bo- zó Imre. a Kisúiszál’ási Ti­sza II. Tsz elnöke a közös gazdaságok utóbbi évtize­dekben elért termelési szín­vonal. az agrárgazdaság eredményei és a termelőszö­vetkezetek. valamint azok tagjai jövedelempozícióié­nak folyamatos romlása kö­zötti ellentmondást elemezte. A Mezőtúri Magyar—Mon­gol Barátság Tsz elnökhe­lyettese. Herbálv Geraely tarthatatlannak ítélte, hogv a korábban jól prosperáló szövetkezetek sem tudták megtartani gazdálkodási színvonalukat. époen ezért az értékarányos árpolitika mielőbbi bevezetését szor­galmazta Csemány Béla. a Törökszentmiklósi Tiszstái Tsz elnöke sérelmezte, hoev nem a termelők ellenőrzik azt. hogy az általuk előállí­tott javakat, azok hasznát jól használ iák-e fel. hanem azok ellenőrzik a nagyüze­meket. akik az elvont jöve­delmeket elosztják. Felszólalt a Teszöv kül­döttközgyűlésén Szabó Ist­ván is. Elöljáróban a TOT elnöke a tanácskozáson meg­vitatott előterjesztéseket, hozzászólásokat minősítette, részleteiben is jónak tartva őket. Ezután arról szólt, hogy a hazánkban most vég­bemenő és érzékelhetően felgyorsult reformfolyama­tok kezdeményezésében, el­indításában — ellentétben különböző alternatív meg­nyilatkozásokkal — elvitat­hatatlan szerepe van a párt­nak. A hazai mezőgazdaságban, szűkebben véve, a termelő- szövetkezetekben kialakult kedvezőtlen helyzettel fog­lalkozva a TOT elnöke el­mondta. hogy ahhoz nagy­ban hozzájárult például az üzemi jövedelmek több. mint hetven százalékának központosítása 1988-ban. A túlzott elvonások csak leg­alább 3—4 évi kemény mun­kával megfordítható dozício romlási folyamatot indítot­tak el a mezőgazdaságban. Sokan állítják — folytatta A Teszöv küldöttközgyű­lését megelőzően Szabó Istvánt, a Politikai Bi­zottság tagját, a TOT el­nökét a Szolnok Megyei Pártbizottság székházá­ban fogadta Szabó Ist­ván, a megyei pártbizott­ság első titkára. Tájékoz­tatta a vendéget a megye közös gazdaságainak az előzetes számítások alap­ján várható 1988. évi gaz­dálkodási eredményei­ről, gondjairól. A beszél­getésen — amelyen jelen volt Zelenyánszki And­rás, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai tit­kára is — szót váltottak az eladósodott termelő- szövetkezetek adósság- állományának rendezésé­ről is. Szabó István —. hogy a pártnak. a kormánynak nincs megfelelő programja a gazdasági kibontakozásra. Igenis van — szögezte le —, csak ezek. mint például a reáljövedelmek időleges csökkentése, a fogyasztás visszafogása, a veszteséges üzemek bezárása, nem szim­patikusak a korábban más­hoz, jobbhoz jutott embe­reknek. A népgazdaságnak tovább­ra is szüksége van a mező- gazdaságra — folytatta —, hiszen jelenleg is húsz szá­zaléknál nagyobb részarányt képvisel a társadalmi ter­melésből. Jogosnak ítélte meg azokat a. véleményeket, amelyek szerint a ma még nemzetközi mércével mérve is jó színvonalú magyar me­zőgazdaság teherviselésével nincsenek arányban a jöve­delmi fejlesztési lehetősé­gek. A termelőszövetkeze­tek érdekei egybeesnek a kormány és az agrárpolitika érdekeivel: termelni akar­nak. jó színyonalú belföldi ellátást és bővülő exportot biztosítani, de a becsületes munkájuk után tisztes jö­vedelmet is. Ha viszont nem tudják termékeiket jobb áron értékesíteni, vagy nem csökkentik az adóterheiket, nem tudnak műtrágyát, ve­tőmagot. tenyészállatokat vásárolni. Végezetül arról beszélt a TOT elnöke, hogy a jelenlegi szabályozórendszer még kor­látokat szab a szövetkezetek és a tagok tulajdonosi, va­gyoni kapcsolatainak a hoz­zászólók által sürgetett meg­reformálásainak. Kérte Sza­bó István a sajtót, vállalja fel jobban a magyar mező- gazdaság gondjainak tudato­sítását biztosítson nagyobb nyilvánosságot a megújulás­sal kapcsolatos igényeknek javaslatoknak, segítsen ..rá­hangolni” a közvéleményt a februári országos konferen­ciára. T. F. A megyei tanács elfogadta idei költségvetését (Folytatás az 1. oldalról) nek (amennyire ez csak le­hetséges) javítása, illetve a felvett hitelekhez kapcsoló­dó kötelezettségek teljesíté­se. A lakáskérdéssel kapcso­latban Fenyvesi József el­mondta, hogy az SZMT tu­domásul veszi, hogy az idén a megyében nincs mód taná­csi bérlakások építésére, a testület azonban nem ért egyet azzal, hogy ez a ten­dencia jövőre is érvényesül­jön. Szunyogh Antal arról számolt be, hogy örménye­sen tavaly elkészült egy fog­orvosi rendelő és az idősek klubjának épülete. A kész létesítmények hasznát az idén mégsem láthatják a község lakói, mert az idei tanácsi költségvetési javas­lat egyik új intézmény mű­ködési és bérköltségeire sem biztosít forrásokat. UrmÖssy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese a ta­nács művelődési, egészség­ügyi és társadalompolitikai bizottságának megbízásából többek között az ezen a te­rületeken kialakult feszült­ségeket elemezte. Az intéz­mények működését a költ­ségvetési előirányzat bizto­sítja, az eddig elért színvo­nal megtarthatósága azon­ban kétséges, mert az idén várható árnövekedések ha­tásának ellensúlyozására az automatikusan rendelkezés­re álló nyolcszázalékos for­rásnövekedés nem ad teljes fedezetet. A tanácselnök- helyettes az automatikusan rendelkezésre álló összeg­ből egy kétszázalékos me­gyei tartalék képzését java­solta. Ez még nem sújtja je­lentősen az egyes tanácso­kat, viszont a tartalékolt pénz lehetőséget kínál majd az év során várhatóan kiala­kuló nehézségek közül a la­kosság széles körét sújtó gondok enyhítésére. Az év közben még várha­tó a szociális támogatásra fordítható összeg növekedé­se, ezt a pénzt azonban nem lehet a hagyományos mód­szerekkel, automatikusan le­bontott segélykeretek formá- lyában felhasználni. Az egyes települések lakosságá­nak szociális helyzetét ele­mezve meg kell állapítani, hogy a hagyományos elosz­tási gyakorlat még ma is alkalmazható-e, segítségével valóban a legrászorultabbak kapják-e meg a támogatá­sokat. Bálint Ferenc többek kö­zött aról beszélt, hogy a la­kossági ellátással szemben támasztott igények és a le­hetőségek között mostaná­ban növekszik a felszültség. Ebben a helyzetben a taná­csi munka során az eddigi­nél szervesebben kell hasz­nosítani a lakossági jelzése­ket és észrevételeket, a ta­nácsok lehetőségeit és gond­jait — a hivatali bürokra­tizmust visszaszorítva — kendőzetlenül be kell mutat­ni. A tanácsi tervek teljesí­téséhez ugyanis nélkülözhe­tetlen a támogató társadal­mi környezet, a kölcsönös bizalom. Móricz Béla felszó­lalásában azt kifogásolta, hogy a „kulturális szférá­ban” üzemeltetésre költött pénzhez viszonyítva kicsiny a fejlesztésre fordítható ösz- szeg aránya. Búzás Sándor — jászberényi tapasztala­tokra hivatkozva — azt ér­zékeltette. hogv a tanácsok­ra erős társadalmi nvomás nehezedik: bérlakásaikat, ha azokra van vevő, adják el a lakóknak. Ezeknek az el­várásoknak azonban ma na­gyon veszélyes lenne mara­déktalanul eleget tenni, hi­szen bérlakások manapság nem vagy alig épülnek, az arra rászorult rétegek la­káshoz juttatása viszont tanácsi feladat maradt. A bérlakások értékesítése he­lyett inkább olyan megoldá­sokat kell keresni, amelyek­kel a saját otthont a maguk erejéből is építeni tudók ér­dekeltté tehetők tanácsi la­kásuk „leadásában”. A felszólalásokban elhang­zott észrevételekre Boros Lajos reagált: Misurák Dé­nes. a megyei tanács pénz­ügyi osztályvezetője kérte, hogy a kérdésnek alaposab­ban utánanézve, írásban vá­laszolhasson Szunyogh An­talnak. A vitát Mohácsi Oltó foglalta össze, majd a testü­let egyhangúlag jóváhagyta a megyei tanács idei költség- vetését. Az írásban a tanácstagok­hoz eljuttatott anyag alap­ján egyhangúlag hagyta jóvá a megyei tanács a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1979 évi ellenőrzési tervét, majd a testület előterjesz­tésekről döntött. Felmentet­te a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezési osztály- vezetői tisztéből Zele- nyánszky Andrást, akit ko­rábban a megyei pártbizott­ság titkárává választottak meg, határozott a Jászapáti Csecsemőotthon megszünte­téséről és helyén idősek szo­ciális otthonának létesítésé­ről, illetve a Szolnoki Nyom­da nevének Verseghy Nyomdára történő változta­tásáról. VSZJ Vannak a párt működésének olyan területei, amelyekről eddig nem beszéltünk. Így példán) nem illett, vagy nem mertük — de lehet, hogy nem is voltunk rá iga­zán kíváncsiak, egyáltalán fel sem vetődött — megkérdezni: A megyében mennyi a párt vagyona? Honnan származnak a költségvetés bevételei, a befolyt összegek „mi­re mennek el”? Mi lesz a befizetett tagdíjak sorsa? Mekkora a reprezentációs keret? Egyáltalán, ellenőrzik a párt gazdálkodását? Hány pártmunkás dolgozik a megyé­ben? Magas a fizetésük? A hivatali gépkocsik magán célra is használhatók? A sokakat érdeklő és foglalkoztató kérdésekre Zelenyánszki András a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkára és Magyar Béla, a pártgazdasági és ügykeze­lési osztály vezetője válaszol. __________________„Bizalmas” — volt!___________________ Mennyiből gazdálkodik a párt? A párt gazdálkodásának legfontosabb megyei adatai: összes vagyona 235 millió fo­rint értékű, ebből 207 millió forint az ingatlanok, a többi az egyéb eszközök — iroda­berendezések, gépek, televí­ziók, sokszorosítók, stb. — értéke. Tavaly a költségvetés összege 94,5 millió forint volt — származása: KB-támoga- tás és a befizetett tagdíjak. Az éves bérköltség 66,4 mil­lió forint. A politikai appa­rátus létszáma 194. Bruttó átlagfizetésük 13—14 ezer fo­rint. Zelenyánszki András és Magyar Béla vastag iratdosz- sziét tesz az asztalra. Költ­ségvetések. bevételi, kiadási bizonylatok, fizetési jegyzé­kek és egyéb kimutatások. Tessék, nézzek bele nyugod­tan bármelyikbe, kérdezzek, amit akarok. Nincs titkolni- való, nincs olyan adat, amit a közvélemény előtt ne lehet­ne bátran vállalni. Készsége­sen válaszolnak. Tudják, so­kakat érdeklő kérdésekről van szó és mendemondák­kal, téves információkon ala­puló feltételezésekkel is gyakran lehet találkozni. A párt ingatlanvagyonát a megyei, városi, községi párt- székházak és egyéb épületek, mint az oktatási igazgatóság, körzeti székházak és néhány más ingatlan jelenti — mondják. Az épületek álla­pota összességében kielégítő. Több közülük azonban ko­moly felújításra szorulna, de anyagi eszközök hiányában csak kisebb javításokra van lehetőség. Az utóbbi 20 év­ben egyedül Mezőtúron épült új, önálló pártszékház. Az ingatlanok működési költsé­ge tavaly egyébként 20 mil­lió forint volt, ez évre is ennyit terveztek. Köztudott, a fenntartási költségek köz­ben emelkedni fognak, ebből látható: a pártnak is takaré­koskodnia kell, mindég fo­rint kiadását meg kell gon­dolni. Aki már járt pártszékház­ban, láthatta: a berendezé­sek alapvetően szerények. Sajnos — állapították meg — a technikai színvonal is ala­csony. Nincs nyomdánk, a pártbizottságok régi típusú stencilgépekkel dolgoznak. Számítógép csak a megyei pártbizottságon van. Ebben a helyzetben komoly ered­ményként könyvelhető el, hogy az utóbbi két évben a városi pártbizottságok video­magnót kaptak az oktatás se­gítésére. Az idei költségvetést ille­tően elmondták: a tavalyi­hoz képest több mint 5 mil­lió forinttal csökken. Ez a bevételek nagyobbik részét kitevő tagdíjbefizetések csök­kenéséből származik — köz­tudott, hogy április 1 -tői új tagdíjfizetési rend lép életbe, melynek fő jellemzője a tag­díjak mérséklése. Ezzel nagy­jából válaszoltunk arra a kérdésre is, mi lesz a befi­zetett tagdíjak sorsa. Tehát: a megyében marad, beépül a költségvetésbe, a bevételek nagyobbik részét teszi ki. A KB-támogatás összege nem változott, az idén is 39,2 mil­lió forintot kapunk. A többi bevételi forrás nem számot­tevő. Ingatlanokat adunk bérbe, illetve azok egy ré­szét — például Kengyelen a könyvtárnak, Kunhegyesen az OTP-nek — gépkocsijaví­tást, fénymásolást vállalunk. Mindenképpen szükség van arra, hogy lehetőségeinket jobban kihasználjuk a jövő­ben. így például szó van ar­ról, hogy az oktatási igazga­tóság kollégiumi részét is­kolai célokra, nyáron az ide­genforgalom számára bérbe adjuk. Ne felejtsük el a kérdést: mennyi a reprezentációs ke­ret? Nos, az idén — és a ko­rábbi években is — 120 ezer forint az egész megyében. Reprezentációs lehetősége csak a városi első titkárok­nak és a megyei pártbizott­ság titkárainak, első titkárá­nak van. Ez az összeg jósze­rivel csak kávéra, üdítőre, alkalmasint egy-egy ebédre futja — ezzel kínáljuk meg a külföldről érkezett vendé­geinket, a megyébe látogató párt- vagy állami vezetőket. A párt gazdálkodását ugyanúgy ellenőrzik, mint bármelyik más szervét. Ma­gyar Béla jegyzőkönyvekkel igazolja a revizori „látogatá­sokat”. A jövedelemadó te­kintetében sem vagyunk ki­vételezett helyzetben — mondja. A megyei pártbizottság po­litikai apparátusában 35 munkatárs dolgozik. Vala­mennyien felsőfokú iskolai végzettséggel, többen két diplomával, legalább négy-öt év máshoj eltöltött gyakor­lattal rendelkeznek — teszik elém a névsort. Lehet, hogy el sem fogják hinni az olva­sók — mondja Zelenyánszki András —, hogy apparátusi munkára éppen a fizetések miatt nem könnyű megnyer­ni az embereket. A követel­mények magasak, csak jó munkával kitünteket szólí­tunk meg, de igazi anyagi megbecsülésükre, differen­ciálásra nincs lehetőségünk. Magyar Béla: én 1974 óta va­gyok munkaviszonyban, ki­lenc éve dolgozom az appa­rátusban, osztályvezetői fi­zetésem bruttó összege 19 800 forint, ami nettóban 12 200 forintot jelent. Az ap­parátusban dolgozók egyéb jövedelme: az úgynevezett 13. havi fizetés és néhányan ta­nítanak az oktatási igazgató­ságon, amiért 8—900 forintos tiszteletdíjat kapnak egy hó­napban. A másodállásnak nincs elvi akadálya, de a „kötetlen” apparátusi munka mellett ez szinte lehetetlen. Még egy megjegyzés: az úgynevezett alsóbb szinteken a fizetések alacsonyabbak. A hivatali gépkocsik ma­gáncélra nem használhatók — szögezik le. A kocsik csak megfelelő útiokmányok, me­netlevelek birtokában közle­kedhetnek. Egyedül a me­gyei pártbizottság első titká­ra rendelkezik személyi használatú gépkocsival. Ez sem jelent kötetlenséget, mindössze a gyors, sokszor váratlan utakhoz biztosítja a mozgási lehetőséget. Az ap­parátus tagjai saját gépko­csijukat is használhatják hi­vatali célra, a futott kilomé­terek után kötött tarifa sze­rint fizetünk. Ennyit a párt gazdálkodá­sáról. A tények, adatok talán olyan kérdésekre is választ adnak, amelyek most nem kerültek szóba. Berki Imre A Bős-Nagymarosi Vízlépcső körül széles körű társadalmi vita alakult ki a múlt év­ben, s a felkavart hullámok még ma sem csitultak el igazán. Vízlépcső ügyben a fél ország szakértővé vált, állást foglalt, érve­ket sorakoztatott fel pro és kontra. Az is­meretek bővítésére az OVIBER és a Víz­ügyi Tervező Vállalat közös vállalkozásá­ban vándorkiállítás is készült a jelenleg működő 30 dunai vízlépcsőről Illetve az épülő hazai vállalkozásról. A vándorkiál­lítás anyaga tegnap érkezett Szolnokra. A vízügyi irodaház I. emeleti termében te­kinthető meg január 27-ig minden nap 10- től 18 óráig. Szervezett csoportok részére a kiállítás rendezői szakmai vezetést is biz­tosítanak (Fotó: T. Katona László) Vándorkiállítás: Vízlépcsők a Dunán

Next

/
Oldalképek
Tartalom