Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-13 / 296. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988 DECEMBER 13. Újabb segélyszállítmányok I J“» érkeznek Örményországba Püspökladányban Szpitak, örmény SZSZK, SZU: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő (J) kezet fog a francia hadsereg men­tőalakulatának egyik tagjával december 11-én. A katonák a túlélők felkutatásában és a romok eltakarításában segítenek a szovjet embereknek (MTI — Telefotó) Viták a parlamenti bizottságokban az Országgyűlés ülése előtt Három terv a költségvetési hiány csökkentésére (Folytatás az 1. oldalról) nokától kapták, mivel a szovjet hatóságok tájékozta­tása szerint az óriásgépeket megtöltő adományok nem a szükségleteknek megfelelőek. Jeruzsálemi közlés szerint a két gépet — immár a jelzett igényeknek megfelelő fel­szereléssel ma reggel indít­ják ismét útnak a Szovjet­unióba. Két bérelt repülőgéppel 335 főnyi francia mentőalakulat érkezett a helyszínre 55 nyomravezető kutyával és 33 tonnányi sebészeti felszere­léssel, gyógyszerrel, élelmi­szerrel. Előzetes számítások sze­rint a következő öt nap alatt sikerül annyira eltakarítani az örményországi földrengés következtében összedőlt épü­letek romjait, hogy tisztázni lehessen: sem életben mai a­fl Szovjetunió és Afganisztán kész tárgyalni az ellenzékkel A Szovjetunió és Afga­nisztán kész tárgyalást kez­deni az afgán ellenzék vala­mennyi csoportjával, ideért­ve a pakisztáni központú „hetek szövetségét'’ és az iráni központú „nyolcak szö­vetségét” is —• erősítette meg hétfőn Moszkvában a két ország külügyminisztere. Abdul Vakil Genf felé tart­va rövid időre megszakítot­ta útját a szovjet főváros­ban, hogy megvitassa Edu­ard Sevardnadzéval az afgán helyzet rendezésével össze­függő kérdéseket. A találkozóról kiadott TASZSZ-jelentés szerint a megbeszélésen elsősorban azokról a javaslatokról volt szó, amelyek Mihail Gorba­csov szovjet oártfőtitkár-ál- lamfő New York-i beszédé­ben hangzottak el az afga­nisztáni átfogó rendezésről. Vakil hangsúlyozta, hogy a kabuli kormány kész 1989. január 1-jével teljes tűzszü­netet hirdetni az ország egész területére. A két poli­tikus kiemelten foglalkozott azzal, hogy Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt a le­hető legnagyobb mértékben be kell vonni az afganisztá­ni rendezési folyamatba. dottak, sem halottak nincse­nek már a törmelék alatt. Továbbra is nagy erőkkel folynak a mentési munkála­tok. Nyikiforov elmondta, hogy külföldről is komoly tá­mogatás érkezik: eddig 46 ország — köztük Magyaror­szág — nyújtott valamilyen formában segítséget. Tájékoztatott arról is, hogy még mindig hoznak ki élve embereket a romok alól, bár az idő előrehaladtával — érthető okból — egyre ke­vesebbet. Panyukov és Nyikiforov arról is beszámolt, hogy fo­lyik a földrengés sújtotta körzet lakosságának evakuá­lása, ez azonban rendkívül lassan halad. Ugyanakkor egyre többen érkeznek is a katasztrófa sújtotta vidékre, mert a Szovjetunió más te­rületein élő örmények — érthetően — szintén aggód­nak hozzátartozóik sorsáért. Ma a genfi Nemzetek Pa­lotájában folytatja New Yorkban megkezdett 43. ülésszakát az ENSZ közgyű­lése. A palesztin kérdés vitá­jához az ülésszakot azért „költöztették át”, mert az amerikai hatóságok megta­gadták a beutazási enge­délyt Jasszer Arafattól a PFSZ VB elnökétől. A köz­Hivatalos közlés szerint hétfő estig 36 halálos áldo­zatot találtak meg a reggeli csúcsforgalom idején történt londoni vonatszerencsétlen­ség színhelyén. A tucatnyi teljesen összeroncsolódott vasúti kocsi átvizsgálása még nem fejeződött be és at­tól tartanak, hogy további halálos áldozatok vannak a roncsok között. A legutóbbi három évtized legsúlyosabb vasúti kataszt­rófája hétfőn reggel 8 óra 10 perckor történt a dél-lon­doni Clapham-elágazásnál. ahol három vasúti fővonal találkozik. A Londontól 170 kilométer­nyire lévő Poole-ból a fővá­A párttagság kezdeménye­zésére kommunista aktívaér­tekezletet tartottak hétfőn délután a püspökladányi művelődési központban. A város és a környező telepü­lések pártszervezeteit kép­viselő több mint 300 részt­vevőt Kincses Lajosné, a püspökladányi városi párt- bizottság első titkára kö­szöntötte, majd Szűrös Má- lyás, az MSZMP KB titkára mondott beszédet, melyben elemezte a világpolitikai helyzetet, s méltatta a vi­lágban ma tapasztalható új politikai gondolkodásmódot. Ennek legfontosabb tanul­sága .— mondta, — hogy a háború nem / lehet a politika folytatá­sának eszköze, ezt a korábbi g?fákorlatot — miután a tör­ténelem többnyire a hábo­rúk, csaták története — ki kell zárni az emberiség éle­téből. Ebben a szellemben hangzott el Mihail Gorba­csov legutóbbi beszéde is New Yorkban, tükrözve a napjainkra kialakult új vi­lágpolitikai helyzetet. Ma a népek legfontosabb érde­ke, hogy a fegyverkezési gazdaságról rátérjenek a leszerelési gazdálkodásra. Szűrös Mátyás az aktíva­ülés második felében kérdé­sekre válaszolt. Több kérdés kapcsolódott a román tele­püléspolitika nemzetisége­get érintő problémájához. A KB titkára kifejtette, hogy a nacionalizmus akkor jelenti a legnagyobb gondot, ha a hivatalos politika szintjére emelkedik, s Romániában ez a helyzet. A romániai po­litika nem csupán magyar-, hanem szovjet- és délszláv- ellenes. Koncepciójuk lénye­ge egy olyan homogén nem­zeti állam létrehozása, amelyben nincs helye nem­zetiségieknek. más nemzet­hez tartozóknak. Ezért mondják például az erdélyi magyarokról, hogy magya­rul beszélő románok és nem nemzetiségiek. A Romániával kapcsolatos politikánkban változás tör­tént, most minden tárgyalá­sunkat, lépésünket és az ezekre kapott román vála­szokat is nyilvánosságra hozzuk. Emellett egyfajta nemzetközi rokonszenvet is igyekszünk a magunk olda­lára állítani. Láthatóan ez a magatartásunk rendkívül zavarja a román felet. Eb­ben a kérdésben ma egész Európában a mi törekvése­inket kíséri rokonszenv. gyűlés december 2-án sza­vazta meg — amerikai és iz­raeli ellenszavazattal, brit tartózkodás mellett — az ülésszak „áthozatalát” Euró­pába. Jasszer Arafat délután el­sőként szólal fel a három­napos vitában. rosba tartó bejáró dolgozók­kal zsúfolásig megtelt vonat 80 kilométeres sebességgel rohant bele az előtte haladó ugyancsak zsúfolásig telt vo­natba, amely a 80 kilométer­re lévő Basingstoke-bói szál­lított utasokat. A poole-i vonat vezetője szörnyethalt, s így egyelőre megmagyarázhatatlan, hogy miként rohanhatott bele az előtte haladó vonatba, amely­nek az elágazás előtt lassíta­nia kellett. A szerencsétlen­séget súlyosbította, hogy az összenyomódott és felborult vasúti kocsikba beleszaladt egy szomszédos sínpályán haladó üres vonat is. Az Országgyűlés ipari bi­zottságának tegnapi ülésén a jövő évi költségvetésről, a külföldiek magyarországi be­fektetési lehetőségeiről és az ezzel kapcsolatos törvény- tervezetről, továbbá a hosz- szú távú energiapolitikai irányokról, ezen belül a széntermelői kapacitások helyzetéről tanácskoztak a képviselők Juhász Mihály elnökletével. A jövő évi költségvetésre vonatkozó írásos előterjesz­téshez Varga Béla pénzügy­miniszter-helyettes, Horváth Ferenc ipari államtitkár és Harsányi Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondták, hogy 1989-ben 20 milliárd forint alá kell szorítani az állami költség- vetés hiányát, mert csak így biztosítható Magyarország külső és belső pénzügyi hely­zetének stabilitása. Mindezt figyelembe véve három variációban terjesz­tettek elő' költségvetési ki­adást csökkentő javaslatokat a képviselőknek. Az első szerint 28 milliárd forinttal mérsékelnék a vállalati tá­A művelődési ágazat 1989. évi költségvetés-terve­zetét vitatta meg tegnap a Parlamentben az Ország- gyűlés kulturális bizottsága, Horn Péter elnökletével. Békési László pénzügy­miniszter-helyettesnek a jö­vő évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő célki­tűzéseiről tartott tájékozta­tóját követően Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár fűzött kiegészí­tést a tárca írásos beszámo­lójához. Eszerint az oktatá­si és kulturális területen a béralap 6 százalékos, a mű­ködési dologi kiadások 8 százalékos növelésére lesz mód. Kivétel a felsőokta­tás, ahol 12 százalék az elő­irányzott támogatásnöve­kedés. Az oktatás és a kul­túra más területein a ren­delkezésre álló források csak akkor lesznek elégsé­gesek a legalapvetőbb fel­adatok ellátásához, ha ehhez több feltétel teljesül. így például ha jövőre a fo­gyasztói ár-emelés nem ha­ladja meg a tervezettet, va­lamint ha a tanácsok költ­ségvetésükben is következe­tesen megtartják az oktatás elsőbbségét. Az államtitkár szólt ar­ról is, hogy a jövő év első Nagyiványi András elnök­letével tegnap ülést tartott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A testület elsőként tájékozta­tót hallgatott meg Németh Miklós miniszterelnök és Sárközy Tamás igazságügy- miniszter-helyettes előter­jesztésében a kormányzati munka korszerűsítéséről, új minisztérium kialakításáról, valamint az ezzel kapcsola­tos személyi kérdésekről. A miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy olyan kormány­zati struktúra kialakítására törekednek, amely alkalmaz­kodik a piacgazdaság köve­telményeihez. Gondos funk­cióelemzések alapján dön­töttek úgy, hogy január 1-jé- től megszüntetik a Közleke­dési Minisztériumot, vala­mint és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­umot, s ezek helyébe létre­hozzák a Közlekedési, Hír­közlési és Építésügyi Mi­nisztériumot. Második napirendi pont­ként a bizottság a külföldi­ek magyarországi befekteté­seiről szóló törvénytervezet­ről tárgyalt. Rövid vita után a bizottság támogatólag tu­domásul vette a beterjesz­tett javaslatot. Ezt követően került a bi­zottság elé az Építésügyi és mogatásokat, továbbá létre­hoznának egy lakásfinanszí­rozási alapot, ami mintegy 30 milliárdot tenne ki, és ez a vállalatok nyereségének 16 százalékát érintené. Emellett még osztalékjellegű fizetésre is köteleznék a vállalatokat. A másik javaslat még erő­teljesebb támogatásleépítést tartalmaz, továbbá a védel­mi kiadások 5 milliárddal, a központi beruházások 3 mil­liárddal, a rubel-ártámoga­tás 1 milliárd forinttal való támogatáscsökkentését, a társadalmi szervek kiadá­sainak 15 százalékos és az államigazgatási szervek 10 százalékos visszafogását in­dítványozza. E javaslat leg­lényegesebb eleme, hogy az Országgyűlés által néhány hete elfogadott 50 százalékos vállalkozási nyereségadót egyéves időtartamra 6 szá­zalékos pótadóval egészíte­nék ki. A harmadik javaslat szerint a drasztikus támoga­tásleépítést és a lakásfinan­szírozási alap létrehozását összekapcsolnák. Az ipari bizottság az írás­ban beterjesztett jövő évi ipari költségvetést elfogadta. negyedére elkészül a javas­lat arra vonatkozóan, hogy az egyetemeken és a főis­kolákon a felvételi keret­számokat felszabadítják, s a hallgatók bizonyos költ­ségtérítéssel járulnának hozzá az oktatáshoz. Az el­ső tanévben — egy kidolgo­zandó konstrukcióban — a hallgatók tanulmányi hitelt vehetnének fel, amely ké­sőbb a tanulmányi eredmé­nyüktől függően állami tá­mogatássá alakulna át. A művelődési területtel és az egészségüggyel kap­csolatos központi bérintéz­kedéseket is érintette Stark Antal. A SZOT—kormány tárgyalások alapján ez mintegy 4,1 milliárd forin­tot jelent. Ebből 600 millió forintot kap a közművelő­dés, 100 millió forintot egyes művészeti területek dolgozói, az egészségügy­ben 1 milliárd 710 millió forintot, az oktatásban pe­dig 1 milliárd 730 millió fo­rintot osztanak szét. Stark Antal beszámolóját követően Hajdú István, a Magyar Rádió elnöke, Be- reczky Gyula, a Magyar Te­levízió elnöke és Csurgay Városfejlesztési Minisztéri­um, a Közlekedési Miniszté­rium és a Magyar Posta költségvetésének jövő évi tervezete. Mindenekelőtt Nagyiványi András ismertet­te a testülettel a népgazda­sági költsévetés alapelveit, a költségvetési kiadások csök­kentésének háromféle variá­cióját. A három érintett ágazat költségvetési tervét az írá­sos előterjesztés, valamint Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Klézl Róbert közlekedési mi­niszterhelyettes és Doros Bé­la, a Magyar Posta elnökhe­lyettese szóbeli kiegészítése alapján ismerte meg a tes­tület. Mindezekből kitűnt, hogy az építőiparban az új társasági törvénynek köszön­hetően minőségileg új hely­zet várható a szervezeti struktúrában. Az új lehető­ségek várhatóan elsőként a kisvállalkozások és a magán­tőke k^irét mozgatják meg, de az állami tulajdon haté­konyabb működtetése is elő­térbe kerül. Előreláthatólag tovább nő a külföldi tőke szerepe, s várható a rész­vénytársaságok és a korláto­A pénzügyi kormányzat ál­tal beterjesztett, költségveté­si kiadást csökkentő hárorr indítvány eredeti megfogal­mazásait, illetve az időköz­ben benyújtott módosításo­kat visszautasította. Néhánj percnyi tanácstalanság utár a bizottság elnöke megálla­pította, hogy a testület meg­osztott, és ebben a kérdés­ben nem tud többségi véle­ményt hozni. Az első napirendi pon1 elnyújtott vitája után meg vitatták azt a törvényjavas latot, amely a külföldiéi magyarországi befektetései ről szól. Néhány részletkér dés tisztázása után módosí tásokkal elfogadták azt. Ez követően a bizottság úgy mond „közbülső” tájékozta tót hallgatott meg a magya energiapolitika fejlődés irányzatairól és az eocén­program helyzetéről. A tervek részleteit tartal­mazó írásos előterjesztésekei a jelenlévő újságírók nem kaphatták meg, amit azzal indokoltak, hogy e progra­mok még nem véglegesek, s kizárólag a képviselők tájé­koztatására szolgálnak. Árpád, az MTA főtitkárhe­lyettese — az írásos beszá­moló kiegészítéseként — in­tézményeik jövő évi költ­ségvetéséről adtak rövid tájékoztatót. Gazsó Ferenc «művelődési miniszterhelyettes a Szak­képzési Alapról szóló tör­vényjavaslatot ismertette. Ennek elfogadása — miként mondotta — segítséget ad­na ahhoz, hogy a szakkép­zés igen fontos és hallatlan eszközigényes területe, amelynek a költségvetés még a szinten tartását sem tudja biztosítani, kimozdul­jon a holtpontról. Mintegy 4,5 milliárd forintos erőfor­rás-növekedéssel számol­hatnának, s ennek az összeg­nek nagy része természete­sen a szakképzésben részt­vevő vállalatokhoz kerülne vissza. A vitában felszólaló kép­viselők közül többen szóvá tették, egy egységes kultúr­politikai koncepció hiányát, és ennek negatív következ­ményeit. A képviselők kérdéseire Békési László és Stark An­tal válaszolt. Ezt követően Kilényi Géza igazságügy- miniszter-helyettes adott tájékoztatást az új alkot­mány előkészítésének mun­kálatairól. zott felelősségű társaságok számának növekedése. A közlekedés gondjai to­vább fokozódnak, mivel folytatódott a pályák és a közlekedési eszközök állapo­tának romlása. Klézl Róbert rámutatott: ez oda vezet, hogy romlani fog a közleke­dési szolgáltatások színvona­la. Február 1-jétől jelentős áremelkedések várhatók: a vasúti belföldi személyszál­lítás 30, a közúti távolsági személyszállítás 10, a helyi tömegközlekedés átlagosan 62 százalékkal emelkedik Ugyancsak nő — de már ja­nuár 1-jétől — a vasúti bel­földi és export-import áru- szállítási tarifa (20 százalék­kal), és a belföldi közúti áruszállítás tarifája (10 szá­zalékkal) . A postai tervek között fi­gyelemre méltó, hogy a táv­közlés területén a csúcstech­nikához közel álló elektroni­kus központokat helyeznek üzembe. A vita után a bizottság egy ellenszavazattal és há­rom tartózkodással jóvá­hagyta az ágazati költségve­tési tervezeteket, de állás- foglalásában leszögezte, hogy a közlekedési infrastruktú­ra mai állapotait tarthatat­lannak tartja, Magyar vezetők részvétlátogatása a szovjet nagykövetségen Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Be- recz János, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára az MSZMP nevében, Straub F. Brúnó, az Elnöki Ta­nács elnöke az Elnöki Ta­nács képviseletében, Né­meth Miklós, a Miniszter- tanács elnöke és Várko- nyi Péter külügyminiszter pedig a Minisztertanács ENSZ-közgyülés Genfben Napirenden a palesztin kérdés nevében mély részvétét, cselekvő együttérzését fe­jezte ki Borisz Sztukalin- nak, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetének az Örményországban tör­tént természeti katasztró­fa súlyos következményei miatt. A magyar vezetők tegnap tettek részvétláto­gatást a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségén. Nagy-Britannia Vonatszerencsétlenség Növekvő pénzügyi források az oktatás és a kultúra területén Emelkedő tarifák a közlekedésben és a postai szolgáltatásokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom