Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-14 / 297. szám
1988. DECEMBER 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gondolatban már az új Tisza-hídon Üzenet a Tisztelt Háznak Pedagógusok bérfóruma Szolnokon Letéti jegyeket bocsátanak ki december 15-től a takarékszövetkezetek tízezer, százezer és 1 millió forint névértékben. Az értékpapír lejárata három év, és évente 18 százalékos kamat illeti meg a jegy tulajdonosát. A kamat a takarékszövetkezeteknél évente felvehető, aki viszont a harmadik év lejártakor egybefüggően és hiánytalanul mutatja be a kamatszelvényeket, a letéti jegy után kamatos kamathoz jut. A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták a terveket (Folytatás az 1. oldalról) fölött az első közlekedőket ... Ezután dr. Aut Györgyi miniszteri biztos ismertette a tervezés előkészületeit. Ha a neve ismerten cseng az agilis mérnöknőnek, ez azért van, mert ő volt a miniszteri biztosa a Hungaroring építésének is, ami köztudottan jól sikerült. A miniszteri biztos elmondta, hogy 1979-ben írtak ki tervpályázatot az építendő út vonal- vezetésére, és az UVATERV 1982—83-ban vetette papírra az első elképzelését arról, miként . lehetne Abony és Kisújszállás között olyan utat építeni, amely elkerülné a lakott településeket. Végül megszületett az építési terv mai változata, amely 678 méter hosszú hidat tartalmaz, s ebből a mederhíd hossza 120 méter lesz, 6,3 kilométer hosszú új árvízvédelmi vonallal bővült a terv menet közben. A tervezett 950 millió forintos költség 1993-ra várhatóan másfél milliárdra növekszik, az anyagárváltozások és a költségek drágulása miatt. Dr. Lakatos Ervin, a Hídépítő Vállalat vezérigazgatója a kivitelezésről tájékoztatta a résztvevőket. Elmondta, hogy 1989-ben az alépítmény készül, a következő esztendőben a mederhidat „feszítik ki” emberei és 1991—92 lesz az, amikor az ártéri híd is megvalósul. A technológia nem lesz akármilyen: a mederhíd feszített vasbetonszerkezetből készül, amilyet Győr mellett, Csong- rádon és a soroksári Duna- ágban láthatnak már az ar- rajárók. Az ártéri híd építésénél is technológiai újdonsággal szolgálnak: ugyan a Berettyón kicsiben már elpróbálják az építés mikéntjét, azonban az igazi nagy próbatétel a szolnoki ártéri híd lesz. A titka ennek a technológiának az, hogy a megépített híddarabokat amolyan monumentális hurkatöltő gyanánt tolják a helyükre. A környezetvédelem és a közlekedés előnyei mellett a foglalkoztatás szférájában is érezni lehet majd az építkezés jótékony hatását, hiszen Szolnokon készülnek el a betonszerkezetek, innen kerülnek ki a munkások, igy mondhatni, hogy a megye lakói és intézményei által összeadott forintok — visz- szajutnak a „feladókhoz”. Ezután kérdésekkel ostromolták a meghívottak az illetékeseket, melyekre kimerítően és türelmesen válaszoltak a kérdezettek. Lapunk nevében azt kérdeztem Nagy Ervintől, hogy alig egy héttel az Országgyűlés ülésszaka előtt, amelynek napirendjén éppen a költségvetés jóváhagyása — avagy megnyirbálása — szerepel, mi a holtbiztos garanciája annak, hogy a lehetséges módosítások nem fogják befolyásolni az épités most ismertetett ütemét? A miniszterhelyettes válasza nagyon diplomatikus volt: „Az 1989-es évre tervezett munkálatok, éppen a megye pénzéből, biztosítva vannak . . Ami a kivitelezés többi tervezett kiadását illeti? Állampolgárként bízhatunk abban, hogy nem lehet olyan szorult helyzetben az ország, hogy a híd megépítésének nyomós indokait figyelmen kívül hagyja! — Pb — Szénporrobbanás volt Lencsehegyen Berecz Frigyes látogatása a bányában Berecz Frigyes ipari miniszter tegnap megtekintette a lencsehegyi bánya föld alatti munkahelyeit, a több órás bányajárásra elkísérte Antalóczy Albert, az MSZMP Komárom megyei bizottságának első titkára is. A bányabeli látogatás után az ipari miniszter tapasztalatairól tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta, hogy mostani látogatása nincs szoros összefüggésben a sajnálatos tragédiával, mert a programról már szeptemberben megállapodtak a Dorogi Szénbányák vezetőivel. A körülményeket figyelembe véve természetesen sok szó esett a december 4-i katasztrófáról is. A miniszter elismeréssel adózott a bányászok helytállásának, hogy a mindenkit lelkileg is megrázó szerencsétlenség ellenére fegyelmezetten tesznek eleget kötelezettségeiknek. Berecz Frigyes hangsúlyozta: mostani látogatása jó alkalom volt arra, hogy beszélgessen a bányászokkal, a vállalat vezetőivel, megismerje mind a dolgozók gondjait, mind a vállalat gazdasági problémáit. Azt tapasztalta. hogy a bányászok érthetően türelmetlenek, sokat foglalkoztatja őket az ország nehéz gazdasági helyzete, s nem utolsósorban saját kereseti viszonyaik. A dolgozók különösen a személyi jövedelemadó rájuk háruló terheit sérelmezik. Ügy ítélik meg, hogy ennek az adózási módnak teljesítmény-visszatartó hatása van. A hazai szénbányászatról általánosságban szólva Berecz Frigyes kifejtette: a kétségek ellenére is van jövője az ágazatnak. Hazánkban 200 évre elegendő szén- vagyon rejlik a földben, de a jelentős mennyiségből csak a gazdaságosan kitermelhetőt szabad kiaknázni. Ezért határozta meg a gazdaságossági küszöböt a Tervgazdasági Bizottság. Ami a dorogi bányászkodást illeti, ez megfelel a gazdaságossági követelményeknek, itt 20 százalékkal olcsóbban termelnek az elfogadott határértéknél. * * * Neuberger Antal, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke tegnap délután az alábbi nyilatkozatot adta: minden jel arra mutat, hogy Lencsehegyen szénporrobbanás okozta a tragédiát. Erre utalnak azok a vizsgálati eredmények, amelyeket a Mecseki Szénbányák Kutatóintézetében végeztek. Itt ugyanis a lencsehegyi szénpormintákat elemezték és kísérletekkel határozták meg ennek robbanásveszélyességi fokát. Most már az is bizonyosnak látszik, hogy a szénpor berobbanását az előírástól eltérő robbantási mód váltotta ki. A Pedagógusok Szakszervezete Szolnoki Körzeti Bizottsága bizalmitestületi ülést tartott tegnap délután, amelyen a központi vezetőség október 14-én néhány bérkérdésben hozott állás- foglalását vitatták meg, illetve egészítették ki a város oktatásügyi dolgozóinak helyzetével. Az ülésre meghívták dr. Sziráki András, Boros András és Czibulka Péter országgyűlési képviselőket is, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a jövő héten sorra kerülő Országgyűlésen a következő év költségvetési vitáján próbálják meg érvényesíteni a pedagógusok érdekeit. Az ülésen, amelyen részt vett Berki Ferencné, a városi pártbizottság titkára, a felszólalók és az írásban elkészített elemzés alapos képet adott a megyeszékhely nevelőinek, s az intézmények technikai dolgozóinak béréről, jövedelmi viszonyairól. A legfrissebb adatok szerint a városban a pedagógusok átlagbére 7306 forint, a technikai dolgozóké 4980 forint. Intézménytípusonként természetesen ez eltérő. Amíg például az óvodákban dolgozó dadák, takarítók átlagbére 4268 forint, a középiskolák technikai dolgozóié 5496 forint. Az óvónők átlagbére 5842, az általános iskolai nevelőké 7282, a középfokú intézmények tanáraié 8794 forint. A körzeti bizottság dokumentuma összevetésként idézi két szolnoki közlekedési vállalat felsőfokú végzettségű dolgozóinak besorolás szerinti átlagbérét 9207 illetve 9353 forintot, de a szolnoki nevelők jövedelme alatta marad a szellemi foglalkozásúak országos átlagbérének is. S persze nemcsak a szolnoki nevelőké. Az országos pedagógus átlagbér mindössze 6472 forint. A Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetősége efogadhatatlannak tartja a nevelők jövedelmi viszonyait, és jövőre 40 százalékos béremelést tartana indokoltnak, amely az oktatásügy valamennyi dolgozóját megilletné. A szolnoki ülésen felszólaló szakszervezeti főbizalmiak, iskola- igazgatók egyetértettek a központi vezetőség állásfoglalásával a béremelés mértékét illetően, s számos példával igazolták annak jogosságát. A technikai dolgozók bére sok esetben nem éri el a létminimumot, az anyagi gondok miatt a pedagógusok jelentős hányada nem képes értelmiségihez illően élni, nem tud könyvet, újságokat, szakirodalmat vásárolni mindennapi munkájához. A középiskolákban végzett vizsgálat szerint a több mint harminc éve dolgozó pedagógusok átlagbére 12 ezer 300 forint, az általános iskolában ugyancsak ennyi szolgálati idővel rendelkező kollégáiké 10 ezer 219 forint. Szinte valamennyi felszólaló említést tett a pedagógusoknak arról a sérelméről, amely a Munka Törvénykönyvével nem egyező módon megfogalmazott MM rendeletben írtak elő, nevezetesen a nevelők „a kötelező óraszámuk 50 százalékos mértékéig tartósan kötelezhetők a túlórák ellátására”. Ráadásul a túlóradíjjal még ma is számos kérdés tisztázatlan, az intézmények egy részében hibásan vagy igazából meg sem történt a túlmunka díjának bruttósítása. A véleményt nyilvánító pedagógusok, szakszervezeti aktivisták azt szeretnék, ha a fizetésük elég lenne az értelmiségi életforma mindennapi megélhetéséhez, s ez nem túlórák segítségével jönne létre. Többen a pályakezdők érdekében emeltek szót, hiszen nekik az önálló életkezdés, a lakáshoz jutás még külön is — sok esetben reménytelen — erőfeszítéseket igényel. A panaszok mellett persze eredményekről is szó esett az ülésen. Ezek azonban a nevelés-oktatásban elért sikerekről számoltak be, mintegy bizonyítva a várakozások jogosságát. Felszólalt a vitában dr. Sziráki András is, aki egyetértéséről biztosította a nevelőket. Ugyanakkor adatokat mondott el az ország gazdasági helyzetéről, teljesítőképességéről, s ennek függvényében türelemre intette a résztvevőket, hiszen — mint mondta —, úgy tűnik, egyelőre reális esély csak lépcsőzetes béremelésre van. Szót kért ezután Czibulka Péter országgyűlési képviselő is, aki elmondta, hogy a jelenlegi helyzet hosszabb időszak alatt alakult ki, ezért a felborult értékrendek helyretétele is csak hosszabb idő alatt lehetséges. Végül néhány konkrét kérdésre válaszolt. T. G. számonkérés: no, lássuk is, milyen javulás következett be néhány hónap, esetleg egy év múltával. — Pedig a feltáráson kívül ez ennek a munkának a másik lényege. — Igen, és e téren változtatni szükséges, hiszen valahol ez is a társadalmi tulajdon védelmét segíti. — Hány betörést követnek el az üzleteikbe? — Évente hármat-négyet. Mindez abból is adódik: tranzittelepülés a miénk, temérdek az átutazó, az idegen. — Riasztóberendezés van? — Igen, de például amikor legutóbb az áruházba betörtek akkor éppen valami miatt elromlott. Ezt az ott dolgozók jelentették a szerelőknek, akik megígérték: másnap jönnek. El is jöttek, de megelőzték őket a rablók, akik még aznap éjszaka tisztelték meg látogatásukkal az üzletet. Azóta egyébként jó a rendszer. — Rács, zár? — Mindenhol van, de az is igaz, hogy a göngyöleget még szabadon tároljuk. A vizsgálat után sürgősségi sorrendet dolgoztunk ki, és jövőre az első negyedévben a zárt göngyölegtároló is meglesz. Rács, zár van, könyvelem el a feleletet, ami némi biztonságot mindenképpen ad. De nem árt, ha ez a rend a fejekben is megvalósul, mert a társadalmi tulajdon védelme valahol itt kezdődik. Amikor mindenki úgy óvja, félti az áfész-tulajdont, mintha az övé lenne. Ez pedig akkor következik be, ha az ebbéli tevékenységben minden egyes kereskedő érdekelt. Erkölcsileg és anyagilag is. Nem nehéz leírni: ez tűnik nehezebbnek. Űjszá- szon is, meg máshol is. P. Sz. M, A Szolnoki Városi Népi Ellenőrzési Bizottság néhány éve az Űjszászi Áfésznél azt vizsgálta: milyen a társadalmi tulajdon védelme, menynyire hatékony a belső ellenőrzés. Ami a főbb megállapításokat illeti, azokból kitetszett: az apparátus munkahelyi tevékenységében is akad javítanivaló. Így a pénzbeli ellátmány elszámolásával olykor heteket késtek, holott esetenként nem kis összegekről, százezer forintokról volt szó. Ezen kívül a soros elszámolású bizonylatokról nem mindig készült számadás. Ami a vizsgált üzleteket, boltokat illeti, kiderült: néhány lejárt szavatosságú árut is az eladótérben „felejtettek”, de hogy a témánál maradjunk: nagy mennyiségű és értékű göngyöleget. vasárut találtak a népi ellenőrök az udvaron, a szabadban. Az utóvizsgálat a napokban fejeződött be, annak tapasztalatairól kérdeztük Márton Ferenc népi ellenőrt: — Ami az áfész központi belső apparátusának a munkáját illeti, itt azóta az általunk észlelt összes hiányosságokat felszámolták. Viszont a hálózati, azaz a bolti észrevételeink ma is helytállóak, javulásról aligha beszélhetünk. Azaz változatlanul akadnak az udvaron őrizetlen göngyölegek, ládák, ott tárolt vasáruk. Ügy tűnik a vizsgálódás sarkalatos pontja a vagyonőrzés vagy szaknyelven fogalmazva a társadalmi tulajdon védelme. Az eddigi megvalósított vagy hiányolt tennivalókkal kapcsolatban Dorogi Juliannát, az Üjszá- szi Áfész főkönyvelőjét kerestük fel. — Kezdem a belső ellenőrzéssel. Ügy ítéljük meg, hogy ez jó, hiszen nem egy hiányosságot feltárt. Ugyanakkor nincs megfelelő utó- vizsgálat, szóval a visszatérő Két éve üzemelteti a Szolnoki Aszfaltútépítő Vállalat azt az úgynevezett infradomi- nó gépet, amely lehetővé teszi télen is az útburkolatok javítását. A propán-bután gázzal működő berendezés a kellő hőfokra melegíti elő a talajt az aszfaltszőnyeg felvitele előtt (Fotó; T. K. L.) NEB-ülés tanulságokkal Kern csak zár és lakat kérdése a biztonság Letéti jegy
